Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Borsó- és a Gergely-hegy titkai

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Tokaj-Zempléni-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Sólyom-kő sziklabástyái őrködnek a Szerencs-patak forrásvidéke felett
    / A Sólyom-kő sziklabástyái őrködnek a Szerencs-patak forrásvidéke felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A borsó-hegyi repülőgép-szerencsétlenség hejcei emlékműve
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tágas Hernád-völgy és a vulkáni hegyek találkozása Hejce felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feketefenyvesben vezet utunk a Gergely-hegy lábánál Hejce határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehér-kút alatti rétről rálátunk a Hernád-völgyre és a kassai hegyekre is
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-kő fagy repesztette andezittornyai, népszerű sziklamászó helyek
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szerencs-patak forrásvidékén a Rákóczi-túra piros jelzése navigál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Sólyom-kő
Hogy mit rejt a vulkáni vidék belseje, a csúcsok mögötti erdők rengetege, azt igazából csak személyesen átélve, megtapasztalva tudhatjuk meg. Az is megeshet, hogy még több kérdéssel érkezünk vissza, és csak alaposabb körbejárás után alkothatunk képet a rejtélyes, ősi vidékről. Ha meghalljuk a vadon szavát, a belső területekről kiszűrődő farkasvonyítást, a szarvasbikák nászénekét, a párjával feleselgető hollót vagy az északi szél süvítését a Borsó-hegy bükkösén, akkor az ismeretlen világ hangjai hátborzongató kíváncsisággal töltik el lényünket. Az, hogy utánajárunk-e a kérdések megválaszolásának, már rajtunk múlik, de betekinteni az ismeretlenbe mindenképpen érdekes és érdemes.
nyitva
könnyű
14,6 km
4:27 óra
548 m
548 m

„Béke őrei béke veletek”

Ez a felirat áll a Borsó-hegy tetején egy bükkfa táblára vésve a szlovák katonai repülőgép-szerencsétlenség helyszínén. A tragédia 2006. január 19-én az esti órákban következett be, amikor a szolgálatuk végeztével Koszovóból hazatérő békefenntartók landolás közben nekicsapódtak a Borsó-hegy tetejének. A hegygerinc legmagasabb pontján a fák ágaiba akadó gép letarolta az erdőt, majd darabjaira szakadva kigyulladt, égő temetővé változtatva a bükköst. Egy ember kivételével, aki a becsapódáskor a mellékhelyiségben tartózkodott, az összes utas, a teljes személyzet, negyvenkét fő életét vesztette. A tragédia helyszíne hátborzongató hely azóta. Az áldozatoknak kopjafás emlékhelyet alakítottak ki a becsapódástól kettétört, megégett törzsű fák között. Alig pár tíz méterre irtásban kerekedik észak felé a hegy, ahonnan már látszik Kassa, a reptér, ahova a katonák soha nem érkezhettek meg.

Bár a hegytető innentől már magán viseli a tragédia nyomát, ezen felül a Tokaj-hegység egyik jeles helyszíne is. A Milic-csoporton kívül itt magasodnak a hegység legmagasabb csúcsai, közrefogva egy történelmileg és természeti szempontból értékes területet.

A szerző tippje

  • Hejce szomszédságában sok érdekes és látványos történelmi helyszínt látogathatunk meg. Kézenfekvő a délceg középkori várat felkeresni Regéc felett, ahonnan a hegység legteljesebb panorámáját tekinthetjük meg. Gönc és Telkibánya is közel van; itt a huszita harcok és a bányászat emlékeit láthatjuk, illetve tehetünk egy másik túrát a gönci pálos kolostorhoz, az Amádé-várhoz vagy Telkibánya bányászati emlékeihez a tanösvényen.

  • Ha az útvonalat visszafelé járjuk be, akkor a Sólyom-kőről megnézhetjük a majdnem mindig csodás naplementét a Hernád völgye felett. A Fehér-kúttól levezető útszakasz már egy eltéveszthetetlen murvaút, csekély érdekességgel.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-29
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
762 m
Legalacsonyabb pont
281 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Sólyom-kő sziklájánál óvatosan mozogjunk, mert alattunk függőleges falakkal zuhan alá a térszín. Köveket és mást se dobáljunk le a szikláról, mert alattunk sziklamászók lehetnek - a Sólyom-kő a legnépszerűbb zempléni mászóhely.

Kezdés

Hejce, Csemege vegyesbolt parkolója (294 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.425592, 21.283310
DMS
48°25'32.1"N 21°16'59.9"E
UTM
34U 520959 5363643
w3w (what3words) 
///tudomány.pörgős.befizet

Végpont

Hejce, Csemege vegyesbolt parkolója

Útleírás

Itiner:

  • Hejcéről a P◼ jelzés vezet a Fehér-kútig.
  • Innen kitérőt teszünk a P és a P▲ jelzésen a Sólyom-kőre, illetve tovább a P⩍ jelzésen a Borsó-hegy tetejére.
  • A fehér-kúti vadászházhoz visszatérve a röviden a P, majd a Z, végül a S jelzésen ereszkedünk vissza a Gergely-hegyet megkerülve Hejcére.
  • A település főutcáján a P◼ jelek kalauzolnak a kiindulópontra.

A túráról részletesen:

A hejcei kőhídtól a Fehér-kúti vadászházig; kapaszkodás a Szerencs-patak mentén

Hejce patinás központjából indul túránk a hegyek felé a P◼ jelzésen északkelet felé. A kiindulópontnál érdemes átsétálni a parkolóból a patakon át vezető, vulkáni kövekből épített középkori kőhídon. A vízfolyás partoldalát magasan kirakták andezittel, ami egy nagyobb, lapos, teraszos térséget alakított ki a mindenkori kocsma és közért előtt. Bár még túránk elején járunk, egy kávéra, frissítőre betérhetünk, útravalónak itt tudunk ellátmányt szerezni.

A településen sok középkorból megmaradt huszita házakat láthatunk, amik jól védhető, kicsi ablakokkal, az utcafrontra magasított lábazattal, puritán egyszerűséggel épültek. Alig pár száz méter után a P◼ jelzés balra bekanyarodik egy kis közön, és régi kőépületek között elhagyja a falut.

A 19. század végéig itt még összefüggő szőlőültetvények sorakoztak végig egészen Göncig. Bár a Hernád völgyén beáramló hidegebb, szelesebb klímán a megtermelt szőlő és bor minősége elmaradt a Tokaj-hegyaljaitól, értékes árucikke volt ez a vidéknek. A filoxéravész, azaz az Amerikából behurcolt gyökértetű azonban végítéletet mondott az itteni szőlőkultúra felett. Később az újratelepítések helyett ezen a vidéken a gyümölcsösöket támogatta az állam, így terjedt el és lett híres a gönci kajszi, ami azóta is meghatározója a vidéknek.

A faluvégi kiskertek felett széles erdőgazdasági utat követünk egészen a magasan felettünk, a patak eredésénél álló fehér-kúti vadászházig. Ennek a közel négy kilométeres emelkedőnek a nagy részén haladt az 1920-as évek közepén az a keskenynyomtávú vasút, ami a környező hegyek faanyagát szállította le - főként a MÁV részére, vasúti talpfának. A Szerencs-patak felső folyása mentén, egészen a Borsó-hegy nyugati oldalában tarra vágták az erdőket a vasútépítési láz és a világválság kivédése érdekében minden eszközzel támogatott gazdasági érdekből. A hejcei vasútállomás irányába közel 15 kilométernyi vasúti pálya hálózta be a Szerencs-patak völgyének felső szakaszát, a Borsó-hegyet és a Gergely-hegy túloldalát, amit túránkon visszafelé érintünk.

A dózerút ennek megfelelően széles és egyenletes emelkedéssel, kacskaringósan vezet fel a tetőre. Hamar elérjük az itt még bokros, vegyes erdőt, ahol jelenleg is aktív erdészeti munkák folynak. A tarvágások utáni visszatelepítések ugyanis nem valósultak meg tökéletesen ezen a vidéken: a faanyagot kivágó és leszállító vállalatok csődöt jelentettek, így a helyi erdészeteknek kellett a fásítást megoldani. Ekkoriban népszerű volt az erdeifenyővel kísérletezni, aminek azonban a jelenlegi klíma már nem tesz jót. A tájidegen erdőktől még a szúrontás előtt próbál az erdészet megszabadulni, így itt a nyomvonalunk mentén sok friss vágást láthatunk.

Bár végig a Szerencs-patak folyásának közelében maradunk, a pataktól pár száz méterre, folyamatosan a délnyugati hegyoldalban kapaszkodunk. A Lackfi-dombnál felkapaszkodunk a lapos gerinc felé, ami egyben nagyobb vízválasztó is. Hiába húzódik alattuk széles teknőjével a Hernád völgye, a Szerencs-patak hosszan követi ugyan párhuzamosan a Hernádot, de végül Abaújszántótól egyre keletebbre fordul a formálódó Szerencsi-dombság miatt, és végül a környék vízfolyásait összegyűjtve, Takta-patakként torkollik a Tiszába.

A hegyoldal erdei itt már egyre közelednek az eredeti tájképhez. A sziklás térszínen ritkás, bokros tölgyesek, míg a formálódó katlanokban a gyertyán és a bükk a meghatározó. Visszakanyarodunk a patakvölgybe, és egy sziklás gerincet megkerülve, egy sorompót elhagyva beérünk a Közép-völgynek nevezett erdős katlanba, a Szerencs-patak felső folyásához. Itt egy nagyobb S kanyarnál ágazott el a Borsó-hegy oldalába a keskenynyomtávú vasút. Egy frissen kiirtott fenyves mellett megérkezünk a forrásvidékre: egy hosszú, lapos mezőre a völgy alján. A rét felső végében van a Fehér-kút kifolyója, a patak eredése a vadászházzal szemben, ami sajnos már egyre kevésbé működik.

A Sólyom-kő és a Borsó-hegy

A rét szélén, a vadászház alatt dózerút kanyarodik vissza észak felé a Borsó-hegy irányába. Ezen a gyertyános-bükkös erdőben enyhén emelkedő úton teszünk pár kilométeres kitérőt a Sólyom-kőhöz és a Borsó-hegyre, mielőtt folytatnánk a kört a Gergely-hegy irányába. A dózerút egyenletesen emelkedik a sziklás, görgeteges oldalban; egyedül egy ponton hullámzik, közvetlenül a Gyertyán-kút természetes vízfakadása felett. Ha a Fehér-kútnál nem tudtunk vizet venni, ez az erdei tisztás széli vízfolyás mindig működik - bár a görgetegek között csörgedező patakból kell innunk, forrásfoglalás itt nincs.

A hegy tetejéhez közeledve szürke sziklafalak bontakoznak ki a bükktörzsek oszlopcsarnokán keresztül. Ez az andezitbástya sor a Sólyom-kő természetes erődítménye. A tornyok tetejére kis kitérővel a P▲ jelzés vezet. A délnyugat felé kitekintő sziklaoromról gyönyörű kilátás tárul elénk. A hegység nyugati végeinek impozáns vulkánja, a Gergely-hegy és a mellette sorakozó apróbb kúpok határozzák meg a tájképet. A Gergely-hegy ferde kúpja és közöttünk húzódik a Szerencs-patak völgye, ami összefüggő erdőkkel nyújtózik el Hejce irányba. Az erdőszéli apró település a kapu a Hernád völgye felé, ami a látóhatárig nyújtózik a szerencsi dombság kiemelkedésein túl. Tiszta időben a Bükk ferde platója is felismerhető a horizonton, míg a Hernád völgyén túl a Cserehát és a gömöri dombvidék, a lapos, karsztos, erdős hátak felett vész el a tekintet. A tekintélyes hegytetőről, 700 méteres magasságból kitekintő panorámapontnak markáns hangulata van, mintha páholyból, egy másik világ kapujából néznénk vissza a földre. Megigéző innen a naplemente, hiszen az erdős, dombos vidék felett pont szembe velünk ereszkedik alá a nap vöröslő korongja.

A P▲ jelzés egy félkört leírva, a hegytető túloldalán érkezik vissza a P jelzéshez, ami azonban egy pár tíz méter után a Cicés-rét felé kanyarodik. A kanyar előtt egyenesen megyünk tovább az úton a P⩍ jelzést követve. A Borsó-hegyre régen is vitt fel turistajelzés - igaz, akkor a kilátópontja miatt a Z jelzés, aminek fakó nyomait még egy-egy fán felfedezhetjük. Az öreg bükkösben kanyargó erdészeti út fokozatosan kapaszkodik a hegy csúcsára, míg egy irtás szélén kiérkezünk a lapos hegytetőre a repülőgép-szerencsétlenség helyszínéhez.

Ma is jól látszanak a tragédia nyomai, ahogy a hegytetőt borító bükköket eleinte még csak keskeny sávban legallyazta, majd egyre szélesebben félbe, derékba törte az alázuhanó légi jármű. A becsapódásból visszamaradt, legyezőként kinyíló tisztáson ma kopjafák sorakoznak szigorú rendben, ahogy azt a katonai tiszteletadás megköveteli. Egy-egy fára saját fényképet, feszületet helyeztek el a hozzátartozók, néhol művirág és sírkő látható, az emlékmű közepén pedig egy andezit monolitra helyezett háromnyelvű emléktábla áll. Mélyen megható és szomorúsággal teli a hely, ahol annyi élet tört ketté ugyanúgy, ahogy a hátramaradt bükkök. A rokonok, hozzátartozók rendszeresen visszajárnak a helyszínre, az évfordulókon pedig hivatalos megemlékezést tartanak.

A látottaktól és történtektől nehéz szívvel sétálunk vissza a bükkösben. A P⩍, majd a P jelzést egészen az erdészházig, illetve azon túl az aszfaltos út kanyarjáig követjük. Innen irányban maradva, de már földúton, a Z jelzés mentén megyünk tovább a Gergely-hegy nyerge felé.

Kerengő a Gergely-hegy körül

Immár a Z jelzést követve haladunk az öreg bükkösben a Medve-marás nevű hegyoldalban. Nem véletlen a név: ez a vidék a kapuja a hegység belső területeinek, ahol a vadvilág és a hegylábakról felkapaszkodó ember találkozik. Itt még napjainkban is lehet farkasnyomot látni, és a medve is megfordul a vidéken, ugyanis a hegység természetes kapcsolattal rendelkezik a Kárpátok vadban gazdag területeivel. Maga a hegyvonulat is eredetileg Tokaj-Eperjesi-hegység néven volt ismeretes, utalva a vulkáni láncolat összefüggő szerkezetére.

A lapos hegyháton érintjük a Szénhely-puszta nevű erdei tisztást, ahol az út létesítésekor a neolitikumi ősember telepét, eszközeit találták meg. A nyeregben több erdészeti út is találkozik - mi a balra aláereszkedő bevágást választjuk, ahol a Z jelzéssel együtt, a kezdeti meredekség után lankásan ereszkedünk a Gergely-hegy oldalának bükkösében. A hegytetőn a 20. század közepén még kilátó állt - nem véletlenül, hiszen ez a legmarkánsabban és legmagasabbra kiemelkedő púp a tágabb környéken. Jelenleg a sziklás, ritkás tölgyerdőben tetőző csúcsról csak behatárolt rálátásunk van a belső vidékek hegyeire.

Az itt kezdődő útszakasszal egy több kilométeres félkört írunk le a Gergely-hegy erdős tömbje körül. Ahogy a nyugati, meredek oldalt elhagyjuk, úgy válik a délies terület egyre naposabbá, világosabbá a tölgy térhódításával. Balról csatlakozik hozzánk a régi vasúti pálya bevágása, amivel közösen érkezünk ki a Kis-Szár-kő és a Gergely-hegy közti nyeregbe. Itt a Z jelzés Rezsőbácsi-kútján keresztül Fony felé folytatódik, de mivel mi körtúrát írunk, a vasúti bevágáson haladó S jelzés mentén haladunk tovább jobbra, nyugatnak.

A lankás tölgyerdőben, remek gombatermő vidéken ereszkedünk a S jelzéssel. Legyünk figyelmesek, mert egy ponton elhagyja a turistaút az egyértelmű erdészeti utat, és betér a fák közé. Egy sziklás gerincet megkerülve bozótos, köves aljú bevágást, a Gisztinye-völgyet keresztezzük, ahonnan a facsoportok nyiladékain keresztül feltűnik alattunk Fony és a környező hegyek. A Kőszál tekintélyes sziklagerincét megkerülve átérünk a hegy nyugati oldalába, ahol ritkás tölgyesben érintjük a Kecske-kő sziklagyepét. A régen nem használt, bokrosodó útbevágás közel szintben halad a hegyoldalban, amiről hamarosan egy meredek úttal ágazunk le. Mohával és zuzmóval vastagon benőtt görgetegek között ereszkedünk a ritkuló tölgyesben, ami egy idő után átvált kevert, erdőszéli vegyes bozótosba.

Ligetes erdei fenyvesben hagyjuk el az erdőt, ami után a falu feletti kaszálókon oldalazunk a már feltűnő Hejce felé. Egy barackost kikerülve, a temető mellett érjük el a falut, ahol a katolikus templom és a püspöki kastély fala mellett kis térre érkezünk. Itt az öregeknek és kevésbé mozgékonyaknak helyeztek el szobrot a katonai repülőgép-szerencsétlenségéről megemlékezve. A tér túloldalán egyenesen tovább keresztezzük a Szerencs-patakot, majd a Fő-utcán jobbra fordulva (P◼ jelzés) a buszmegállóba jutunk. Jobbra tőlünk kétszáz méterre visszaérkezünk a kőhídhoz, túránk stabil kezdőpontjához, a már határozott vonzerővel rendelkező kocsma árnyas teraszához, ahol bezárul a kör.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Hejcére igen ritkán és körülményesen lehet Hidasnémeti vagy Novajidrány települések vasútállomásáról busszal eljutni.
  • A Hejce, községháza buszmegállónál kell leszállni.

Megközelítés

  • A buszmegállótól tovább kell menni bő száz métert a főutcán északkeleti irányban a túra kiindulópontjáig.

Parkolás

  • A Csemege vegyesbolttal szemben lévő parkolóban tehetjük le az autót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.425592, 21.283310
DMS
48°25'32.1"N 21°16'59.9"E
UTM
34U 520959 5363643
w3w (what3words) 
///tudomány.pörgős.befizet
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Idősjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
14,6 km
Időtartam
4:27 óra
Szintemelkedés
548 m
Szintcsökkenés
548 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp