Szilvás-kő, a Medves-vidék szentélye

Itiner:

• Az országúttól Rónabánya legszélső utcáján indulunk el a S jelzésen.
• A házak felett található pihenőtől a S+ és a tanösvény ZT jelzését követjük.
• Egymás után két kisebb kitérőt teszünk a bal kéz felé eső Bagó-kői, majd az 1. számú bányához.
• Az elágazásban balra fordulunk, és továbbra is a S+ és a tanösvény ZT jelzését követjük.
• Leereszkedünk a bazaltoszlopokhoz, majd a sípálya szélén visszakapaszkodunk a Kis-Szilvás-kő és a Szilvás-kő közötti nyeregbe.
• A nyeregben balra fordulunk a S▲ jelzésen, és felkapaszkodunk a Kis-Szilvás-kő 616 méter magas csúcsára.
• Visszatérve a nyeregbe a S▲ és a ZT jelzéseken felkapaszkodunk a Szilvás-kő szemközti, 625 méter magas csúcsára.
• A S▲ és a ZT jelzésen, érintve a kilátópontot, leereszkedünk a már érintett S+ jelzés kereszteződésébe, és ott balra fordulva, a már ismert úton térünk vissza Rónabányára (a településhez közel a S jelzésre váltva).

A túra részletes leírása:

A mindössze három utcából álló, jellegzetes bányászkolónián, Rónabányán kezdődik a túra. A környék számos hasonló, ma már Salgótarjánhoz tartozó egykori bányásztelepe közül ez a legtávolabbi, amely közvetlenül a Medves-vidék különálló, három bazaltkúpból felépülő szilvás-kői vonulatának lábánál, a Medves-fennsík peremén található. A jobb sorsra érdemes településrészen forgatták A hentes, a kurva és a félszemű című filmet. 

Hihetetlenül lelkes leírásokkal találkozhatunk a Szilvás-kő kapcsán, s valóban: különleges hegy ez, ezért a megismerésére érdemes jócskán időt szánni. A S jelzés gyorsan ki is lép a házak közül az erdőbe, ahol a pihenőpadok és a Novohrad-Nógrád Geopark Szilvás-kő geológiai tanösvény információs tábláját találjuk. És nem utolsósorban egy meseszép bükkerdőt! Innen a tanösvény ZT jelzésével együtt a S+ jelzést követjük, amely a házaktól elkanyarodva, balra térve kapaszkodik fel a hangulatos erdőbe.

A Bagó-kői bányában

Nem kell sokat gyalogolni a tanösvény első jelentősebb megállójáig, a kis kitérővel elérhető Bagó-kői bányáig. Az észak-déli irányú hegyvonulat legészakibb bazaltkúpja alatti bányában látványosan tárul fel előttünk a hegy földtörténeti múltja. Hasonlóan például a Salgóhoz, egykor a Szilvás-kő is egy hasadékvulkán volt. A kitörések első szakaszát itt is heves robbanásokkal kísért törmelékszórás jellemezte (ezeket a rétegeket a hegytetőn található hasadékokban láthatjuk), míg a második szakaszban bazalt lávafolyás indult meg a Szilvás-kő kráteréből és az ahhoz kapcsolódó kisebb (ún. parazita) kráterekből (ilyen volt a Bagó-kő is). A hely különlegessége az, hogy amit ma látunk a vadregényes erdőkkel borított hegyvonulaton, az lényegében egy negatív lenyomat: a 2-3 millió évvel ezelőtti lávaömlés egy völgyet töltött ki, de a puhább vulkáni törmelékes és egyéb üledékes kőzetek az idők során a külső erők hatására lepusztultak, míg a lávafolyás eredményeképpen létrejövő, kemény bazalttal fedett térszínek kipreparálódtak. A több, mint 1000 °C-os láva a hűléskor bekövetkezett zsugorodás hatására különböző formákra esik szét. A bánya által láthatóvá vált, meglehetősen ritka feltárásban a bazalt mindhárom megjelenési formája egyszerre figyelhető meg: ahol a láva érintkezett az üledékkel, ott lemezes, míg fölötte vízszintes oszlopokban szilárdult meg a bazalt, az egykori lávatest belsejében pedig függőleges oszlopok alakultak ki.

Mivel a bazalt kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú kőzet, a szomszédos Medves-fennsík, Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója a vasút- és közútépítések korában a hazai bazaltbányászat központja lett, ahol a csúcsidőszakban kb. 20 bánya működött egyszerre. Az innen származó macskakő Párizsig és Londonig is eljutott! A Bagó-kő bányájában kitermelt kőzet ugyanakkor nem volt a legjobb minőségű, nevét is innen kapta („bagót sem ér”). 

A S+ jelzésen továbbhaladva nemsokára az 1. számú bányához érkezünk, ahol a már látottakhoz hasonló képződményeket vizsgálhatunk meg. A tanösvény táblájánál a falu felé látható nyiladék az egykori sikló nyomvonala is: ezen eresztették le korábban a szenet, később a követ, amelyet egy kisvasút Rónabányára szállított, onnan pedig kötélpályán utazott tovább Zagyvarónára, a feldolgozó üzembe.

A Szilvás-kő bazaltzuhatagától a Kis-Szilvás-kő sziklacsúcsára

A közeli elágazásban a S+ jelzésen balra térünk, de velünk marad a tanösvény jelzése is. A kőgörgeteges, vadregényes hegyoldalban leereszkedünk a hegy keleti oldalában található kőfejtőhöz, a Szilvás-kő bazaltoszlopaihoz. A Somoskő oldalában látható híres bazaltömléshez hasonlóan itt is az egykori kürtőben megrekedt és látványos formában megszilárdult kőzetet tanulmányozhatjuk. Folytatva utunkat a S+ jelzésen a 2010-es évek elején bezárt sípálya mellett kapaszkodunk fel a Szilvás-kő (626 m) és a harmadik csúcs, a Kis-Szilvás-kő (615 m) közötti nyeregbe. Érdemes kisétálni az egykor hazánk egyik leghóbiztosabb sípályájának számító rét tetejére, ahonnan varázslatos panoráma nyílik nemcsak a Szilvás-kő alatti hegyi tanyavilágra, de a horizonton végeláthatatlanul sorakozó hegyekre is. A Felső-Tarnai-dombság, majd a Vajdavár-vidék erdős hegyhátai felett a Bükk magaslatai zárják ezt az egyedi panorámát. A nyeregben, ahol két cseh katona első világháborús sírját is láthatjuk, balra fordul utunk, és a S▲ jelzésen tovább kapaszkodunk a Kis-Szilvás-kő sziklacsúcsára. Kilátás ugyan innen nincs, de fantasztikus érzés az erdő lombkoronaszintjében állni (a kitett sziklán viszont fokozott óvatossággal mozogjunk). A csúcs sziklatömbje mellett látható különleges hasadékba biztonságosan beléphetünk, de a hasadék keletkezésének rejtélyét a szomszédos Szilvás-kő csúcsán fejtjük meg.

A fagyzugos hasadékok rejtélye

Visszaereszkedve a nyeregbe a S▲ és a ZT jelzéseken rövid, de erős kaptatóval meghódítjuk a Szilvás-kő csúcsát is. Kilátásunk itt sincs, de a hegy legnagyobb szenzációinak amúgy is a Szilvás-kői hasadékok számítanak, amelyek közül a legnagyobb éppen itt, a főcsúcs alatt húzódik jól látható módon. Akár hisszük, akár nem, de ez az óriási hasadék emberi beavatkozás révén keletkezett. A bazalttal fedett Szilvás-kő gerince alatt húzódó, közel 5 méter vastag széntelepet ugyanis 1912-19 között lebányászták, s ennek eredményeképpen repedések keletkeztek a beomló bányajáratok fölötti kőzetben, majd ezek mentén az meg is csúszott. Így jöttek létre a tetőszintbe mélyedő, széles hasadékok, amelyek egyre szűkülve ún. konzekvencia barlangokként futnak tovább. A Kis-Szilvás-kő biztonsággal járható hasadékával ellentétben a főcsúcs melletti hasadékba leereszkedni életveszélyes!

A S▲ jelzése jó darabig a hasadék mellett halad, majd kikanyarodunk a hegy keleti oldalára, a már megismert bazaltoszlopok tetejére, ahonnan páratlan és egyedi panorámában lehet részünk a Nógrád-Gömöri bazaltvulkáni terület Felvidékre átnyúló csúcsaira, Ajnácskő környékére. Ezzel a látképpel búcsúzunk, ugyanis a S▲ és a ZT jelzéseken gyorsan visszaereszkedünk a S+ már érintett elágazásába, amelyen balra fordulva, az ismert úton térünk vissza Rónabányára.