Kincskereső vulkántúra a bárnai köveken

Itiner:

• A falu főutcájáról, a Kossuth útról a Béke utcán indulunk el déli irányba a K (Kohász Kék) jelzésen, amely az első lehetőségnél jobbra tér, és hamarosan a kálvária mellett el is hagyja a falut.
• A közeli kereszteződésben a K▲ jelzést követjük jobbra tartva, ez a bivakszállások mellett elhaladva erős kaptatóval éri el a Nagy-kőt.
• A csúcs előtt az információs tábla által jelzett helyen tegyünk egy kb. 100 méteres kitérőt jelzetlen ösvényen a felhagyott kőbányához!
• A K▲ jelzés a Nagy-kő csúcsa előtt pár lépéssel eltér, ne felejtsünk óvatosan kilépni a sziklatetőre!
• A K▲ jelzésen leereszkedünk a K jelzésig, és azon élesen balra fordulunk.
• A K jelzésen egészen a K+ elágazásig haladunk. Itt a K jelzésen fogunk túránk végén a faluba visszatérni, de mi most a K+ jelzést követjük.
• A hegyháton 2,3 km-en keresztül vezet az út egyenesen a Kis-kőig, amelyet már a geopark információs táblája is jelez.
• A Kis-kő csúcsára meredek, sziklás ösvényen kapaszkodhatunk fel a barlangtól.
• A Bárnától északi irányba található, egészen más jellegű Szér-kő-tetőt a legkönnyebben úgy érjük el, ha a Kis-kőtől a falu felé gyalogolva egy jelzetlen, de markáns erdei szekérúton ereszkedünk le Bárnára - valójában egy nem hivatalos, de jól látható zöld sáv jelzést követünk.
• Így éppen a falu északi végébe, a buszfordulóhoz érkezünk, ahonnan gyorsan elérjük a település főutcáját, amelyen jobbra fordulunk, és követjük az itt haladó K▲ jelzést a csúcs irányába (és ezen az útvonalon kell vissza is térnünk majd a faluba).

A túra részletes leírása

Az erdők mélyén megbújó Bárnáról a Nagy-kőre

Már a Szér-kő-tető, a Nagy-kő, a Kis-kő és a Szilvás-kő csúcsai által határolt völgyben fekvő településhez vezető, sűrű erdők zöld alagútjában haladó aszfaltút is sokat sejtet ennek a hegyi falunak a különleges fekvéséről és hangulatáról. Nem is beszélve arról, hogy a Medves-vidék látványos és különleges bazaltvulkánjainak a legkeletibb bástyái találhatók itt, amelyek éppen ezért kevésbé látogatottak, mint mondjuk Somoskő vagy a Salgóvár, cserébe különleges geológiai képződményeket rejtenek. Egyszóval Bárna mindenképpen jó választás, ha egy csendes, látványos kirándulásokban gazdag hétvégét tervezünk. Bár a túra mindkét irányban bejárható, talán célszerűbb a Nagy-kő megmászásán túlesi először, s ezt követően felkeresni a Kis-kőt, amely egyébként a különleges nevű Kincsrejtő Szilaspogonyi Kis-kő helyi természetvédelmi terület központja, majd végül a Szér-kő-tetőt.

A falut a Kohász Kék jól jelzett útján elhagyva, a kálváriát érintve emelkedünk. A kálváriától szép rálátásunk van a falura, érdemes ezt a pár lépés kitérőt megtenni. A közeli kereszteződésben a K▲ jelzést követve jobbra fordulunk, s nemsokára bal kéz felé két különös kis építmény tűnik fel: a helyi kezdeményezésre létrejött nomád szálláshely egyszerű kis fa bivakházai, amelyekben kellő felszereléssel éjszakázhatunk is. A K▲ jelzés innen aztán meredek kaptatóval veszi be az 520 méter magas csúcsot. Kevéssel a tetőpont előtt a Novohrad-Nógrád Geopark információs táblája hívja fel a figyelmet egy rövid, 100 méteres, jelzetlen kitérőre, amelyen a Nagy-kő különleges bányáját fedezhetjük fel. A környék bazaltkúpjait és a Medves-fennsík hatalmas lávatakaróját rengeteg helyen bányászták egykor, ez azonban valami más. Az itt található hatalmas kőtömbök ugyanis egy kőomlás során jöttek létre, tehát lényegében egy törmeléklejtőt látunk, amelynek óriási darabjairól fejtették az értékes követ. A különleges hangulatú, moha lepte sziklákkal övezett helyet mindenképpen érdemes felkeresni.

A csúcsra felérve legyünk óvatosak, a szikla meglehetősen kitett. A Nagy-kő is egy jellegzetes medvesi kürtőkitöltés, azaz a mai csúcson a kürtőben megrekedt, kemény bazaltlávát találjuk. A hegy tetejét korábban bányászták, így alakult ki a színpadszerű alakzat a sziklatetőn. A bányászat célja persze nem a kincskeresés volt, mint a közeli Kis-kőn, hanem az értékes bazalt, amely az egyik legfontosabb útépítő kő volt korábban. A kevésbé ismert hegyeket becserkésző természetjárók igazi kincsre lelnek a Nagy-kő szinte "civilizációmentes" körpanorámájában. Alattunk ugyan látszik a Bárna melletti vadászház, a távolban feltűnik pár falu a Mátra innen nézve grandiózus gerince alatt, sőt, a Bél-kő tájsebe is fehérlik tiszta időben. De a Felső-Tarnai-dombság és a Vajdavár-vidék erdős hegygerinceinek végtelen sokasága valóban elképesztő látvány.

A hegycsúcs túloldalán a K▲jelzés meredeken ereszkedik le, majd a már ismert K (Kohász Kék) jelzésen élesen balra fordulunk, és kellemes szintúton a K+ jelzés elágazásig haladunk. Itt a K jelzésen a faluba térhetnénk vissza, de mi a K+ jelzést követjük. A hegyháton 2,3 km-en keresztül vezet az út egyenesen a Kis-kőig, amelyet már a geopark információs táblája is jelez (a közeli csúcsnál még több táblát találunk, sőt, egy kis erdei pihenőnél falatozhatunk is).

A kincset rejtő Kis-kő

A Medves-vidék bazaltkúpjaihoz hasonlóan a Kis-kő is egy ún. kürtőkitöltés, azaz egy olyan, mintegy 2-4 millió évvel ezelőtt működő vulkán maradványa, amelyről a puhább, a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkező kőzetekből álló kráter lepusztult, csak a kemény kürtőkitöltés, a kürtőcsatorna maradt meg. Szinte szabályos kör alakú vulkáni formája és meredek oldalai miatt már a történelem kezdetén vár állhatott a Kis-kőn, ugyanakkor komoly erődítmény később nem épült rá.

A bazaltkúp igazi geológiai szenzációja a maga nemében Magyarország legnagyobbikának számító, bazaltkőzetben létrejött függőleges lávabarlangja. A természetes módon a felszínre nyíló, 15,6 m mély és mindösszesen 30 m hosszú barlang létrejöttét a kitörés során a bazaltban megrekedt gázhólyaggal magyarázzák a tudósok. A néphit szerint a különleges, de nehezen megközelíthető, lefelé kiszélesedő barlangban a törökök kincset rejtettek el, sőt, a bejáratot egy sziklába faragott fej mutatta állítólag. Sok kincskereső kereste fel a barlangot az idők folyamán, de persze senki nem járt sikerrel. A kincs utáni hajsza egészen odáig fajult, hogy egy helyi földbirtokos, bizonyos Kemény Géza 1909–1910 táján helyi bányászokkal egy vízszintes tárót hajtatott több hónap alatt a kemény kőzetben a barlanghoz.

Persze a kincset még így sem találták meg, cserébe mi biztonságosan felfedezhetjük a valódi kincset, magát a barlangot. Sőt, a sziklafalnál található információs tábla olyan további érdekességekre is felhívja figyelmünket, mint a sziklafalban látható megakristályok. Mivel látványos kristályok a gyorsan kihűlő kiömlési kőzetekre, mint amilyen a bazalt is, egyáltalán nem jellemzőek, ezek a szabad szemmel is látható nagy kristályok valószínűleg nagyon mélyről, egyenesen a magmakamrából származnak.

A 379 méter magas hegytetőre óvatosan felkapaszkodva különleges panorámában lehet részünk, ugyanis ezt a kisebb csúcsot amfiteátrumszerűen ölelik körbe a környék magasabb, erdőket hordozó hegyhátai és csúcsai. 

Egy teljesen más világ: a Szér-kő homokköve 

A Kis-kőtől egy jó darabon a K+ jelzésen kell visszagyalogolnunk, egészen addig, amíg a nem hivatalos, de jól látható zöld sáv jelzés jobbra nem fordul egy széles erdei szekérúton. Ezen fokozatosan ereszkedve érkezünk meg Bárna északi végébe, a buszfordulóhoz. Innen pár lépés a falu főutcája, ahol jobbra fordulunk a falu központjából érkező K▲ jelzésen.

A Szér-kő a Medves-Vajdavár-vidék egyedülálló nevezetességeinek tekinthető homokkősziklák egyik szép példája (ne feledjük, hogy a vulkáni kúpok és bazaltplatók alatt is homokkövet találunk). Itt a sekélytengerben keletkezett, ún. glaukonitos, „cipós” (keményebb homokkőtömbökkel tarkított) homokkövet találjuk, amelyet általában karbonátos kötőanyag cementál össze, ezért képes megállni egy sziklafalban is. Útközben itt is a geopark információs tábláival találkozhatunk, amelyekről többek között megtudhatjuk, hogy az ágyúgolyókra hasonlító rejtélyes gömbkövek hogyan keletkeztek. A Medves-Vajdavár-vidék egyes helyein ugyanis igencsak meglepő, szabályos gömb formájú sziklákat láthatunk. 

Hogy megértsük keletkezésüket, utazzunk vissza mintegy 25-30 millió évet az időben, amikor ezen a vidéken vulkánok még nem voltak, az egykori üledékgyűjtő medencében pedig tengervíz hullámzott. A sekélytengeri környezet áramlásoktól elkerült helyein finomszemcsés homok rakódott le, helyenként meglehetősen egyenletesen. A homokba pedig mészvázas állatok ősmaradványai is kerültek, így évmilliókkal később, a kőzetté válás folyamatában a mészváz tartalma, a CaCO3 minden irányban gömbszimmetrikusan szivárgott el. Később ez a karbonát kicsapódott a kőzettestben és egy szabályos gömbforma jött létre. A keletkezés harmadik fázisa pedig az volt, amikor a karbonát tartalma miatt az eróziónak jobban ellenálló kőzet kőgolyóbisként hámozódott ki annak puhább környezetéből.

Sajnos a kilátásunk a csúcsról erősen korlátozott, de a fák közül azért ki lehet lesni a gyönyörű fekvésű Bárna házaira, a látképhez a Mátra innen nézve a valóságnál magasabbnak tűnő hegygerince nyújt festői hátteret. A faluba a már ismert úton térhetünk vissza. Amennyiben erőnk engedi, a falu házait elérve érdemes élesen visszakanyarodni a Szérkő utcán és a patak mellett haladó földúton felsétálni kicsit, hogy magát a homokkősziklát is közelről megcsodálhassuk.