Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kincskereső vulkántúra a bárnai köveken

· 1 review · Gyalogtúra · Medvesvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Nyári napfelkelte a bárnai Nagy-kőről nézve
    / Nyári napfelkelte a bárnai Nagy-kőről nézve
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Nagykő kitett szikláján, háttérben a Mátrával
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás a bárnai Nagy-kőről
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Nagykőre utunkat helyi (zöld) jelzések is kísérik
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Kiskő csúcsán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A bárnai kálvária
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnal Bárna határában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Bárna látképe a kálváriától
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A bárnai nomád szálláshely a Békás-tó partján
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bárnai nomád szálláshely
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bárnai Nagy-kőhöz vezető ösvény
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagykő vadregényes bányája megéri a rövid kitérőt
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A bárnai kőfejtő óriási kövei
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bárnai Nagy-kő a levegőből
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagykő csúcsán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hajnali pára a bárnai Nagy-kő alatt
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Felső-Tarnai-dombság és a Vajdavár-vidék erdős hegygerinceinek végtelen sokasága
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás a Mátra felé a Nagykőről
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hajnali pára a bárnai Nagy-kő alatt
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kellemes séta a Kiskő irányába
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A kincset rejtő Kiskő tárójánál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Kiskő kincset rejtő barlangja
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Kiskő veszélyes barlangnyílása a csúcson
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Kiskő csúcsán, háttérben a Nagykő
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Szér-kő homokkőfala
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Gömbkövek a Szér-kő oldalában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Bárna látképe a Szér-kő-tetőről, háttérben a Mátra impozáns tömbje
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Bükkös a Nagy-kő oldalában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Pusztuló fenyves a K jelzés mentén
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Bárna felé közeledve
    Fénykép: Farkas Péter
m 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Bárnai nomád szálláshely (fakunyhók) Bárnai Nagy-kő
A Medves-vidék szélén található Nagy-kőre annak szenzációs, civilizációmentes panorámájáért kapaszkodunk fel, a szomszédos Kis-kőre pedig azért, mert ott egyedülálló módon betekinthetünk egy vulkán belsejébe. Itt van ugyanis hazánk legnagyobb méretű, bazaltkőzetben létrejött lávabarlangja, amely ráadásul egy kis körültekintéssel szabadon látogatható. Végül Bárnára visszatérve felkeressük a merőben más hangulatú Szér-kőt, amely a Medves-Vajdavár-vidék egyedülálló nevezetességeinek tekinthető homokkősziklák egyik szép példája.
nyitva
közepes
Hossz 13,1 km
3:00 óra
393 m
393 m
Hazánkban a Medves-vidéken találjuk egységnyi területen a legtöbb természeti és kulturális látnivalót. Az erdő minden szeglete tele van valami –  geológus körökben nem ritkán éppenséggel világszenzációnak számító - geocsodával. E fantasztikus tájegység szélén találjuk a három, szinte ismeretlen sziklabércet, amelyek nem akármilyen kincseket rejtenek. A Szér-kő-tető, a Nagykő, a Kiskő és a Szilvás-kő csúcsai által határolt, gyönyörű völgyben fekvő Bárnáról először a Nagy-kőre kapaszkodunk fel, ahol felfedezzük annak különleges bányáját, és megcsodáljuk az ország egyik leginkább civilizációmentes kilátását. Innen kellemes úton gyalogolunk át a Kis-kőre, ahol teljesen egyedülálló módon betekinthetünk egy vulkán belsejébe. Végül Bárnára visszakanyarodva megcsodáljuk a Szér-kő egyedi homokkőszikláját is.

A szerző tippje

  • A túrát mindenképpen érdemes a tágabb vidék felfedezésével összekötni: megmászni a Palóc Olimposzt, egy nagy túrával felkeresni a Medves-vidék geocsodáit, megismerni táj egyedi kultúrtörténetét, felfedezni a határon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark szlovák oldalra eső páratlan látványosságait (itt és itt). Látnivalók tekintetében nagyon elkényeztet minket ez a vidék, akár egy hetet is könnyedén el lehet itt tölteni.
  • A Nagy-kő és a Kis-kő köre nagyobb gyerekekkel is bejárható, a Szér-kő-tetőre való felkapaszkodás lehet opcionális, hiszen előtte mindenképpen vissza kell térnünk a faluba. 
  • Vigyünk magunkkal fejlámpát a barlang felfedezéséhez, és vigyázzunk a denevérekre!
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2021-09-03
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
500 m
Legalacsonyabb pont
284 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A barlang a tárón át biztonságosan látogatható, de a táró végében egy kb. 2 méteres, nem nehéz lemászás vár ránk, ha tovább akarunk menni, és be akarunk lépni az üreg belsejébe. Továbbá a Kis-kő tetején nyíló barlang függőleges aknáját semmi nem jelzi, itt semmiképpen ne térjünk le az ösvényről! 
  • Mindkét csúcsra sziklás terepen jutunk fel - óvatosan közlekedjünk, különösen, hogy a Nagy-kő csúcsa erősen kitett!

Hasznos linkek és ötletek

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről, érdemes böngészni!
  • A gyönyörű fekvésű Bárna is megér egy éjszakát, a faluban több szálláshelyet is találunk. Különösen, hogy a faluból a másik irányba hasonló méretű túrát tehetünk a szintén különleges látványosságokat rejtő Szilvás-kőre.
  • A túra természetesen fordított irányban is végigjárható.
  • A geopark tágabb területén fellelhető jeles kövekről, regélő helyekről szóló „Tájban élő eredetmondák” kiadvány (Bükki Nemzeti Park) további érdekességeket tár fel a földtani értékekhez kapcsolódó hiedelmekről, mondákról.

Kezdés

Bárna, bolt buszmegálló (284 m)
Koordináták:
DD
48.101056, 19.934880
DMS
48°06'03.8"N 19°56'05.6"E
UTM
34U 420702 5328081
w3w 
///borítás.moszat.ködlámpa

Végpont

Bárna, bolt buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A falu főutcájáról, a Kossuth útról a Béke utcán indulunk el déli irányba a K (Kohász Kék) jelzésen, amely az első lehetőségnél jobbra tér, és hamarosan a kálvária mellett el is hagyja a falut.
  • A közeli kereszteződésben a K▲ jelzést követjük jobbra tartva, ez a bivakszállások mellett elhaladva erős kaptatóval éri el a Nagy-kőt.
  • A csúcs előtt az információs tábla által jelzett helyen tegyünk egy kb. 100 méteres kitérőt jelzetlen ösvényen a felhagyott kőbányához!
  • K▲ jelzés a Nagy-kő csúcsa előtt pár lépéssel eltér, ne felejtsünk óvatosan kilépni a sziklatetőre!
  • A K▲ jelzésen leereszkedünk a K jelzésig, és azon élesen balra fordulunk.
  • A K jelzésen egészen a K+ elágazásig haladunk. Itt a K jelzésen fogunk túránk végén a faluba visszatérni, de mi most a K+ jelzést követjük.
  • A hegyháton 2,3 km-en keresztül vezet az út egyenesen a Kis-kőig, amelyet már a geopark információs táblája is jelez.
  • A Kis-kő csúcsára meredek, sziklás ösvényen kapaszkodhatunk fel a barlangtól.
  • A Bárnától északi irányba található, egészen más jellegű Szér-kő-tetőt a legkönnyebben úgy érjük el, ha a Kis-kőtől a falu felé gyalogolva egy jelzetlen, de markáns erdei szekérúton ereszkedünk le Bárnára - valójában egy nem hivatalos, de jól látható zöld sáv jelzést követünk.
  • Így éppen a falu északi végébe, a buszfordulóhoz érkezünk, ahonnan gyorsan elérjük a település főutcáját, amelyen jobbra fordulunk, és követjük az itt haladó K▲ jelzést a csúcs irányába (és ezen az útvonalon kell vissza is térnünk majd a faluba).

A túra részletes leírása

Az erdők mélyén megbújó Bárnáról a Nagy-kőre

Már a Szér-kő-tető, a Nagy-kő, a Kis-kő és a Szilvás-kő csúcsai által határolt völgyben fekvő településhez vezető, sűrű erdők zöld alagútjában haladó aszfaltút is sokat sejtet ennek a hegyi falunak a különleges fekvéséről és hangulatáról. Nem is beszélve arról, hogy a Medves-vidék látványos és különleges bazaltvulkánjainak a legkeletibb bástyái találhatók itt, amelyek éppen ezért kevésbé látogatottak, mint mondjuk Somoskő vagy a Salgóvár, cserébe különleges geológiai képződményeket rejtenek. Egyszóval Bárna mindenképpen jó választás, ha egy csendes, látványos kirándulásokban gazdag hétvégét tervezünk. Bár a túra mindkét irányban bejárható, talán célszerűbb a Nagy-kő megmászásán túlesi először, s ezt követően felkeresni a Kis-kőt, amely egyébként a különleges nevű Kincsrejtő Szilaspogonyi Kis-kő helyi természetvédelmi terület központja, majd végül a Szér-kő-tetőt.

A falut a Kohász Kék jól jelzett útján elhagyva, a kálváriát érintve emelkedünk. A kálváriától szép rálátásunk van a falura, érdemes ezt a pár lépés kitérőt megtenni. A közeli kereszteződésben a K▲ jelzést követve jobbra fordulunk, s nemsokára bal kéz felé két különös kis építmény tűnik fel: a helyi kezdeményezésre létrejött nomád szálláshely egyszerű kis fa bivakházai, amelyekben kellő felszereléssel éjszakázhatunk is. A K▲ jelzés innen aztán meredek kaptatóval veszi be az 520 méter magas csúcsot. Kevéssel a tetőpont előtt a Novohrad-Nógrád Geopark információs táblája hívja fel a figyelmet egy rövid, 100 méteres, jelzetlen kitérőre, amelyen a Nagy-kő különleges bányáját fedezhetjük fel. A környék bazaltkúpjait és a Medves-fennsík hatalmas lávatakaróját rengeteg helyen bányászták egykor, ez azonban valami más. Az itt található hatalmas kőtömbök ugyanis egy kőomlás során jöttek létre, tehát lényegében egy törmeléklejtőt látunk, amelynek óriási darabjairól fejtették az értékes követ. A különleges hangulatú, moha lepte sziklákkal övezett helyet mindenképpen érdemes felkeresni.

A csúcsra felérve legyünk óvatosak, a szikla meglehetősen kitett. A Nagy-kő is egy jellegzetes medvesi kürtőkitöltés, azaz a mai csúcson a kürtőben megrekedt, kemény bazaltlávát találjuk. A hegy tetejét korábban bányászták, így alakult ki a színpadszerű alakzat a sziklatetőn. A bányászat célja persze nem a kincskeresés volt, mint a közeli Kis-kőn, hanem az értékes bazalt, amely az egyik legfontosabb útépítő kő volt korábban. A kevésbé ismert hegyeket becserkésző természetjárók igazi kincsre lelnek a Nagy-kő szinte "civilizációmentes" körpanorámájában. Alattunk ugyan látszik a Bárna melletti vadászház, a távolban feltűnik pár falu a Mátra innen nézve grandiózus gerince alatt, sőt, a Bél-kő tájsebe is fehérlik tiszta időben. De a Felső-Tarnai-dombság és a Vajdavár-vidék erdős hegygerinceinek végtelen sokasága valóban elképesztő látvány.

A hegycsúcs túloldalán a K▲jelzés meredeken ereszkedik le, majd a már ismert K (Kohász Kék) jelzésen élesen balra fordulunk, és kellemes szintúton a K+ jelzés elágazásig haladunk. Itt a K jelzésen a faluba térhetnénk vissza, de mi a K+ jelzést követjük. A hegyháton 2,3 km-en keresztül vezet az út egyenesen a Kis-kőig, amelyet már a geopark információs táblája is jelez (a közeli csúcsnál még több táblát találunk, sőt, egy kis erdei pihenőnél falatozhatunk is).

A kincset rejtő Kis-kő

A Medves-vidék bazaltkúpjaihoz hasonlóan a Kis-kő is egy ún. kürtőkitöltés, azaz egy olyan, mintegy 2-4 millió évvel ezelőtt működő vulkán maradványa, amelyről a puhább, a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkező kőzetekből álló kráter lepusztult, csak a kemény kürtőkitöltés, a kürtőcsatorna maradt meg. Szinte szabályos kör alakú vulkáni formája és meredek oldalai miatt már a történelem kezdetén vár állhatott a Kis-kőn, ugyanakkor komoly erődítmény később nem épült rá.

A bazaltkúp igazi geológiai szenzációja a maga nemében Magyarország legnagyobbikának számító, bazaltkőzetben létrejött függőleges lávabarlangja. A természetes módon a felszínre nyíló, 15,6 m mély és mindösszesen 30 m hosszú barlang létrejöttét a kitörés során a bazaltban megrekedt gázhólyaggal magyarázzák a tudósok. A néphit szerint a különleges, de nehezen megközelíthető, lefelé kiszélesedő barlangban a törökök kincset rejtettek el, sőt, a bejáratot egy sziklába faragott fej mutatta állítólag. Sok kincskereső kereste fel a barlangot az idők folyamán, de persze senki nem járt sikerrel. A kincs utáni hajsza egészen odáig fajult, hogy egy helyi földbirtokos, bizonyos Kemény Géza 1909–1910 táján helyi bányászokkal egy vízszintes tárót hajtatott több hónap alatt a kemény kőzetben a barlanghoz.

Persze a kincset még így sem találták meg, cserébe mi biztonságosan felfedezhetjük a valódi kincset, magát a barlangot. Sőt, a sziklafalnál található információs tábla olyan további érdekességekre is felhívja figyelmünket, mint a sziklafalban látható megakristályok. Mivel látványos kristályok a gyorsan kihűlő kiömlési kőzetekre, mint amilyen a bazalt is, egyáltalán nem jellemzőek, ezek a szabad szemmel is látható nagy kristályok valószínűleg nagyon mélyről, egyenesen a magmakamrából származnak.

A 379 méter magas hegytetőre óvatosan felkapaszkodva különleges panorámában lehet részünk, ugyanis ezt a kisebb csúcsot amfiteátrumszerűen ölelik körbe a környék magasabb, erdőket hordozó hegyhátai és csúcsai. 

Egy teljesen más világ: a Szér-kő homokköve 

A Kis-kőtől egy jó darabon a K+ jelzésen kell visszagyalogolnunk, egészen addig, amíg a nem hivatalos, de jól látható zöld sáv jelzés jobbra nem fordul egy széles erdei szekérúton. Ezen fokozatosan ereszkedve érkezünk meg Bárna északi végébe, a buszfordulóhoz. Innen pár lépés a falu főutcája, ahol jobbra fordulunk a falu központjából érkező K▲ jelzésen.

A Szér-kő a Medves-Vajdavár-vidék egyedülálló nevezetességeinek tekinthető homokkősziklák egyik szép példája (ne feledjük, hogy a vulkáni kúpok és bazaltplatók alatt is homokkövet találunk). Itt a sekélytengerben keletkezett, ún. glaukonitos, „cipós” (keményebb homokkőtömbökkel tarkított) homokkövet találjuk, amelyet általában karbonátos kötőanyag cementál össze, ezért képes megállni egy sziklafalban is. Útközben itt is a geopark információs tábláival találkozhatunk, amelyekről többek között megtudhatjuk, hogy az ágyúgolyókra hasonlító rejtélyes gömbkövek hogyan keletkeztek. A Medves-Vajdavár-vidék egyes helyein ugyanis igencsak meglepő, szabályos gömb formájú sziklákat láthatunk. 

Hogy megértsük keletkezésüket, utazzunk vissza mintegy 25-30 millió évet az időben, amikor ezen a vidéken vulkánok még nem voltak, az egykori üledékgyűjtő medencében pedig tengervíz hullámzott. A sekélytengeri környezet áramlásoktól elkerült helyein finomszemcsés homok rakódott le, helyenként meglehetősen egyenletesen. A homokba pedig mészvázas állatok ősmaradványai is kerültek, így évmilliókkal később, a kőzetté válás folyamatában a mészváz tartalma, a CaCO3 minden irányban gömbszimmetrikusan szivárgott el. Később ez a karbonát kicsapódott a kőzettestben és egy szabályos gömbforma jött létre. A keletkezés harmadik fázisa pedig az volt, amikor a karbonát tartalma miatt az eróziónak jobban ellenálló kőzet kőgolyóbisként hámozódott ki annak puhább környezetéből.

Sajnos a kilátásunk a csúcsról erősen korlátozott, de a fák közül azért ki lehet lesni a gyönyörű fekvésű Bárna házaira, a látképhez a Mátra innen nézve a valóságnál magasabbnak tűnő hegygerince nyújt festői hátteret. A faluba a már ismert úton térhetünk vissza. Amennyiben erőnk engedi, a falu házait elérve érdemes élesen visszakanyarodni a Szérkő utcán és a patak mellett haladó földúton felsétálni kicsit, hogy magát a homokkősziklát is közelről megcsodálhassuk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiindulópontja a Bárna, bolt nevezetű buszmegálló. Bárnára naponta több közvetlen buszjárat is közlekedik Salgótarjánból. 

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Bárnán a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni. 

Koordináták

DD
48.101056, 19.934880
DMS
48°06'03.8"N 19°56'05.6"E
UTM
34U 420702 5328081
w3w 
///borítás.moszat.ködlámpa
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A geopark tágabb területén fellelhető jeles kövekről, regélő helyekről szóló „Tájban élő eredetmondák” kiadvány (Bükki Nemzeti Park) további érdekességeket tár fel a földtani értékekhez kapcsolódó hiedelmekről, mondákról.
  • E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg részletesen.

A szerző által javasolt térképek:

  • Karancs, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság turistatérképe (Szarvas térképek)

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Szoldi Gábor
2021-05-26 · Közösség
Mindkét 'kőről' egészen szenzációs kilátás, csodaszép táj. Érthetetlen, miért ennyire kevéssé ismert.
Mutass többet!

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
13,1 km
Időtartam
3:00 óra
Szintemelkedés
393 m
Szintcsökkenés
393 m
Tömegközlekedéssel elérhető Kutyabarát Szép kilátás Földtani érdekességek Egészséges környezet Csúcstúra Körtúra Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp