Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Vártól várig a Medves szellős platóján

Gyalogtúra · Medvesvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Sátoros és Somoskő a Magas-Tátra havas csúcsaival a háttérben
    / A Sátoros és Somoskő a Magas-Tátra havas csúcsaival a háttérben
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra impozáns látképe Salgó várából
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tiszta időben Salgó várából még a Magas-Tátra csúcsai is látszanak
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palóc Olümposz, a Karancs tekintélyes tömbje Salgó várából
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Medves-fennsík és Salgóbánya Salgó várából nézve
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Medves-fennsík szellős platóján
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Salgó vára a Medves-fennsíkról
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Karancs tömbje a Medves-fennsíkról
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Somoskő vára a Sátoros tömbje előtt
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A geopark eresztvényi látogatóközpontjában büfét is találunk
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori kőszállító kisvasút alagútja, a Dunel
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Geocsodák Háza Salgóbányán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 16 14 12 10 8 6 4 2 km „Dunel”, az … alagútja A Novohrad-Nógrád … látogatóközpontjai Salgó vára Somoskői bazaltömlés Somoskői vár
A geológus körökben világszenzációnak számító vulkáni kúpokon álló, hazánk legszebb várai között számon tartott Somoskő és Salgó várát az országosan is egyedi arculatú Medves-fennsík átszelésével és az egyedülálló ipartörténeti emléknek számító Dunel felkeresésével kötjük össze.
nyitva
nehéz
Hossz 16,7 km
4:45 óra
372 m
372 m
A látványos körtúrát stílusosan a Novohrad–Nógrád Geopark és a Medves-fennsík kapujában, Eresztvényben, a látogatóközpontnál kezdjük. Az útvonal első látnivalója a Dunel különleges ipartörténeti emléke, a régi kőszállító kisvasút megmaradt alagútja, ahol 146 méter hosszan haladunk a sötétben. Ezt követően felkapaszkodunk Salgó (623 m) fenséges várába, ahol nemcsak a dobogós kilátást, de a bazaltoszlopokat is megcsodálhatjuk. A szomszédos, Boszorkánykőnek is nevezett Kis-Salgóról (572 m) már Salgó várára kapunk csodálatos rálátást, de látszik a környék másik híres vára, Somoskő is. Salgóbányára leereszkedve betérünk a geopark Geocsodák Háza nevezetű látogatóközpontjába, ahol büfét is találunk. Rövid kitérőt teszünk a Hotel Medves területén található egykori István-táróhoz, amelyen keresztül a Medves-fennsík bazaltja alatt található barnaszéntelepeket termelték ki a kőbányászatot megelőzően. Hangulatos szekérutakon keresztezzük a Medves-fennsíkot, ahol az élmény teljesen egyedi, hiszen a „rónaság” horizontján csak a környék magasabb hegyei látszódnak. Meglátogatjuk Somoskő várát, amely az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült, s megismerkedünk a hazatért falu különleges történelmével is. Végül megcsodáljuk a híres-nevezetes bazaltorgonákat a vár túloldalán, majd a hangulatos, szép panorámát adó Petőfi-sétányon térünk vissza Eresztvénybe.

A szerző tippje

  • A körtúra tetszőleges irányban és bárhonnan kezdve végigjárható, érdemes azonban a Novohrad-Nógrád Geopark eresztvényi látogatóközpontjában kezdeni a túrát, ahol büfét és játszóteret is találunk.
  • Bár a medvesi útvonalak közül talán ez a túra érinti a legtöbb látnivalót, semmiképpen nem érdemes elrohanni a páratlan Medves-vidékről. A közeli Salgóbányán kifejezetten sokféle szállástípusból választhatunk; érdemes a viszonylag hosszú túrát a csendes faluban eltöltött éjszakával megfejelni. Különösen, hogy a Geocsodák Háza nem biztos, hogy belefér egy nap programjába. Így másnap további látnivalókat cserkészhetünk be: például az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvényt, a salgótarjáni bányamúzeumot és Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontot, vagy egy következő túrával meghódíthatjuk a Palóc Olimposzt, a Karancsot, vagy éppen a Szilvás-kőt.
  • Somoskő előtt egy kis kitérővel a ZT jelzésen látogassuk meg a Kőpark tanösvény kőtárát, ismerjük meg a tágabb környék kőzeteit!
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2021-08-11
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
579 m
Legalacsonyabb pont
387 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Hasznos linkek és ötletek

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről, és tájékozódhatunk a vezetett túrákról is.
  • A geopark rendszeresen szervez vezetett sétákat, túrákat. Érdemes a honlapon utánanézni ezeknek, s ha tehetjük, regisztráljunk be. Maradandó élményben lesz részünk!

Kezdés

Eresztvény buszmegálló (helyi járat) (438 m)
Koordináták:
DD
48.155597, 19.852117
DMS
48°09'20.1"N 19°51'07.6"E
UTM
34U 414631 5334231
w3w 
///büszke.párhuzam.cifrább

Végpont

Eresztvény buszmegálló (helyi járat)

Útleírás

Itiner:

  • Eresztvényből a Salgó Hotel felé indulunk a betonúton (P+), majd rövidesen jobbra térünk a P jelzésen, s az egykori kisvasút nyomvonalán érjük el a Dunelt.
  • Az alagúton átkelve a S jelzésen balra térünk, s felkapaszkodunk az egykori Dornyay turistaház épületéhez.
  • Innen a PL jelzés vezet a Salgó-nyereg mellé, ahonnan a P▲ jelzésen jobbra fordulva és tovább kapaszkodva érünk fel Salgó várához.
  • A vár megtekintését követően a P▲ jelzésen visszaereszkedünk, és a PL jelzésen haladunk a Salgó-nyeregbe.
  • A nyeregtől a PL jelzésen kis kitérővel felkeressük a Boszorkánykőnek is nevezett Kis-Salgót.
  • A Salgó-nyeregbe visszaereszkedve a Z jelzésen jobbra fordulunk, s hamarosan Salgóbányára érkezünk.
  • Végigsétálunk a falu főutcáján, a Vár utcán a Z, majd a S◼ jelzéseket követve, majd az utca végén jobbra fordulva érjük el a Geocsodák Házát.
  • A látogatóközponttól rövid szakaszon a jelzetlen betonutat követjük a Hotel Medves felé, majd nemsokára ismét becsatlakozik a Z jelzés.
  • A Hotel Medves melletti parkolóból rövid kitérőt tehetünk az István-táróhoz.
  • A parkolótól a Z jelzés hangulatos, régi szekérúton vág neki a Medves-fennsíknak, majd annak közepén, a kereszteződésben északra fordul. 
  • A fennsíkot keresztezve ódon, köves úton, az egykori kisvasút pályáján ereszkedünk le Somoskőre, amelyet a Losonczy Anna-forrást érintve a hangulatos Bakancsos büfénél érünk el.
  • A Z jelzésen, majd a várba vezető sétaúton kitérőt teszünk Somoskő várához, amely már a határ túloldalán található, s meglátogatjuk a vár mögötti híres bazaltorgonákat is (szintén a Z jelzésen).
  • Visszatérve a Bakancsos Büféhez a P+ jelzés kellemes, szép panorámát adó, Petőfiről elnevezett sétaútja vezet át Eresztvénybe.

A túra részletes leírása

A látványos kört stílusosan a Novohrad–Nógrád Geopark kapujában, Eresztvényben kezdjük. A látogatóközpontban számos érdekes információval gazdagíthatjuk tudásunkat hazánknak e teljesen egyedi tájáról, a büfé pedig a túra végén jöhet jól, de játszóteret is találunk itt.

Az útvonal első látnivalója a Dunel különleges ipartörténeti emléke, a régi kőszállító kisvasút megmaradt alagútja, amelyet a Salgó Hotel felé indulva (P+), majd a betonútról a P jelzésen jobbra térve, az egykori kisvasút nyomvonalán érünk el. Először a szénbányászat miatt fektettek le síneket Somoskőújfalu és Salgóbánya között, majd a vonalat 1910-ben újjáépítették, immáron a Medves-fennsík bányáiban kitermelt bazalt szállítására. Vigyünk elemlámpát magunkkal, ugyanis az ország egyetlen, alagútban vezető túraútvonala 146 méter hosszan halad a sötétben.

Salgó fejedelmi várában

Az alagúton átkelve a S jelzésen balra térünk, s felkapaszkodunk az egykori Dornyay turistaház épületéhez. Innen már a PL jelzés vezet a Salgó-nyereg mellé, ahonnan a P▲ jelzésen jobbra fordulva és tovább kapaszkodva érünk fel a számos érdekességet rejtő Salgó (623 m) várába. Az elénk táruló panoráma mindenképpen dobogós a hazánk várromjaiból látható látképek között: innen pillanthatunk rá legjobban Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkjára, a Medvesre, a Salgótarján környéki hegyekre, a Karancs tömbjére, de tiszta időben a Magas-Tátra vonulatai is látszanak. A Mátra szokatlan látványa északról szintén drámai hatású, ahogy az északi országrész elénk táruló, végeláthatatlan hegysorozata is.

Következő lépés a geológia. Nógrád megye két legszebb vára, Somoskő és Salgó egyaránt egy, az erózió által a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült. Igazán különleges, hogy a környező, puhább kőzetekből felépült vulkáni kráter elmállását követően látható az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva. Ahogy az is, ahogy az ember ilyen szép várakat épített a természetes erődítmények tetejére. A vár történetének pedig minden bizonnyal az a legkülönlegesebb epizódja, amikor 1554-ben Kara Hamza szécsényi bég a ködös időben ágyúkat imitáló fatörzsek sokaságát felvonultatva, harc nélkül vette be a szerinte egyébként bevehetetlen erősséget.

Petőfi 1845. június 11-én járt a várban; lovának patkónyomát a várkapu melletti szikla őrzi a helyi legenda szerint. Az viszont biztos, hogy Útirajzok című kötetében találóan fogta meg az itteni élményt: „Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó”, ahol egyébként a költő sokáig gyönyörködött: „tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.”

A P▲ jelzésen visszaereszkedve, majd a PL jelzésen továbbhaladva érdemes kis kitérőt tenni a Boszorkánykőnek is nevezett Kis-Salgóra (572 m), ahonnan nemcsak Salgó várára kapunk csodálatos panorámát, de látszik Somoskő vára is, közvetlenül alattunk pedig a Zagyva forrásvidéke rajzolódik ki. A Salgó-Kis-Salgó közötti hegyvonulat egykoron egy kisebb völgyet elfoglaló lávafolyás volt, de a kemény bazalttal fedett térszín kipreparálódott, míg a vulkáni törmelékszórás lazább anyagát, valamint a korábban képződött tengeri üledéket az erózió körülötte eltüntette.

Visszaereszkedve a vár alatti Salgó-nyeregbe a Z jelzésre váltunk, és hamarosan fel is tűnnek Salgóbánya házai. A falu egykor gazdag bányászéletéről a kaszinó épülete árulkodik: ebben működik ma a Novohrad-Nógrád Geopark Geocsodák Háza nevezetű látogatóközpontja, amely egyben az itt született Zenthe Ferencnek is emléket állít. A látogatóközponthoz a falu főutcáján, a Vár utcán sétálunk végig (a Z , majd a S◼ jelzéseket követve), majd az utca végén jobbra fordulva meg is pillantjuk az impozáns épületet.

A látogatóközpontból a jelzetlen betonutat a Hotel Medves felé tovább követve nemsokára ismét becsatlakozik a Z jelzés, majd a Hotel Medves melletti parkolónál hangulatos, régi szekérúton vágunk neki a Medves-fennsíknak. Előtte azonban érdemes megnézni a Hotel Medves területén található egykori István-tárót, amelyen keresztül a Medves-fennsík bazaltja alatt található barnaszéntelepeket termelték ki a kőbányászatot megelőzően. A szénbányászat már szintén a múlté, de az István-táró ma is dolgozik: a táró végében található bővizű forrás biztosítja ugyanis a környező lakóterületek vízellátását.

A Medves szellős platóján

A Z jelzésen gyalogolva, hangulatos szekérutakon keresztezzük a Medves-fennsíkot. Az élmény teljesen egyedi, hiszen a „rónaság” horizontján csak a környék magasabb hegyei látszódnak: a Salgó, a Karancs és a Medves-magosa. Ez utóbbi 659 méteres magasságával a fennsík legmagasabb pontja, és kb. 2-3 millió évvel ezelőtt jórészt innen ömlött ki a láva. A Medves-fennsík 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található, kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, amelynek nagy része magyar területre esik. A vulkáni takaró vastagsága 11-107 méter között változik. A szelíd tájban nehéz elképzelni, hogy bányák sokasága ontotta magából a macskakövet egykoron, s a kalapácsok ezreinek csattogását a kisvasút zakatolása törte csak meg. Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója ugyanis a nagy vasút- és közútépítések korában a hazai bazaltbányászat központjává vált, a fokozatosan csökkenő mértékű kitermelés pedig csak az 1980-as évek közepén szűnt meg teljesen. Az innen származó macskakő nemcsak a Monarchia városaiba, de egészen Párizsig és Londonig eljutott.

Az egykori Medvespusztát elhagyva fantasztikus rálátást kapunk Somoskő gyönyörű várára, a háttérben a Sátoros tekintélyes tömbjével. Ódon, köves úton, az egykori kisvasút pályáján ereszkedünk le Somoskőre, amelyet a Losonczy Anna-forrást érintve a hangulatos Bakancsos büfénél érünk el.

Somoskő vára és a világhírű bazaltorgonák

A Z jelzésen, majd a várba vezető sétaúton mindenképpen tegyük meg a kitérőt Nógrád megye talán legszebb várához, amely már a határ túloldalán található, s szerény belépőjegy ellenében látogatható. Somoskő vára egy, az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült: igazán különleges, hogy a környező, puhább kőzetek elmállását követően látható az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva. A magyarországi viszonylatban meglepően ép várból gyönyörűen rálátunk a Medves-fennsíkra, Salgó várára és északra, a Sátormegi-patak erdős völgyére. Somoskő a történelem szemszögéből nézve szimbolikus jelentőségű, hiszen amíg a település Magyarországon, addig a vár Szlovákiában található, s bizony csak a legújabb kor vívmánya, hogy a faluból is csak úgy fel lehet sétálni az impozáns romokhoz. Somoskőújfalu és Somoskő Magyarországhoz való, a trianoni békeszerződést követő „visszatértéhez” természetesen köze van a helyi kőbányászatnak is. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak, a kor európai hírű fülészorvosának voltak ugyanis itt birtokai akkoriban, s mit ad Isten, a csehszlovák-magyar határszakasz részletes kijelölését intéző bizottság egyik fontos angol tagját éppen egy igen súlyos fülbetegség támadta meg. Így sikerült rábeszélnie az orvosnak páciensét, hogy az antant bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre, és nézzék meg saját szemükkel a két színmagyar falut. Így történt, hogy a környék bazalt és szénbányáinak jogát, így a szomszédos Macskalyuki kőfejtőt is a bizottság meghagyta magyar tulajdonosaiknak, akik egészen a II. világháborúig használhatták és fejleszthették azokat, továbbá vám- és illetékmentesen hozhatták Budapestre a sötétszürke macskakövet.

A vár túlsó oldalán, öt percre a bejárattól található a híres-nevezetes (geológus körökben éppenséggel világhírű), a középiskolai földrajzkönyvekben is szereplő bazaltömlés, amelyet a Z jelzésen érünk el. Itt megcsodálhatjuk azokat az öt- és hatszögletű, karcsú bazaltoszlopokat, amelyek helyenként a 9 méter magasságot is elérik, és „bazaltzuhatagként” omlanak le elénk a várhegy oldalából. A bazalt egy kiömlési vulkáni kőzet, hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkezik. Ezek a különleges oszlopok hajdan egy 4 millió éves vulkán kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése következtében (ami közben a bazalt ilyen szabályos formába zsugorodott össze). E ritka geológiai képződmény feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti.

A Bakancsos büféhez visszatérve a P+ jelzés kellemes, szép panorámát adó sétaútja vezet át Eresztvénybe, amelyet az út felénél található forrással egyetemben szintén Petőfiről neveztek el.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Az Eresztvény nevű megállóba a Salgótarjánból Salgóbányára közlekedő helyi buszjáratokkal juthatunk el.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Eresztvény Salgótarjánból Salgóbánya felé haladva érhető el. A látogatóközpont előtti parkolóban célszerű letenni az autót.

Koordináták

DD
48.155597, 19.852117
DMS
48°09'20.1"N 19°51'07.6"E
UTM
34U 414631 5334231
w3w 
///büszke.párhuzam.cifrább
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg részletesen.

A szerző által javasolt térképek:

  • A Karancs és a Medves-vidék turistatérképe

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, az alagúti szakaszhoz elemlámpa vagy egyéb fényforrás. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
16,7 km
Időtartam
4:45 óra
Szintemelkedés
372 m
Szintcsökkenés
372 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp