A Tokaji-hegység jellegzetes, kúp alakú rétegvulkáni tömbje a emelkedik a legmagasabbra a Nagy-Milic után. A 783 m magas, erdős csúcs ritkás erdőfoltjáról a hegység fő tömegét alkotó hegytetőket és a Tolcsva patak forrásvidékét kémlelhetjük, illetve egy létrával hozzáférhetővé tett tölgyfáról a regéci várra is rálátunk. Az andezittaréjjal barázdált hegytetőt szinte háborítatlan, vadregényes hangulatú bükkös fedi.
Létrázós panoráma
A meredek Gergely-hegy remek kilátópont is egyben. A hegyet szinte összefüggő bükkös fedi, de a keleti lejtőn, egy sziklataréj letörésénél szűk nyiladék biztosít kilátást a hegység központjára, a legmagasabb hegyek irányába. A Bán-hegyet, a Nagy-Szár-kőt és a Tokár-tetőt, illetve a Tolcsva patak forrásvidéke felett őrt álló hutai hegyeket is felismerhetjük. Az öreg tölgyfának támasztott létrán felmászva a Regéci-medencére és a regéci várra is rálátunk, ami ebből a szemszögből mélyen alattunk helyezkedik el. A téli időszakban az ágak között jobban kilátni, ilyenkor a hegytető nyugati letöréséről is kikémlelhetünk a Hernád alant elterülő völgyére. Mégsem a kilátás, hanem a sziklás, bükkerdős hegytető ősi hangulata, zavartalansága, nyers vadsága a hegy elsődleges vonzereje.
Az ősi óriás múltja
A Tokaj-Eperjesi-hegylánc nyugati peremén 783 méteres magasságig emelkedő, impozáns hegytömb a hegység hazai részének legnagyobbika a Milic-csoporton kívül. A jellegzetes formájú rétegvulkáni kúpot hamuszórások és lávakitörések egymásra rétegződése építi fel. Míg a hamuból kőzetté vált tufa puhább rétegei kikopnak, addig a lávaömlések kemény kőzete sziklasávokat alkotva barázdálja a felszínt, megvédve a lepusztulástól az alatta fekvő rétegeket is. Ilyen, erózió által kibontott adnezit sziklataréj, a hegység központi részére jellemző sötétszürke sziklák alkotják a kelet-nyugati irányban elnyújtott csúcsot is, de számos bordát, sziklasávot találunk a letöréseknél is.
A Gergely-hegyet fedő rengeteget öreg tölgyesek és bükkösök alkotják, a faanyag letermelésére a 20. század elején szerteágazó vasúti pályát fektettek a kúp körül. A vasúti töltések nyomait napjainkban egyenletes emelkedésükről könnyen felismerhetjük, és ezeket használják az erdészeti utak és turistajelzések is.
A csúcsra nem vezet jelzett turistaút, ezért érdemes a telefon GPS-ét és Természetjáró appot használni a tájékozódáshoz.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Regéc, autóbusz-fordulótól kell a legkevesebb szintemelkedést leküzdenünk, ellenden az útvonal nagy része jelzetlen utakon vezet.
- A Fony, Dózsa György utca 1. buszmegállótól kell a legkevesebbet gyalogolnunk.
- A Hejce, községháza buszmegállótól juthatunk a csúcsra a legegyszerűbben.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Regéc, autóbusz-fordulótól a P jelzésen küzdjük le a szintemelkedés nagy részét a Nagy-Szár-kő nyugati oldaláig, ahonnan jelzetlen erdőgazdasági utakon jutunk közel azonos magasságban a Jóidő-rét feletti nyeregbe. Innen erdőgazdasági úton, majd ösvényeken jutunk fel a csúcsra a hegy északkeleti lejtőjén (6 km, 400 m szintemelkedés).
- A Fony, Dózsa György utca 1. buszmegállótól 50 métert visszasétálunk a kanyarba, a Z jelzésig, ami elvezet a Jóidő-rét feletti nyeregig. Innen jelzetlen erdőgazdasági úton, majd ösvényeken jutunk fel a csúcsra a hegy északkeleti lejtőjén (5,1 km, 506 m szintemelkedés).
- A Hejce, községháza buszmegállótól a P◼ jelzésen juthatunk a Jóidő-rét feletti nyeregbe, ahonnan jelzetlen erdőgazdasági úton, majd ösvényeken kapaszkodunk a csúcsra a hegy északkeleti lejtőjén (6,3 km, 495 m szint).
Parkolás
- Pakolni Regécen és Hejcén is a községháza előtti parkolóban érdemes.
- Fonyban a faluközpontban, a díszkútnál érdemes parkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Hogy mit rejt a vulkáni vidék központja, a csúcsok mögötti erdők rengetege, azt igazából csak személyes tapasztalat útján tudhatjuk meg.
A Zempléni-hegység nyugati bérceinek látványos sziklakilátóit felfűző túra, amely magashegyi hangulatú rétre, és szurdokszerűen mély patakvölgybe ...
Látványos, igazi hegyvidéki túra a Tokaji-hegység legmagasabb összefüggő hegyhátán. Meglátogatjuk a belső területek vadonját, a fokozottan védett ...
Kilátóhelyekben gazdag turistaút, mely alig járt, helyenként háborítatlannak tetsző erdőket érint a Zempléni-hegység középső, vadregényes részén.
A Tokaji-hegység sziklás központi erdővidékén vezet keresztül a Kéktúra e hosszú, nehéz szakasza. A menetelés fáradalmait ugyanakkor vadregényes ...
Rövid kirándulást teszünk a Tokaji-hegység legendás várába, mely egyben a központi rész legszebb, legteljesebb panorámáját kínálja. A Hernád ...
Túránkon körbejárjuk a Gönc feletti Dobogó-hegyet, melynek természetes sáncán túl a történelem két markáns hangulatú emlékhelye áll: az Amadévár ...
Hogy mit rejt a vulkáni vidék központja, a csúcsok mögötti erdők rengetege, azt igazából csak személyes tapasztalat útján tudhatjuk meg.
A Zempléni-hegység nyugati bérceinek látványos sziklakilátóit felfűző túra, amely magashegyi hangulatú rétre, és szurdokszerűen mély patakvölgybe ...
Látványos, igazi hegyvidéki túra a Tokaji-hegység legmagasabb összefüggő hegyhátán. Meglátogatjuk a belső területek vadonját, a fokozottan védett ...
Kilátóhelyekben gazdag turistaút, mely alig járt, helyenként háborítatlannak tetsző erdőket érint a Zempléni-hegység középső, vadregényes részén.
A Tokaji-hegység sziklás központi erdővidékén vezet keresztül a Kéktúra e hosszú, nehéz szakasza. A menetelés fáradalmait ugyanakkor vadregényes ...
Rövid kirándulást teszünk a Tokaji-hegység legendás várába, mely egyben a központi rész legszebb, legteljesebb panorámáját kínálja. A Hernád ...
Túránkon körbejárjuk a Gönc feletti Dobogó-hegyet, melynek természetes sáncán túl a történelem két markáns hangulatú emlékhelye áll: az Amadévár ...

Felhasználói kérdések