Zarándoklat Regéc dicső fellegvárába

Itiner:

• Mogyoróskáról a K jelzésen érünk a vár alá.
• A regéci várba a KL jelzés vezet fel rövid, meredek kaptatóval.
• Lefelé a Z kerékpáros jelzésen megyünk. 
• A Várhegy tövénél a K jelzésen balra térve jutunk Regécre.

A túráról részletesen:

Mogyoróskától a Várhegyre

A merészen az égbe törő Várhegy nyugati lankáiról indulunk Mogyoróska központjából a K jelzésen. A vár innen a legimpozánsabb: őrszemként uralja a falut és a környező vidéket. A települést eredetileg a várat kiszolgáló lakosság népesítette be, majd a török idők pusztítását követően a 18. században betelepített ruszinokkal pótolták a környék urai. A falu központjában épült görögkatolikus templom ikonosztáza megéri a látogatást.

Az aszfaltos utcán felújított parasztházak és nyaralók között kapaszkodunk a faluban. Az állandó lakos egyre kevesebb a településen, alföldi és határon túli családok pihennek itt leginkább a hegység központjában. A régi kőházakat elhagyva még néhány újabban épült nyaralót és a körülöttük lévő fás kertet érintünk, de a magassággal mindinkább elvegyülünk a Zemplén rengetegében. A falu határától durva kövekkel felszórt széles murvaúton folytatjuk, ahol már természetes erdőben járunk.

Egy kis rétnél feltűnik a fák közül valószerűtlenül felettünk trónoló vár, jobbra az eredeti sziklás sziklakiszögellés, míg balra az újjáépített öreg torony nyújtózik a fák lombkoronája fölé. Itt már fokozottan védett a hegyoldal; a réteken melegkedvelő lágyszárúak tenyésznek, míg az egyre öregebb, sűrű tölgyes erdő innentől a belső területeken át összefüggő rengeteget alkot több tíz kilométeren keresztül Erdőbényéig és Tolcsváig. A vidék híresen jó gombatermő hely. A szokásos vadak mellett a farkas, a hiúz, sasok és sólymok is élnek a ritkán járt erdőkben.

A regéci várnál

A murvaút egy kis tisztás mellett halad el, ahol a fedett esőbeállóban szusszanhatunk egyet a kitartó kapaszkodás vége felé. A murvás szekérút ugyanis rövidesen kiérkezik a nyeregbe, ahol átbukik a túloldali lankára. A KL jelzés itt balra leágazik egy széles, jól kijárt ösvényen a meredek hegyoldalban. Egy utolsó lendülettel felkapaszkodunk az öreg tölgyek göcsörtös gyökerei között kanyargó ösvényen, amin beérkezünk a várhegyet megkerülve lankásan kapaszkodó szekérútba.

Ugyanúgy, ahogy évszázadokon keresztül az itt élő urak és szolganépük, az évszázados szekérúton érkezünk a vár alá, melyet északról megkerülve a nyugati oldal gyilokjáróján közelítünk meg. Jelenleg itt található a beléptetőkapu és a vár büféje. Még egy utolsó erőfeszítéssel felsétálunk az öregtorony lépcsőjén, melynek tetején azonban elnyerjük méltó jutalmunkat, a vidékre nyíló legteljesebb panorámát, mely a központi hegységben megadatott.

Nem véletlenül épült pont ide a vár: egy szűk szeletben, de belátunk a Hernád és a Bodrog völgyébe is, bár ezek elvésznek a ködös távolban. A Tokaji-hegység központi területét azonban teljes egészében végigpásztázhatjuk. Nyugatra uralja a tájat a Gergely-hegy hatalmas, lekerekedett kúpja, mely a Hernád völgye és az előttünk elterülő regéci medence felett terpeszkedik. Tőle keletre vulkáni kúpok sorozata hullámzik csökkenő átlagmagassággal a Bodrog árteréig. Keletre a Sátoros-hegyek jellegzetes csonka kúpjai törik meg az ellaposodó vulkáni hátak monotonitását. Pontosan keletre alattunk hosszan húzódik a Tolcsva-patak völgye, mely az üveggyártásról híres Háromhutát rejti. Tőlünk délre pedig megszámlálhatatlan vulkáni kúp és tető vész a párás látóhatárba, melyet Mogyoróska felett a Magoska toronnyal ellátott kúpja zár.

A vár egyébként egy igen érdekes hadtörténeti kiállításnak is helyet ad, amit a hegység látványával betelve érdemes elolvasni. A falmaradványok déli részébe is érdemes átnézni; innen hasonlóan megkapó kilátás nyílik, csak az újjáépített toronnyal koronázva, illetve a vár rejtett zugaiba is betekintést nyerhetünk útközben.

Ereszkedés a faluba

Lefelé érdemes kihasználni a várba felvezető szekérút nyújtotta viszonylagos kényelmet: a meredek ösvény helyett a lankás murvaúton kerüljük meg egy teljes fordulattal a Várhegyet, amit a Z kerékpáros jelzés mutat. A parkolónak használt murvaút kiszélesedésénél balra, lefelé folytatjuk utunkat, immár a K és P jelzésekkel kísérve. A jelzés párszáz méter után lekanyarodik egy kisebb útra, majd egy erdei ösvényre. Figyelmesen kövessük a jól jelzet utat, és ne hagyjuk magunkat megvezetni az autóval érkező tömegekkel!

A kis ösvény egy hosszú tisztásra ér, melynek aljában feltűnik Regéc hosszúra nyújtott, csíkszerű falucskája. Érdemes visszafelé is tekintgetni, mert a Várhegy a mogyoróskai látványhoz hasonlóan, impozánsan trónol felettünk. A gyümölcsfákkal szegélyezett ösvény a rét végénél belecsatlakozik egy szekérútba, ahol a falu feletti legelőkön rövidesen Regécre jutunk.