Nyomtatás
GPX
Listához adás
 Megosztás
Gyalogtúra

Egy nap a zempléni vadonban

Gyalogtúra • Központi-Zemplén
  • Regéc várának látványa a zöld jelzésről
    / Regéc várának látványa a zöld jelzésről
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Legelők Regéc szélén
    / Legelők Regéc szélén
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A turistaút hamarosan belép az erdőbe
    / A turistaút hamarosan belép az erdőbe
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A zöld jelzés legvadregényesebb, kősziklás, patakmosásos szakasza
    / A zöld jelzés legvadregényesebb, kősziklás, patakmosásos szakasza
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vizenyős, jellegzetesen zempléni rét a Nagy Péter-mennykőre vezető kitérőúton
    / Vizenyős, jellegzetesen zempléni rét a Nagy Péter-mennykőre vezető kitérőúton
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Nagy Péter-mennykő
    / A Nagy Péter-mennykő
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Nagy Péter-mennykő villámcsapásairól kapta nevét
    / A Nagy Péter-mennykő villámcsapásairól kapta nevét
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma északra
    / Panoráma északra
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Füzér a Milic-csoport ölelésében
    / Füzér a Milic-csoport ölelésében
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás kelet felé, a Kemence-patak völgyére; háttérben a Sátoros-hegyek csúcsai
    / Kilátás kelet felé, a Kemence-patak völgyére; háttérben a Sátoros-hegyek csúcsai
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A füzéri vár
    / A füzéri vár
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kőzetfeltárás a kék jelzés mentén
    / Kőzetfeltárás a kék jelzés mentén
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A vadászház felé ereszkedő út a nyírjesben
    / A vadászház felé ereszkedő út a nyírjesben
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A nyírjes jégkorszaki maradvány
    / A nyírjes jégkorszaki maradvány
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • István-kút Kéktúra pecsételőhely is egyben
    / István-kút Kéktúra pecsételőhely is egyben
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kulcsosház árnyas helyen található
    / A kulcsosház árnyas helyen található
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az itsvánkúti nyírjesliget az erdészház körül
    / Az itsvánkúti nyírjesliget az erdészház körül
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A nyírjes ligetes kaszálója kora tavasszal
    / A nyírjes ligetes kaszálója kora tavasszal
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az István-kút vizéből duzzasztott tavacska, mögötte az erdészház
    / Az István-kút vizéből duzzasztott tavacska, mögötte az erdészház
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Lappföldi hangulat
    / Lappföldi hangulat
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A faház a tóval
    / A faház a tóval
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A tó gátja
    / A tó gátja
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Mlaka-rét (pihenőhely a fák alatt)
    / A Mlaka-rét (pihenőhely a fák alatt)
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A sziklataréj lankás, felszabdalódott oldalán keresztül vezet föl a turistaút
    / A sziklataréj lankás, felszabdalódott oldalán keresztül vezet föl a turistaút
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Sólyom-bérc tetején
    / A Sólyom-bérc tetején
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A regéci vár magasodik a távolban
    / A regéci vár magasodik a távolban
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma a Huták völgyére
    / Panoráma a Huták völgyére
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hatalmas erdők, kevés erdőirtás
    / Hatalmas erdők, kevés erdőirtás
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Út a Mlaka-rétről
    / Út a Mlaka-rétről
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Patakkeresztezés a Kemence-völgyben
    / Patakkeresztezés a Kemence-völgyben
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Egy nap a zempléni vadonban
300 450 600 750 900 m km 2 4 6 8 10 12 14
Időjárás

Kilátóhelyekben gazdag turistaút, mely alig járt, helyenként háborítatlannak tetsző erdőket érint a Zempléni-hegység középső, vadregényes részén. Távban, szintkülönbségeiben és változatosságában is egyedülálló túraútvonal, melyen mindenből kapunk egy kicsit, ami északkeleti hegyvidékünket jellemzi.

közepes
14,5 km
5:00 óra
391 m
542 m

A túra azoknak ajánlott, akik egy napban szeretnék megismerni a hegyvidék hangulatát. Keresztezzük ugyanis a hegység belső zugait, Regécről egy szinte teljesen elhagyatott ösvényen kapaszkodunk fel a Nagy Péter-mennykő sziklaormához, ahonnan parádés kilátás tárul elénk a hegyvidék belső, erdős, lakatlan vidékére. Áthaladunk a katlanszerű mélyedést kitöltő, jégkorszakból ránk maradt istvánkúti nyírjesen, szétnézünk a hegység legnagyobb krioplanációs sziklafalának, a Sólyom-bércnek a tetejéről. Miután beteltünk a háborítatlan, végtelen erdőrengeteg és a regéci vár látványával, leereszkedünk a térség hosszan kanyargó, elszigetelt völgyébe, a Kemence-völgybe. A mélyen bevágódott patakvölgy alján kisvasút zakatol - végül ezzel hagyjuk el a zempléni erdőket, hogy hazaindulhassunk.

Aki csak tömegközlekedéssel juthat el a Zemplénbe, annak jó hír, hogy Budapestről ezt a túrát (jelentős utazási idők mellett) egy nap alatt is megtehetjük kora reggeli indulással és késő esti érkezéssel.

A szerző tippje

Menet közben, körülbelül félúton az istván-kúti vadászházban meg is aludhatunk. A kulcsot a gondnoktól telefonon, előzetes egyeztetést követően postán kapjuk meg.

Ha marad rá időnk (ez elég gyors tempót igényel), Regécen nem érdemes kihagyni a várat, illetve a Mlaka-rét után továbbmenni a 30 percnyire lévő, pazar kilátást nyújtó Kerek-kőhöz (a Kéktúra mentén található).

outdooractive.com User
Szerző
Áron Dömsödi
Frissítés: 2017-11-16

Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Család és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Áállattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Ötlet Csúcstúra Egészséges környezet
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Szint
709 m
256 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Vizet féltúton az István-kútból meríthetünk, ezzel feltölthetjük készleteinket.

Ha a túra végén lekésnénk az utolsó kisvasutat, a kb. 2 km-re lévő Kőkapunál találunk egy nagy éttermet és szállodát. Hétvégén igen népszerű célpont a környékbeliek körében, itt jó eséllyel alkalmunk nyílik fuvart szerezni magunknak a jókora távolságra lévő Pálházára.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelések (bakancs, esőkabát, térkép).

Tippek, javaslatok és linkek

A Pálházi Állami Erdei Vasút menetrendje, és egyéb tudnivalók.

Indulás

Regéc, buszmegálló (407 m)
Koordináták:
Geogr. 48.391942 N 21.343823 E
UTM 34U 525452 5359921

Cél

Rostalló, kisvasút-végállomás

Útleírás

Regécen a mérsékelten ízléstelen látogatóközpont elől kezdjük a túrát. A látogatóközpontban büfé működik, ami egyben kisebb vegyesbolt. Érdemes feltankolnunk mindennel, amit esetleg előre nem csomagoltunk el magunknak, hiszen hosszú, nehéz menet vár ránk. A falu központjában lévő elágazásnál jobbra fordulunk, feltalpalunk a rövid szerpentinen, és a faluszéli legelők közt gyaloglunk egy darabig. Jobbra elágazik a vár alatti, erdei parkolóhoz vezető földút, ahonnan szép, teljes panoráma nyílik a várhegyre.

Az aszfaltcsík hamarosan balra kanyarodik, mi pedig pár méter után jobb felé elhagyjuk azt, hogy az ösvényen levágjuk kanyarját. Keresztezzük az autóutat, és a legelő szélénél nyitható villanypásztor-kerítésen átjutva átszeljük a patakmedret, hogy kiérjünk egy újabb legelőre. A fák mentén vezet a rosszul, ritkásan jelzett (és még ritkábban járt) turistaút, amelyről hátrafordulva újra meseszép képpel szembesülünk, közepén a regéci várral.

A fák közé lépve hosszasan követünk egy kanyargó dózerutat: többnyire bükkösök mentén haladunk, hol fiatalosok, hol kőmezős aljú, idős erdők kísérnek. Átgázolunk egy patakmosáson, nem sokkal később pedig balra, ösvényre lépünk. Idős, csodaszép bükkösben emelkedünk a következő egy kilométeren (közben mellőzzük a zöldes árnyalatú, páfrányokkal benőtt, faragott címerrel díszített Rákóczi-követ), hogy végül újra az erdészeti földutat tapossuk. Érezhetően ritkán háborgatott, természeteshez közeli erdőfoltokat keresztezünk. Amikor az út élesen balra fordul, mi egyenesen menetelünk tovább; ezzel elérkezünk a túraösvény legszebb, legmaradandóbb szakaszához. A csapás a sötét, sűrű fenyves alján csörgedező patak medrében halad meredeken fölfelé, utunkat jobbról-balról mohos, vadregényes sziklák kísérik. A Kárpátok magasabb, vadabb hegyeinek útszakaszait idézi ez a néhány száz, egyébként igen fárasztó méter. A fenyves szélén kilépünk a sűrűből, és egy dózerúton találjuk magunkat.

A zöld jelzés itt balra tartana, de jobban járunk, ha mi egyenesen, a jelzetlen úton indulunk tovább, ezzel megspórolva magunknak egy viszonylag ingerszegény félórát. Jobbunkon kerítés védi a fiatalost, majd hamarosan megnyílik a táj, mindkét oldalról óriási, szomorú tarvágások szegődnek mellénk. Ellátunk egészen az Alföld síkjáig, feltűnnek Sárospatak környékének magaslatai. A bal felőli lejtőn szép sziklák bújnak ki a földből, már semmilyen növényzet nem takarja el őket a szemünk elől.

Az út eléri a kerítés sarkát, és ezzel becsatlakozik az Országos Kék jelzésbe. Innentől a két kilátóhelyre vezető kaptatókat (Nagy Péter-mennykő és Sólyom-bérc) leszámítva szintben, illetve ereszkedve folytatjuk utunkat. Jó 1 km múlva máris a Nagy Péter-mennykő felé vezető kitérőút elágazásánál állunk, néhány éve már tájékoztató táblák segítenek megtalálni a korábban nehezebben nyomozható ösvényt. Először átvágunk egy magas füvű, vizenyős talajú tisztáson, itt-ott megjelenik a hűvöset kedvelő nyír is. A tisztás túlszélén belépünk egy idős, köves aljú, a bükki erdőket idéző bükkösbe. Átvágunk a szép állományon, és a végén, egy villámsújtotta fa mellett kibukkanunk a Nagy Péter-mennykő bámulatos kilátást nyújtó tetejére.

A jégkorszakokban a fagy által mart és kialakított sziklatorony tetejéről ellátunk a füzéri várat körbeölelő Milic-csoportig, a Zemplén magyarországi szakaszának legmagasabb pontjáig. Mögötte, jobbra (tiszta időben) feltűnik a távolban a Vihorlát mátrai magasságú tömege. Egészen jobbra fordulva láthatjuk a Kemence-patak völgyét, melyben a kisvasút síne is fut. A hosszú, kanyargós völgyet helyenként éles gerincű, meredek lejtőjű hegyek kísérik, a jellegzetes sátor forma Sátoraljaújhely magaslataiban figyelhető meg legtipikusabban - igaz, ennek a csoportnak csak a csúcsait látjuk kibukkanni a takarás mögül. Jól megfigyelhető a Zemplén tagoltsága: nincsenek kiterjedt fennsíkjai, mélyen bevágódott völgyek szabdalják a tájat. Óriási erdővidék tárul fel előttünk. A településektől elszigetelt, belső zugokban azonban sajnos hatalmas, egymást érő tarvágások nyomaival szembesülünk gyakorlatilag bármelyik irányban.

Visszatérve a kék jelzésre, a következő kb. 45 percben még ezen folytatjuk utunkat. Átszelünk egy fenyvest, közben (amennyiben nincs kiszáradva) egy távoli patak zúgását halljuk a völgy mélyéről. Az erdészeti út hamarosan balra fordul, a túraútvonal azonban egyenesen lefelé tart, ezzel belép a hűs mikroklímájú, katlanszerű istván-kúti mélyedést kitöltő nyírjesbe. A nyírjes fokozottan védett jégkorszaki maradványfolt. Merőben szokatlan hangulatú terület ez: a hazánkban ritka erdőtársulásban teljesen mások a fényviszonyok, az illatok, mint a jól megszokott bükkösökben és tölgyesekben. Az ereszkedés végén érkezünk meg az Országos Kéktúra pecsételőhelyéhez, az istván-kúti vadászházhoz. Az épület kulcsosházként üzemel, igen hangulatos esték eltöltésére adva lehetőséget. Előle kék kör jelzés indul a pár percnyire található, bővízű, megbízhatóan működő forráshoz, az István-kúthoz. Ha pár métert továbbmegyünk az úton, egy békalencsés tóhoz érkezünk;túlpartján leromlott állapotú, mesébe illő megjelenésű faház áll. Ez a nyírjes liget a házikóval és az apró tóval hangulatát tekintve egy darabka Lappföld. Érdemes itt, mindentől messze letáborozni egy kicsit, hazánkban máshol nem tévedhetünk ilyen tájra.

Kilépünk a nyírjesből, és újra bükkösön vágunk át: az erdészeti út kiér a Mlaka-rétre (pihenőhely kőből rakott sütögetőhellyel és esőbeállóval). A Mlaka-rét is egy tipikus, kissé vizenyős zempléni tisztás, de ami igazán izgalmassá teszi, az a sárga jelzésből kiágazó, délnyugatnak tartó rövid turistaút, mely a Sólyom-bércre vezet. A Sólyom-bérc csak úgy, mint a Nagy Péter-mennykő, egy krioplanációs sziklaegyüttes, és mind közül a leghosszabb a hegységben (magassága pedig megközelíti a 30 métert). A felfelé vezető úton rikító zöld mohákkal bevont sziklák és kőbástyák közt kapaszkodunk, és mellbevágó látvány fogad minket a sziklataréj tetején. Bár a panoráma nem széles, a szürke andezittornyok mögött végeláthatatlan erdők fedik Háromhuta völgyének hegyoldalait. Jobbra egymással párhuzamosan lefutó gerincek, balra a Magoskáig tartó hosszú gerincvonulat zárja közre a kép közepén emelkedő regéci várhegyet. Vadregényes kilátóhelyen állunk a zempléni vadon egy félreeső zugában, nehéz elbúcsúzni a panorámától.

De muszáj, mert végállomásunk még jó egyórányi gyaloglás. A Mlaka-rét pihenőhelyéhez visszatérve elhagyjuk a kék jelzést, és az utolsó 4-5 km-t már a sárgán tesszük meg. Végig bükkös kísér a Kemence-patak eleinte szurdokszerű, mély völgyében, melyet igen magas és meredek hegyoldalak szorítanak maguk közé. Kényelmes úton ereszkedünk a völgyoldalban, amikor pedig az a patak mellé szegődik, a turistaösvény levágja a szerpentint. Még keresztezzük néhányszor a nyáron is csörgedező vízfolyást, átlépünk egy sorompón, és végül a szépen felújított kulcsosház mellett érkezünk meg a pálházi kisvasút szolid végállomására.

Tömegközlekedés

Regécre, túránk kiindulópontjára sajnos nem egyszerű eljutni. Novajidrányból indul napi 1 (délutáni) busz, nyári szezonban azonban, vasárnapi napon, a Budapesttől Kassáig közlekedő Rákóczi IC-hez is van egy csatlakozó buszjárat (Novajidrány megállóhelyről). Így 11 előtt Regécre érhetünk, ha Budapest felől indulnánk.

Rostallóról az egyetlen hazajutási lehetőségünk a Pálházi Állami Erdei Vasút (túránk hosszát tekintve alighanem utolsó) járata. Ez Pálházán csatlakozik a Sátoraljaújhelyre tartó Volánbuszhoz, onnan pedig szintén csatlakozó vonattal mehetünk tovább Miskolc és Budapest felé.

Sajnos a vasút rendszeres késései és a nem éppen zökkenőmentesen összehangolt tömegközlekedési szolgáltatások miatt mind az odaút, mind (és leginkább) a hazaút során előfordulhat, hogy valamely ponton, önhibánkon kívül lekéssük a csatlakozást. Ezért jól fontoljuk meg, elindulunk-e egy napra távolról a Zemplénbe.

Megközelítés

Autóval ezt a túrát nem érdemes megkezdeni, hiszen körré nehézkesen alakítható. Ha mégis autóval érkeznénk, érdemes Miskolcon hagyni a járgányt, oda tömegközlekedéssel is könnyedén visszajuthatunk a végén.

Regécet Encsen és Fonyon keresztül közelíthetjük meg közúton. Ha a túra végén ide jönnénk vissza, akkor a Mlaka-réttől a srága jelzésen tartsunk lefelé Középhutára. Onnan az aszfaltot nyugati irányban követve úgy 1,5-2 óra múlva érjük el újra Regécet.

 

Parkoló

Regécen legegyszerűbb a falu szélén parkolnunk, de a főutca mentén is találunk 1-2 parkolóhelyet.

Koordináták

Geogr.:48.391942 N 21.343823 E
UTM:34U 525452 5359921
Érkezés vonattal, kocsival, gyalog vagy kerékpárral

A szerző által ajánlott kiadványok:

A Cartographia Zemplén turistakalauzából szerezhetjük meg a legtöbb információt a hegységről.

A szerző által javasolt térképek:

A Zemplénről nincs sok térkép, a Cartographiáé a legjobb méretarányú az elérhető kiadványok közül. Ők két részre osztották a hegységet, ehhez a túrához a 22. számú, északi szegmenst ábrázoló térképre van szükségünk.

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Megszakítás X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Mutass többet!

Nem található figyelmeztetés a környéken.
Nehézség
közepes
Hossz
14,5 km
Időtartam
5:00 óra
Emelkedés
391 m
Lejtők
542 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Család és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Áállattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Ötlet Csúcstúra Egészséges környezet

Időjárás ma

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Magasságprofil megjelenítése Magasságprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a területet!