Medvesi kilátások és források nyomában
A szerző tippje
- Páratlan élmény a naplemente a Mogyorósi-kilátóból, ugyanis tavasszal a Nap éppen Salgó vára mögött bukik le.
- Semmiképpen nem érdemes elrohanni a páratlan Medves-vidékről! Salgóbányán kifejezetten sokféle szállástípusból választhatunk, de Rónafaluban is találunk szállást. Így másnap további látnivalókat cserkészhetünk be: például az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvényt, a salgótarjáni bányamúzeumot és Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontot, vagy egy következő túrával meghódíthatjuk a Palóc Olimposzt, a Karancsot, vagy éppen a Szilvás-kőt.
- 950 métert gyalogolva a viszonylag alacsony forgalmú országúton Rónafalu és Rónabánya között, a túrát körtúrává tehetjük, s bármelyik tetszőleges pontból indíthatjuk.
Úttípusok
Hasznos linkek és ötletek
- Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről és tájékozódhatunk a vezetett túrákról is.
Kezdés
Végpont
Útleírás
Itiner:
- A jellegzetes bányászkolóniáról, Rónabányáról a S jelzésen indulunk meg, s ezt a jelzést követve keresztezzük a Medves-fennsíkot.
- Még mindig a S jelzésen leereszkedünk Salgóbányára, és a jelzetlen, a falu központjába tartó aszfaltutat követve érkezünk meg a Geocsodák Házához.
- A látogatóközponttól a falu főutcáján a (illetve a S◼, majd a Z jelzést követve) sétálunk végig, majd a Z jelzésen tovább a két „vár” közötti Salgó-nyeregig.
- Itt jobbra fordulva a PL és a P▲ jelzések vezetnek fel a Salgó (623 m) csúcsára.
- A Salgó-nyeregbe visszatérve a PL jelzésen sétálunk át a Boszorkány-kőhöz, majd a jelzésen Zagyvarónáig ereszkedünk.
- A falu elején a P● jelzésen élesen balra fordulva felkapaszkodunk a mellettünk zubogó Zagyva „forrásáig”.
- A forrásoktól a S● jelzésen folytatjuk utunkat a Hotel Medves melletti parkolóig.
- A már ismert, hangulatos szekérúton, a S jelzésen kapaszkodunk fel ismét a Medves-fennsíkra, majd a S◼ jelzésen jobbra térünk, és a Réti-kereszt érintésével Rónafaluba érkezünk.
- A Mogyorósi-kilátót táblával jelölt, de turistajelzés nélküli úton érjük el, majd a S◼ jelzésre visszatérve lesétálunk az országút mellett található buszmegállóhoz.
A túra részletes leírása:
Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkjának peremén fekszik a jellegzetes bányászkolónia, Rónabánya. A környék számos hasonló, ma már Salgótarjánhoz tartozó egykori bányásztelepe közül ez a legtávolabbi, amely közvetlenül a Medves-fennsík szélén, a három bazaltkúpból felépülő szilvás-kői vonulat lábánál található. Érdemes körbenézni a mindössze három utcából álló, jobb sorsra érdemes településrészen.
A Medves szellős fennsíkján
A S jelzésen vágunk neki az egyedi arculatú Medves-fennsíknak; a magasan fekvő településrészből komoly emelkedő már nem vár ránk. A turistaút hosszú darabon a fennsík keleti letörésének peremén, az erdőben halad. Egy ponton fantasztikus kilátás tárul elénk az alattunk elterülő Medvesalja magyarlakta községeire. Az út mellett feltörő (jelzett kitérővel elérhető) Hideg-kút erősen vasas vizével olthatjuk szomjunkat, mielőtt felérünk a fennsíkra, majd továbbra is a S jelzést követve keresztezzük azt. A tekintélyes, 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található, 12,8 négyzetkilométer nagyságú fennsíkon való túrázás egyedi élmény, nemigen akad hozzá hasonló az országban, hiszen a meglepően lapos fennsík kiterjedt rétjeiről csak a környék magasabb hegyei látszódnak: a Salgó, a Karancs és a Medves-magosa. Ez utóbbi 659 méteres magasságával a fennsík legmagasabb pontja; kb. 2-3 millió évvel ezelőtt jórészt innen ömlött ki a láva. A vulkáni takaró vastagsága 11-107 méter között változik. A szelíd tájban nehéz elképzelni, hogy bányák sokasága ontotta magából a macskakövet egykoron, s a kalapácsok ezreinek csattogását a kisvasút zakatolása törte csak meg. Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója ugyanis a nagy vasút- és közútépítések korában a hazai bazaltbányászat központjává vált, a fokozatosan csökkenő mértékű kitermelés pedig csak az 1980-as évek közepén szűnt meg teljesen. Az innen származó macskakő nemcsak a Monarchia városaiba, de egészen Párizsig és Londonig eljutott.
Salgóbánya és Salgó vára
Még mindig a S jelzést követve, hangulatos szekérúton ereszkedünk le Salgóbánya szélére a Hotel Medves melletti parkolóhoz. Innen a faluba tartó aszfaltutat követjük (rövid szakaszon jelzés nélkül), s hamarosan meg is érkezünk a régen bányászéletéről híres település egykori kaszinójához, amelyben ma a Novohrad-Nógrád Geopark Geocsodák Háza nevezetű látogatóközpontja működik. Feltétlenül nézzük meg a kiállítást! A földtani és ipartörténeti érdekességek mellett az itt született Zenthe Ferenc életéről is olvashatunk.
A látogatóközponttól a S◼, majd a becsatlakozó Z jelzést követve sétálunk végig a falu főutcáján a vár irányába, majd tovább a két „vár” közötti Salgó-nyeregig. Itt jobbra fordulva a PL és a P▲ jelzések vezetnek fel a Salgó (623 m) impozáns csúcsára és a rajta fejedelmien trónoló Salgó várához. A hazai viszonylatban meglepően ép falaktól gyönyörűen rálátunk egész utunkra, de látszik a Mátra, a Karancs és a Cserhát is, tiszta időben pedig nemcsak a Börzsöny, de a Magas-Tátra vonulatai is kivehetők. A vár bejáratánál látható, zsákos szerkezetű bazaltoszlopok a hegy keletkezéséről árulkodnak: a vár ugyanis az erózió által a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült. Ez azt jelenti, hogy a környező, puhább kőzetekből felépült vulkáni kráter elmállását követően a vár az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láván áll.
A vár történetének minden bizonnyal az a legkülönlegesebb epizódja, amikor 1554-ben Kara Hamza szécsényi bég a ködös időben ágyúkat imitáló fatörzsek sokaságát felvonultatva, harc nélkül vette be a szerinte egyébként bevehetetlen erősséget. Petőfit is meg kell említenünk: a költő 1845. június 11-én járt a várban, lovának patkónyomát a várkapu melletti szikla őrzi a helyi legenda szerint. Az viszont biztos, hogy Útirajzok című kötetében találóan fogta meg az itteni élményt: „Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó”, ahol egyébként a költő sokáig gyönyörködött: „tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.”
A Boszorkány-kő csúcsáról a Zagyva-forrásvidékére
Következő megállónk a Salgó-nyeregből a PL jelzésen elérhető, Boszorkány-kőnek is nevezett Kis-Salgó (572 m). Egyes mondák szerint a lapos tetejű sziklán boszorkányok táncoltak egykoron, manapság inkább a túrázók csodálják meg Salgó várának pompás látványát, de látszik innen Somoskő vára is. Alattunk Zagyvaróna és a Zagyva-forrásvidéke helyezkedik el. Majdnem egy magasságban állva a szomszédos bazaltfennsíkkal érdekes elgondolni, hogy a Salgó-Kis-Salgó közötti hegyvonulat egykoron egy kisebb völgyet elfoglaló lávafolyás volt, de amíg a kemény bazalttal fedett térszín kipreparálódott, addig a vulkáni törmelékszórás lazább anyagát, valamint a korábban képződött tengeri üledéket az erózió lepusztította.
A PL jelzésen Zagyvarónáig ereszkedünk, ahol kicsit továbbsétálva, a falu központjában boltot is találunk. Ha erre nincs szükségünk, akkor a falu elején a P● jelzésen élesen balra fordulva felkapaszkodunk a mellettünk zubogó Zagyva forrásáig. Utunkat kezdetben hangulatos égererdő kíséri, majd vegyes erdőben, végül zárt bükkösben haladunk az egymástól pár lépésre lévő forrásokig. Évtizedekig csak az 1960-as években foglalt Lehel-forrás állt, a Varga Ferenc helyi madarászról elnevezett másik forrás foglalását csak a 2000-es években alakították ki. Hogy akkor melyik a Zagyva igazi forrása? Nem egyszerű kérdés, ugyanis az innen induló S● jelzésen pár lépést megtéve egy sokkal bő vizűbb kifolyást, az ún. öregségi vizet találjuk, nem is beszélve a Salgóbánya melletti István-táróból folyó, igazán bő vizű, éppenséggel a környék vízellátását biztosító öregségi vízről, amelynek egy része szabadon elszivárog. A bányászok hívták egyébként öregségi víznek az egykori tárókból kifolyó vizet, amely a szénben lévő pirit vastartalma miatt általában vöröses színű. Mivel a két bő vizűbb vízfolyás felszínre lépése a földrajzi fogalmak szerint nem tekinthető forrásnak, a két csordogáló forrás viszont aligha táplálja önmagában a pár száz méterrel lentebb már zubogó patakot, ezért ma már inkább Zagyva-forrásvidékről beszélnek a földrajztudósok. Érdemes azt is tudni, hogy a Zagyva Magyarország leghosszabb folyója abban az értelemben, hogy hazánk területén található annak teljes hossza, a forrástól a Tiszába való torkolatáig.
Falu kilátással
A közeli Hotel Medves mellett meg is tekinthetjük az említett István-tárót, amelyen keresztül a Medves-fennsík bazaltja alatt elhelyezkedő szenet termelték ki régebben. A már ismert, hangulatos szekérúton, a S jelzésen kapaszkodunk fel ismét a Medves-fennsíkra, majd az erdőből kiérve a S◼ jelzésen jobbra térünk. Gyönyörű, szellős úton, a panorámát csodálva sétálunk végső állomásunk, Rónafalu felé, miközben érintjük a bájos Réti-keresztet is.
A tótok által alapított Rónafalu minden bizonnyal pályázhatna az ország legjobb panorámájával rendelkező települése címére, ugyanis lakói egészen a Börzsönyig ellátnak házuk ablakából. A bányászat megszűnését követően válságba került település életében egyre fontosabb szerepet tölt be a turizmus. Nem véletlen tehát, hogy közvetlenül a falu felett találjuk a táblával jelzett úton elérhető Mogyorósi-kilátót, ahonnan méltó búcsút vehetünk e csodálatos tájtól. Elég pazar élmény a Mátra innen nézve meglehetősen vad gerincétől egészen a Börzsönyig befogni a tájat szemünkkel, miközben a szomszédos Salgó és Karancs mögött bukik le a nap... A faluból kivezető bekötőúton érjük el a közeli buszmegállót, de az országút mellett akár vissza is gyalogolhatunk a szomszédos Rónabányára (további 950 méter táv).
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- Rónabányán a Salgótarján (Zagyvaróna), telep megnevezésű buszmegállónál kell leszállni a Salgótarjánból induló menetrendszerinti járatokról.
Megközelítés
- A túra a buszmegállóból indul, és egy másik buszmegállóban ér véget.
Parkolás
- Rónabánya a Salgótarjánból Cered felé tartó országút mellett fekszik. A településrészen a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.
Koordináták
A szerző által ajánlott kiadványok:
- E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit részletesen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg.
A szerző által javasolt térképek:
- A Karancs és a Medves-vidék turistatérképe
Felszerelés
- Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.
Statisztika
- 5 Útpontok
- 5 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei