Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúraajánlott túra

Zarándoklat Regéc dicső fellegvárába

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék· nyitva
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A regéci vár
    / A regéci vár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A regéci várba vezető szekérút kerékpárral is járható
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár újjáépített palotaszárnya
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kilátás a Gergely-hegy felé a regéci várból
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A várba vezető út mellett pihenő is rendelkezésre áll a fáradt ostromlóknak
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szoba a regéci vár visszaépített palotaszárnyában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A regéci várhoz vezető úton
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az újjáépített torony Regéc felől
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár romjait a 2010-es években kezdték komolyan felújítani
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ruszin település, Mogyoróska felett Regéc vára tónol
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc vára alulról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Rálátás Mogyoróskára és az Arka-patak szurdokára a regéci várból
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár fogadóépülete
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Őszi panoráma a regéci várból kelet és dél, a hutai és baskói hegyek felé
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár felújított palotaszárnyában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A regéci vár visszaépített palotaszárnya
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Mogyoróska a regéci várból
    Fénykép: Farkas Péter
m 600 500 400 300 5 4 3 2 1 km Regéci vár
Rövid kirándulást teszünk a Tokaji-hegység legendás várába, mely egyben a központi rész legszebb, legteljesebb panorámáját kínálja. A Hernád völgyétől a Bodrog árteréig tart a kilátás, körben a vulkáni hegység összefüggő erdőkkel borított központi területe hullámzik. Maga a történelmi tény is megéri a látogatást, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem itt töltötte kora gyermekkorát. Az igényesen felújított várban érdekes kiállítást láthatunk Regéc középkori életéről és a hadviselés fejlődéséről.
nyitva
könnyű
Hossz 5,2 km
1:45 óra
250 m
221 m
639 m
378 m

Regéc fontos helyet foglal el a Hegyalja történelmében, ugyanis a hegység ölelésében trónoló várból igazgatták a környező vidéket. Zrínyi Ilona is ide vonult vissza a csecsemő Rákóczi Ferenccel a császáriak zaklatása elől. A vár már az Árpád-korban megépült, a környéket uraló Aba Amádé egyik levelét innen keltezte. Számos tulajdonosa után, a 17. század elején Eszterházy nádortól riválisa, I. Rákóczi György ostrommal szerezte meg. A 17. század végének vészterhes korában, a török és császári csapatok harapófogójában semmisült meg az erősség, amikor őrzői a kegyelem és javaik megtartásának fejében megnyitották kapuit a császári seregek előtt. Sajnos ez a vár értékei mellett az erődítmény vesztét is elhozta, hiszen egy év múlva, 1686-ban lerombolták. A fejedelemmé választott Rákóczi ittjártakor már csak romokat talált gyermekkori otthonából. A vár kápolnájából a harangot a faluba menekítették; azóta is a katolikus templomban szól. Amikor a 20. század elején Rodostóból hazaszállították a bujdosó fejedelem hamvait, ezt a harangot vitték át a kassai dómba, hogy üdvözölje egykori gazdáját.

Regéc várának alapját a lankákból kimagasló vulkáni kürtő megszilárdult, központi csatornája alkotja. A szarmata korú riolitszikla jól munkálható, így kitűnő pozíciója mellett alkalmas volt a vár alatti katakombák kifaragására. A Várhegyet övező, tágas hegyközi medence egy kaldera maradványa, amely a vulkanikus aktivitás végével keletkezett. Az így kialakult magaslati pozíció és a környező hegyek nyújtotta viszonylagos védettség kínált remek lehetőséget a fellegvár kiépítésére, mely fénykorában a tágabb térséget volt hivatott védelmezni. Stratégiai szerepét annak köszönhette, hogy a Tolcsva és az Arka-patak völgyén keresztül mind Tokaj-Hegyalja, mind az abaúji térség, azaz a Hernád völgye felé kapcsolattal rendelkezett.

A szerző tippje

  • Érdemes több napot itt tölteni, és a hegység központi vidékeit is felfedezni. Ha felkapaszkodunk a regéci várba, és körbenézünk az összefüggő erdőkkel borított hegyvidéken, ez magától értetődik. Regécen több szálláshely közül is választhatunk. A további felfedezéshez érdemes Regécről az Országos Kéktúra K jelzését követni Makkoshotykáig vagy akár Sátoraljaújhelyig, így a hegység legjavát ismerhetjük meg. Regécről észak felé a központi vidékeken vezet keresztül a Rákóczi-túra P jelzése Telkibányára és Füzérre, így az Amadévár és a pálos kolostor erdő mélyén rejtőzködő romjait, valamint az ország legszebb fekvésű várát is felfűzhetjük egyetlen túrára.
  • Egy másik remek, hosszú távú gyaloglással összeköthetjük a hegység északi részének impozáns erődítéseit, Boldogkő, Regéc, Amádé és Füzér várát. Ehhez Boldogkőtől a K jelzésen gyalogolunk az Arka-patak szurdokán keresztül Mogyoróskára és a Regéci váron át Regécre, míg Regécről észak felé a Rákóczi-turistaút P jelzésén haladunk a hegység központi vidékekein át az Amadévár érintésével Füzérre. Így útba ejtjük a gönci pálos kolostor erdő mélyén rejtőzködő romjait, az aranygombos Telkibánya egykoron gazdag bányavárosát, illetve a kerámiáiról híres Hollóházát.
  • A regéci vár bejárására érdemes egy órát, de inkább kettőt számolni, hiszen a kiállítás és a toronyból kínálkozó kilátás megéri a rászánt időt; illetve ajánlott egyet szusszanni a vár bejáratánál található büfé panorámás teraszán.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-01-03
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Regéci Várhegy, 639 m
Legalacsonyabb pont
Mogyoróska, 378 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Csapadékos időben óvatosan mozogjunk a regéci vár szikláin, mert a csúszós felszínen könnyen történhet baleset.

Hasznos linkek és ötletek

Regéc határában egy legelőt keresztezünk. A bekerített állatok békések, de a kutyákat nem szeretik, ezért jobb, ha erre a túrára négylábú kísérőnk nélkül indulunk útnak (vagy a villanypásztorral őrzött szakaszt észak felől kikerüljük).

Kezdés

Mogyoróska, szálló buszmegálló (378 m)
Koordináták:
DD
48.376272, 21.325676
DMS
48°22'34.6"N 21°19'32.4"E
UTM
34U 524116 5358173
w3w 
///deres.bevásárol.tövek

Végpont

Regéc, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • MogyoróskárólK jelzésen érünk a vár alá.
  • A regéci várba a KL jelzés vezet fel rövid, meredek kaptatóval.
  • Lefelé a Z kerékpáros jelzésen megyünk. 
  • A Várhegy tövénél a K jelzésen balra térve jutunk Regécre.

A túra részletes leírása:

Mogyoróskáról a Várhegyre

Mogyoróska központjából, a merészen égre törő Várhegy nyugati lankáiról indulunk el a K jelzésen. A vár innen mutatja legimpozánsabb képét: őrszemként uralja a falut és a környező vidéket. A települést eredetileg a várat kiszolgáló lakosság népesítette be, majd a török idők pusztítását követően, a 18. században ruszinok betelepítésével keltették életre. A falu központjában épült görögkatolikus templom ikonosztáza megéri a látogatást.

Az aszfaltos utcán felújított parasztházak és nyaralók között kapaszkodunk fölfelé. Egyre kevesebb az állandó lakos a településen, leginkább alföldi és határon túli családok pihennek itt, a hegység ölelésében. A régi kőházakat elhagyva még érintünk néhány újabban épült, fás kerttel körülvett nyaralót, de a magassággal mindinkább elvegyülünk a Tokaji-hegység rengetegében. A falu határától durva kövekkel felszórt, széles murvaúton folytatjuk, és hamarosan természetes erdőben járunk.

Egy kis rétnél feltűnik a valószerűtlenül közel és magasan trónoló vár, jobbra az eredeti sziklakiszögellés, míg balra az újjáépített öregtorony nyújtózik a fák lombkoronája fölé. Itt már fokozottan védett a hegyoldal; a réteken melegkedvelő lágyszárúak tenyésznek, míg az egyre öregebb, sűrű tölgyes innentől több tíz kilométeren keresztül összefüggő rengeteget alkot a központi területen Erdőbényéig és Tolcsváig. A vidék híresen jó gombatermőhely. A szokásos vadak mellett a farkas és a hiúz, sasok és sólymok is élnek a ritkán járt erdőségben.

A regéci várnál

A murvaút egy kis tisztás mellett halad el, melynek fedett esőbeállójában szusszanhatunk egyet a meredek várostrom előtt. A murvás szekérút ugyanis rövidesen megérkezik a nyeregbe, ahol átbukik a túloldali lankára. Itt indul balra a KL jelzés egy jól kijárt ösvényen, a meredek lejtőn. Egy utolsó lendülettel felkapaszkodunk az öreg tölgyek göcsörtös gyökerei között kanyargó csapáson, és csatlakozunk a Várhegyet kerülő kövesútba.

Akár az évszázadokon keresztül itt élő urak és szolganépük, a régi szekérúton érkezünk a vár falai alá, melyeket északról megkerülve a nyugati oldal gyilokjáróján közelítünk a kapuhoz. Jelenleg itt található a vár büféje is. Egy utolsó erőfeszítéssel felsétálunk az öregtorony lépcsőjén, hogy tetejéről elnyerjük méltó jutalmunkat, a vidékre nyíló legteljesebb panorámát, mely a hegység központi részén megadatik.

Nem véletlenül épült pont ide a vár: egy szűk szeletet látunk a Hernád és a Bodrog völgyéből is, bár ezek általában elvésznek a ködös távolban. A Tokaji-hegység központi területét azonban teljes egészében végigpásztázhatjuk. Nyugatra a Gergely-hegy hatalmas, lekerekedett kupolája uralja a tájat, ahogy a Hernád völgye és az előttünk elterülő regéci medence felett terpeszkedik. Tőle keletre vulkáni hegyek sorozata hullámzik csökkenő átlagmagassággal egészen a Bodrog árteréig. A keleti szegélyen a Sátoros-hegyek jellegzetesen csonka kúpjai törik meg az ellaposodó vulkáni hátak monotonitását. Hosszan húzódik a Tolcsva patak völgye, mely az üveggyártásról híres Háromhutát rejti. Tőlünk délre pedig megszámlálhatatlan csúcs és tető vész a párás látóhatárba, ezek sorát Mogyoróska felett a Magoska toronnyal ellátott piramisa zárja.

A vár egyébként egy igen érdekes hadtörténeti kiállításnak is helyet ad, ezt a hegység látványával betelve érdemes megtekinteni. A falmaradványok déli részére is ajánlott átnézni; innen hasonlóan megkapó kilátás nyílik, csak az újjáépített toronnyal koronázva. A vár rejtett zugaiba is betekintést nyerhetünk útközben.

Ereszkedés a faluba

Lefelé érdemes kihasználni a várba vezető szekérút nyújtotta viszonylagos kényelmet: a meredek ösvény helyett a lankás murvaúton kerüljük meg egy teljes fordulattal a Várhegyet, az irányt a Z kerékpáros jelzés mutatja. Az út parkolóként használt kiszélesedésénél balra, lefelé folytatjuk túránkat, immár a K jeleket kísérve. A jelzés párszáz méter után lekanyarodik egy kisebb útra, majd egy erdei ösvényre. Figyelmesen kövessük a jelzéseket, és ne hagyjuk, hogy megtévesszenek az autóval érkező tömegek!

A kis ösvény egy hosszú tisztásra ér, melynek aljában feltűnik Regéc hosszúra nyújtott, csíkszerű falucskája. Érdemes visszafelé is tekintgetni, mert a Várhegy a mogyoróskai látványhoz hasonlóan, impozáns arcát mutatja hegyi trónján. A gyümölcsfákkal szegélyezett ösvény a rét végénél csatlakozik egy szekérúthoz, átvágunk a legelőkön, és rövidesen Regécre jutunk. A falu központjában - nyitvatartási időben - érdemes felkeresni a vár látogatóközpontját, mely boltot és büfét is kínál.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Mogyoróskára és Regécre is igen ritkán járnak buszok, Novajidrány felől vagy Hidasnémeti irányából tudjuk tömegközlekedéssel megközelíteni az elzárt falvakat. A buszok egy része nem is megy be Mogyoróskára, csak a falu melletti elágazásnál állnak meg Regéc felé menet (ebben az esetben a túra kezdőpontjáig egy bő kilométert megtennünk az országúton Mogyoróska központjáig).

  • A túra kiindulópontja a Mogyoróska, szálló buszmegálló. 
  • A túra végén a Regéc, községháza buszmegállóból utazhatunk haza.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, és a másik település buszmegállójához érkezik.

Parkolás

  • Autóval érdemes a túra végpontjához menni Regécre, és egy előre kinézett busszal visszajutni a kezdőponthoz Mogyoróskára. Parkolni szinte bárhol tudunk a csendes kis faluban; a községháza előtt kiépített parkoló is van.

Koordináták

DD
48.376272, 21.325676
DMS
48°22'34.6"N 21°19'32.4"E
UTM
34U 524116 5358173
w3w 
///deres.bevásárol.tövek
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
5,2 km
Időtartam
1:45 óra
Szintemelkedés
250 m
Szintcsökkenés
221 m
Legmagasabb pont
639 m
Legalacsonyabb pont
378 m
Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egyirányú túra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp