Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Eresztvényi bányák tanösvény: családbarát geológusképző, extrákkal

Gyalogtúra · Medves-vidék
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A túra az Eresztvényi Látogatóközponttól indul
    / A túra az Eresztvényi Látogatóközponttól indul
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Édesvízi medúza a Tavas-bányában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bányák közt kanyargó tanösvény jól jelzett
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kirándulók az Eresztvényi Nagy-bányánál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az eresztvényi Nagy-bánya
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Közép-bánya, vagy más néven Tavas-bánya
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Közép-bánya, vagy más néven Tavas-bánya
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 8 6 4 2 km Salgó vára A Novohrad-Nógrád … látogatóközpontjai

A hat megállóból álló, 5,7 km hosszú tanösvény a híres medvesi macskakő nyomába ered. A bányáról bányára haladó, kicsiknek és nagyoknak egyaránt élvezetes, roppant változatos útvonal olyan látnivalókat is érint, mint a festői Tavas-bánya. Salgóbányáról gumikerekű kisvasúton térhetünk vissza Eresztvénybe, ahol kávézó és egy szuper játszótér várja a megfáradt vándorokat.
közepes
9,3 km
2:42 óra
207 m
208 m
A korábbi barnaszén bányászatot követően Európa legnagyobb bazaltplatója, a Medves-fennsík az 1800-as évek második felében, a nagy vasút- és közútépítések korában került a figyelem középpontjába ismét, hiszen a kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú bazalt - macskakő és zúzott kő formájában - valósággal berobbant az akkori építőiparba. A hat megállót érintő tanösvény a mesélő nevű Eresztvényből, a Medves-fennsík kapujától, a Novohrad-Nógrád Geopark hangulatos látogatóközpontjától indul. Volt idő, amikor Eresztvény körül tíz bánya is működött egyszerre! Ezek közül öt bányát érint a zegzugos, kifejezetten családbarát tanösvény (az egyes bányákban több információs táblával), amit bejárva nemcsak az Európai léptékben is egyedülálló helyszínnel és a tájat uraló különleges kőzettel ismerkedhetünk meg, hanem az egykori ritzerek (kőfaragók) különleges, kopácsolástól hangos életét is feleleveníthetjük. A tanösvény Salgóbányán ér véget, ahol egyrészt meglátogathatjuk a geopark másik látogatóközpontját (Geocsodák Háza), másrészt akár gumikerekű kisvonaton, akár egy kis kitérővel, a meseszép Salgó várának felkeresésével térhetünk vissza Eresztvénybe.

A szerző tippje

  • Kisebb gyerekekkel Salgóbányáig tervezzük a túrát (5,7 km), és ha hétvégén járunk errefelé, előzetesen érdeklődjünk a hétvégi délutánonként Salgóbánya és Eresztvény között ingázó, 48 férőhelyes, gumikerekű kisvonat menetrendjéről. Imádni fogják a gyerekek, ha ezzel ereszkedhetnek vissza Eresztvénybe!
  • Nagyobb gyerekekkel bevállalhatjuk a 9.3 km-es körtúrát, amely során meglátogatjuk az egész vidék talán legismertebb látnivalóját, Salgó várát is.
  • Az eresztvényi látogatóközpont mellett hagyjunk időt a Geocsodák Háza megtekintésére is (a nyitva tartásról előzetesen érdeklődjünk), hiszen ez rendelkezik a nagyobb és érdekesebb tárlattal! 
  • A Novohrad-Nógrád Geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről. A geopark rendszeresen szervez vezetett sétákat, túrákat, érdemes a honlapon utánanézni ezeknek, s ha tehetjük, beregisztrálni. Maradandó élményben lesz részünk!
  • Semmiképpen se siessünk haza a látnivalókban bővelkedő, családbarát Karancs-Medves-vidékről! Az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvény és Salgó vára mellett mindenképpen érdemes felkeresni Somoskő várát, a salgótarjáni bányamúzeumot és Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontot. Mind remek családi program!
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-07-20

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
577 m
Legalacsonyabb pont
438 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az egykori bányaudvarok között kanyargó tanösvény egyes helyeken meredek, kitett szakaszokon halad. Ez mindenképpen izgalmas a gyerekeknek, de legyünk óvatosak!

Kezdés

Eresztvény, Látogatóközpont (439 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.156311, 19.852486
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°09'22.7"N 19°51'08.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 414660 5334310
w3w (what3words) 
///átlagos.pompázó.húsleves

Végpont

Eresztvény, Látogatóközpont

Útleírás

Itiner:

  • Eresztvényből, a látogatóközpont mellől Somoskő felé induló aszfaltúton indulunk meg a végig remekül követhető ZT jelzésen (ami egy rövid ideig együtt halad a P+ jelzéssel)
  • A tanösvény ZT jelzése 200 m után jobbra tér egy ösvényen, innentől ezt követjük a Nagy-bánya, a Margit-bánya, Közép-bánya, Kis-bánya, Új-bánya és az István-táró légaknájának érintésével a Medves-fennsíkjáról érkező régi útig, amelyen a Z és S jelzéseken jobbra térünk
  • Száz métert követően jobbra térünk S◼ jelzésre, amely egyenesen a Geocsodák Házához vezet bennünket
  • Amennyiben körtúrát teszünk, a Geocsodák Házától a Vár utcán sétáljunk keresztül a falun a vár alatti parkolóig, ahonnan a Z jelzésen először egy elágazásig, majd onnan jobbra fordulva a PL jelzésen, majd 100 métert követően a P▲ jelzésre váltva jutunk fel a várba (táblával jelölve az útvonal)
  • A P▲ jelzésen a PL jelzésig visszagyalogolva, azon balra fordulva jutunk le a Dornyay turistaház romjáig, ahonnan az erdészeti aszfaltúton, vagy a P jelzést követve jutunk vissza a közeli Eresztvénybe

A túra részletes leírása:

A Salgóbánya felé vezető út mellett fekvő, szép és mesélő nevű Eresztvény a Medves-fennsík kapuja. Itt található a Novohrad-Nógrád Geopark modern és hangulatos látogatóközpontja, ahol egy kellemes kávézóban pihenhetjük ki az ide vezető út fáradalmait, míg a gyerekek a remek játszótéren szaladgálnak. De ügyeljünk rá, hogy túl sok energiát ne égessenek el a srácok, lesz hova kapaszkodni menet közben is!

Korábban lovas kocsin, később egy erre a célra épült siklón ide ’eresztették’ le a környék nevezetes bazaltbányáiból a követ, ahol átrakodták az innen induló keskeny nyomtávú kőszállító vasútra, amely a Somoskőújfalui kőtörőbe és az országos vasúthálózathoz szállította az értékes követ. Eresztvény ugyanis a 2-3 millió éve szakaszosan működő bazaltvulkán eredményeképpen létrejövő Medves-fennsík peremén található, ott, ahol a leggazdaságosabb volt a bányanyitás. A vulkáni működés kezdetén a ma Medves-magosának ismert kürtőből először finomszemcsés törmelék szóródott ki, majd több nagy lávafolyás létrehozta Európa legnagyobb bazaltfennsíkját. Bár a legnagyobb bányák a mai Szlovákia területére estek, volt idő, amikor Eresztvény körül is tíz bánya működött egyszerre! Ezek közül a legfontosabbakon halad keresztül a tartalmas, kifejezetten családbarát tanösvény, amely a látogatóközpont mellől indul a Somoskő felé tartó P+ jelzéssel együtt, majd gyorsan beveszi magát az erdőbe.

Eresztvényi Nagy-bánya

Először még hétvégi házak szélén, majd látványosan bemohásodott kő meddőhányók között vezet zegzugos, de végig nagyon jól követhető, sok helyütt táblával jelölt tanösvényünk az első bányáig. Az első áttekintő táblánál, ahol rálátunk a valóban hatalmas bányaudvarra is, megtudhatjuk, hogy az 1890-es években Hofbauer Jakab alapította ezt a bányát, amely egészen az 1980-as évek közepéig működött. Az itt kifaragott utcakőnek egykor nagy presztízse volt. Az 1930-as évekig szekéren, majd erre a célra épült siklón szállították le a faragott kockakövet Eresztvénybe, ahol átrakodták kőszállító kisvasútra, amely egészen Somoskőújfaluig vitte. Onnan aztán nemcsak Budapestre, de Bécsbe és a Monarchia más városaiba, sőt Párizsba is eljutott a macskakő. Később, az utcakövek iránti érdeklődés hanyatlásával kőtörő zúzta a követ, és kőzúzalékot szállítottak innen le.

Egy másik tábla a Medves-fennsík földtani felépítését, a lávafolyások szerkezetét mutatja be, a bányaudvar alján pedig mi magunk is találhatunk olyan lemezes szerkezetű gömbköveket, amelyek – akár hisszük, akár nem – a napsugárzás hatására jöttek létre már a bányászat megszűntét követően. A kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú bazalt, amely az egykori lávafolyások anyagát képezi, bizonyos esetekben ugyanis, akár már a beépítést követően is, erősen kopik, részei lemezesen leválnak. Ez a ma sem teljesen tisztázott folyamat eredményezi ezeket a gömbköveket. Egyébként a jelenség komoly fejtörést okozott a híres kőfaragóknak, a ritzereknek is, hiszen frissen, a bányászat során lehetetlen volt elválasztani a tartós követ a rosszabb minőségűtől. Nézzünk szét alaposan a bányaudvarban, tanulmányozzuk a táblákat, majd a bányaudvar túloldalán található meredek ösvényen óvatosan kapaszkodjunk ki belőle.

Margit-bánya

Pár lépés után meg is érkezünk a közeli Margit-bányához, amely roppant érdekes, elsősorban az ember jelenlétével kapcsolatos ismereteket magyaráz el. Érdekesség, hogy a már említett medvesi kisvasutat kétszer építették meg, lényegében megegyező nyomvonalon. 1870 körül épült ki először, s a Medves szénbányáiból szállította a szenet Somoskőújfalura, a vasúthoz. Ekkor készült el az azóta eltűnt viadukt és az Eresztvény alatt ma is látható alagút is. Pár évtizedes működést követően azonban elbontották, majd a kőbányászat fellendülésével a gondosan kialakított töltéseken újra lefektették a síneket. A mintegy 10 km hosszú, az egyes bányaudvarokat elágazásokkal elérő kőszállító kisvasút 1923-1963 között működött. Maga a Margit-bánya meglehetősen későn indult be: az 1930-as leírások még nem is említik, az 1960-as térképeken viszont már szerepel. Megtudhatjuk azt is, hogy a kőtömböket a falból először kézi erővel, ékek használatával, később robbantással választották le. Ekkor jöttek a ritzerek, akik nagy tudású szakemberek voltak, hiszen a követ nem hatalmas kalapácsokkal kellett „szétverni”, hanem hang alapján, a megfelelő helyen, meglepően könnyed mozdulatokkal hasítani. A ritzerek a faragásra, utcakőnek való tömböket kiválogatták, majd különböző méretűre hasogatták a bazaltot az ún. ritzerállásokban (fedett munkaállomásokon). Az utcakőnek nem alkalmas követ a zúzóba vitték, és zúzott kőként értékesítették. A bánya mellett egy korabeli ritzer-ház romjait is láthatjuk. Tekintve, hogy akkoriban a napi ingázás nem volt lehetséges, a bányában a munkások 10 napos, később egy hetes váltásokban dolgoztak fent a hegyen. A munka végeztével egyszerű barakkházakban pihentek, főztek, illetve - levezető gyakorlatként - hordták a vizet a közeli forrásokról.

Közép-bánya (Tavas-bánya)

Bár ez az egyik legrégebbi bánya a Medvesen, hírnevét inkább a bányaudvart kitöltő tónak köszönheti, amely nagyon is festői hellyé varázsolja a helyet, és amely simán felveszi a versenyt az ebben a kategóriában győztes Megyer-hegyi tengerszemmel. A bánya szintén az 1800-as évek végén nyílt, és egészen az 1970-es évekig használták. Víz azért található benne, mert a bányászat során itt elérték a bazaltréteg alján található hatalmas vízlencsét. Azt a környék híres-nevezetes bazaltorgonái (pl. Somoskő) kapcsán már megtanulhattuk (vagy ha nem, akkor a Salgói várban pótolhatjuk), hogy a gyorsan kihűlő bazaltláva szabályos – legtöbbször öt- és hatszög - formák szerint zsugorodik. A zsugorodás a felszín alatt kevésbé látványos, de néhány helyen ráláthatunk a kürtőben megrekedt, oszlopos bazaltra, mint például Somoskőn, vagy a Salgón. Az így keletkezett kőzetrepedésekbe mindenesetre a felszín alatt a víz a mélybe szivárog, amjd ahol eléri az egykori lávafolyás alatt található üledékes réteget, ott annak vízzáró hatása miatt megreked. Így jött létre a bazaltban az a nagy víztest, amelyet a bányászat során ebben a bányában elértek. A vizet szivattyúzták, majd később az egykori szénbányákba akarták lejuttatni, de ez a terv már nem valósult meg. A tó festői szépségén túl az Édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) természetes élőhelyeként ismert. Az emberre ártalmatlan csodás, polipszerű vízi lényeket alkalmanként szabad szemmel is láthatjuk, de semmiképpen ne nyúljunk hozzájuk.

Egy másik tábla szerint a víz a ritzerek munkájában is fontos szerepet játszott. A bányafalról leválasztott tömböket ugyanis gyakran lelocsolták, mert a kőzetben található repedések mentén lassabban száradt a kő. Ezeket a repedésekkel rendelkező, ún. „lázas” köveket hasogatták fel aztán különböző méretű utcakőnek, a faragásra nem alkalmasakat pedig innen is kisvasúton szállították el a törőre. A Nagy-bányában megismert kőzetromlás jelensége miatt a faragott követ nem rakták ki a tűző napra, mert az rontotta volna a minőséget.

Kis-bánya

Neve ellenére ez volt a mai Magyarországon egykoron működő második legnagyobb kiterjedésű bánya, ahol 1920-1960 között hasították a követ. A bányában egy ponton jól látható, hogy a lávafolyásból származó, jó minőségű bazalt közé egyes helyeken salakos, könnyen málló kőzet is beépül. Ez volt a „trocka” (a kifejezés a helyi szénbányászatból került át), amely jól megnehezítette a termelést. A bányában megtudhatjuk azt is, hogy 1940-ben, a kőbányászat csúcskorát követően is mintegy 500 munkás dolgozott az akkori 5-7 magyarországi bányában, 1960-ban már viszont csak 227 fő, és természetesen a kitermelt mennyiség is folyamatosan csökkent. Sőt, egy térkép bemutatja a Medves összes egykori bányáját is, amely nagyon hasznos ismeret lehet, különösen, ha például a geopark szlovákiai oldalát is fel kívánjuk keresni.

Új-bánya

A kissé odébb elhelyezkedő Új-bánya elmagyarázza a már több helyütt megismert jelenséget, azaz hogy hogyan lesz a kemény, szögletes bazaltkockából lemezesen leváló szélű gömbkő, mégpedig pár évtized alatt, a bányászat megszűnését követően. A ritzerek az ilyen bazaltot amúgy találóan "napszúrásos" kőzetnek hívták. A dolog hátterében a napi hőingadozás áll, amelynek a bányászat során felszínre került kőzet ki lett téve. Emiatt kezdett el a repedésein keresztül mállani, így kerekedtek le a sarkok. 

Az István-táró légaknája

Az Új-bányával vége a bazaltbánya látogatásunknak, utolsó megállónk a szénbányászathoz kapcsolódik. A bazalt alatti, a miocén korban létrejött barnaszén telepek legvastagabb részeit (a ma Szlovákiához tartozó) keleti területen fejtették a Salgóbánya szélén található István tárón keresztül. Azaz lényegében átfúrtak a bazaltplató alatt. Az 1960-as években szűnt meg a  szénbányászat, részben azért, mert a bányajárat már elérte a szlovák határt. Azonban az István-táró ma is dolgozik, csak éppen a táró végében található forrás vizét „bányásszák” ki, percenként közel 300 liter vizet biztosítva a környező lakóterületeknek. A felszínen látható légakna a bánya levegőellátására létesült. A Z jelzésre kiérve jobbra fordulunk, de előtte pillantsunk balra, ahol rálátást kapunk a Medves-fennsík – ha nem is végtelen, de terjedelmes és csodaszép – mezőire. A Z jelzésen kb. 100 métert haladva jobbra térünk a S◼ jelzésre, amely egyenesen a Geocsodák Házához vezet bennünket. Mindenképpen térjünk be a látogatóközpontba, ahol további érdekességek mellett büfét is találunk! 

Salgó várának meghódítása

Amennyiben körtúrát teszünk, az egész Medves-vidék talán legikonikusabb helyszínét látogathatjuk meg: a közeli Salgó - Kis-Salgó (Boszorkány-kő) vonulatát, ahol szó szerint bepillantást nyerünk egy vulkán belsejébe, ugyanis a Medves-fennsíkot létrehozó bazaltvulkánosság másik jellegzetes formakincsének a kúpszerű hegyek számítanak. A Geocsodák Házától a Vár utcán sétáljunk keresztül a falun a vár alatti parkolóig, ahonnan a Z jelzésen először egy elágazásig, onnan jobbra fordulva a PL jelzésen, majd 100 métert követően a P▲ jelzésre váltva jutunk fel a várba (táblával jelölve az útvonal).

Akár hisszük, akár nem, a Salgó - Kis-Salgó (Boszorkány-kő) vonulata is egy hasadék mentén jött létre, azaz egykoron korántsem volt annyira jellegzetes kiemelkedés, mint manapság. Amit ma láthatunk, az lényegében egy, az elmúlt évmilliók pusztításainak során létrejött negatív lenyomat. A vulkánosság megszűntével a különböző keménységű kőzetek a külső erők, elsősorban a víz, a szél és a fagy tevékenysége következtében eltérő mértékben pusztultak: a kemény bazalttal fedett térszínek lassabban, mint a vulkáni törmelékszórás lazább anyagából, vagy éppen a vulkánosságot megelőzően létrejött tengeri üledékek. Így lett hegy az egykori völgyekből, hasadékokból (ebben természetesen a tektonikai folyamatok is közrejátszottak). Sőt, a Salgó az ún. vulkáni kürtőkitöltések egyik legjellegzetesebb hazai példája. Ez azt jelenti, hogy a ma látható kúpban az egykori vulkánban megrekedt és fokozatosan kihűlt magmát látjuk, amelyről a tufagyűrű körben lepusztult. A szépen megmaradt várból ráadásul fantasztikus panoráma tárul elénk a Medves fennsíkjára, Somoskőre, a Karancsra és Salgótarjánra. Visszaereszkedve a PL jelzésre, azon balra fordulva rövid sétával az egykor szebb napokat megélt Dornyay turistaház romjai mellett találjuk magunkat, ahonnan akár az aszfaltúton, akár az eleinte azon haladó, majd annak kanyarját levágó P jelzésen is visszatérhetünk a közeli Eresztvénybe.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Eresztvény a Salgótarján és Salgóbánya között járó, menetrendszerű buszokkal érhető el.

Megközelítés

  • A túra az eresztvényi látogatóközpont melletti buszmegállóból indul.

Autóval

  • Az eresztvényi látogatóközpont mellett kiépített és ingyenes parkolót találunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.156311, 19.852486
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°09'22.7"N 19°51'08.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 414660 5334310
w3w (what3words) 
///átlagos.pompázó.húsleves
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A tágabb terület, a történelmi Bolhád területén fellelhető jeles kövekről, regélő helyekről szóló „Tájban élő eredetmondák” kiadvány (Bükki Nemzeti Park) további érdekességeket tár fel a földtani értékekhez kapcsolódó hiedelmekről, mondákról. 

A szerző által javasolt térképek:

Karancs, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság (Szarvas térképek).

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
9,3 km
Időtartam
2:42óra
Szintemelkedés
207 m
Szintcsökkenés
208 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp