Vártól várig a Medves szellős platóján

Itiner:

• Eresztvényből a Salgó Hotel felé indulunk a betonúton (P+), majd rövidesen jobbra térünk a P jelzésen, s az egykori kisvasút nyomvonalán érjük el a Dunelt.
• Az alagúton átkelve a S jelzésen balra térünk, s felkapaszkodunk az egykori Dornyay turistaház épületéhez.
• Innen a PL jelzés vezet a Salgó-nyereg mellé, ahonnan a P▲ jelzésen jobbra fordulva és tovább kapaszkodva érünk fel Salgó várához.
• A vár megtekintését követően a P▲ jelzésen visszaereszkedünk, és a PL jelzésen haladunk a Salgó-nyeregbe.
• A nyeregtől a PL jelzésen kis kitérővel felkeressük a Boszorkánykőnek is nevezett Kis-Salgót.
• A Salgó-nyeregbe visszaereszkedve a Z jelzésen jobbra fordulunk, s hamarosan Salgóbányára érkezünk.
• Végigsétálunk a falu főutcáján, a Vár utcán a Z, majd a S◼ jelzéseket követve, majd az utca végén jobbra fordulva érjük el a Geocsodák Házát.
• A látogatóközponttól rövid szakaszon a jelzetlen betonutat követjük a Hotel Medves felé, majd nemsokára ismét becsatlakozik a Z jelzés.
• A Hotel Medves melletti parkolóból rövid kitérőt tehetünk az István-táróhoz.
• A parkolótól a Z jelzés hangulatos, régi szekérúton vág neki a Medves-fennsíknak, majd annak közepén, a kereszteződésben északra fordul. 
• A fennsíkot keresztezve ódon, köves úton, az egykori kisvasút pályáján ereszkedünk le Somoskőre, amelyet a Losonczy Anna-forrást érintve a hangulatos Bakancsos büfénél érünk el.
• A Z jelzésen, majd a várba vezető sétaúton kitérőt teszünk Somoskő várához, amely már a határ túloldalán található, s meglátogatjuk a vár mögötti híres bazaltorgonákat is (szintén a Z jelzésen).
• Visszatérve a Bakancsos Büféhez a P+ jelzés kellemes, szép panorámát adó, Petőfiről elnevezett sétaútja vezet át Eresztvénybe.

A túra részletes leírása

A látványos kört stílusosan a Novohrad–Nógrád Geopark kapujában, Eresztvényben kezdjük. A látogatóközpontban számos érdekes információval gazdagíthatjuk tudásunkat hazánknak e teljesen egyedi tájáról, a büfé pedig a túra végén jöhet jól, de játszóteret is találunk itt.

Az útvonal első látnivalója a Dunel különleges ipartörténeti emléke, a régi kőszállító kisvasút megmaradt alagútja, amelyet a Salgó Hotel felé indulva (P+), majd a betonútról a P jelzésen jobbra térve, az egykori kisvasút nyomvonalán érünk el. Először a szénbányászat miatt fektettek le síneket Somoskőújfalu és Salgóbánya között, majd a vonalat 1910-ben újjáépítették, immáron a Medves-fennsík bányáiban kitermelt bazalt szállítására. Vigyünk elemlámpát magunkkal, ugyanis az ország egyetlen, alagútban vezető túraútvonala 146 méter hosszan halad a sötétben.

Salgó fejedelmi várában

Az alagúton átkelve a S jelzésen balra térünk, s felkapaszkodunk az egykori Dornyay turistaház épületéhez. Innen már a PL jelzés vezet a Salgó-nyereg mellé, ahonnan a P▲ jelzésen jobbra fordulva és tovább kapaszkodva érünk fel a számos érdekességet rejtő Salgó (623 m) várába. Az elénk táruló panoráma mindenképpen dobogós a hazánk várromjaiból látható látképek között: innen pillanthatunk rá legjobban Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkjára, a Medvesre, a Salgótarján környéki hegyekre, a Karancs tömbjére, de tiszta időben a Magas-Tátra vonulatai is látszanak. A Mátra szokatlan látványa északról szintén drámai hatású, ahogy az északi országrész elénk táruló, végeláthatatlan hegysorozata is.

Következő lépés a geológia. Nógrád megye két legszebb vára, Somoskő és Salgó egyaránt egy, az erózió által a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült. Igazán különleges, hogy a környező, puhább kőzetekből felépült vulkáni kráter elmállását követően látható az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva. Ahogy az is, ahogy az ember ilyen szép várakat épített a természetes erődítmények tetejére. A vár történetének pedig minden bizonnyal az a legkülönlegesebb epizódja, amikor 1554-ben Kara Hamza szécsényi bég a ködös időben ágyúkat imitáló fatörzsek sokaságát felvonultatva, harc nélkül vette be a szerinte egyébként bevehetetlen erősséget.

Petőfi 1845. június 11-én járt a várban; lovának patkónyomát a várkapu melletti szikla őrzi a helyi legenda szerint. Az viszont biztos, hogy Útirajzok című kötetében találóan fogta meg az itteni élményt: „Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó”, ahol egyébként a költő sokáig gyönyörködött: „tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.”

A P▲ jelzésen visszaereszkedve, majd a PL jelzésen továbbhaladva érdemes kis kitérőt tenni a Boszorkánykőnek is nevezett Kis-Salgóra (572 m), ahonnan nemcsak Salgó várára kapunk csodálatos panorámát, de látszik Somoskő vára is, közvetlenül alattunk pedig a Zagyva forrásvidéke rajzolódik ki. A Salgó-Kis-Salgó közötti hegyvonulat egykoron egy kisebb völgyet elfoglaló lávafolyás volt, de a kemény bazalttal fedett térszín kipreparálódott, míg a vulkáni törmelékszórás lazább anyagát, valamint a korábban képződött tengeri üledéket az erózió körülötte eltüntette.

Visszaereszkedve a vár alatti Salgó-nyeregbe a Z jelzésre váltunk, és hamarosan fel is tűnnek Salgóbánya házai. A falu egykor gazdag bányászéletéről a kaszinó épülete árulkodik: ebben működik ma a Novohrad-Nógrád Geopark Geocsodák Háza nevezetű látogatóközpontja, amely egyben az itt született Zenthe Ferencnek is emléket állít. A látogatóközponthoz a falu főutcáján, a Vár utcán sétálunk végig (a Z , majd a S◼ jelzéseket követve), majd az utca végén jobbra fordulva meg is pillantjuk az impozáns épületet.

A látogatóközpontból a jelzetlen betonutat a Hotel Medves felé tovább követve nemsokára ismét becsatlakozik a Z jelzés, majd a Hotel Medves melletti parkolónál hangulatos, régi szekérúton vágunk neki a Medves-fennsíknak. Előtte azonban érdemes megnézni a Hotel Medves területén található egykori István-tárót, amelyen keresztül a Medves-fennsík bazaltja alatt található barnaszéntelepeket termelték ki a kőbányászatot megelőzően. A szénbányászat már szintén a múlté, de az István-táró ma is dolgozik: a táró végében található bővizű forrás biztosítja ugyanis a környező lakóterületek vízellátását.

A Medves szellős platóján

A Z jelzésen gyalogolva, hangulatos szekérutakon keresztezzük a Medves-fennsíkot. Az élmény teljesen egyedi, hiszen a „rónaság” horizontján csak a környék magasabb hegyei látszódnak: a Salgó, a Karancs és a Medves-magosa. Ez utóbbi 659 méteres magasságával a fennsík legmagasabb pontja, és kb. 2-3 millió évvel ezelőtt jórészt innen ömlött ki a láva. A Medves-fennsík 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található, kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, amelynek nagy része magyar területre esik. A vulkáni takaró vastagsága 11-107 méter között változik. A szelíd tájban nehéz elképzelni, hogy bányák sokasága ontotta magából a macskakövet egykoron, s a kalapácsok ezreinek csattogását a kisvasút zakatolása törte csak meg. Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója ugyanis a nagy vasút- és közútépítések korában a hazai bazaltbányászat központjává vált, a fokozatosan csökkenő mértékű kitermelés pedig csak az 1980-as évek közepén szűnt meg teljesen. Az innen származó macskakő nemcsak a Monarchia városaiba, de egészen Párizsig és Londonig eljutott.

Az egykori Medvespusztát elhagyva fantasztikus rálátást kapunk Somoskő gyönyörű várára, a háttérben a Sátoros tekintélyes tömbjével. Ódon, köves úton, az egykori kisvasút pályáján ereszkedünk le Somoskőre, amelyet a Losonczy Anna-forrást érintve a hangulatos Bakancsos büfénél érünk el.

Somoskő vára és a világhírű bazaltorgonák

A Z jelzésen, majd a várba vezető sétaúton mindenképpen tegyük meg a kitérőt Nógrád megye talán legszebb várához, amely már a határ túloldalán található, s szerény belépőjegy ellenében látogatható. Somoskő vára egy, az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült: igazán különleges, hogy a környező, puhább kőzetek elmállását követően látható az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva. A magyarországi viszonylatban meglepően ép várból gyönyörűen rálátunk a Medves-fennsíkra, Salgó várára és északra, a Sátormegi-patak erdős völgyére. Somoskő a történelem szemszögéből nézve szimbolikus jelentőségű, hiszen amíg a település Magyarországon, addig a vár Szlovákiában található, s bizony csak a legújabb kor vívmánya, hogy a faluból is csak úgy fel lehet sétálni az impozáns romokhoz. Somoskőújfalu és Somoskő Magyarországhoz való, a trianoni békeszerződést követő „visszatértéhez” természetesen köze van a helyi kőbányászatnak is. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak, a kor európai hírű fülészorvosának voltak ugyanis itt birtokai akkoriban, s mit ad Isten, a csehszlovák-magyar határszakasz részletes kijelölését intéző bizottság egyik fontos angol tagját éppen egy igen súlyos fülbetegség támadta meg. Így sikerült rábeszélnie az orvosnak páciensét, hogy az antant bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre, és nézzék meg saját szemükkel a két színmagyar falut. Így történt, hogy a környék bazalt és szénbányáinak jogát, így a szomszédos Macskalyuki kőfejtőt is a bizottság meghagyta magyar tulajdonosaiknak, akik egészen a II. világháborúig használhatták és fejleszthették azokat, továbbá vám- és illetékmentesen hozhatták Budapestre a sötétszürke macskakövet.

A vár túlsó oldalán, öt percre a bejárattól található a híres-nevezetes (geológus körökben éppenséggel világhírű), a középiskolai földrajzkönyvekben is szereplő bazaltömlés, amelyet a Z jelzésen érünk el. Itt megcsodálhatjuk azokat az öt- és hatszögletű, karcsú bazaltoszlopokat, amelyek helyenként a 9 méter magasságot is elérik, és „bazaltzuhatagként” omlanak le elénk a várhegy oldalából. A bazalt egy kiömlési vulkáni kőzet, hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkezik. Ezek a különleges oszlopok hajdan egy 4 millió éves vulkán kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése következtében (ami közben a bazalt ilyen szabályos formába zsugorodott össze). E ritka geológiai képződmény feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti.

A Bakancsos büféhez visszatérve a P+ jelzés kellemes, szép panorámát adó sétaútja vezet át Eresztvénybe, amelyet az út felénél található forrással egyetemben szintén Petőfiről neveztek el.