Bakonybéli körséta

• A Szent Mauríciusz Monostornál induljunk el dél felé a S jelzésű turistaúton, amit a Szent-kútig követünk.
• A Szent-kútnál járjuk körbe a tavat és a kálváriát a jelzetlen sétányon.
• A Szent-kút forrásánál forduljunk jobbra a P+ jelzésre, amit szintén jobbra követünk a csúcs-hegyi elágazásig.
• A Csúcs-hegyen forduljunk balra a Z jelzésű turistaútra, amit egészen a Száraz-Gerence hídjáig követünk.
• A Száraz-Gerence hídja után forduljunk balra a K jelzésű turistaútra, amit a következő híd túloldaláig követünk.
• A Száraz-Gerence második hídja után forduljunk balra a jelzetlen ösvényre, amit az Ezsébet-kilátót érintve követünk Bakonybélig.
• Bakonybélt elérve forduljunk jobbra a Köveshegy utcán.
• Előrébb a Z◼ jelzésű turistautat elérve, azt egyenesen követve érkezünk vissza a kiindulási ponthoz.

A túra részletes leírása

A Szent Mauríciusz Monostor

Túránkat Bakonybél leghíresebb épületegyüttese, a Szent Mauríciusz Monostor mellől indítjuk. A falu bencés monostorát 1018-ban alapította István király, és a korai magyar kereszténység egyik fontos központja volt. A Bakony szűk völgyeiben és barlangjaiban sok remete élt, az ő védőszentjükről, Szent Mauríciuszról kapta nevét a rendház. A kolostor az Árpád-házi királyok uralkodása idején élte aranykorát, a törökök hódításakor a szerzeteseknek el kellett hagyniuk, és a 17. század végén térhettek vissza, az új aranykor pedig az 19. század első felében következett. A monostort fennállásának ezredik évfordulójára, 2019-re szépen felújították, benne megnézhetjük a szerzetesi élet történetét bemutató kiállítást, ahol megismerhetjük Bakonybél két híres szentje, Szent Günther és Szent Gellért életét is.

A kolostor mellől induljunk el a S jelzésű turistaúton déli irányba, hogy Bakonybél szélén egy újabb kegyhelyre jussunk. Odáig még utcán gyalogolunk, az utolsó pár száz méteren már murvával szórt utat taposunk.

A Borostyán-kút (Szent-kút)

Hangulatos park fogad az út mellett: a Szent-kút vizéből duzzasztott, megkapó tavacska partján kedves kis kápolna áll. Tökéletes helyszín elmerengeni picit, a csönd és a nyugalom magával ragadó. A tavat érdemes körbesétálni, majd járjuk végig az 1824-ben Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna mögötti kálváriát is, immár erdőben. Az utolsó állomás helyén korábban sziklahasadék tátongott, de befalazták, és egy Lourdes-i Mária-szobrot emeltek elé. A legenda szerint ebben a hasadékban remetéskedtek a szerzetesek.

A mondák szerint a Borostyán-kút (Szent-kút) környékén remetéskedett a béli monostor híres lakója, Szent Günther, közelében később kápolnát is emeltek. Ugyanitt a monostor másik híres látogatója, Szent Gellért is szívesen tartózkodott. Gellértet a tó partján Opra Szabó István zirci szobrászművész szobra is megörökíti egy szarvasborjú társaságában. A legenda szerint Szent Gellért egy napon egy szarvastehén és borja mellett ébredt az erdőben, amikor is egy másik szarvas rontott ki a fák közül, amit farkas kergetett. A tehén erre megijedt és elmenekült, borját Gellértnél hagyva, aki örökbe fogadta az állatot. Később Gellértet egy sebesült farkas várta otthona előtt. Sebe ellátása után a farkas összebarátkozott a remetével.

Legelők mentén a Csúcs-hegy csúcsára

A zarándokhely meglátogatása után a P+ jelzésű turistaúton folytatjuk a túrát kelet felé. Végre erdőbe érkezünk, bár a bal oldalunkon fel-feltűnik egy-egy legelő, később pedig már a legelő és az erdő határán halad a szolidan emelkedő ösvény. A legelők felett egyre szebb panoráma tárul elénk: alattunk Bakonybél házai, mögöttük az Öreg-Bakony hegyei, köztük a legmagasabb, a 709 méteres Kőris-hegy is jól látszik. A tetején álló légiirányítási radarról könnyen felismerhető. Mi most egy kisebb hegyre sétálunk csak fel: a némi túlzással Csúcs-hegynek nevezett kiemelkedés mindössze 380 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A csúcsot nem jelöli semmi, onnan tudjuk, hogy megérkeztünk, hogy derékszögben balra kell fordulnunk Bakonybél irányába. Innentől a Z jelzésű turistautat követjük.

Át a Száraz-Gerencén

A turistaút Bakonybél szélére vezet, ahol kilépünk a közútra. Egy szűk kilométeren át az út szélén kell sétálnunk, itt mindenkit fokozott óvatosságra intünk, bár nincs nagy forgalom. A Köves-hegy lábához érkezünk, amit hátulról fogunk megkerülni. Ehhez a Z jelzésen jobbra lekanyarodva a közútról, az erdészeti telepen kell átvágnunk – a kapuban külön felhívják rá a figyelmet, hogy a gyalogosok és kerékpárosok szabadon használhatják az udvart. Sűrű, hangulatos erdőbe érkezünk (sajnos csak egy rövid szakaszra), és kisvártatva kiérünk a Kőris-hegyre vezető üzemi útra. Amikor az aszfaltútra lépünk, már át is keltünk a Száraz-Gerencén, feltűnés nélkül – valóban száraz az ideiglenes vízfolyás.

Túránkat az üzemi úton folytatjuk a K jelzést követve. Jobbról út csatlakozik, majd némi kanyargás után hídon kelünk át a Száraz-Gerence patakon.

Az Erzsébet-kilátó

Túránknak része még a Bakonybél fölé magasodó Köves-hegy oldalában emelt mini építmény, az Erzsébet-kilátó meglátogatása is. A kilátó jelzetlen ösvényen érhető el, ahol előbb még egy kiépítetlen kilátópontot is felfedezhetünk. Kicsit más szögből nyílik innen kilátás Bakonybélre, érdemes megtenni a párméteres kitérőt.

Az Erzsébet-kilátó 400 méterrel előrébb van. Maga a kilátó egy fából ácsolt terasz, de nincs is többre szükség, innen is tökéletes panoráma nyílik a falura és a környező hegyekre. A legenda szerint érdemes itt elsuttogni egy kívánságot, mert lehet, hogy teljesül.

Az ösvényen továbbhaladva kisvártatva leérünk Bakonybél szélére, a tévétoronynál barla gordulva ismét az országútra jutunk. Ezen jobbra indulva már a faluban sétálunk, a kiindulási pontra a hamarosan csatlakozó Z◼  jelzések vezetnek el.