Szurdoktúra legendás források nyomában

Itiner

• A buszmegállótól déli irányba indulunk a P+ jelzésen.
• A csúcs-hegyi elágazásnál jobbra fordulunk a Z jelzésen.
• Öreg-Kerülő-hegy oldalában a Z● jelzésen kis kitérőt teszünk a Bányász-kúthoz.
• Visszatérünk a Z jelzésre.
• A szurdok jobbra induló görgeteges ösvényén a Z● jelzésen felmegyünk a Judit-forráshoz.
• A jobbra induló Z▲ jelzésen átsétálunk az Oltár-kőre.
• Visszatérünk a Z jelzésre.
• A szurdok túlsó végénél balra fordulunk a Z▲ jelzésen.
• Az aszfaltos út előtt balra kanyarodunk a P+ jelzésen.
• A csúcs-hegyi elágazásnál a Z jelzésen jobbra tartva térünk vissza Bakonybélbe.
• A Kossuth utcán balra térve jelzetlen úton sétálunk.
• A Fő utcára érve a Z◼ jelzések visznek vissza a buszmegállóba.

A túráról részletesen

A buszmegállótól a Borostyán-kútig

A buszmegállótól déli irányba indulunk a P+ jelzésen a Petőfi utcán, melynek bal oldali utolsó háza a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Cseh Tamásé volt. Továbbmenve a település határában balra, az úttól távolabb a Szőlőgyöpnek nevezett hegyoldalban áll az úgynevezett Fehér kereszt, amelyet a magyarok Nagyasszonyának tiszteletére állíttatott Hajik János és neje 1936-ban. Érdekessége, hogy a falu lakói Szent Márk napján egyik évben ehhez, következő évben pedig a Pápai úti kereszthez zarándokoltak egykoron a határt és a búzát megszentelni. Innen már csak 400 m a Borostyán-kút.

Ezt a régi szakrális helyet IX. Gergely pápa 1230-ban kelt bullája említi először, amely szerint a Szent Gellért-szikla tetején - amit a kutatók a Borostyán-kővel azonosítanak - Szűz Mária titulusú kápolna állt. Helyette 1825-ben egy később elpusztult kápolnát emeltek a ma is álló, 1889-ben elkészült épület helyén. A Krisztus szenvedéstörténetét megjelenítő 14 stációs kálvária 1888-ban készült el. A kápolna melletti falazott sziklaüregben egy 1908-ban állított lourdes-i Mária-szobor látható. A hagyomány szerint Szent Günther, a bakonybéli monostor első apátja is itt remetéskedett - ezért nevezik a hegyről legördült szikladarabokat Szent Günther könnyeinek. A kápolna előtti, 1996-ban mesterségesen kialakított tavat a Borostyán-kútban fakadó forrás vize táplálja.

Szent Gellért bencés apát legendája szerint a királyi udvarból 1023-1030 között a bakonybéli kolostorba vonult vissza, és tőle nem messze épített magának egy kunyhót, ahol buzgó imádsággal, remetéskedve élte életét. Egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy farkas elől menekülő szarvasborjú odatelepedett mellé, hogy megvédje, és mozgolódása közben a tintát, mellyel írt, a földre döntötte. Miután megetette az állatot, nem is ment el tőle. Egy későbbi alkalommal az erdőről fát hozott, és kunyhója ajtajában egy farkas feküdt tátongó sebbel az oldalán. Ahogy meglátta a remetét, a ragadozó odament hozzá, és a lábaira rogyott. Szent Gellért kimosta és bekötözte a sebét, majd a kunyhójába vitte a farkast, ami hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden a szarvasborjú mellé heveredett.

Egy érdekes népszokás is kötődik a Szent-kúthoz: a Pilátus-verés. Nagycsütörtök éjszakáján főleg a legények favázra erősített szalmabábut vittek a kápolnához, ahol nagy tüzet raktak, aztán megégették a Pilátust jelképező szalmabábot, mert „ő adta a zsidók kezére Jézust”. A felgyújtás előtt a bábut botokkal jól meg is verték. Sokszor egész éjjel táplálták a lángokat, mert úgy vélték, hogy amikor Jézust vallatták, az udvaron a poroszlók is a tűznél melegedtek. A téltemetéssel összefüggésbe hozható  Pilátus-égetés egyes források szerint egészen az 1960-as évekig élt a faluban.

A Csúcs-hegytől és a Bányász-kútig

A Borostyán-kúttól a P+ jelzésen kelet felé indulunk tovább a Csúcs-hegyre. A kezdetben meredek úton kiérünk a gyertyánosból, és balunkon villanypásztorral kerített legelőszakaszok mellett emelkedünk tovább. Jobbra keresztezzük a széles kavicsos utat, melynek rézsűjében felvillan a magaslatot alkotó szőci mészkő Formáció. Az ösvény hamarosan egy újabb kavicsos úthoz ér. Ahogy az innen nyíló kilátás is mutatja, a leküzdött közel 100 m szintkülönbség ellenére még mindig Bakonybéli-medence aljzatán vagyunk. A Z jelzésen jobbra fordulunk, és kb. 100 m-t megyünk rajta, majd balra kanyarodunk róla. Rövidesen ereszkedni kezünk, majd újra találkozunk a kavicsos úttal, azon megyünk tovább. Egy kanyarral odébb jobbra térünk le egy ösvényre, amin balra szép sziklakaréj mellett haladunk el. A Z  jelzést az Öreg-Kerülő-hegy oldalában fakadó Bányász-kúthoz vagy másik nevén Tücsök-forráshoz az öreg bükkök alatt vezető Z● jelzésen jobbra hagyjuk el.

A gugyor

Visszatérve a Z jelzésre egy balkanyarral fordulunk be a Kertes-kői-szurdokba. Több helyen csúszós köveken kell átlépdelnünk a patakon, legyünk óvatosak! A bakonybéli monostor Szent István által 1018-ban kiadott alapítólevelében is szerepel, mint birtokhatárpont. A Bakonyban az ilyen meredek sziklák által határolt szűk völgyeket, amiknek patak is folyik az aljában, gugyornak nevezik. A Gerence ezen szurdoka, bár csak mintegy 300 méter hosszú, mégis nagyon látványos. Két oldalról a Kréta időszakban kb. 100 millió éve egy tengerelöntés során képződött zirci mészkő 30–40 m magas sziklái határolják. A sekélytengeri környezetben vastag, aszimmetrikus héjú, úgynevezett rudista kagylók kőzetalkotó mennyiségben szaporodtak el, melyek szabálytalan kör, illetve ellipszis alakú ősmaradványaival több helyen is találkozhatunk - például a Judit-forrásnál, amihez a szurdok kezdeténél az első nagyobb szikla után jobbra egy felfelé induló kis ösvényen tehetünk rövid kitérőt.

A törmeléklejtő-erdő nehezen járható, görgeteges ösvényén a Z● jelzés az első métereken hiányzik. A terület egyik kiemelkedő geológiai értéke, a Judit-forrás mésztufagátsora mellett haladunk el, melyen a víz kis zuhatagokkal tarkítva szalad a mintegy 40 méteres magasságból a szurdok mélyébe. Ez a képződmény a felszínre került, felgyorsuló karsztvíz szén-dioxid-leadása következtében kicsapódó kalcium-karbonátból, vagyis édesvízi mészkőből áll. Hamarosan megérkezünk a foglalt forrás előtt álló padokhoz. Érdemes kimenni a jobbra induló Z▲ jelzésen az Oltár-kő nevű sziklára, amelynek tetejéről (leginkább lombmentes időszakban) rálátunk a szurdokra. Neve a magyarok római keresztény hitre való áttérítése előtti időkből származhat.

Innen az eddig megtett úton térünk vissza a Gerencéhez, ahol jobbra kanyarodva átkelünk a szurdokon. (Ha visszafelé nem akarjuk vállalni a meredek utat, a Z▲ jelzésen egy balkanyarral a sziklaszoros keleti bejáratához érünk.) A szűk völgy és a benne rohanó Gerence sajátos hűvös, párás mikroklímát alakított ki. A sziklafalakon a moha- és páfrányfajok mellett a növényvilág egyik kis „ékszerével” is találkozhatunk, a párnaszerű sziklabevonatot alkotó mohos csitrivel. Ez a védett, szegfűfélék közé tartozó kis növény csak bemohásodott sziklafalakon él, mert apró magjai a mohapárnák nedves málladékán tudnak kicsírázni. Apró, fehér virágai május környékén nyílnak, melyeket általában kistermetű legyek poroznak. A vízben is találkozhatunk védett fajokkal, mint például a meder kövei között ritkán megjelenő fürge csellével. 

Vadvirágos réten át a Borsó-kúthoz

A szurdok végénél északkelet felé indulunk tovább a Z▲ jelzésen, melyen elhagyjuk a Gerence völgyét. A széles földúthoz érve balra indulunk rajta, majd rövidesen jobbra letérünk róla. Egy nagy, vadvirágos (őszi oroszlánfog, réti boglárka, réti imola, mezei katáng, közönséges párlófű, stb.) réten át, a magasles után érünk a bakonybéli műúthoz. Az aszfalt előtt balra kanyarodunk a P+ jelzésen, ami egy elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyesbe ér. 100 m múlva balra találjuk a Borsó-kutat.

Újra Csúcs-hegy, majd Bakonybél

Az erdő lassan bükkösre vált. Egy patakátkelés után 700 m-re érünk vissza a Csúcs-hegy elágazásához, ahol jobbra fordulunk, és a Z jelzésen megyünk tovább, ki a gyepre. Innen már jól látszik a Kőris-hegy. a Parajos-tető és Tönkölös-hegy alkotta vonulat. A Pityer-dombnál a jelzés kiér a műútra, amin a Jókai utcán érkezünk meg Bakonybélbe. A falutáblánál baloldalon három erdeifenyő alatt áll az 1933-ban készült Piros kereszt nevű feszület. Innen balra a Kossuth L. utcán, majd a Fő utcán balra kanyarodva érünk vissza a buszmegállóhoz.