Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Borsó- és a Gergely-hegy titkai

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Sólyom-kő sziklabástyái őrködnek a Szerencs-patak forrásvidéke felett
    A Sólyom-kő sziklabástyái őrködnek a Szerencs-patak forrásvidéke felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Sólyom-kő
Hogy mit rejt a vulkáni vidék belseje, a csúcsok mögötti erdők rengetege, azt igazából csak személyes tapasztalat útján tudhatjuk meg. Az is megeshet, hogy még több kérdéssel érkezünk vissza, és csak alaposabb körbejárás után alkothatunk képet a rejtélyes, ősi vidékről. Ha meghalljuk a vadon szavát, a központi területekről kiszűrődő farkasvonyítást, a szarvasbikák nászénekét, a párjával feleselgető hollót, vagy az északi szél süvítését a Borsó-hegy bükkösében, akkor az ismeretlen világ hangjai hátborzongató kíváncsisággal tölthetnek el bennünket. Hogy utánajárunk-e a kérdések megválaszolásának, már rajtunk múlik, de betekinteni az ismeretlenbe mindenképpen érdekes és érdemes.
nyitva
könnyű
Hossz 14,6 km
4:40 óra
619 m
619 m
747 m
281 m

„Béke őrei béke veletek”

Ez a felirat áll egy bükkfa táblára vésve a Borsó-hegy tetején, a szlovák katonai repülőgép-szerencsétlenség helyszínén. A tragédia 2006. január 19-én az esti órákban következett be, amikor a szolgálatuk végeztével Koszovóból hazatérő békefenntartók landolás közben nekicsapódtak a Borsó-hegy tetejének. A hegygerinc legmagasabb pontján a fák ágaiba akadó gép letarolta az erdőt, majd darabjaira szakadva kigyulladt, égő temetővé változtatva a bükköst. Egy ember kivételével, aki a becsapódáskor a mellékhelyiségben tartózkodott, az összes utas, a teljes személyzet, negyvenkét fő életét vesztette. A tragédia helyszíne azóta is hátborzongató hely. Az áldozatoknak kopjafás emlékhelyet alakítottak ki a becsapódástól kettétört, megégett törzsű fák között. Alig pár tíz méterrel odébb a hegy kitekintést enged egy irtás foltjáról, ahonnan már látszik Kassa, a reptér, ahova a katonák soha nem érkezhettek meg.

Bár a hegytető innentől már magán viseli a tragédia nyomát, ezen felül a Tokaji-hegység egyik jeles helyszíne is. A Milic-csoporton kívül itt sorakoznak a hegység legmagasabb csúcsai, közrefogva egy történelmi és természeti szempontból egyaránt értékes területet.

A szerző tippje

  • Hejce szomszédságában sok érdekes és látványos történelmi helyszínt látogathatunk meg. Kézenfekvő a délceg középkori várat felkeresni Regéc felett, ahonnan a hegység legteljesebb panorámáját tekinthetjük meg. Gönc és Telkibánya is közel van; itt a huszita harcok és a bányászat emlékeit láthatjuk, illetve tehetünk egy másik túrát a gönci pálos kolostorhoz, az Amadévárhoz vagy Telkibánya bányászati emlékeihez a tanösvényen.

  • Ha az útvonalat visszafelé járjuk be, akkor a Sólyom-kőről megnézhetjük a majdnem mindig csodás naplementét a Hernád völgye felett. A Fehér-kúttól levezető útszakasz már egy eltéveszthetetlen murvaút, csekély izgalmakkal.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-12-02
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Borsó-hegy, 747 m
Legalacsonyabb pont
Hejce, 281 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 3,03%Földút 51,08%Ösvény 42,95%Utca 1,48%Ismeretlen 1,43%
Aszfalt
0,4 km
Földút
7,5 km
Ösvény
6,3 km
Utca
0,2 km
Ismeretlen
0,2 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Sólyom-kő sziklájánál óvatosan mozogjunk, mert alattunk függőleges falakkal zuhan alá a térszín. Köveket és mást se dobáljunk le a szikláról, mert alattunk sziklamászók lehetnek - a Sólyom-kő a legnépszerűbb zempléni mászóhely.

Kezdés

Hejce, Csemege vegyesbolt parkolója (294 m)
Koordináták:
DD
48.425592, 21.283310
DMS
48°25'32.1"N 21°16'59.9"E
UTM
34U 520959 5363643
w3w 
Mutasd a térképen

Végpont

Hejce, Csemege vegyesbolt parkolója

Útleírás

Itiner:

  • Hejcéről a P◼ jelzés vezet a Fehér-kútig.
  • A fehér-kúti vadászháztól a P jezésen indulunk balra (észak felé).
  • Egy elágazásnál balra, a P▲ jelzésen jutunk ki a Sólyom-kőre, és a szikla után ugyanezt követjük, míg újra csatlakozik a P jelzésbe.
  • Balra, röviden követjük a P jelzést.
  • Egyenesen, a P⩍ jelzésen hódítjuk meg a Borsó-hegy tetejét, majd ugyanezen térünk vissza onnan.
  • A P jezésen ereszkedünk vissza a fehér-kúti vadászházhoz.
  • A háztól a Z jelzést követjük a Gergely-hegy oldalában.
  • Egy elágazástól jobbra, a S jelzésen ereszkedünk vissza Hejcére.
  • A település főutcáján jobb felé, a P◼ jelek kalauzolnak el a kiindulópontra.

A túra részletes leírása:

Kapaszkodás a Szerencs-patak mentén

Hejce kellemes központjából indul túránk a hegyek felé a P◼ jelzésen, északkelet felé. A kiindulópontnál érdemes átsétálni a patakon átvezető, vulkáni kövekből épített középkori hídon. A vízfolyás partoldalát magasan kirakták andezittel, így kialakítva egy nagyobb, lapos, teraszos területet a mindenkori kocsma és közért előtt. Bár még túránk elején járunk, egy kávéra, frissítőre betérhetünk, útravalónak itt tudunk ellátmányt szerezni.

A településen sok középkori eredetű huszita házat láthatunk, melyek jól védhető, kicsi ablakokkal, az utcafrontra magasított lábazattal, puritán egyszerűséggel épültek. Alig pár száz méter után a P◼ jelzés balra bekanyarodik egy kis közön, és régi kőépületek között elhagyja a falut.

A 19. század végéig összefüggő szőlőültetvények sorakoztak itt egészen Göncig. Bár a Hernád völgyén beáramló hidegebb, szelesebb klímán a megtermelt szőlő és bor minősége elmaradt a Tokaj-hegyaljaitól, értékes árucikke volt ez a vidéknek. A filoxéravész, azaz az Amerikából behurcolt gyökértetű azonban elpusztította a helyi szőlőkultúrát. Később az újratelepítések helyett a gyümölcsösöket támogatta az állam, így terjedt el és lett híres a gönci kajszi, mely azóta is meghatározó árucikke a térségnek.

A faluvégi kiskertektől széles erdőgazdasági utat követünk a magasan felettünk, a patak fakadásánál álló fehér-kúti vadászházig. Ennek a közel négy kilométeres emelkedőnek a nagy részén haladt az 1920-as évek közepén az a keskenynyomtávú vasút, amely a környező hegyek faanyagát szállította le - főként a MÁV részére, vasúti talpfának. A Szerencs-patak felső folyása mentén, egészen a Borsó-hegy nyugati oldaláig vágták tarra az erdőket a vasútépítési láz és a gazdasági világválság kivédésének érdekében. A hejcei vasútállomás felé közel 15 kilométernyi vasúti pálya hálózta be a Szerencs-patak völgyét, a Borsó-hegyet és a Gergely-hegy túloldalát - melyeket túránk második felében érintünk.

A dózerút ennek megfelelően széles és egyenletes emelkedéssel, kacskaringósan vezet a hegytetőre. Hamar elérjük az itt még bokros, vegyes erdőt, ahol jelenleg is aktív erdészeti munkák folynak. A tarvágások utáni visszatelepítések ugyanis nem valósultak meg tökéletesen ezen a vidéken: a faanyagot letermelő és elszállító vállalatok csődöt jelentettek, így a helyi erdészeteknek kellett a fásítást megoldani. Ekkoriban népszerű volt az erdeifenyővel kísérletezni, melynek azonban a jelenlegi klíma már nem ideális. A tájidegen erdőktől még a szúrontás előtt próbál az erdészet megszabadulni, így nyomvonalunk mentén sok friss vágást láthatunk.

Bár végig a Szerencs-patak közelében maradunk, a medertől pár száz méterre, folyamatosan a délnyugati lejtőn kapaszkodunk. A Lackfi-dombnál felkaptatunk a lapos hát irányába, amely egyben nagyobb vízválasztó is. Bár alattunk széles teknőjével a Hernád völgye húzódik, és a Szerencs-patak hosszú szakaszon párhuzamosan követi a folyót, végül Abaújszántónál a formálódó Szerencsi-dombság kelet felé téríti, így végül a környék vízfolyásait összegyűjtve a Takta-patakba, majd a Tiszába torkollik.

A hegyoldal erdői itt már egyre jobban hasonlítanak a hajdani, eredeti tájképre. A sziklás térszínen a ritkás, bokros tölgyesek, míg a formálódó katlanokban a gyertyán és a bükk a meghatározó fajok. Visszakanyarodunk a patakvölgybe, és egy sziklás kiszögellést megkerülve, sorompót elhagyva érünk be a Közép-völgynek nevezett erdős katlanba, a Szerencs-patak felső folyásához. Itt, egy nagyobb S-kanyarnál ágazott el a Borsó-hegy oldalába tartó keskenynyomtávú vasút. Letermelt fenyves foltja mellett érkezünk a forrásvidékre: hosszú, lapos mező béleli a völgyet. A rét felső végében, a vadászházzal szemben található a Fehér-kút kifolyója, a patak egyre gyérebb hozamú fakadása.

A Sólyom-kő és a Borsó-hegy

A rét szélén, a vadászház alatt dózerút kanyarodik észak felé, a Borsó-hegy irányába. A gyertyános-bükkös erdőben enyhén emelkedő úton teszünk egy pár kilométeres kitérőt a Sólyom-kőhöz és a Borsó-hegyre, mielőtt folytatnánk a kört a Gergely-hegy irányába. A dózerút egyenletesen nyeli a szintet a sziklás, görgeteges lejtőn; s csupán egyetlen ponton hullámzik, közvetlenül a Gyertyán-kút vízfakadása felett. Ha a Fehér-kútnál nem tudtunk vizet venni, ez az erdei tisztás széli vízfolyás mindig működik - igaz, forrásfoglalás itt nincs, ezért a görgetegek között csörgedező patakból kell innunk.

A hegy tetejéhez közeledve szürke sziklafalak bontakoznak ki a bükktörzsek oszlopcsarnokának félhomályából. Ez az andezitbástya sor a Sólyom-kő természetes erődítménye. A tornyok tetejére kis kitérővel a P▲ jelzés vezet ki. A délnyugat felé tekintő sziklaoromról gyönyörű kilátás tárul elénk: a hegység nyugati végeinek impozáns vulkánja, a Gergely-hegy és a mellette sorakozó apróbb kúpok határozzák meg a tájképet. Köztünk és a Gergely-hegy ferde alakja között húzódik a Szerencs-patak völgye, mely összefüggő erdőkkel nyújtózik el Hejce irányba. Az erdőszéli, apró település a kapu a Hernád völgye felé, mely a látóhatárig kígyózik a Szerencsi-dombság kiemelkedésein túl. Tiszta időben a Bükk ferde platója is felismerhető a horizonton, míg a Hernád völgye mögött a Cserehát és a gömöri dombvidék, a lapos, karsztos, erdős hátak felett vész el a tekintet. A 700 méteres magasságból panorámát kínáló, tekintélyes meredélynek markáns hangulata van, mintha páholyból, egy másik világ kapujából néznénk vissza a földre. Megigéző innen a naplemente, hiszen az erdős, dombos vidék felett, éppen szemközt ereszkedik alá a nap vöröslő korongja.

A P▲ jelzés egy félkört leírva, a hegytető túloldalán érkezik vissza a P jelzéshez, mely azonban pár tíz méter után a Cicés-rét felé kanyarodik. A kanyar előtt egyenesen megyünk tovább a P⩍ jelzést követve. A Borsó-hegyre régen is vitt fel turistajelzés - igaz, hajdani kilátópontját másik jelek vették célba, melyek fakó nyomait még egy-egy fán felfedezhetjük. Az öreg bükkösben kanyargó erdészeti út fokozatosan kapaszkodik a hegy csúcsára, míg végül egy irtás szélén megérkezünk a lapos hegytetőre, a repülőgép-szerencsétlenség helyszínéhez. 2006 telén a szlovák békefenntartók Kassára tartó gépe csapódott itt a hegybe.

Ma is jól látszanak a tragédia nyomai, ahogy a hegytetőt borító bükköket eleinte még csak keskeny sávban legallyazta, majd egyre szélesebben félbe, derékba törte az alázuhanó légi jármű. A becsapódásból visszamaradt, legyezőként kinyíló tisztáson ma kopjafák sorakoznak szigorú rendben, ahogy azt a katonai tiszteletadás megköveteli. Egy-egy fára saját fényképet, feszületet helyeztek el a hozzátartozók, néhol művirág és sírkő látható, az emlékmű közepén pedig egy andezit monolitra helyezett háromnyelvű emléktábla áll. Mélyen megható és szomorúsággal teli a hely, ahol megannyi élet tört úgy ketté, akár a hátramaradt bükkök. A rokonok, hozzátartozók rendszeresen visszajárnak a helyszínre, az évfordulókon pedig hivatalos megemlékezéseket tartanak.

A látottaktól és történtektől nehéz szívvel sétálunk vissza a bükkösben. A P⩍, majd a P jelzést egészen a fehér-kúti vadászházih, illetve azon túl az aszfaltos út kanyarjáig követjük. Innen irányban maradva, de már földúton, a Z jelzés mentén megyünk tovább a Gergely-hegy nyerge felé.

Kerengő a Gergely-hegy körül

A Z jelzést követve haladunk az öreg bükkösben, a Medvemarás nevű hegyoldalban. Nem véletlen a név: ez a vidék a kapuja a hegység belső területeinek, ahol a vadvilág és a hegylábakról felkapaszkodó ember találkozik. Itt még napjainkban is lehet farkasnyomot látni, és olykor a medve is megfordul a térségben, ugyanis a hegység természetes kapcsolatban áll a Kárpátok vadban gazdag területeivel. Maga a hegyvonulat is eredetileg Tokaj-Eperjesi-hegylánc néven volt ismeretes, utalva a vulkáni vonulat határon átnyúló, összefüggő szerkezetére.

A lapos hegyháton érintjük a Szénhely-puszta nevű erdei tisztást, ahol az út létesítésekor a neolitikumi ősember telepét, eszközeit találták meg. A nyeregben több erdészeti út is találkozik - mi a balra aláereszkedő bevágást választjuk, melyben a kezdeti meredekség után lankásan tartunk lefelé a Gergely-hegy oldalának bükkösében. A hegytetőn a 20. század közepén még kilátó állt - nem véletlenül, hiszen ez a legmarkánsabban és legmagasabbra kiemelkedő púp a tágabb környéken. Jelenleg a sziklás, ritkás tölgyerdőben tetőző csúcsról csak behatárolt rálátásunk van a hegyvidék központi részére.

Az itt kezdődő útszakasszal egy több kilométeres félkört írunk le a Gergely-hegy erdős tömbje körül. Ahogy a keleti, meredek lejtőt elhagyjuk, úgy válik a délies terület egyre naposabbá, világosabbá, melyet a tölgy térhódítása kísér. Balról csatlakozik hozzánk a régi vasúti pálya bevágása, amellyel közösen érkezünk a Kis-Szár-kő és a Gergely-hegy közti nyeregbe. A Z jelzés Rezső bácsi kútján keresztül Fony felé folytatódik, de mivel mi körtúrát járunk be, a hajdani vasúti nyomon haladó S jelzéssel tartunk jobb felé.

A lankás tölgyerdőben, remek gombatermő vidéken ereszkedünk a S jelzéssel. Legyünk figyelmesek, mert egy ponton elhagyja a turistaút az egyértelmű erdészeti utat, és betér a fák közé. Sziklás gerincet kerülve keresztezzük a bozótos, köves aljú bevágást, a Gisztinye-völgyet, ahonnan a facsoportok nyiladékain keresztül feltűnik Fony és a környező hegyek. A Kőszál tekintélyes szikláit kerülve átérünk a hegy nyugati lejtőjére, ahol ritkás tölgyesben érintjük a Kecske-kő sziklagyepét. A régen nem használt, bokrosodó útbevágás közel szintben halad a hegyoldalban, róla hamarosan egy meredek úttal ágazunk le. Mohával és zuzmóval vastagon benőtt görgetegek között ereszkedünk a szellősen sorakozó tölgyek között, ám ezek helyét egy idő után kevert, erdőszéli, vegyes bozótos veszi át.

Ligetes erdei fenyvesben hagyjuk el az erdőt, mely után a falu feletti kaszálókon oldalazunk a már feltűnő Hejce felé. Egy barackost kikerülve, a temető mellett érjük el a települést, ahol a katolikus templom és a püspöki kastély fala mentén kis térre érkezünk. Itt az idpseknek és kevésbé mozgékonyak számára biztosították a megemlékezés lehetőségét a katonai repülőgép-szerencsétlenség szobrával. A térről egyenesen tovább haladva keresztezzük a Szerencs-patakot, majd a Fő-utcán jobbra fordulva (P◼ jelzés) a buszmegállóba jutunk. Kétszáz méter múlva visszaérkezünk a kőhídhoz, túránk kezdőpontjához, a már határozott vonzerővel rendelkező kocsma árnyas teraszához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Hejcére igen ritkán és körülményesen lehet Hidasnémeti vagy Novajidrány települések vasútállomásáról busszal eljutni.

  • A Hejce, községháza buszmegállónál kell leszállni.

Megközelítés

  • A buszmegállótól tovább kell menni bő száz métert a főutcán északkeleti irányban a túra kiindulópontjáig.

Parkolás

  • A Csemege vegyesbolttal szemben lévő parkolóban tehetjük le az autót.

Koordináták

DD
48.425592, 21.283310
DMS
48°25'32.1"N 21°16'59.9"E
UTM
34U 520959 5363643
w3w 
///tudomány.pörgős.befizet
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempéni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
14,6 km
Időtartam
4:40 óra
Szintemelkedés
619 m
Szintcsökkenés
619 m
Legmagasabb pont
747 m
Legalacsonyabb pont
281 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 2 Útpontok
  • 2 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp