Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Földtani kalandozás a palóc vidék szívében

Gyalogtúra · Zabari-dombság · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A homokkőhátakról megkapó panoráma nyílik a Mátra főgerincére
    / A homokkőhátakról megkapó panoráma nyílik a Mátra főgerincére
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hátak erdővel körbevett kaszálói a rőtvadak kedvelt étkező helyei
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehérszék kietlen riolittufa mezeje
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Disznó-lak kerülőjének homokos útján kapaszkodunk a gerincre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra mögötti erdős vidék kapcsolatban áll a Kárpátokkal
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Lyukas-kő kovarétegekkel tarkított homokkőfala
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ivádi Nagy-Lyukas-kő ráncos homloka
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Lyukas-kő homokkőfala strázsál a Szent-völgy felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás északkelet felé a Vajdavári-hegység lakatlan, edős vidékére
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Lyukas-kő homokkő tömbje a völgy felől
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nógrád megyébe hegytetői kaszálók mentén lépünk át
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadvirágos réteken Mátracserpuszta körül
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hasadékvíz forrást érinthetünk jelzett kitérővel a Nyirmedi-tó felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis- és a Nagy-Lyukas-kő homokkőfala a szent-völgyi útról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés Mátranovákra a betonlapokból kirakott erdei járdán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A víz rendkívül gyorsan koptatja a porózus riolittufát (Fehérszék)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Fehérszéktől az erdőkkel körbevett Mátracserpusztára
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Lyukas-kő alatt
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Lyukas-kőtől karnyújtásnyira halad el a jelzett turistaút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Mátra felé az ivádi Nagy-Lyukas-kőről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túránk nagy részén homokos utakon vándorlunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A "kőmedence" az ivádi Nagy-Lyukas-kövön, azaz a Táltos-sziklán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Útvonalunk két megye határán, két kőzettani egység, két vízgyűjtő terület választóvonalán, a Kárpátokból lenyúló erdőségek mentén vezet. Hazánk egy eldugott vidékén járunk a Mátra vonulata és az országhatár között, ahol az egykor a Kárpát-medencében hullámzó Pannon-tenger homokos partjának kővé vált emlékezete, fodros homokkősziklák őrzik a patakvölgyet, és heves vulkáni robbanások csontfehérre dermedt hamuleple málladozik a hegytetőkön. A földtani múlt mellett a vidék történetével is megismerkedünk „Palócföld" központjában, az egykori hódoltság határmezsgyéjén, a hegytetők lankáin megpihenő kaszálóréteken, a völgyek felett strázsáló irtványtelepüléseken sétálva.
nyitva
könnyű
Hossz 20,7 km
5:50 óra
435 m
436 m

A túra elején, Mátranovák és Ivád között földtani látványosságokat érintünk, a Fehérszék riolittufa badlandjét, folyamatosan pusztuló, morzsalékos felszínét, ahol a vízfolyások völgyhálózatokat modellező ágrendszere mélyül a puha kőzetbe. A Kazári Sáska-kő kistestvéreként, kevésbé közismert párjaként áll a vulkáni aktivitás emléke a hegygerincen, a hazánkban, de még Európában is ritkaságnak számító tufakanyonjaival.

A túloldalt a már Heves megyébe ereszkedő Kápolna-völgyön keresztül jutunk a Szent-völgy homokkőrétegeihez, ahol a Kis- és Nagy-Lyukas követ vizsgálhatjuk, a vulkáni aktivitás előtt békésen hullámzó tengerpart megszilárdult homokfövenyét. A rétegek az egyenletes, egyirányú áramlást mutatják, a keresztrétegzést a homokturzások egymásra rakodó leplei alkotják. A jól fejlett rétegek 50 méter körüli vastagságban gyűltek össze, Ipolytarnóctól Ózdig meghatározva a dombvidék hangulatát, alapjaként a Karancs-Medves-vidék vulkánjainak.

A szerző tippje

  • Nagy élmény a túrát ősz elején, szarvasbőgéskor bejárni. A területen található rendkívül gazdag vadállománynak köszönhetően hangos ilyenkor az erdő a szarvasbikáktól; kis szerencsével láthatjuk is a szerenádozókat.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-10-08
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
449 m
Legalacsonyabb pont
207 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra nyomvonala főként erdészeti utakat követ, de pár helyen letérünk kevésbé használt erdei utakra, ösvényekre. Figyelmesen kövessük a jelzéseket, mivel pár helyen könnyű elkalandozni a követendő útról!
  • A riolittufa felszínen könnyen kicsúszhatunk. A meredekebb beszakadásoknál rendkívül óvatosan közlekedjünk, és ne közelítsük meg túlságosan a peremeket!

Kezdés

Mátranovák, faluközpont buszmegálló (237 m)
Koordináták:
DD
48.038322, 19.982413
DMS
48°02'18.0"N 19°58'56.7"E
UTM
34U 424149 5321060
w3w 
///agyar.kávéfőzés.boltosok

Végpont

Mátranovák, faluközpont buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Jelzetlen úton megyünk fel Mátranovákról a Fehérszékre, majd tovább a Kis-Lyukas-kőig.
  • A Kis Lyukas-kőtől a P jelzést követjük a Szénégető-patak völgyében egészen a gerincig.
  • A gerincen a hozzánk csatlakozó „Kohász Kék" K jelzésén megyünk tovább.
  • A gerincről a K◼ jelzés mentén ereszkedünk le Mátracserpusztán át Mátranovákra.

A túráról részletesen:

Csontfehér púpokon

Mátranovák központjából indulunk turistajelzés nélkül a kelet felé nyújtózó völgyet követve a Dózsa György úton takaros házak, díjazott porták sorával kísérve. A falu határában már ismeretterjesztő tábla hirdeti az alig egy kilométerre látható Fehérszéket. Hamar felkapaszkodunk az egyenletesen emelkedő szekérúton, ami a Dózsa György út szerves folytatásaként vezet a nyeregbe. A sűrű, árnyas erdőből szinte átmenet nélkül lépünk ki a Fehérszékre, ahol a hegyoldal csontig lekopott bordáin alig csenevésző bokrok és fák ritkás ligete áll. A közel egy hektáros terület központi részén szinte semmi nem képes megélni, megfogni a talajt a folyamatosan málló és pusztuló felszínen, így kitárulkozik a hegyoldal földtani alapja.

Az itt látható riolit az országban számos helyen előfordul, egészen a Mecsek északi előteréig, és többnyire a Pannon-tenger peremvidékén, főként szárazulaton végbement vulkáni robbanások során képződött. A kitörések hamurétegei jól láthatóak a néhol szürkés, zöldes árnyalatú, világos tónusú tufában. A savas közegre jellemző fekete csillámok, biotitkristályok fedezhetők fel a homogén mátrixban, illetve a kitöréskor betemetett növényi törmelékek üregeit kitöltő agyagásványok láthatóak különböző színárnyalatokban.

Jól jellemzi az angol „badland” kifejezés a tufafelszín kietlenségét, sivár tájképét, csekély termőréteg-megtartó képességét. Ahol a leggyorsabb az erózió, ott még a fák, füvek gyökerei sem képesek megtartani a talajréteget. Ilyen kopár tájrészletből pedig nagy területek találhatók a Fehérszéken, éles kontrasztot teremtve a környező erdős vidékkel. Néhol a lezúduló csapadékvíz mély kanyonokat, üregeket váj a puha kőzetbe, már a barlang fogalmát kimerítő méterekben, melyek a beroskadó felszín alatt mélyülő csatornákban egyesülnek. Látványa mellett panorámapontnak is érdekes a sziklás hegyoldal: innen rálátunk a dombvidék magasabb, erdős hátaira - szemközt épp Mátracserpuszta házai kandikálnak ki az erdőből, amit túránk végén mi is meglátogatunk.

A riolittufa felszínt keresztező dózerút a fehér sziklák után betér az ismét sűrűvé váló tölgyes erdőbe. Itt egy újabb nyeregben található az az útelágazás, ahol a jobbra lefelé tartó, kevésbé járt erdészeti utat kell választanunk; egy faoszlopon a 11. számot láthatjuk itt. Meredeken ereszkedünk a Kápolna-völgybe, ahol a völgytalpon, a rakodó rét után becsatlakozunk a völgytalpat követő szekérútba. Hangulatos ártéri erdőben andalgunk lefelé. Néhol tekintélyes méretű fűzfák strázsálnak a sűrű erdővel árnyas völgytalpon, búvóhelyet biztosítva a helyi vadállománynak. A dózerút a Szent-völgy legelőihez érve jobbra fordul és keresztezi a patakot, majd beletorkollik az Ivádra tartó széles erdészeti útba, ahol mi balra, a patak forrásvidéke felé fordulunk a P jelzést követve.

Lyukak a homokkőben

Az elágazásban, karnyújtásnyira az úttól egy méretes homokkőfal emelkedik pont előttünk. A Kis-Lyukas-kő homokkövekre jellemző, lekerekedett formáiban hosszúkás, ovális kitüremkedéseket fedezünk fel, melyek több tíz centiméterre kiállnak a könnyen morzsolódó felszínből. Ezek a kovazsinórok a porózus homokos üledékben áramló kovasavas oldatok megkövesedett rétegei, ami jelentősen keményebb részeket hozott létre az egyébként porlékony homokkőben.

A kanyarból már látszik a patakvölgy menti rétek túloldalán a Kis-Lyukas-kő nagyobb testvére, a hegyoldalból kilátópontként kiálló Nagy-Lyukas-kő, amit csak alulról tudunk megtekinteni. Igazából innen látszik legjobban, ahol még a hegylábi erdő lombkoronája nem takarja ki a falakat. A Nagy-Lyukas-kőt is párhuzamos sávozottság jellemzi, de itt épp ellenkezőleg pusztult a felszín: a sziklafal egészéhez képest sávos mélyedéseket látunk, ami a puhább üledékrétegek kikopásától keletkezett. Bár az erdőtől nem látszik, a sziklafalban remetebarlangot is találunk, amit az eredetileg réteglapok mentén formálódott üreg kitágításával alakítottak egykor a Szent-völgy magányába elvonuló szerzetesek. A népnyelv egyébként Táltos sziklának is hívja a Nagy-Lyukas-követ, illetve lejjebb találunk egy Remete-hegyet is.

Vadregényes erdők mélyén

A homokos dózerút hűségesen követi felfelé a patak folyását. Az árterület síkjának legelőit, kaszálórétjeit kerülgetjük egész a völgyek találkozásánál lévő Szénégető-pusztáig. Itt már az Ivádi-patakot is Szénégető-pataknak hívják, ami a környező kiterjedt erdőségek felhasználására utal az elmúlt évszázadokból. Manapság rendezett portát, takaros vadászházat találunk az egykori lakóépületeknél, ahol a fát boksába rendezve, lefojtott izzással szénné alakították, és utána Ivádon keresztül Pétervásárára szállították.

A portát jobbról kerülő dózerúton kapaszkodunk tovább a dombok közé a beszűkülő völgyben. Elmaradnak a kaszálók, és az egyre meredekebb hegyoldalak közé ékelődő völgy sűrű tölgyesekkel zárt bevágássá keskenyedik. A dózerút egy oldalvölgyet kerül nagy ívben, egyenletesen kapaszkodva a gerinc felé. A területet Disznó-laknak hívják a sűrű erdőben élő vadállományra emlékeztetve. Az itteni erdőségek szervesen kapcsolódnak a Nógrád, Heves és Borsod megye határának erdős vidékéhez, ahol a legnagyobb településmentes területet találjuk hazánkban. Emellett zöldfolyosókon keresztül kapcsolódik az Ipoly és a Rima folyása között a Kárpátok erdeihez is, amin keresztül a területről kipusztított nagyragadozók is visszatértek a 21. század elejére. A medve és a farkas bizonyítottan jelen van az itteni erdőkben a gazdag zsákmánynak és viszonylagos háborítatlanságnak köszönhetően.

A Disznó-lak katlanát hosszan kerülve, nagy ívben kanyarodva érkezünk a gerincre, ahol a „Kohász út" K jelzéséhez kapcsolódunk, nyugat felé követve a gerincen kanyargó erdészeti utat. Itt az elágazásban egy irtáson keresztül betekinthetünk az északkeletre húzódó erdős tömbbe, a Vajdavári-hegység háborítatlan hegyei közé. A K jelzés főként az erdészeti dózerutat használja, amiről csak pár helyen tér le a nagy kanyarokat megspórolva, erdei utakon átvágva a hegytetőkön.

Agyag és homok

A dózerút homokos és agyagos rétegekbe vág, így vöröses, kemény agyaglencséken és puhán szóródó homokos felszínen haladunk. Esős időben az agyag megduzzad és képlékennyé válik, nehéz rajta a haladás, míg a nedvesség a homokszemeket pont összetartja. Száraz időszakban azonban fordítva viselkedik a két anyag: míg az agyag kemény felszínt alkot, addig a homokszemek kötődés nélkül kiszóródnak lépteink súlyától, kicsúszik talpunk alól a homok, így nehézkessé válik a haladás.

Pár helyen az erdőirtások nyiladéka kilátást kínál a környező vidékre, a gerincről hosszan belátjuk az erdős dombokat, melyek felett a déli látóhatárt a Mátra főgerince keretezi. A keleti, fűrészfogas gerincszakasz a Kékes tömbjében, a jellegzetes tévétoronyban tetőzik, míg nyugat felé a Galyatető zegzugos háta domborodik adótornyaival. Néhány irtás észak felé is kilátás nyújt, némelyikről a szomszédos Vajdavári-hegységen túl a Bükk-fennsík távoli magaslatát is kivehetjük.

A Szénégető-patak forrásvidéke felett nagy ívben kerüljük az alattunk tátongó katlant, és a Kukucs-hegy hátoldalán futó erdei úton kerüljük a dózerút kanyarját. A túloldalon bekapcsolódik egy rövid szakaszra a K◼ jelzés, ami a Nádas-orom déli oldalán ereszkedik le dél felé Mátranováknak. Ezt az utat követjük mi is; az erdőből kilépve kaszálórétek során keresztül lépünk át Nógrád megyébe. A kaszálókkal nyitott, sűrű erdőkkel körbevett hegytető idilli helyszín a vadak számára. Csendben, figyelmesen járva szinte biztosan látunk erdei állatot, rókát, nyulat, őzet, gím- vagy dámszarvast, de a hegytetőről panoráma is nyílik az eddig takarásban lévő északnyugati irányba. A szomszédos bazaltvidék vulkáni kúpjait fedezhetjük fel nyugatra, a bárnai és a medves-fennsíki ormokat.

Cserpuszta idillje

Meredek erdei úton ereszkedünk le egy másik réthez, ahol az eddigi homokos, porló felszín keményebb alapra vált. Innentől a Fehérszéknél már látott, de keményebbre összesült vulkáni riolittufán, riolitláva megkövült rétegein haladunk. Az útbevágásban, főként a meredekebbé váló gerincszakaszon tárul fel a felszín alatti geológiai alap és válik láthatóvá a világos szürke kőzet.

Az ismét lankássá enyhülő gerinc tágas réteknek és egy pár házból álló településnek, Cserpusztának kínál ideális fekvést. A dombháti tágas legelőkön a hódoltság utáni időkben újraformálódó uradalmak nyájai, gulyái legeltek. A településrész alapja, hogy a török adóterhek elől menekülve, az erdők közé húzódva éltek a helyiek irtványföldeket, erdőtől elhódított legelőket kialakítva. A Mátranovákra levezető, a 20. században vágott dózerút előtt csak gyalogösvényen lehetett megközelíteni a magasan fekvő településrészt.

A leghosszabb járda

A dózerúton ereszkedünk alá a rétek és tölgyes erdők határán, ahol egy alig észrevehető csapáson bekanyarodunk az erdőbe, kapcsolódva ahhoz a betonlapokból kirakott erdei ösvényhez, ami levezet a faluba. A motorizáció ideje alatt a 20. század közepén alakították ki az akkor az ország leghosszabb járdájának nevezett, betonozott ösvényt, ami több kilométeren keresztül követi a legrövidebb utat Mátranovák és Cserpuszta között.

A völgy alján egy víztározót érintünk, majd a szemközti partoldalban kapaszkodunk fel az erdei betonjárdán. Egy vaslapból kialakított hidat keresztezünk, aminek túloldalán táblával jelzett ösvény vezet egy hasadékvíz fakadáshoz, ahol friss forrásvizet vehetünk. A gerincre felkapaszkodó ösvény egy kicsiny kápolnát is érint, ami szégyenlősen bújik meg a fák lombja között. Alig pár méteres tornyát úgy alakították ki, hogy egy meredek lépcsőn felkapaszkodva prédikálni lehessen róla az alant összegyűlt híveknek.

A legmagasabb ponton átlendülve átlépünk a Tarna és a Zagyva folyó között húzódó vízválasztón, meredeken ereszkedünk Mátranovák irányába. Bozótos erdőn vágunk át, keresztezve a dózerutat, ahol már feltűnnek a falu házai. Az utolsó porta mellett a betonjárdán el is érjük a települést.

Mátranovák is beállt az észak-magyarországi, kőszénvagyont kiaknázó bányásztelepülések sorába: 1857-től kezdődően bányászták a szenet a falu határában. Az iparosodás, acélgyártás új központot, kolóniát hozott létre a falu alsó végén. Jelenleg is itt található a már hidak gyártására specializálódott üzem, ahol többek között a Rákóczi (régi nevén Lágymányosi-), a Dunaföldvári-híd, illetve a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria híd elemeit gyártották. A falu felső végén a központba sétálva azonban csak a rendezett palóc porták hangulata érint meg. A templom alatt a világégés hősi halottjainak emléke áll, illetve az 1873-as kolerajárvány félezer halottjára emlékező sírfelirat.

Amikor K◼ jelzés „elfogy"', a Dózsa György utcán továbbsétálva jutunk a már ismert útvonalon a buszmegállóba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A távolsági buszról a Mátranovák, faluközpont nevű megállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Mátranovák keleti végében, a Dózsa György út végén található pakolóban tudjuk letenni az autónkat.

Koordináták

DD
48.038322, 19.982413
DMS
48°02'18.0"N 19°58'56.7"E
UTM
34U 424149 5321060
w3w 
///agyar.kávéfőzés.boltosok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Karancs, Medves és a Borsod-Hevesi dombság turistatérkép (Cartographia)

Felszerelés

  • Évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő vagy szandál, enni- és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
20,7 km
Időtartam
5:50 óra
Szintemelkedés
435 m
Szintcsökkenés
436 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp