Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Földtani érték

Kazári badland (riolittufa-formáció)

· 1 értékelés · Földtani érték · Medvesvidék · 292 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A kazári badland felárkolt riolittufája
    / A kazári badland felárkolt riolittufája
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári badland mélyén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári riolittufa-formáció
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízeróziós árok a riolittufa testében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kikerülte a víz a keményebb pásztát (Kazári badland)
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szinte világít a riolittufa az erdős környezetben (Kazári badland)
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A geopark táblája a kazári badland fő árkában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Próbálkozik a növényzet a kazári badland védettebb zugaiban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízbarázdák és maradékgerincek szövevénye (kazári badland)
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hasznosíthatatlan „rossz föld" (kazári badland)
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lefolyó víz tornyokat is faraghat a tufába (kazári badland)
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári badland méretei
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári badland szűk panorámája
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kazári badlandet felépítő vulkáni eredetű törmelék
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
A Kazárhoz közeli riolittufa-formáció a megjelenésével bárki érdeklődését felkelti, és annyira elüt a környezetétől, hogy azonnal számos kérdést szül. Mintha egy hatalmas gereblye szántotta volna végig a sárgásfehéren „világító", erdővel körbevett kőzetfelszínt, amelynek barázdáiba is leereszkedhetünk.

Kazár közelében furcsa „seb” tátong az erdő zöld szövetében: egy mélyen felárkolt, vajfehér kőzetfelszín, melynek sötét, szövevényes barázdáit éles kis gerincek választják el egymástól; girbegurba alakzatait tornyos, süveges formák koronázzák. Pereméről szűk kilátás nyílik a Mátra és a Cserhát domborulataira, ám az igazi élményt az árkok aljának felfedezése tartogatja – ahol egyébként táblák segítenek megválaszolni a furcsa jelenséggel kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

A Kárpátok felgyűrődésének egyik legizgalmasabb epizódja a miocén korban zajlott, amikor egy alábukó óceáni lemez hatására valóságos tűzhányóláncolat emelkedett ki és kezdte meg működését. A széles és hosszú sávban lezajlott vulkanizmus szülte hegységek nagyrészt a Kárpátok belső ívén sorakoznak, egyes tűzhányók pedig az Alföld alá süllyedtek és betemetődtek. A heves robbanásokkal járó kitörések hatalmas mennyiségű port és hamut lövelltek a levegőbe: az aláhulló törmelékből kialakult tufaréteg több tíz (esetenként akár 100!) méter vastag takaróként fedte be az Északi-középhegység területének nagy részét. A kazári riolittufát „felköhögő" vulkánt nem sikerült azonosítani, de vélhetően egy bükkaljai vagy mátrai kitörési centrumból, 20-22 millió éve rakódhatott le a kőzetet felépítő anyag. (Közelebbről vizsgálva a felszínt szembetűnő a szemcsék méreteinek különbözősége és kevertsége.)

Hogy a növényzet alól miként került felszínre a riolittufa, arról csak elképzeléseink lehetnek, de a természetes folyamatoknál valószínűbb, hogy az erdő kiirtása és a legeltetés „radírozhatta le" a talajt a kőzetről. Amikor a csapadékvíz elérte a tufatakarót, már nem ütközött nagy ellenállásba: a viszonylag puha, porlékony kőzetbe késként vájt bele a lejtésirányba folyó víz, és mind mélyebb barázdákat rovátkolt annak testébe. Az egyre mélyülő árkok lejtőit sem kímélte az erózió, így összetartó, ágas szerkezetű barázdahálózat szabdalta fel a védtelen riolittufa-felszínt. Az elvékonyodó maradékgerinceket, keményebb gócokat körbefaragó erózió néhol kisebb süvegeket, tornyokra emlékeztető idomokat formált.

A növényzet nem tudja visszahódítani a napjainkban is szüntelen változó, formálódó, eróziónak kitett felszínt, amelyet hasznosítani sem lehet - innen származik geográfiai elnevezése, a „rossz föld”, azaz a badland. A legismertebb, sokkal hatalmasabb formákat (kúpokat, piramisokat) tartogató, kiterjedt méretű, barázdált felszíneket pl. a törökországi Kappadókiában vagy az egyesült államokbeli Badlands Nemzeti Parkban tartják számon. Az erdővel keretezett kazári badland a maga nemében igazi különlegesség, hiszen e terepi jelenség kialakulása a magyarországinál lényegesen szárazabb, növényzetben szegényebb területekhez kötődik, ezért Közép-Európában nem is jellemző.

A helyszínen információs táblákról tájékozódhatunk, mivel a kazári riolittufa-formáció a Novohrad-Nógrád Geopark része. Nagyobb esőzések idején a talaj csúszós és sáros lehet, ezért érdemes száraz időre szervezni a látogatást.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-10-25

Tömegközlekedéssel

  • A Kazár, Árpád út buszmegálló (amely elsősorban Salgótartján felőli, illetve oda közlekedő járatokkal érhető el) található a legközelebb a helyszínhez.

Megközelítés

  • Kazáron a buszmegállótól az Árpád utcán kell a falu központja felé indulni, majd a csatlakozó P+ jelzésen jobbra fordulni. A jelzett turistaút mentén, közel félóra sétával érjük el a badlandet (1,9 km, 58 m szintemelkedés).

Parkolás

  • Kazáron az Árpád utcából a badland felé kiágazó turistaút torkolatánál találunk egy parkolóként használt placcot, ahol az autót hagyhatjuk.

Koordináták

DD
48.058489, 19.875228
DMS
48°03'30.6"N 19°52'30.8"E
UTM
34U 416192 5323413
w3w 
///elreped.megmond.fedezet
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Gyalogtúra · Medvesvidék
A „magyar Kappadókia” felfedezése
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 6,9 km
Időtartam 1:50 óra
Szintemelkedés 108 m
Szintcsökkenés 108 m

A népművészetéről ismert Kazárról indulva fedezzük fel a messze földön híres és nagyon látványos riolittufa formációt, amelyet gyakran, s nem is ...

3
Szerző: Szigeti Ferenc,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 13,1 km
Időtartam 3:00 óra
Szintemelkedés 393 m
Szintcsökkenés 393 m

A Medves-vidék szélén található Nagy-kőre annak szenzációs, civilizációmentes panorámájáért kapaszkodunk fel, a szomszédos Kis-kőre pedig azért, ...

3
Szerző: Szigeti Ferenc,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 6,2 km
Időtartam 1:55 óra
Szintemelkedés 195 m
Szintcsökkenés 195 m

Az amerikai Nevadát idéző kelet-nógrádi homokkő-kanyon, a Morgó-gödör feltette a turistatérképre Nemti települést.

12
Szerző: Tenczer Gábor,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 14,4 km
Időtartam 4:25 óra
Szintemelkedés 487 m
Szintcsökkenés 445 m

Salgótarján környékének ipartörténeti és természeti értékei tárulnak fel előttünk: a Pécs-kőről a Pilis, a Mátra és a Bükk csúcsaiban gyönyörködünk ...

Szerző: Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Medves-fennsík
A Medves-vidék geocsodáinak nyomában
ajánlott túra Nehézség nehéz
Hossz 31 km
Időtartam 9:09 óra
Szintemelkedés 931 m
Szintcsökkenés 680 m

Talán elsőre nem gondolnánk, de a viszonylag ismeretlen Medves-vidék az ország természeti és kulturális látnivalókban egyik leggazdagabb területe, ...

Szerző: Szigeti Ferenc,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Medvesvidék
Szilvás-kő, a Medves-vidék szentélye
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 3,6 km
Időtartam 1:15 óra
Szintemelkedés 165 m
Szintcsökkenés 165 m

Ez a rövid körtúra a Medves-vidék legváltozatosabb hegyvonulatának egyedülálló látnivalóit fűzi fel: bazaltsziklák és bazaltzuhatagok kísérik ...

Szerző: Szigeti Ferenc,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 16 km
Időtartam 4:40 óra
Szintemelkedés 399 m
Szintcsökkenés 394 m

A Medves-fennsík különleges hangulatú, kevésbé járt déli részéről az ország egyik legszebb várába, a Salgóra kapaszkodunk, majd onnan a Boszorkány ...

Szerző: Szigeti Ferenc,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 20,7 km
Időtartam 5:50 óra
Szintemelkedés 435 m
Szintcsökkenés 436 m

Útvonalunk két megye határán, két kőzettani egység, két vízgyűjtő terület választóvonalán, a Kárpátokból lenyúló erdőségek mentén vezet.

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Katalin Székvölgyi
2021-10-25 · Közösség
Fénykép: Katalin Székvölgyi, Közösség

A közösség fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp