MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Földtani érték
· Medvesvidék
· 379 m
-
A Mély-lápa-völgy és a Nagy-kő (a Kis-kőről)Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
A kilátás
Az Északi-középhegység jellegzetes formavilágú bazaltvidéke kisebb-nagyobb, feltűnő vulkáni formák garmadáját sorakoztatja fel. Némelyikük nagyszabású sziklavár, mások a bányászat által kibontott, mesterséges mivoltukban is vonzó kőzetidomok, és akadnak szerényebb megjelenésű, geológiai adottságaik miatt figyelemre méltó alakzatok is. Utóbbiak „követe" a bárnai (egyes helyeken szilaspogonyi) Kis-kő.
A Mély-lápa-völgy fejezetére kilátást nyitó sziklasüveg háta nem a messzire szárnyaló tekintet startrámpája, hiszen a dombvidék szabdalt erdőség fedte hátai határozott falakat emelnek a mindössze 379 m-es magasságú, környezetéből alig 30 m-rel kiemelkedő bazaltkúp köré. Délnyugat felé a „nagy testvér", a bárnai Nagy-kő háta a környék uralgó pontja, de mellette a gerinc mögül kibukkannak a Mátra kontúrjai. Ellenkező irányban pedig a Medves-fennsík oldala látszik, és Szilaspogony körül a szlovák határ felé hullámzó dombok, valamint a Gömöri-erdőhát hátterében távoli magashegységek is előtűnhetnek (tiszta időben).
A sziklatetőre jelzetlen, de jól követhető ösvényen kapaszkodhatunk fel a tárótól; fent és lent is tanösvénytábla avat be a helyszín rejtelmeibe.
Az üreg és az alagút
A Kis-kő tövében és tetején is magára vonja a figyelmet egy járat: felső nyílásától kb. 14 m-es mélységben, 28 m hosszúságban fúródik a kőzetbe, és a bazaltlávában felfújódott gázhólyag maradványa lehet, amelyet üregként zárt körül a megszilárduló kőzet. (Más feltételezések szerint szerkezeti mozgások is felelnek a létrejöttéért.) A térséget zömében felépítő homokkőréteg is kibukkan a lenti bejárat mellett, így az is látható, hogy a vulkáni kürtőkitöltés maradványa, a lepusztuló környezetéből keménysége miatt fokozatosan kipreparálódott bazalt az idősebb kőzeteket töri át. A vízszintes, sötét alagút mesterséges eredetű, ugyanis a környéken elterjedt a szóbeszéd, hogy a barlangban török kincs rejtőzik, ezért többen is annak nyomába eredtek. (A legenda a Kincsrejtő Szilaspogonyi Kis-kő Természetvédelmi Terület nevében él tovább.) Végül egy közeli földbirtokos, Kemény Gejza 1910 környékén három szilaspogonyi munkással csaknem 10 m-es járatot vágatott (és robbantott) a sziklába 4-5 hónap alatt. Bár a barlang nem ajándékozta meg látogatóit a vágyott gazdagsággal, ha besétálunk, a falakban valószínűleg a magmakamrából származó, jókora (akár 2 cm-es nagyságú) kristályok is felfedezhetők a fejlámpa fényénél. Jelenlétük arra utal, hogy a bazaltláva nagy sebességgel nyomult fel a mélyből.
A barlang felső nyílásától tartsunk kellő távolságot, és ne próbáljunk meg lemászni, mert az kötéltechnikát igényel!
Mindössze egy halovány sáncárok és néhány cseréptöredék utal rá csupán, hogy a csúcson egykor vár is állhatott, ennek emlékét azonban oklevél vagy falmaradvány nem őrizte meg. A Kis-kő rétegeit az I. világháború után egy ideig fejtették is, egy nagyobb bányaudvar a völgy közelében harap a hegybe (itt bazalttufát termeltek ki). A meglévő alagúton kívül három másik táró nyomai is felfedezhetők a közelben, de ezeket vélhetően szén reményében hajtották.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Bárna, bolt buszmegálló esik a legközelebb a Kis-kőhöz.
- A Szilaspogony, felső buszmegálló a túra kiindulópontja Szilaspogony felől.
- Az Istenmezeje, Szárazág buszmegállóból is indulhatunk.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
A Kis-kőt jelzett úton Bárna felől célszerű felkeresni, a többi környékbeli faluból csak nagy kerülővel (Szilaspogony, Istenmezeje) érhető el.
- Bárnáról a K jelzés, majd az abból balra kiágazó K+ jelzés vezet a Kis-kőre (3,8 km, 117 m szintemelkedés).
- Szilaspogonyból a P jelzést kell követnünk a Bagolytanyáig, ahonnan jobbra, a K◼ jelzésre kell fordulnunk. Erről később az egyenesen kiágazó K+, majd szintén irányt tartva a K jelzésre váltunk. Végül a jobbra induló K+ jelzés vezet a Kis-kőre (13,3 km, 450 m szintemelkedés).
- Istenmezeje északi végéből nekivágva a főút mentén sétálunk vissza az első utcáig, amin jobbra fordulva találjuk a K◼ jelzést. Ezt követjük, majd az egyenesen kiágazó K+ jelzésre térünk. Róla szintén irányt tartva a K jelzésre váltunk, végül a jobbra induló K+ jelzés vezet a Kis-kőre (11 km, 265 m szintemelkedés).
Parkolás
- Bárnán a kocsma mellett, a bolt előtt lehet parkolni.
- Szilaspogonyban az út mellett, a turistaút kezdeténél érdemes parkolni.
- Istenmezején a Szárazág söröző előtti parkolót ajánlott használni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Medves-vidék szélén található Nagy-kőre annak szenzációs, civilizációmentes panorámájáért kapaszkodunk fel, a szomszédos Kis-kőre pedig azért, ...
Ez a rövid körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának egyedülálló látnivalóit fűzi fel: bazaltsziklák és bazaltzuhatagok kísérik ...
A Medves-fennsík különleges hangulatú, kevésbé járt déli részéről az ország egyik legszebb várába, a Salgóra kapaszkodunk, majd onnan a Boszorkány ...
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. A vándorút második szakaszán az ...
Klasszikus erdei kiránduláson fedezzük fel a Vajdavár-vidék elhagyatott erdőségét, de megpillanthatjuk a hegység kiépített, vendégváróra formált ...
A Tarna patak mentén elterülő falu, Istenmezeje üledékes kőzetkibukkanása meghökkentő, izgalmas látványt nyújt. A település felett húzódó gerincre ...
Útvonalunk két megye határán, két kőzettani egység és két vízgyűjtő terület választóvonalán, a Kárpátokból lenyúló erdőségek peremén vezet.
A népművészetéről ismert Kazárról indulva fedezzük fel a messze földön híres és nagyon látványos riolittufa formációt, amelyet gyakran, s nem is ...
A Medves-vidék szélén található Nagy-kőre annak szenzációs, civilizációmentes panorámájáért kapaszkodunk fel, a szomszédos Kis-kőre pedig azért, ...
Ez a rövid körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának egyedülálló látnivalóit fűzi fel: bazaltsziklák és bazaltzuhatagok kísérik ...
A Medves-fennsík különleges hangulatú, kevésbé járt déli részéről az ország egyik legszebb várába, a Salgóra kapaszkodunk, majd onnan a Boszorkány ...
„Hegyárnyékban” kanyarog az ország leglátványosabb, a Kékkörön kívüli hosszútávú túraútvonala, a Kohászok útja. A vándorút második szakaszán az ...
Klasszikus erdei kiránduláson fedezzük fel a Vajdavár-vidék elhagyatott erdőségét, de megpillanthatjuk a hegység kiépített, vendégváróra formált ...
A Tarna patak mentén elterülő falu, Istenmezeje üledékes kőzetkibukkanása meghökkentő, izgalmas látványt nyújt. A település felett húzódó gerincre ...
Útvonalunk két megye határán, két kőzettani egység és két vízgyűjtő terület választóvonalán, a Kárpátokból lenyúló erdőségek peremén vezet.
A népművészetéről ismert Kazárról indulva fedezzük fel a messze földön híres és nagyon látványos riolittufa formációt, amelyet gyakran, s nem is ...
Felhasználói kérdések