Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Geológiai csodák nyomában Istenmezején

Gyalogtúra · Medves-fennsík
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Párás reggel Istenmezeje mellett
    / Párás reggel Istenmezeje mellett
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ezen az úton lassan kell haladni
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Istenmezeje főutcája Noé szőlejével
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Homokkőformáció kakukkfűvel
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éti csiga és kereklevelű repkény
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füzes a Kajra-patak völgyének bejáratánál
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bagolykút csurgóforrás csendje
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás észak felé az Ajnácskő feletti csúcsra
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Farkas kutyatej őszi színekben
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra gerince ritka nézőpontból, északról
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Istenmezeje történelmi végének látképe
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árvalányhajak Noé szőlőjében
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A glaukonitos homokkő formációi
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km
A Tarna patak mentén elterülő falu, Istenmezeje üledékes kőzetkibukkanása meghökkentő, izgalmas látványt nyújt. A település felett húzódó gerincre felkapaszkodva pedig a Mátra vonulatait szokatlan irányból, északról csodálhatjuk meg.
könnyű
Hossz 17,2 km
4:50 óra
296 m
296 m

Túránk kiinduló- és viszonyítási pontja a Noé szőlőjének nevezett homokkőformáció, amelyben, mint megkövesedett szőlőtőkék, szabályos rendben cementásványok, „kőbucik” ülnek. A geológiai képződmény a helyiek képzelőerejét is beindította, így keletkeztek a zsugori gazdáról szóló legendák.

A falut nyugat felé elhagyva, a Tarna egy mellékpatakja mellett, gyönyörű vizes élőhelyek mentén kapaszkodunk felfelé. Választott életformánk átgondolására késztet egy jurtában lakó, gazdálkodó család birtokának látványa a völgy felső végében. A gerincre felérve csodás kilátást kapunk a Mátrára: a Kékes és a Galya-tető adótornyait könnyen kivehetjük, mielőtt meredeken visszaereszkedünk a faluba.

A szerző tippje

A sziklakápolna mellől indulva felkapaszkodhatunk a homokkő-buckákra egészen a faluzászlóig, ahonnan remek fényképek készíthetők. Vigyázzunk, mert esős időben a homokkő nagyon csúszós!
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila profilképe
Szerző
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
frissítve: 2021-10-06
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
452 m
Legalacsonyabb pont
199 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Nincs szükség speciális biztonsági intézkedésekre, de a meredek ereszkedésekhez a túrabot, az út végén található csalánoshoz pedig a hosszúnadrág jól jöhet.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Istenmezeje, központ buszmegálló (204 m)
Koordináták:
DD
48.083328, 20.052176
DMS
48°05'00.0"N 20°03'07.8"E
UTM
34U 429410 5325996
w3w 
///világ.erkélyek.termés

Végpont

Istenmezeje, központ buszmegálló

Útleírás

Itiner :

  • Az Istenmezeje, központ buszmegállótól a Béke úton indulunk észak felé
  • A falu végén balra a K◼ jelzésre térünk
  • Ahol a K+ jelzés megjelenik, azon megyünk tovább egyenesen
  • A völgy végén, a nyeregben balra a K jelzésre váltunk, és azt követjük visszafelé, egészen a kiindulási-/végpontig

A túra részletes leírása

A megkövült szőlők faluja

Istenmezeje központjából indulunk – ennél szebb nevű falut talán elképzelni is nehéz. Félig-meddig nyaralófaluról lévén szó, elég szolgáltatás kínál: csemegeboltot, pizzériát, dohányboltot, egy kicsi parkot, valamint egy hétvégenként működő piacot is.

A község a Tarna felső folyásánál, egy hosszan elnyúló völgyben húzódik meg. A környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, Istenmezey néven 1311-ben említi az első ismert oklevél. Legfőbb nevezetessége a Noé szőlője nevű sziklaképződmény. Ennek az anyaga glaukonitos eredetű, kopár homokkő, amelynek alsóbb szintjein sok kavicsos betelepülést figyelhetünk meg, és jellegzetesei az alul cipó alakban megkeményedett homokkő részletek, a „kőbucik” is. A mállott hegyoldalakon gömbös formában kialakult képződmények beindították a helyiek képzelőerejét: szőlőfürtöt idéző alakjukról sokféle legenda született, amelyek fő motívuma a kapzsiság. Az egyik változat szerint Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlősdomb alatt gyalogolva megszomjazott, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kért. Ők megtagadták a kérésüket, ezért Jézus kővé változtatta a kosaraikat.

Túránkat a falun átgyalogolva kezdjük, a Béke utcán indulunk észak felé. Noé szőlője a jobb oldalon magasodik felettünk. A sziklák előtti területen szépen karbantartott park várja kiülőkkel és fenyőfákkal a megpihenni vágyókat. A homokkő-kibukkanás aljába vésve ismeretlen építési idejű, Szent Lászlónak szentelt sziklatemplom található, fölötte Krisztus-szoborral. Tetején a falu zászlaja lobog. A virágos előkertekkel szegélyezett főutca több házán is láthatjuk az 1971-es építési évszámot. Ennek az a magyarázata, hogy Istenmezeje közelében van Magyarország legjobb minőségű bentonitbányája, amely 1952-ben nyílt meg. Az 1970-es években a falu férfiainak nagy része ott dolgozott, és ezzel jól keresett, így a családok nagy házakat építhettek. A bányát azóta bezárták, és a munkalehetőségek hiánya ráerősít a fiatalok elvándorlására. Istenmezejének ezen, a háború után épült végén számos egyedi tetőszerkezetű házzal is találkozunk: a tető utca felőli oldala középen egy lépcsővel emelkedik meg, amelyen kis ablakokat és szellőzőket alakítottak ki.

A Kajra patak völgye

A főutca vége felé, egy kisebb élelmiszerbolt után kanyarodunk balra a K◼ jelzésen. Innentől fogva a Kajra patak gyönyörű völgyén fogunk sétálni 6 km-en át, egészen fel a vízválasztóig. A jelzés kezdetben a völgy széles, homokos útján kanyarog, nádasok és vizenyős részek között. Közben különféle madarak: nádi tücsökmadár, nádirigó és nádi sármány énekét hallhatjuk. Feljebb felhagyott kaszálórétek látszanak, amelyeket kaszálás, legeltetés hiányában galagonya, vadrózsa, kökény és kecskerágó kezd felverni. Más részeken a mindenhol erőszakosan terjedő özöngyomok, a kanadai aranyvessző és a selyemkóró jelzik, hogy az emberi gazdálkodás hiányában a területet a legerősebb, legharciasabb növények fogják meghódítani maguknak.

Az út jobboldalán letermelt homokkőfal látható, amelyet érdemesebb közelebbről is megvizsgálnunk. Általában az ilyen leszakadásokat kedveli hazánk egyik legpompásabb madara, a gyurgyalag – mivel azonban fészkeik nyomát itt nem találjuk, ez a homokkő valószínűleg túl kemény nekik. Azért mégiscsak tartogat meglepetést a fal: rengeteg apró lyuk formájában egy komoly rovar lakótelepet figyelhetünk meg rajta. Ebbe magányosan élő darázs- és méhfajok költöztek, és egyáltalán nem bánják, hogy legfőbb ellenségük, a gyurgyalag nem tudta megvetni csőrét a falban. A szabóméh leveleket és virágport, a különböző darázsfajok pedig pókokat, hernyókat halmoznak fel egy-egy lyukban, és ezekre helyezik petéiket.

A felhagyott réteket gondozott terület követi: egy sokgyermekes, új utakat kereső család jurtája és biogazdasága helyezkedik el itt. Tapasztalataikról egy könyvben és a közösségi médiában is hírt adnak. Az út szélén lekaszált terület mellett a parkoló kézzel festett táblája hirdeti, hogy a természet ihlette életre sokan kíváncsiak, ezért a család szervezett bemutatókat is tart.

A tábla mellett balra meredeken indul fel a gerincre a P jelzés. Ha le szeretnénk rövidíteni a túrát, akár már itt, a P jelzésen, vagy kb. 1 km-rel később, a K◼ jelzésen is balra térhetünk, és ezzel átköthetünk a túra harmadik szakaszára, kihagyva a nyugati hurkot. Különben egyelőre folytassuk utunkat az eddigi nyomon, nyugat felé. A völgyben megtett táv felétől emelkedni kezd az út, ahogy kissé záródik, szűkül a völgy, és a gyepekben értékes növényfajok jelennek meg. Érdemes vissza-visszatekinteni a Tarna völgye felé, és gyönyörködni a dombok vonulatában. Az utunk is nézelődésre invitál: nem túl meredek, nem túl zárt, vidám, színes virágok szegélyezik, felettünk a tágas égbolt feszül. Nem is csodálkozunk, amikor fák közül Mária-szentély bukkan elő. A közelében jobb sorsát várja a Bagolytanya kulcsosház – reméljük, hamarosan újra megnyitja kapuit. Sajnos a térképen jelzett kút sem működik, leszerelték. A völgy egyre vadregényesebbé válik, tovább szűkül, a patak menti égeres a fejünk fölé magasodik, védve minket a Nap sugaraitól.

Újabb 1 kilométer után, egy farakodónál végre közel érünk a vízhez, amelyet eddig magas aljnövényzet takart el a szemünk elől. A K◼ jelzés átvág az itt pompás, növényekkel benőtt mederben folyó, apró szigeteket körülmosó patakon. Bár padok nincsenek, ez így is festői hely megpihenni, felfrissülni a víztől, vagy csak hallgatni a csobogását. Mi innentől a K+ jelzésen haladunk tovább, de aki rövidíteni szeretne, a már említett módon itt is átköthet a túra visszatérő ágára a balra forduló K◼ jelzésen, bő 2 kilométert megtakarítva.

Az elágazástól meredeken kezd emelkedni az erdészeti út. Kb. 100 méter után a baloldalon fára szegezett, kézzel festett táblácska jelzi a Bagolykút csurgóját. Meredek patakmederbe, kb. 8 méterrel mélyebbre kell leereszkednünk hozzá. Omlós, csúszós az oldal, úgyhogy a rutin és/vagy a túrabot jól jön, de megéri a küzdelmet, mert a düledező foglalatú forrás csendes, félhomályos környezete időtlen nyugalmat áraszt. A patakhoz lemászókat a homokkő-lépcsőkbe és laposokba vágódott, mohás partú patak vadregényes világa kárpótolja a cipőbe szóródott földmorzsalékért.

További 1 kilométer után elérjük a térképen jelölt szénégető boksákat, bár ma már nem sok jel utal az erdő hasznosításának e hagyományos formájára: egy kisebb tisztáson már csak a fű alól kikaparható faszénréteg jelzi a valahai mesterség nyomait. Pedig a szénégetés évszázadokig meghatározó művelet volt. Az elszenesített fa ugyanis sokkal nagyobb hőmérséklete hevül, mint amit csak kiszárítottak, így a kovácsmunka, a kohászat és az üveggyártás fontos kellékének számított. Hatalmas erdőségek végezték a szénégetők boksáiban. Manapság gépesített technológiákkal, ennél precízebb hőfokmeghatározással hevítik a megmunkálásra váró anyagokat, és már a grillezéshez használt szén nagy részét sem boksákban, hanem hevítőkemencékben állítják elő.

Kilátás észak és dél felé

A boksák hűlt helyét magunk mögött hagyva szinte azonnal felérünk a gerincre, ahol egy T-elágazásban találkozunk az előttünk vezető K jelzéssel. Ezen indulnunk balra, és ezt követjük majd túránk hátralevő részén, egészen Istenmezejéig. Jó ideig egy tiltó táblákkal bőségesen felszerelt kerítés oldalán haladunk felfelé a gerincen, túránk legmagasabb pontja, a Rákoslápa-bérc felé. Hamarosan kinyílik a táj: ameddig ellátunk, szinte csak erdő hullámzik a szemünk előtt. Magyarország egyik legnagyobb összefüggő, emberi tevékenységtől, falvaktól, fakitermeléstől, turistáktól alig háborgatott erdejében járunk, ahol a természet az úr. Ha halkan és figyelmesen közlekedünk, kisebb-nagyobb vadakkal, vaddisznóval, de még akár a sokkal ritkább vadmacskával is találkozhatunk itt. Ez a kisragadozó megdöbbentően hasonlít a házimacskára. Attól megkülönböztetni leginkább hosszabb és vaskosabb, bozontos farkáról lehet, a végén 4-6 határozott körvonalú, fekete gyűrűvel.

Az út bal oldalán, egy vadvirágok közötti irtáson pont akkora fatörzs-csonkokat hagytak az erdészek, hogy ezeken megpihenve élvezhessük a kilátást. Észak felé kitekintve a távolban egy hegycsoportot veszünk észre, határozott kúppal a közepén. Ez a már Szlovákiában található Hajnáčka, magyar nevén Ajnácskő, németül Pirseinstein község közvetlen közelében emelkedő csúcsocska, amelyen egy várrom is trónol. A település neve a török ojnas szóból ered, ami kacér nőt jelent. Vajon miért? Szép időben a Tátra vonulata is kivehető.

Innen már közel van a 455 m magas Rákoslápa-bérc, túránk legmagasabb pontja, egy lapos, erdős hát, határozott csúcs, csúcskő és kilátás nélkül. Ezen túl egy virágos rét terül el dél felé (jobbra), amelyen a már ismert K◼ jelzés érkezik Mátracserpuszta felől, mi azonban ragaszkodunk a gerincvonalhoz és a K jelzéshez. A K és a K◼ jelzés alig 100 méteren át fonódik össze, a K◼ utána bal felé visszaereszkedik a völgybe, amelyen korábban felkapaszkodtunk. Aki előzőleg a rövidítést választotta, itt fog felérni a gerincre, hogy csatlakozzon a K jelzéshez, amelyen továbbra is haladunk. A gerincút egy egészséges, vegyes bükkösön át lankásan ereszkedik, majd rátér egy teherautók által megdolgozott, széles erdészeti útra a gerinc jobb oldalán. Innen szokatlan szögből, északról vehetjük szemügyre a Mátra gerincének csúcsait.

Egy bő kilométer után balról kísérőnkké szegődik a P jelzés is (aki az első rövidítésnél lecsatlakozott, itt kapcsolódik vissza a túrához). Elképesztő panoráma, messzi távlatok vonzzák a tekintetünket, miközben a széles erdészeti úton ballagunk végig a gerincen, majd megkezdjük az ereszkedést. A földút erőteljesen eltér balra lefelé, de a K jelzés, velünk együtt, marad a gerincen. Hamarosan keskeny, csúszós vízlevezetővé vált ösvényre kanyarodik. Ez a túra technikailag legnehezebb, de egy kis kapaszkodással megoldható szakasza. Nemsokára ismét a széles úton találjuk magunkat, amelyen elágazáshoz érünk: a P jelzés itt jobbra tér, míg mi a K jelzéssel balra haladunk tovább. Egy öreg bükkös és egy mély szurdokvölgy határán megyünk lefelé a sok útelágazás labirintusában. Figyeljük a jelzéseket! Nem sokkal később a hegyoldal meredeken szakad le az út mellett egy látványos szurdokba. Amikor leérünk a fővölgybe, találkozunk is a szurdokból kiért patakkal, amelynek mentén érdemes visszamenni egy kicsit, és alulról is megnézni az árok falait.

Istenmezeje előtt egy patakmenti égeresen és egy derékig érő csalánoson vágunk át, ezért itt jól jön a hosszúnadrág. A falu történelmi végébe érve szépen rendezett házak és kiskertek között sétálunk lefelé. Nem sokkal két patak összefolyása után, már a laposon, elhaladunk a posta, az egykori buszforduló, egy híd, majd az 1956-os kopjafa mellett. Itt már széles a patakmeder, így a házak a pataktól óvatos távolságban épülhettek fel. A könyvtár előtti világháborús emlékmű után nem sokkal visszaérünk a falu központjába, a buszmegállóhoz. Ha kimerültek a készleteink, enni- és innivalót bőséggel beszerezhetünk a közelben található boltok és szolgáltatóhelyek valamelyikében.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontja az Istenmezeje, központ buszmegálló

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul.

Parkolás

  • A buszmegálló közelében könnyen találunk parkolóhelyet.

Koordináták

DD
48.083328, 20.052176
DMS
48°05'00.0"N 20°03'07.8"E
UTM
34U 429410 5325996
w3w 
///világ.erkélyek.termés
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • Karancs, Medves-vidék, Óbükk (nyugat), turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)

  • Karancs, Medves vidék, Felső-Tarnai dombság, turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
17,2 km
Időtartam
4:50 óra
Szintemelkedés
296 m
Szintcsökkenés
296 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp