Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Szilvás-kő, a Medves-vidék szentélye

Gyalogtúra · Medvesvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az 1. számú bánya bejárata és az egykori sikló nyomvonala
    Az 1. számú bánya bejárata és az egykori sikló nyomvonala
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 550 500 450 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 km
Ez a rövid körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának egyedülálló látnivalóit fűzi fel: bazaltsziklák és bazaltzuhatagok kísérik utunkat, s megfejtjük a hegy tetején nyíló hasadékok rejtélyét is.
nyitva
könnyű
Hossz 3,6 km
1:13 óra
165 m
165 m
622 m
496 m
A rövid, családoknak is bátran ajánlható, részben a Novohrad-Nógrád Geopark tanösvényén haladó körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának országosan is egyedülálló látnivalóit fűzi fel. Rónabánya jellegzetes bányászkolóniájától pár lépés, és bent vagyunk a gyönyörű bükkösben. Először a Bagó-kői bányát látogatjuk meg, ahol egyedülálló módon egy sziklafalban látható a bazalt mindhárom megjelenési formája. Az 1. számú bányánál kutakodunk kicsit a bazaltbányászat történelmében, majd megcsodáljuk a Szilvás-kő bazaltorgonáit. A mellettünk fekvő rét egykoron Magyarország leghóbiztosabb sípályája volt, ma már csak kiváló panorámát nyújt a Szilvás-kő alatti tanyavilágra és a hegyek végeláthatatlan sorozatára. Ezt követően óvatosan felkapaszkodunk a Kis-Szilvás-kő sziklacsúcsára. Ennek tövében pillantható meg a hegy egyik látványos hasadéka, amely országosan is egyedülálló geoturisztikai attrakció. A hasadékok rejtélyét azonban a szomszédos főcsúcson fejtjük meg, ahol a legnagyobb hasadék látható. A Szilvás-kő oldalából a Nógrád-Gömöri bazaltvulkáni területnek a Felvidékre átnyúló csúcsaira, Ajnácskő környékére is felejthetetlen kilátást kapunk búcsúzóul.

A szerző tippje

  • Érdemes elolvasni a tanösvény tábláit, mert azok jól érthetően magyarázzák el a valóban különleges geológiai látványosságokat.
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2021-08-10
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
622 m
Legalacsonyabb pont
496 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 6,52%Murvás út 3,66%Földút 20,80%Ösvény 69%
Aszfalt
0,2 km
Murvás út
0,1 km
Földút
0,8 km
Ösvény
2,5 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Kis-Szilvás-kő hasadékát biztonságosan bejárhatjuk, de a főcsúcs melletti hasadékba leereszkedni életveszélyes.
  • A Kis-Szilvás-kő kitett szikláján fokozott óvatossággal mozogjunk!

Hasznos linkek és ötletek

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről, illetve tájékozódhatunk a vezetett túrákról és egyéb programokról is.

Kezdés

Salgótarján (Zagyvaróna), telep buszmegálló (495 m)
Koordináták:
DD
48.124753, 19.894056
DMS
48°07'29.1"N 19°53'38.6"E
UTM
34U 417701 5330757
w3w 
///óhajt.beesik.beadás
Mutasd a térképen

Végpont

Salgótarján (Zagyvaróna), telep buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Az országúttól Rónabánya legszélső utcáján indulunk el a S jelzésen.
  • A házak felett található pihenőtől a S+ és a tanösvény ZT jelzését követjük.
  • Egymás után két kisebb kitérőt teszünk a bal kéz felé eső Bagó-kői, majd az 1. számú bányához.
  • Az elágazásban balra fordulunk, és továbbra is a S+ és a tanösvény ZT jelzését követjük.
  • Leereszkedünk a bazaltoszlopokhoz, majd a sípálya szélén visszakapaszkodunk a Kis-Szilvás-kő és a Szilvás-kő közötti nyeregbe.
  • A nyeregben balra fordulunk a S▲ jelzésen, és felkapaszkodunk a Kis-Szilvás-kő 616 méter magas csúcsára.
  • Visszatérve a nyeregbe a S▲ és a ZT jelzéseken felkapaszkodunk a Szilvás-kő szemközti, 625 méter magas csúcsára.
  • A S▲ és a ZT jelzésen, érintve a kilátópontot, leereszkedünk a már érintett S+ jelzés kereszteződésébe, és ott balra fordulva, a már ismert úton térünk vissza Rónabányára (a településhez közel a S jelzésre váltva).

A túra részletes leírása:

A mindössze három utcából álló, jellegzetes bányászkolónián, Rónabányán kezdődik a túra. A környék számos hasonló, ma már Salgótarjánhoz tartozó egykori bányásztelepe közül ez a legtávolabbi, amely közvetlenül a Medves-vidék különálló, három bazaltkúpból felépülő szilvás-kői vonulatának lábánál, a Medves-fennsík peremén található. A jobb sorsra érdemes településrészen forgatták A hentes, a kurva és a félszemű című filmet. 

Hihetetlenül lelkes leírásokkal találkozhatunk a Szilvás-kő kapcsán, s valóban: különleges hegy ez, ezért a megismerésére érdemes jócskán időt szánni. A S jelzés gyorsan ki is lép a házak közül az erdőbe, ahol a pihenőpadok és a Novohrad-Nógrád Geopark Szilvás-kő geológiai tanösvény információs tábláját találjuk. És nem utolsósorban egy meseszép bükkerdőt! Innen a tanösvény ZT jelzésével együtt a S+ jelzést követjük, amely a házaktól elkanyarodva, balra térve kapaszkodik fel a hangulatos erdőbe.

A Bagó-kői bányában

Nem kell sokat gyalogolni a tanösvény első jelentősebb megállójáig, a kis kitérővel elérhető Bagó-kői bányáig. Az észak-déli irányú hegyvonulat legészakibb bazaltkúpja alatti bányában látványosan tárul fel előttünk a hegy földtörténeti múltja. Hasonlóan például a Salgóhoz, egykor a Szilvás-kő is egy hasadékvulkán volt. A kitörések első szakaszát itt is heves robbanásokkal kísért törmelékszórás jellemezte (ezeket a rétegeket a hegytetőn található hasadékokban láthatjuk), míg a második szakaszban bazalt lávafolyás indult meg a Szilvás-kő kráteréből és az ahhoz kapcsolódó kisebb (ún. parazita) kráterekből (ilyen volt a Bagó-kő is). A hely különlegessége az, hogy amit ma látunk a vadregényes erdőkkel borított hegyvonulaton, az lényegében egy negatív lenyomat: a 2-3 millió évvel ezelőtti lávaömlés egy völgyet töltött ki, de a puhább vulkáni törmelékes és egyéb üledékes kőzetek az idők során a külső erők hatására lepusztultak, míg a lávafolyás eredményeképpen létrejövő, kemény bazalttal fedett térszínek kipreparálódtak. A több, mint 1000 °C-os láva a hűléskor bekövetkezett zsugorodás hatására különböző formákra esik szét. A bánya által láthatóvá vált, meglehetősen ritka feltárásban a bazalt mindhárom megjelenési formája egyszerre figyelhető meg: ahol a láva érintkezett az üledékkel, ott lemezes, míg fölötte vízszintes oszlopokban szilárdult meg a bazalt, az egykori lávatest belsejében pedig függőleges oszlopok alakultak ki.

Mivel a bazalt kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú kőzet, a szomszédos Medves-fennsík, Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója a vasút- és közútépítések korában a hazai bazaltbányászat központja lett, ahol a csúcsidőszakban kb. 20 bánya működött egyszerre. Az innen származó macskakő Párizsig és Londonig is eljutott! A Bagó-kő bányájában kitermelt kőzet ugyanakkor nem volt a legjobb minőségű, nevét is innen kapta („bagót sem ér”). 

A S+ jelzésen továbbhaladva nemsokára az 1. számú bányához érkezünk, ahol a már látottakhoz hasonló képződményeket vizsgálhatunk meg. A tanösvény táblájánál a falu felé látható nyiladék az egykori sikló nyomvonala is: ezen eresztették le korábban a szenet, később a követ, amelyet egy kisvasút Rónabányára szállított, onnan pedig kötélpályán utazott tovább Zagyvarónára, a feldolgozó üzembe.

A Szilvás-kő bazaltzuhatagától a Kis-Szilvás-kő sziklacsúcsára

A közeli elágazásban a S+ jelzésen balra térünk, de velünk marad a tanösvény jelzése is. A kőgörgeteges, vadregényes hegyoldalban leereszkedünk a hegy keleti oldalában található kőfejtőhöz, a Szilvás-kő bazaltoszlopaihoz. A Somoskő oldalában látható híres bazaltömléshez hasonlóan itt is az egykori kürtőben megrekedt és látványos formában megszilárdult kőzetet tanulmányozhatjuk. Folytatva utunkat a S+ jelzésen a 2010-es évek elején bezárt sípálya mellett kapaszkodunk fel a Szilvás-kő (626 m) és a harmadik csúcs, a Kis-Szilvás-kő (615 m) közötti nyeregbe. Érdemes kisétálni az egykor hazánk egyik leghóbiztosabb sípályájának számító rét tetejére, ahonnan varázslatos panoráma nyílik nemcsak a Szilvás-kő alatti hegyi tanyavilágra, de a horizonton végeláthatatlanul sorakozó hegyekre is. A Felső-Tarnai-dombság, majd a Vajdavár-vidék erdős hegyhátai felett a Bükk magaslatai zárják ezt az egyedi panorámát. A nyeregben, ahol két cseh katona első világháborús sírját is láthatjuk, balra fordul utunk, és a S▲ jelzésen tovább kapaszkodunk a Kis-Szilvás-kő sziklacsúcsára. Kilátás ugyan innen nincs, de fantasztikus érzés az erdő lombkoronaszintjében állni (a kitett sziklán viszont fokozott óvatossággal mozogjunk). A csúcs sziklatömbje mellett látható különleges hasadékba biztonságosan beléphetünk, de a hasadék keletkezésének rejtélyét a szomszédos Szilvás-kő csúcsán fejtjük meg.

A fagyzugos hasadékok rejtélye

Visszaereszkedve a nyeregbe a S▲ és a ZT jelzéseken rövid, de erős kaptatóval meghódítjuk a Szilvás-kő csúcsát is. Kilátásunk itt sincs, de a hegy legnagyobb szenzációinak amúgy is a Szilvás-kői hasadékok számítanak, amelyek közül a legnagyobb éppen itt, a főcsúcs alatt húzódik jól látható módon. Akár hisszük, akár nem, de ez az óriási hasadék emberi beavatkozás révén keletkezett. A bazalttal fedett Szilvás-kő gerince alatt húzódó, közel 5 méter vastag széntelepet ugyanis 1912-19 között lebányászták, s ennek eredményeképpen repedések keletkeztek a beomló bányajáratok fölötti kőzetben, majd ezek mentén az meg is csúszott. Így jöttek létre a tetőszintbe mélyedő, széles hasadékok, amelyek egyre szűkülve ún. konzekvencia barlangokként futnak tovább. A Kis-Szilvás-kő biztonsággal járható hasadékával ellentétben a főcsúcs melletti hasadékba leereszkedni életveszélyes!

A S▲ jelzése jó darabig a hasadék mellett halad, majd kikanyarodunk a hegy keleti oldalára, a már megismert bazaltoszlopok tetejére, ahonnan páratlan és egyedi panorámában lehet részünk a Nógrád-Gömöri bazaltvulkáni terület Felvidékre átnyúló csúcsaira, Ajnácskő környékére. Ezzel a látképpel búcsúzunk, ugyanis a S▲ és a ZT jelzéseken gyorsan visszaereszkedünk a S+ már érintett elágazásába, amelyen balra fordulva, az ismert úton térünk vissza Rónabányára.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Rónabányán a Salgótarján (Zagyvaróna), telep megnevezésű buszmegállónál kell leszállni a Salgótarjánból induló menetrendszerinti járatokról.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Rónabánya Salgótarjánból Cered felé autózva érhető el. A településrészen a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.

Koordináták

DD
48.124753, 19.894056
DMS
48°07'29.1"N 19°53'38.6"E
UTM
34U 417701 5330757
w3w 
///óhajt.beesik.beadás
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott, A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg részletesen.

A szerző által javasolt térképek:

  • A Karancs és a Medves-vidék turistatérképe 

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
3,6 km
Időtartam
1:13 óra
Szintemelkedés
165 m
Szintcsökkenés
165 m
Legmagasabb pont
622 m
Legalacsonyabb pont
496 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp