Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Egy nap a zempléni vadonban

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Központi-Zemplén · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Erdészház az István-kúti nyírjesnél
    / Erdészház az István-kúti nyírjesnél
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Nagy Péter-mennykő
    / A Nagy Péter-mennykő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az István-kúti nyírjes
    / Az István-kúti nyírjes
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Regéc várának látványa a zöld jelzésről
    / Regéc várának látványa a zöld jelzésről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A zöld jelzés legvadregényesebb, kősziklás, patakmosásos szakasza
    / A zöld jelzés legvadregényesebb, kősziklás, patakmosásos szakasza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A vadászház felé ereszkedő út az István-kúti nyírjesben
    / A vadászház felé ereszkedő út az István-kúti nyírjesben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Legelők Regéc szélén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sólyom-bérc tetején
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sziklataréj lankás, felszabdalódott oldalán keresztül vezet föl a turistaút
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hatalmas erdők, kevés erdőirtás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kulcsosház árnyas helyen található
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mlaka-rét (pihenőhely a fák alatt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakkeresztezés a Kemence-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Milic-csoportra a Nagy Péter-mennykőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy Péter-mennykő alatti rét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A duzzasztott tó az István-kúti nyírjesnél
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
300 450 600 750 900 m km 2 4 6 8 10 12 14

Kilátóhelyekben gazdag turistaút, mely alig járt, helyenként háborítatlannak tetsző erdőket érint a Zempléni-hegység középső, vadregényes részén. Távban, szintkülönbségeiben és változatosságában is egyedülálló túraútvonal, melyen mindenből kapunk egy kicsit, ami északkeleti hegyvidékünket jellemzi.

nyitva
közepes
14,5 km
5:00 óra
391 m
542 m

A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozó Zemplén egyik legvadregényesebb hegyvidékünk. Kiterjedtségéhez és zártságához szokatlan elhagyatottság is társul. A hatalmas erdőrengeteg, a komorságukban is impozáns sziklaformációk, a változatos panorámák és a tagolt domborzat teszik kiváló túratereppé e hegységet.

A túra azoknak ajánlott, akik egy napban szeretnék megismerni a hegyvidék hangulatát. Keresztezzük ugyanis a terület belső zugait, Regécről egy szinte teljesen elhagyatott ösvényen kapaszkodunk fel a Nagy Péter-mennykő sziklaormához, ahonnan parádés kilátás tárul elénk a hegyvidék erdős, lakatlan vidékére. Áthaladunk a katlanszerű mélyedést kitöltő, hűvösebb klímáról ránk maradt istvánkúti nyírjesen, szétnézünk a térség legnagyobb krioplanációs sziklafala, a Sólyom-bérc tetejéről. Miután beteltünk a háborítatlan, végtelen erdőrengeteg és a regéci vár látványával, leereszkedünk a hosszan kanyargó, elszigetelt Kemence-völgybe. A mélyen bevágódott patakvölgy alján kisvasút zakatol - végül ezzel hagyjuk el a zempléni erdőket, hogy hazaindulhassunk.

Aki tömegközlekedéssel jutna el a Zemplénbe, annak jó hír, hogy Budapestről ezt a túrát (jelentős utazási idők mellett) egy nap alatt is megteheti kora reggeli indulással és késő esti érkezéssel.

A szerző tippje

  • Menet közben, körülbelül félúton az István-kúti vadászházban meg is aludhatunk. A kulcsot a gondnoktól telefonon, előzetes egyeztetést követően postán kapjuk meg.
  • Ha marad rá időnk (ez elég gyors tempót igényel), Regécen nem érdemes kihagyni a várat, illetve a Mlaka-rét után továbbmenni a 30 percnyire lévő, pazar kilátást nyújtó Kerek-kőhöz (a Kéktúra mentén található).
  • Vizet félúton az István-kútból meríthetünk, ezzel feltölthetjük készleteinket.
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-08-07

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy Péter-mennykő, 709 m
Legalacsonyabb pont
Rostalló, 256 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Ha a túra végén lekésnénk az utolsó kisvasutat, a kb. 2 km-re lévő Kőkapunál találunk egy nagy éttermet és szállodát. Hétvégén igen népszerű célpont a környékbeliek körében, itt jó eséllyel alkalmunk nyílik fuvart szerezni magunknak a jókora távolságra lévő Pálházára.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Regéc, buszmegálló (407 m)
Koordináták:
Geographic
48.391942, 21.343823
UTM
34U 525452 5359921

Végpont

Rostalló, kisvasút-végállomás

Útleírás

Itiner

  • Regécet a Z jelzésen hagyjuk el.
  • Egy meredek, fenyveses emelkedő után, amikor a Z jelzés élesen balra fordul, mi tartsunk egyenesen fölfelé, tovább a jelzetlen dózerúton, így délkeletről kerüljük a Tokár-tetőt.
  • A K jelzésbe csatlakozunk, ezen folytatjuk utunkat jobbra.
  • Balra kiágazik a K▲, ezen tudjuk meglátogatni a Nagy Péter-mennykőt.
  • A K jelzésen sétálunk a Mlaka-rétig, ahol a K▲ jelzésen látogatunk föl a Sólyom-kőre.
  • A Mlaka-rétről a S jelzés vezet el Rostallóra, a kisvasút végállomásához.

A túráról részletesen

Regécen a mérsékelten ízléstelen látogatóközpont elől kezdjük a túrát. A látogatóközpontban büfé működik, ami egyben kisebb vegyesbolt is. Érdemes feltankolnunk mindennel, amit esetleg előre nem csomagoltunk el magunknak, hiszen hosszú, nehéz menet vár ránk. A falu központjában lévő elágazásnál jobbra fordulunk, feltalpalunk a rövid szerpentinen, és a faluszéli legelők közt gyalogolunk egy darabig. Jobbra elágazik a vár alatti, erdei parkolóhoz vezető földút, ahonnan szép, teljes panoráma nyílik a várhegyre.

Az aszfaltcsík hamarosan balra kanyarodik, mi pedig pár méter után jobb felé elhagyjuk azt, hogy az ösvényen levágjuk kanyarját. Keresztezzük az autóutat, és a legelő szélénél nyitható villanypásztor-kerítésen átjutva átszeljük a patakmedret, hogy kiérjünk egy újabb legelőre. A fák mentén vezet a rosszul, ritkásan jelzett (és még ritkábban járt) turistaút, amelyről hátrafordulva újra meseszép képpel szembesülünk, közepén a regéci várral.

A fák közé lépve hosszasan követünk egy kanyargó dózerutat: többnyire bükkösök mentén haladunk, hol fiatalosok, hol kőmezős aljú, idős erdők kísérnek. Átgázolunk egy patakmosáson, kisvártatva pedig balra, ösvényre lépünk. Meseszép bükkösben emelkedünk a következő egy kilométeren (közben mellőzzük a zöldes árnyalatú, páfrányokkal benőtt, faragott címerrel díszített Rákóczi-követ), hogy végül újra az erdészeti földutat tapossuk. Érezhetően ritkán háborgatott, természeteshez közeli erdőfoltokat keresztezünk. Amikor az út élesen balra fordul, mi egyenesen menetelünk tovább; ezzel elérkezünk a túraösvény legszebb, legmaradandóbb szakaszához. A csapás a sötét, sűrű fenyves alján csörgedező patak medrében halad meredeken fölfelé, utunkat jobbról-balról mohos, vadregényes sziklák kísérik. A Kárpátok magasabb, vadabb hegyeinek útszakaszait idézi ez a néhány száz, egyébként igen fárasztó méter. A fenyves szélén kilépünk a sűrűből, és egy dózerúton találjuk magunkat.

A Z jelzés itt balra tartana, de jobban járunk, ha mi egyenesen, a jelzetlen úton indulunk tovább, ezzel megspórolva magunknak egy viszonylag ingerszegény félórát. Jobbunkon kerítés védi a fiatalost, majd hamarosan megnyílik a táj, mindkét oldalról óriási, szomorú tarvágások szegődnek mellénk. Ellátunk egészen az Alföld síkjáig, feltűnnek Sárospatak környékének magaslatai. A bal felőli lejtőn szép sziklák bújnak ki a földből, már semmilyen növényzet nem takarja el őket a szemünk elől.

Az út eléri a kerítés sarkát, és ezzel becsatlakozik az Országos Kék jelzésbe. Innentől a két kilátóhelyre vezető kaptatókat (Nagy Péter-mennykő és Sólyom-bérc) leszámítva szintben, illetve ereszkedve folytatjuk utunkat. Jó 1 km múlva máris a Nagy Péter-mennykő felé vezető kitérőút elágazásánál állunk, néhány éve már tájékoztató táblák segítenek megtalálni a korábban nehezebben nyomozható ösvényt. Először átvágunk egy magas füvű, vizenyős talajú tisztáson, itt-ott megjelenik a hűvöset kedvelő nyír is. A tisztás túlszélén belépünk egy öreg, köves aljú bükkösbe. Átvágunk a szép állományon, és a végén, egy villámsújtotta fa mellett kibukkanunk a Nagy Péter-mennykő bámulatos kilátást nyújtó tetejére.

A jégkorszakokban a fagy által mart és kialakított sziklatorony tetejéről ellátunk a füzéri várat körbeölelő Milic-csoportig, a Zemplén magyarországi szakaszának legmagasabb pontjáig. Mögötte, jobbra (tiszta időben) feltűnik a távolban a Vihorlát mátrai magasságú tömege. Egészen jobbra fordulva láthatjuk a Kemence-patak völgyét, melyben a kisvasút síne is fut. A hosszú, kanyargós völgyet helyenként éles gerincű, meredek lejtőjű hegyek kísérik, a jellegzetes sátor forma Sátoraljaújhely magaslataiban figyelhető meg legtipikusabban - igaz, ennek a csoportnak csak a csúcsai bukkannak ki a takarás mögül. Jól megfigyelhető a Zemplén tagoltsága: nincsenek kiterjedt fennsíkjai, mélyen bevágódott völgyek szabdalják a tájat. Óriási erdővidék tárul fel előttünk. A településektől elszigetelt, belső zugokban azonban sajnos hatalmas, egymást érő tarvágások nyomaival szembesülünk gyakorlatilag bármelyik irányban. A hegyoldalakról lefutó vizeket összegyűjtő Kemence-patak völgyébe fektetett sínek is az ipari mértékű fakitermelés régi hagyományairól árulkodnak.

Visszatérve a K jelzésre, a következő kb. 45 percben még ezen folytatjuk utunkat. Átszelünk egy fenyvest, közben (amennyiben nincs kiszáradva) egy távoli patak zúgását halljuk a völgy mélyéről. Az erdészeti út hamarosan balra fordul, a túraútvonal azonban egyenesen lefelé tart, ezzel belép a hűs mikroklímájú, katlanszerű istván-kúti mélyedést kitöltő nyírjesbe. A nyírjes fokozottan védett jégkorszaki maradványfolt. Merőben szokatlan hangulatú terület ez: a hazánkban ritka erdőtársulásban teljesen mások a fényviszonyok, az illatok, mint a jól megszokott bükkösökben és tölgyesekben. Az ereszkedés végén érkezünk meg az Országos Kéktúra pecsételőhelyéhez, az István-kúti vadászházhoz. Az épület kulcsosházként üzemel, igen hangulatos esték eltöltésére adva lehetőséget. Előle K● jelzés indul a pár percnyire található, bővízű, megbízhatóan működő forráshoz, az István-kúthoz. Ha pár métert továbbmegyünk az úton, egy békalencsés tóhoz érkezünk, túlpartján leromlott állapotú, mesébe illő megjelenésű faház áll. Ez a nyírjes liget a házikóval és az apró tóval hangulatát tekintve egy darabka Lappföld. Érdemes itt, mindentől messze letáborozni egy kicsit, hazánkban máshol nem tévedhetünk ilyen tájra.

Kilépünk a nyírjesből, és újra bükkösön vágunk át: az erdészeti út kiér a Mlaka-rétre (pihenőhely kőből rakott sütögetőhellyel és esőbeállóval). A Mlaka-rét is egy tipikus, kissé vizenyős zempléni tisztás, de ami igazán izgalmassá teszi, az a S jelzésből kiágazó, délnyugatnak tartó rövid turistaút, mely a Sólyom-bércre vezet. A Sólyom-bérc csak úgy, mint a Nagy Péter-mennykő, egy krioplanációs sziklaegyüttes, és mind közül a leghosszabb a hegységben (magassága pedig megközelíti a 30 métert). A felfelé vezető úton rikító zöld mohákkal bevont kőbástyák közt kapaszkodunk, és mellbevágó látvány fogad minket a sziklataréj tetején. Bár a panoráma nem széles, a szürke andezittornyok mögött végeláthatatlan erdők fedik Háromhuta völgyének hegyoldalait. Jobbra egymással párhuzamosan lefutó gerincek, balra a Magoskáig tartó hosszú gerincvonulat zárja közre a kép közepén emelkedő regéci várhegyet. Vadregényes kilátóhelyen állunk a zempléni vadon egy félreeső zugában, nehéz elbúcsúzni a panorámától.

De muszáj, mert végállomásunk még jó egyórányi gyaloglás. A Mlaka-rét pihenőhelyéhez visszatérve elhagyjuk a K jelzést, és az utolsó 4-5 km-t már a S jeleket követve tesszük meg. Végig bükkös kísér az Ördög-patak eleinte szurdokszerű, mély völgyében, melyet igen magas és meredek lejtők szorítanak maguk közé. Kényelmes úton ereszkedünk a völgyoldalban, amikor pedig a patak mellé szegődünk, a turistaösvény levágja a szerpentint. Még keresztezzük néhányszor a nyáron is csörgedező vízfolyást, átlépünk egy sorompón, és végül a szépen felújított kulcsosház mellett érkezünk meg a pálházi kisvasút alig kiépített végállomására.

Tömegközlekedéssel

  • A Regéc, autóbusz-forduló megállóba kevés busz közlekedik, Novajidrány felől utazhatunk.
  • Rostallóról az egyetlen hazajutási lehetőségünk a Pálházi Állami Erdei Vasút (túránk hosszát tekintve alighanem utolsó) járata. Ez Pálházán csatlakozik a Sátoraljaújhelyre tartó Volánbuszhoz, onnan pedig szintén csatlakozó vonattal mehetünk tovább Miskolc és Budapest felé.

Sajnos a vasút késései és a nem éppen zökkenőmentesen összehangolt tömegközlekedési szolgáltatások miatt mind az odaút, mind (és leginkább) a hazaút során előfordulhat, hogy valamely ponton, önhibánkon kívül lekéssük a csatlakozást. Ezért jól fontoljuk meg, elindulunk-e egy napra távolról a Zemplénbe.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is turistaút-jelzés által érintett tömegközlekedési megállóhely.

Autóval

  • Regécen legegyszerűbb a falu szélén parkolnunk, de a főutca mentén is találunk 1-2 parkolóhelyet.
  • Autóval ezt a túrát nem érdemes megkezdeni, hiszen körré nehézkesen alakítható. Ha mégis autóval érkeznénk, érdemes Miskolcon hagyni a járgányt, oda tömegközlekedéssel is könnyedén visszajuthatunk a végén.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Cartographia Zemplén turistakalauzából szerezhetjük meg a legtöbb információt a hegységről.

A szerző által javasolt térképek:

  • A Zemplénről nincs sok térkép, a Cartographiáé a legjobb méretarányú az elérhető kiadványok közül. Ők két részre osztották a hegységet, ehhez a túrához a 22. számú, északi szegmenst ábrázoló térképre van szükségünk.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,0
(1)
Vajda Kriszta
2019-08-20 · Közösség
Nagyon szép a táj, de alig találtunk rá a jó útra. Ha jeleztétek volna valahol, hogy ez a zöld jelzésű túraútvonal akkor nem kacsáztunk volna át a navigációval tökön paszulyon kutyával gyerekkel... 😉
Mutass többet!

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
14,5 km
Időtartam
5:00 óra
Szint +
391 m
Szint -
542 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!