Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Hegytetőről hegygerincre a központi vadonban

Gyalogtúra · Háromhutai-hegycsoport · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Téglás-kő tetejének irtásáról a központi vadon felé látunk
    / A Téglás-kő tetejének irtásáról a központi vadon felé látunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A réti kardvirág díszíti júniusban a Cicés-rét hegyi kaszálóját
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A K jelzésen ereszkedve Regéc felett feltűnik a büszke fellegvár
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Amadé-vár kevés megmaradt fala az andezittornyok alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újjáépített, bokaforgató útszakasz a K jelzésen Regéc felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Amadé-vár természetes kilátója; szemben a Milic tömbje magasodik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telkibánya főtere a községháza mögötti dombról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telkibánya, az egykori bányaváros központja az Ósva-patak partján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Katalin ispotály újjáépített kápolnája Telkibányán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyertyán-kút vize a központi, fokozottan védett területek határán fakad
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-kő andezittömbjei a K jelzésen Regéc határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Bohó-hegy szálbükkösében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dorgó-nyereg alatti bükkös a túra legmeredekebb szakasza
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őzlábgomba a zempléni avarban
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cicés-rét fokozottan védett hegyi kaszálója a Téglás- és a Sólyom-kő között
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 25 20 15 10 5 km Amadé-szikla és várrom Sólyom-kő Gönci pálos kolostorrom

Látványos, igazi hegyvidéki túra a Tokaji-hegység legmagasabb összefüggő hegyláncolatán. Meglátogatjuk a belső területek vadonjait, a fokozottan védett erdőket és kaszálóréteket, az árnyas, mély patakvölgyeket és a sziklás hegytetőket. A túra nyomvonala a térség két leghíresebb történelmi helyszíne között húzódik. A regéci uradalom központjából, az impozáns regéci vár lábától indulunk, majd a túra felénél az „aranygombos” Telkibányára érkezünk. A történelmi hangulatot fokozza az erdő mélyén rejtőző pálos kolostor romja és felette, a hegygerincen az Amadé-vár árpád kori falai.

Számos remek kilátópont is adódik a túrán, így a környék két leglátványosabb sziklája, az Amadé-vár és a Sólyom-kő andezittornyain kívül a Regéc feletti kaszálókról és a Nagy-Szár-kő oldalából is remek panorámát kapunk a környező hegyekre. Tartalmas körre számíthatunk a Tokaji-hegység vadonjainak markáns hangulatával a nagyragadozók otthonában.

nyitva
közepes
29,1 km
8:57 óra
1 095 m
1 095 m

A Tokaji-hegység legnagyobb összefüggő hegyvidéki területe itt magasodik a Telkibánya és Regéc közötti területen. Ennek oka, hogy a hegységet alkotó vulkáni kitörési centrumok két hasadékvonal köré rendeződtek, amiknek itt van a metszéspontja. Emiatt a legmagasabb vulkánok összpontosulnak ezen a területen a kompakt, de kis kiterjedésű Milic-csoporton kívül. Itt található a legnagyobb kiterjedésű 600 méter feletti terület, és a leginkább eldugott völgyek is itt alakultak ki.

Ez a földtani háttér és az összefüggő vulkáni lánc Eperjesig tartó sorozata emeli ezt a területet a Kárpáti övbe mind növénytani, mind állattani szempontból. Az ország területéről 19. században kipusztult farkas és hiúz is ide települt vissza először. A Regéc, Telkibánya, Pálháza közötti hegyekben már a 20. század végén bizonyítottan szaporodott a farkas, mielőtt többi hazai hegységünkben, az Aggteleki-karszton vagy a Bükkben megjelent volna. Ennek egyértelmű háttere a már említett erdővel borított hegylánc kapcsolata a vadban gazdag kárpáti tájakhoz, illetve, hogy a Gönci-Nagy-patak és a Kemence patak forrásterülete eléggé eldugott, zegzugos és hegyvidéki jellegű a nagyragadozók jelenlétéhez.

A szintén kuriózumnak számító szirti sas is visszatelepült a 20. század végén; jelenleg már több fészkelő pár van a területen, így visszatér az őt megillető vidékre. A nehéz időket a hegységben átvészelő parlagi sas már a mezőgazdasági területek környékére is lehúzódik költeni a védett erdőkből. Az így is csak néhány példánnyal jelen lévő sasokat hozzáértéssel tudjuk felismerni, szerencse kell a megpillantásukhoz. Ezzel szemben a zárt erdőkben fészkelő, világos tollú nagyragadozó madarunkat, az uráli baglyot nagyobb esélyünk van észrevenni egy magányos fán, irtások szélén vagy pihenés közben a sűrű, sötét erdőben. A keleti vidékek bagolyfaja itt költ a legnagyobb példányszámban az országon belül. Az új évezreddel már a nyugatabbra lévő hegységeinkben is szép számmal képviseli magát, a Tokaji-hegységben fészkelő 150 pár egyedülálló hazánkban.

A fokozódó vadászat pusztította ki a 19. század második felében az őshonos kárpáti szarvast a hegységből, amit azonban a területet birtokló nemesek gyorsan orvosoltak a Máramarosi-havasokból kerített tenyészállatokkal. Jelenleg már ezret meghaladó példányszámukkal stabil génállományt őriznek a hegységben. Míg a ragadozókat csak kivételes szerencsével láthatjuk, inkább nyomaikat fedezhetjük fel a hóban, sárban, zsákmányukkal, addig a szarvast jó időben, csendben járva majdnem biztosan láthatjuk. Ősszel, párzási időben vágytól űzve járják a vidéket, míg az öreg bikák öblös, mély hangjukat hallatják a tisztások környékén. Bár a nagyragadozók visszatérésével rövidebb és szerényebb a bőgés, a Tokaji-hegységben szeptemberben nagy valószínűséggel hallhatjuk szarvasok nászénekét.

A sziklás, meredek vidéken remekül érzi magát, nagy nyájakkal vonul a Korzikából betelepített vadjuh, a muflon, ami szintén gyakran hallatja birkára emlékeztető hangját. Bár az őshonos fajokra nézve kártékony, a csavart szarvú, sötét, robosztus kosok által vezetett 30 fős nyájak látványos elemei a köves bükkerdőknek, összesen 1500 fős példányszám felett van jelen a hegységben.

A vadjuh, a szarvas, az őz visszavette az egykor a hegyekben legeltetett birkanyájaknak fenntartott kaszálórétek tulajdonjogát. A nyergek, magasan fekvő lapos térségek erdőirtás után fennmaradt és kaszálással fenntartott tisztásai különleges növényritkaságoknak adnak otthont. A hegyi rétek közül is kiemelkedő a legmagasabban fekvő és legnagyobb kiterjedésű Gyertyán-kúti rétsorozat, más néven a Bohó-rét. Itt több mint 40 védett növényfajt találtak, amiből 20 csak orchideaféle. A hegyi tárnics, a szártalan bábakalács, a szibériai nőszirom, hogy csak a látványosabbakat említsük, míg az apró vörös áfonya mutatja a terület kárpáti jellegét. A réti kardvirág legnagyobb populációja is innen ismert hazánkból. Bár fokozott védelemben részesült a terület, belépni csak a szakembereknek szabad, túránkkal érintjük a ligetessé vált réteket a Gyertyán-kútnál a Bohó-nyeregben. Az évszázadokon át Regécről és Telkibányáról feljáró parasztok júliusi kaszálással tartották fenn a rétek tisztásait, ami a 70-es évektől alábbhagyott, így az erdő fokozatosan visszavette az őt megillető területet. Ezt a folyamatot a szakemberek mesterséges kaszálással és cserjeirtással kívánták megakadályozni, hogy az értékes élőhely, a védett fajok sokasága megmaradjon.

A szerző tippje

  • A körtúra két jól elkülönülő hegygerinc végigjárása miatt két részre választható, így féltávnál, Telkibányánál megszakíthatjuk utunkat, felezve a távot és a szintet. Ha csak a túra felét akarjuk bejárni, választhatunk a kilátópontokban bővelkedő P jelzés vagy az elszigeteltebb erdei hangulatot, fokozottan védett erdőket és réteket bejáró K és Z jelzés között.
  • Akár a kiindulóponton, vagy a túra felénél érdemes megszállni és ráérősre venni a bejárást, időt hagyva a szemlélődésre, elmélyülésre a táj hangulatában. Akár Regécen, akár Telkibányán szállunk meg, több lehetőség (fogadó, magánszállás, étterem) közül választhatunk; a rendelkezésre áll minden turizmust szolgáló lehetőség.
  • Ha Regécen járunk, ne hagyjuk ki a környék legimpozánsabb, legszebb kilátással kecsegtető, szépen rekonstruált romját, a falu felett trónoló regéci várat. Kocsival is egész jól megközelíthetjük murvás úton, de természetesen feltúrázni a legjobb pár kilométeres kitérővel.
  • Ha tömegközlekedéssel utazunk, jobb kiindulópont Telkibánya a túra bejárására, mivel Regécre csak néhány busz jár naponta, időszaktól függően. Ezzel szemben Telkibánya a hegység két oldalát összekötő országút mentén fekszik, ami lehetőséget ad akár Sátoraljaújhely felől, akár Hidasnémetitől, a Hernád felől megközelíteni a települést, ahova viszonylag sűrűn jár a busz.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-29
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
745 m
Legalacsonyabb pont
241 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Használjunk navigációt a tájékozódásnál, mert a központi vadonban hosszabb ideig település nélkül lehet bolyongani. Ne tévesszünk utat, mert hosszadalmas és küzdelmes lehet a vulkáni kúpok közül kikeveredni.

Kezdés

Regéc, autóbusz-forduló (419 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.393814, 21.345687
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°23'37.7"N 21°20'44.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 525589 5360130
w3w (what3words) 
///krumplis.pénztár.azelőtt

Végpont

Regéc, autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner:

  • Regécről a K jelzés vezet fel a Bekecs-kerthez.
  • A Bekecs-kerttől hosszan követjük a Z jelzést Telkibányára; útközben tehetünk egy rövid kitérőt a Gyertyán-kúthoz a Z● jelzésen.
  • Telkibányáról a P jelzés mentén jutunk vissza Regécre. Útközben rövid kitérőt teszünk az Amadé-várhozPL és a Sólyom-kőre a P▲ jelzéseken.

 A túráról részletesen :

Fel a hegyekbe Regécről a Dorgón át a Gyertyán-kút környékére

Az egyutcás falu felső végéből, a Háromhutára és Tolcsvára tartó útelágazástól indulunk a K jelzésen. Hamar elhagyjuk északi irányban az álmos kis falut a Puskás-patak sekély völgyében sorakozó ligetek felé. A falu feletti út kőszórását újrarakták, ami miatt bokaforgató ez az első, rövid szakasz. A hegyoldal kaszálóiról feltűnik mögöttünk a környéket uraló regéci vár, a tágabb térség történelmi központja. Bár a várat már a három részre szakadt ország csatározásainak idején, a 17. század derekán lerombolták a császári csapatok, az öregtorony megmaradt falaira a közelmúltban újraépítették a vár északi végét, ami büszkén trónol a meredek sziklabérc tetején.

A patak felső folyásánál egyre meredekebbé válik az ösvény. Mohás kőtömbök és andezittornyok között egy sziklaszoroson áthatolva a Torintás enyhén lejtő, fennsíkszerű, tágas térségére érkezünk. Egykor a falu kaszálói egészen idáig felhúzódtak, amiket jórészt már visszafoglalt az erdő. A megmaradt ligetek, apró erdei tisztások azonban igen hangulatos, zegzugos vidéket alkotnak a patak forrásterületén. A Puskás-patak és a (Gönci-)Nagy-patak völgye közötti nyeregben találjuk a legtisztábban megmaradt kaszálórétet, ami után rákanyarodunk sűrű erdővel takart, meredek hegyoldalra. Az eddigi fokozatosan adagolt szintemelkedés itt rákapcsol: a csúcsrégióba egy lendülettel kapaszkodunk fel a gyertyános-bükkös erdőben. Az utolsó szakaszon a szekérút mélyen bevág a köves hegyoldalba, a görgeteges úton nehézkessé válik a terepviszonyok leküzdése.

Megpróbáltatásaink feloldozást nyernek a Dorgó- és a Kerékkötő-hegy közötti sziklás nyeregben: innentől hosszasan 700 méter körüli magasságban, hozzávetőlegesen szintben haladunk a Telkibánya feletti letörésig. A Bekecs-kert irtásaiban az eddigi sötét erdő hangulata is elmarad, mivel itt hosszan kivágták a környező fenyő- és bükkerdőket. A 20. század elejének nagy erdőirtásait erre előszeretettel telepítették újra fenyővel, ami értékesebb faanyagnak számított akkor a bükknél. Ezt a hagyományt törte meg a következő század gyorsan változó klímája, és vele együtt a hosszú szárazságok, hőhullámok miatt legyengült fenyvesek szúfertőzöttsége. Az Európa-szerte komoly problémát jelentő faromlást itt még idejekorán megelőzték: a tűlevelűek nagy részét kivágták, így a hajdani híres dorgói fenyveseknek már csak hírmondóit láthatjuk az út szélén meghagyott néhány fenyőfával.

A Dorgói-nyereg alatt, a Bekecs-kertben a Z jelzésre váltva, de az eddigi dózerúton a Hosszú-kő gerincét követve folytatjuk utunkat észak felé. A Suta-patak forrásvidéke, a tál alakú völgyteknő kopárra vágva kíséri utunkat, bár a felsarjadó és újratelepített fiatal bükkös feltehetően nagy vonzerőt jelent a terület rőtvadállományának táplálkozás és rejtőzködés tekintetében - a (Gönci-)Nagy-patak elzárt vízgyűjtő területén ugyanis a térség őshonos ragadozói egy bő évszázados kihagyás után újra visszatelepedtek. Stabil állománya él itt a farkasnak és a hiúznak, bizonyítottan szaporodik is évtizedek óta, míg a medve is átjár ritkán látogatóba a felvidéki hegyekből.

A Hosszú-kő gerince alatt hosszan oldalazunk, majd a Z jelzés felkapaszkodik a Bohó-hegy oldalába, ahol az eddig követett szekérút tovább tart a Gyertyán-kúti-rétek felé egyenesen a Z● jelzéssel. Itt nekünk is érdemes egy rövid kitérőt tenni a Gyertyán-kúthoz, ahol friss hasadékvizet vehetünk a gyertyánliget szélén fakadó forrásból. Érdemes megpihenni az öreg gyertyánok árnyékában; padok, asztalok nyújtanak puritán kényelmet a hangulatos pihenőnél. A szomszédos tisztások sora a hegység és hazánk különösen értékes és látványos hegyi kaszálórétjei közé tartoznak. Az öreg hagyásfák között húzódó kaszálókon értékes kárpáti növényflóra és a hozzá kötődő törékeny életközösség alakult ki. A terület épp ezért fokozottan védett, belépni csak a kutatóknak és a nemzeti park embereinek szabad.

Visszatérünk a Z jelzéshez, és a Bodó-hegy felé kerülünk. Ez az ösvény is látványos: az öreg bükkök között juhar-, gyertyán- és nyírfák színesítik az erdőt. A sziklás hegygerinc egy kis ligetet érint a csúcson, ahonnan az északi oldalban ereszkedünk le a gyertyán-kúti rétsor túlfelére. Itt egy öreg bükkfánál balra követjük az erdőgazdasági utat, ami a Hemzső- és a Reszelt-bércek alatt oldalaz a lankásan hullámzó bükkösben. Bár mindkét hegytetőre visz fel jelzés, a sziklás csúcsok sűrű erdővel takartak, kilátás nem adódik.

A Z jelzés a Magas-tér oldalában éri el a nagy átlagmagasságú hegyhát északi végét. Itt a ligetes vegyes erdőben oldalazó út ereszkedni kezd, és a Fenyő-kő nyergétől bevág a meredek, görgeteges északi hegyoldalba. Jelentős szintet veszítünk a következő bő kilométeren a bükkösök között kanyargó erdőgazdasági úton, ami a Kis-Bikk-kútnál kiérkezik a Hatvanas-nyeregbe. A középkorban innen látták el ivóvízzel a mélyen alattunk fekvő Telkibányát a huszita harcokban megsemmisült rézcső vezetéken keresztül. A Hatvanas-nyeregből lehetőségünk van rövidíteni a túrán: egyenesen is levághatunk a Potácsházhoz a Z◼ jelzésen, de ha már idáig eljutottunk, érdemes ezt a vargabetűt beiktatni, és leereszkedni a történelmi „aranygombos” Telkibányára.

Telkibánya és a pálosok gönci kolostora

A Z jelzés jobbról kerüli a Kis-kerek-hegyet a lankásan ereszkedő dózerút bevágásában, alattunk egyre közelebb látszanak Telkibánya épületei. A temető feletti oldalban útelágazáshoz érkezünk, ahol csatlakozik a P jelzés. Innentől közösen ereszkedünk vele az Ezüstfenyő Hotel aszfaltos útjára, amin besétálunk a falu központjába. Az egykor bányavárosi rangot is viselő település ma álmos hétköznapjait éli. A gazdagságot és hirtelen felemelkedést hozó, arannyal hintett kvarctelérek pár évszázad alatt kimerültek. A település fénykora Károly Róbert uralkodásától Zsigmond királyig tartott a 14-15. században. Rákóczi fejedelmünk újrakezdte a mélyművelésű bányák termelését a Habsburgok elleni háború pénzelésére; ezek a 19. század végéig működtek. A világháború utáni kutatások nem mutattak ki mélyebbről sem gazdaságosan kitermelhető ércvagyont, ezért a 20. századra megmaradt a terület a hagyományos erdei gazdálkodás központjának.

Az egykori fénykorát már csak az emlékeiben megélő falu főterére érkezünk. A buszmegálló, bolt, templom háromszögében kocsmát is találunk egy frissítő elfogyasztására, erőt gyűjteni a folytatáshoz. Számos lehetőség kínálkozik az éjszakázásra is, ha meg akarjuk szakítani a túrát, de érdemes időt szakítani az ipartörténeti kiállításra is, amit a falu keleti végében találunk.

A Z és P egyesült jelzésen visszakapaszkodunk a már megtett úton, de most az öreg tölgytől továbbmegyünk egyenesen a P jelzésen, amit innentől túránk végéig követünk. Tovább kapaszkodunk a Bizsóka és Ökör-hegy közötti nyeregbe, ahonnan egy vízmosást keresztezve ereszkedünk alá a Potácsházhoz. Hosszú ideig hamuzsírt főztek itt, a szappan és üveggyártás hamuból előállított alapanyagát, innen a neve. Egy mázsa hamuzsírhoz 60-70 köbméter fát kellett elégetni és kilúgozva kifőzni, amihez a bükkfahamu volt a legmegfelelőbb. A faigényes alapanyaghoz így a hegység belsejében, a bükkerdőkkel körbevett gönci Nagy- és Kis-patak találkozásánál juthattak hozzá legkönnyebben, nem kellett a fát a hegyek közül elszállítani. Az első világháború utáni faínségben azonban ezt is megoldották: keskenynyomtávú vasúti pálya épült Göncről egész fel az Ósva- és Kis-patak felső folyásához, amin keresztül lerabolták a környező hegyeket, elszállították a hegység belső vidékeinek öreg erdőit.

A ház mellett keresztezzük a Nagy-patakot, és a gerinc elvégződésén átvágva érkezünk a Kis-patak-völgyébe. Itt a túloldali fiatal tölgyesben kapaszkodunk egy rövid ideig, ahol az öreg hagyásfák ölelésében feltűnik a pálos kolostor romja. Az Árpád-kor után, a 14. században létesítették a kolostort a pálos rendi szerzetesek; Nagy Lajos idejében említik először. A Telkibányán ispotályt is működtető közösség a 15. századi fénykor után elszegényedett, majd feltehetően a husziták zaklatása miatt hagyták hátra a kolostort. Az egykori barátlakások, a feltételezett kerengő már csak összedőlve, az egyenetlen felszín alatt sejthető, de a templom meglepő épségben maradt. Díszített oszlopfőket, faragott pilléreket, íves mennyezetet és kapumaradványt, a rózsaablak helyét is láthatjuk a közel 30 méter hosszú épületben. A közel nyolc évszázados templom romjaiban is áhítattal tölti meg a helyet.

Az Amadé-vár és a Sólyom-kő, a hegység jeles kilátópontjai

Fiatalos tölgyesben oldalazunk a P jelzésen balra egy szekérutat követve, ami a Kis-patak mélyen bevágódó folyásához érkezik egy elkeskenyedő útbevágással ott, ahol a vasút is behatolt a völgybe. Innentől erdei ösvényen, sűrű, árnyas erdőben követjük felfelé a vízesésekkel bucskázó patakot. A hegyszoros kanyarjának kőgörgeteges bevágása után egy fenyvest keresztezve érkezünk a kiszélesedő völgytalp kaszálórétjére, amit szekérúton szelünk át. A hangulatos erdei tisztás túloldalán érkezünk az Amadé-vár gerincéhez vezető elágazáshoz.

A merész szirt, amin egykor a vár állt, jó 200 méter szinttel van felettünk; a hegyoldal meredeksége is számottevő. Egy régi irtás fiatalos erdeje és öreg bükkök között kapaszkodunk a meredek ösvényen. A Kis-Amadé-hegy gerincére kiérve ideiglenesen megenyhül a meredekség, és már öreg bükkösben kígyózunk tovább felfelé a Nagy-Amadé-hegyre. A köves orom alatt pár sáncot, sziklatömböt kerülünk, majd az utolsó pár méteren a PL jelzés mentén érkezünk ki a vár felső részére, a keleti szegély természetes falait alkotó sziklabércre.

A panoráma, bár behatárolt, jellegzetes képet mutat a Tokaji-hegység legbelsőbb vidékéről. Hosszan belátjuk a (Gönci-) Nagy-patak folyását a pálos kolostor környékétől a forrásvidékig. A szemközti erdős hátat kereszteztük túránk első felében; jól kirajzolódik a fennsíkszerű vonulat. Északon a Telkibánya feletti réteken túl a Nagy-Milic masszív tömbje trónol, amitől balra a Kassai-medence, felette a természetes átjárókkal kapcsolódó Kárpátok kéklő hegyvonulatai.

Az alattunk leszakadó, meredek sziklafal a jégkorszaki klíma hagyatéka, ami kifaragta a rétegvulkán oldalából a keményebb, kővé vált andezitláva réteget. Erre a kifagyási formára iskolapélda végig a gerinc és a Téglás-kő túloldalán a Sólyom-kő sziklafala.

További utunk küzdelmesen kapaszkodik a sziklás, köves gerincélen, az őserdő jellegű elzárt, öreg bükkösben. A gerinc alatti nyugati oldalt leirtották, így a fák között rálátunk a szomszédos Borsó-hegyre és a Hernád völgyére. Bő kilométert kapaszkodunk a Téglás-kő északi előcsúcsáig ezen a vadregényes gerincen - a hegytető laposabb térségén már erdőgazdasági tájon, tarvágásokkal és ültetett erdőkkel övezve mi is egy mesterséges nyiladékon haladunk. Éles kanyarral ereszkedik alá nyugatnak a P jelzés; szintén tűzvédelmi nyiladékon és a Téglás-kő és a Borsó-hegy közötti nyeregben érintjük a Cicés-rét idilli hegyi kaszálóját. A hegysége jellemző ez a nyír- és fenyőcsoportokkal ligetes, vegyes erdővel körbevett kaszálórét; talán ezek a területek idézik leginkább a kárpáti hangulatot. A rét túloldalán ismét éles kanyarral fordulunk rá a gerincre dél felé. Alig száz méterre a bükkös erdőben leágazik a közeli hegytetőre a P▲ jelzés, amin teszünk egy rövid kitérőt. A csúcson ritkul az erdő, ahogy a túloldali sziklás leszakadás peremére érkezünk. Több andezittorony is remek kilátást kínál, ez az andezitbástya-sor a Sólyom-kő természetes erődítménye.

Amit nem láttunk az Amadé-várból a mögöttünk húzódó hegylánc miatt, azt az irányt fedi most le a délnyugati tájolású sziklafalról kitáruló panoráma. A hegység nyugati végeinek impozáns vulkánja, a Gergely-hegy és a mellette sorakozó apróbb kúpok határozzák meg a tájképet. A Szerencs-patak forrásvidéke húzódik alattunk sűrű, vegyes erdőkkel Hejcéig, ahonnan a Hernád-völgy tágas, lapos térsége nyújtózik a látóhatárig. Tiszta időben a Bükk ferde platója is felismerhető a délnyugati horizonton, míg a Hernád völgyének túloldalán a Cserehát és a gömöri dombvidék, a lapos, karsztos, erdős hátak felett vész el a tekintet. A 700 méteres hegytetőről kitekintő kilátópontnak markáns hangulata van, mintha páholyból néznék le az alant húzódó világra. Igéző innen a naplemente: pont szemben velünk az erdős, dombos vidék felett ereszkedik alá a vöröslő korong.

A sziklasort követve a déli oldalon kanyarodik vissza az ösvény a dózerútra, ahol csatlakozunk ismét a P jelzéshez. Innen a sziklás, köves hegyoldalban, a Fekete-kő alatti szálbükkösben ereszkedünk haránt a Fehér-kúti házhoz. A ház alatti kaszálórétnél balra követjük a nyeregbe tartó dózerutat, ami egy nagyobb kanyarral, tekintélyes bükkök csarnokában érkezik a hegység belső területeihez vezető hágóba.

Ereszkedés a Fehérkúti-nyeregből a Bán-hegy és a Nagy-Szár-kő oldalában

A széles erdőgazdasági út nagy ívben kerüli a Bán-hegyet irtások, fiatal sarjerdők és még talpon álló öreg bükkök között. Kényelmesen ereszkedik az út, de a hegy túloldalán, a Lapu-patak meredek forrásvidékéhez érve ismét emelkedik - igaz, utoljára. A kilaposodó nyeregbe érve feltűnik balra a Regéci-medence, hosszú körtúránk végcélja. Egy rövid, meredeken alábukó szakasz után egyre lankásabban fordulunk rá a Szár-kő oldalra. Felettünk a Nagy-Szár-kő sűrű erdein túl a csúcs egy látványos sziklafal feletti impozáns rétben tetőzik, azaz bukik alá a csúcs alatt déli irányban. A rét a hegység egyik legszebb kilátópontja, ahonnan mint terepasztal tárul fel a regéci vár környéke, szélesen a környező kaszálókkal, a várormot övező hegykoszorúval. A szakemberek szerint a Regéci-medence a hegység legegyértelműbb kalderája, vulkáni beszakadása, maga a várhegy pedig a vulkán központjában megmaradt lávakürtő kővé dermedt dugója. Ezt a látvány innen tárul fel teljes pompájában. Sajnos a hegytetőre nem visz fel út, se jelzés, így az erdőben kell navigálnunk.

Viszont az aláereszkedő P jelzés határozott bevágással fordul rá Regécre a Szár-kő oldalban. A csúcsrégió bükköse a magasság vesztésével tölgyre cserélődik; a falu felett már erősen ligetes, tisztásokkal tagolt a hegyoldal. A Kovács-domb lejtőpihenője után ismét meredekebbre vált a rétegvulkán, így egy utolsó erőfeszítéssel ereszkedünk alá a falu feletti kaszálókhoz. Impozáns látvány a medencéből előtörő, kúp alakú andezitszirt, aminek tetején az újjáépített vártorony trónol.

A falu északi végén, körbekerített legelők mentén érkezünk a házak közé, ahol az induláskor már megismert K jelzés is feltűnik, visszanavigálva a kiindulópontunkra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Regéc, autóbusz-forduló megállóig kell utaznunk busszal.
  • Regécre igen ritkán járnak buszok; Novajidrány felől vagy Hidasnémeti irányából tudjuk tömegközlekedéssel megközelíteni. A körtúra túloldalán Telkibányáról is kezdhetjük a túrát, ahol lényegesen gyakrabban járnak fel buszok Hidasnémetiből, így ha tömegközlekedünk, érdemes ezzel az opcióval élni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállótól indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Regécen a községháza előtt, illetve a buszforduló melletti étteremnél is parkolhatunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.393814, 21.345687
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°23'37.7"N 21°20'44.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 525589 5360130
w3w (what3words) 
///krumplis.pénztár.azelőtt
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, a tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
29,1 km
Időtartam
8:57 óra
Szintemelkedés
1 095 m
Szintcsökkenés
1 095 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp