Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Gönc múltja mentén a fürdőtől a lovagvárig

Gyalogtúra · Tokaj-Zempléni-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Gönc két temploma és köztük a város magja a Hernád völgyének peremén
    / Gönc két temploma és köztük a város magja a Hernád völgyének peremén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P+ jelzésen kanyarodunk a gönci Nagy-patak völgyébe
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-patak völgye az Amadé-vár alatt; ide kisvasút vezetett a 20. század elején
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gönctől délkeletre, a Helle-völgyben telepített fenyvesben járunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg bükkök, ősi sziklák és a pálos kolostor falai szürkéllenek a Kis-völgyben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Andezitgörgetegek között csobog a Kis-patak a pálos kolostor alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Potács-ház a Nagy-patak völgyében; egykor hamuzsírt készítettek itt az üveggyártáshoz
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hernád völgyén túl már a Kassai-hegyek mögött nyugszik le a Nap
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hernád völgyén és a Cserehát dombjain túl már a Kárpátok köszön
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi strand bejárata Gönc északi végén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Amadé-szikla és várrom Gönci pálos kolostorrom
Túránkkal körbejárjuk a Gönc feletti Dobogó-hegyet, amin túl a történelem két markáns hangulatú emlékhelye áll: az Amadé-vár és a gönci pálos kolostor romja. A középkori hatalom két pólusaként a túlvilági erényeket hirdető szerzetesek a patakvölgyben, az erdő közepén építették meg otthonukat, míg a világi hatalom a merész sziklaszirt tetején, jól védhető pozícióban ütött tanyát.
nyitva
könnyű
13,2 km
4:15 óra
562 m
562 m

A kolostor szerényen húzza meg magát a patak völgyében, bár a megmaradt templom falai impozáns méreteket és díszítettséget sugároznak. A pálosok az egyetlen hazánkban alapított rend. A pilisi Szent Özséb a 13. század derekán, Pál apostol példájától vezérelve kivonult szerzetestársaival a hegylábi erdőbe, hogy életüket a remeteségnek, az elvonulásnak, szemlélődésnek szenteljék.

Ennek hatására számos szerzetesi közösség alakult az Árpád-korban szerte az országban, így a fénykorában 80 kolostorral rendelkező rendnek itt, a Tokaji-hegységben is négy kolostora állt. Napjainkra ezekből csak egy maradt meg a Kis-patak alsó folyása felett, az erdő mélyén. Fennmaradásában nagy szerepet játszott a településtől félreeső helyzete és a helyi turistaegyesület szorgos munkája, amivel a 20. század elején már évszázadok óta pusztuló templomot rekonstruálták, falait megerősítették - még turistaház is épült itt a munkák elősegítésére. A közel 30 méteres, egyhajós, gótikus templom mellett a még feltáratlan szerzetesi épületek romjai láthatók, amik méretükből ítélve több emeletes, kerengős, belső udvaros stílusban születtek. A helynek így romjaiban is erős, meghitt hangulata van az évszázados fákkal körülölelve.

A hegytetőn trónoló várból azonban mára alig pár falrészlet maradt meg. A tatárjárás után épülhetett, ugyanis első említése 1288-ból származik. A térség ekkori ura, Aba Amadé építtette a tekintélyes magasságú bércre, bár maga Göncön rendezte be udvartartását. Országos méltóságokat is viselt, ám a rozgonyi csata elbukása után a család kegyvesztett lett, így a királyhoz hű Drugethek vették át a várat, akik kincseiket őrizték a félreeső erődítményben. A 14. században még a Bebekek kezére került - ez az utolsó vele kapcsolatos említés.

Történelem emlékei mellett a hely a panorámájáról híres. A vár keleti peremét alkotó sziklakiszögellésről remek rálátásunk van a hegység központi területére, a Nagy-(Gönci)-patak völgyére, a felette sorakozó 700 méter feletti csúcsokra és a hegység északi folytatására. Jó időben Kassa és a Kárpátok vonulatai is kirajzolódnak a távolban. A helyszín elzárt, ősi hangulata azonban a kilátásnál is markánsabb.

A szerző tippje

  • A Huszita ház és a Károli Gáspár múzeum lehetőséget ad a környék történelmének jobb megismerésére, a természeti élmények után a kulturális érdeklődés kielégítésére.
  • A szomszédos Telkibánya is rendkívül izgalmas, érdekes történelmi emlékeket tartogat. Érdemes felkeresni a középkori bányákat, tárókat, horpákat összekötő tanösvényt, és meglátogatni a község bányászati múzeumát.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-25
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
643 m
Legalacsonyabb pont
190 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az Amadé-várhoz felvezető út igen meredek, görgeteges; illetve a csúcson a lekerekedett sziklafelszínek elővigyázatos mozgást igényelnek.

Kezdés

Gönc, városháza buszmegálló (190 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.472131, 21.277685
DMS
48°28'19.7"N 21°16'39.7"E
UTM
34U 520524 5368815
w3w (what3words) 
///világítás.jelzés.briós

Végpont

Gönc, városháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Göncről a P◼ jelzés mentén jutunk el a Kis-patak forrásvidékére.
  • A patak völgyéből kitérőt teszünk kelet felé a P jelzésen az Amadé-várhoz; a romhoz a PL jelzésen jutunk.
  • A P jelzésen visszafelé indulva Kis-patak völgyében leereszkedünk a gönci pálos kolostor romjához.
  • A P+ jelzésen térünk vissza Göncre; a kezdőpontra a P◼ jelzések vezetnek.

A túráról részletesen:

Göncről a Kis-patak völgyébe

Gönc központjából indulunk a P◼ jelzésen. Ha a Kossuth utcán a jelzés jobbra ágazásánál pár lépésnyit egyenesen megyünk tovább, az út bal oldalán bepillanthatunk a ma tájházként működő Huszita házba. Jelzésünk körforgalomtól a Rákóczi utcán át a Szent Imre katolikus templomot megkerülve, egy kis völgyecskében kapaszkodik fel a falu feletti dombokra. A temető és a gyümölcsösök közötti gazdasági úton, a Kakukk-hegy lábának lankás hátán keresztül érkezünk a Blehi-patak mellé. Körülöttünk a lankás dombokat nemesszeder és kajszibarack ültetvények borítják.

A 19. század végéig a Gönc körüli dombokon virágzó szőlőkultúra honolt, a Tokaj-hegyaljai borvidék folytatásaként idáig húzódtak a szőlőültetvények a vulkáni hegyek lábánál. Bár a Hernád völgyén beáramló hidegebb klímán a szőlő és bor minősége elmaradt a Tokaj-hegyaljaitól, értékes árucikke volt ez a vidéknek, amit a megmaradt gönci hordó, mint unikális mértékegység is mutat. A filoxéravész, azaz az Amerikából behurcolt gyökértetű azonban végítéletet mondott az itteni szőlők felett. A korábbi állománynak alig 1,5 százalékát ültették újra a Hernád völgye felett. Az újratelepítések helyett ezen a vidéken a gyümölcsösöket támogatta az állam, így terjedt el és lett híres a gönci kajszi, ami azóta is meghatározója a vidéknek.

A Blehi-patak partján a barackos alatti aszfaltútra jutunk, amivel beérkezünk a hegylábi erdőkhöz. Itt még a faluszéli akácosok dominálnak, ami szerte a szőlőtermő vidékeken értékes haszonfaként, a szőlőkarók ellenálló alapanyagaként terjedt el. Akár a gyökértetű, az akác is Amerikából származik, és mint inváziós faj, kiszorítja az őshonos faállományt, alján fajszegény vegetáció honol. Keresztezzük a patakot, és a lankás hegyoldalban kapaszkodunk a Helle-völgy mentén. Az akácos átvált telepített erdeifenyvesbe, ami szintén tájidegen a Tokaji-hegységben. A szabályosan sorakozó fenyőtörzsek alatt az akác képviseli a felnövő újulatot. A völgy felső részén fokozódik a meredekség, amit lekövetve az ösvény a tölgyesek tágas térségében halad. A völgyfő közelében egy erdőgazdasági úthoz érkezünk, amit csak pár tíz méteren követünk jobbra, dél felé, majd a Dobogó-nyeregig vezető rövid szakaszt ismét benőtt, öreg útbevágáson haladó ösvényen tesszük meg.

A nyeregben, ahogy a túloldali árnyas erdőben is a bükk dominál, belépünk a vulkáni hegyek védettebb, ősi világába. Egy rövid ereszkedéssel pár száz méter után megérkezünk a gyertyánok árnyas erdejében kanyargó Kis-patak legfelső folyásához, ahol a tovább vezető, patakot követő ereszkedés előtt teszünk egy rövid, de küzdelmes kitérőt az Amadé-vár magasan felettünk trónoló kiszögelléséhez.

Az Amadé-vár bevétele

A merész szirt, amin egykor a vár állt, jó 200 méter szinttel van felettünk, és a hegyoldal meredeksége is számottevő. Nem véletlenül építtette ide erősségét Aba Amadé: valóban jól védhető, stratégiai pont a Téglás-kő sziklás gerince. Egy régebbi irtás fiatalos erdeje és öreg bükkök között kapaszkodunk a meredek ösvényen a P jelzésen, néhol az összeboruló fiatal bükkök ágaitól ostorozva. Előbb a Kis-Amadé-hegyre kaptatunk, ahol ideiglenesen megenyhül a meredekség. Innen már öreg bükkösben kígyózunk felfelé a Nagy-Amadé-hegy sziklás gerincén . A köves orom alatt pár sáncot és falmaradványt kerülünk, végül az utolsó pár méteren a PL jelzés mentén érkezünk ki a vár területére, a keleti szegély természetes falait alkotó sziklabércre.

A panoráma, bár behatárolt, jellegzetes képet mutat a Tokaji-hegység legbelsőbb vidékéről. Hosszan belátjuk a (Gönci-) Nagy-patak folyását a pálos kolostor környékétől a forrásvidékig. A környező erdős hátak alkotják a hegység legmagasabb összefüggő vidékét, ahol a településektől távol a természet egyik utolsó menedékeként nagyvadak járta rengetegek, védett kaszálórétek maradtak fenn. Településnek csak az északi hegylábaknál van nyoma, így rálátunk a Telkibánya feletti kaszálókra, a Hernád völgyének kis szegletére, Kassával a távolban. Északon a Kárpátok vonulatainál vész el a tekintet, amik természetes átjáróval kapcsolódnak felénk a Nagy-Milic tömbjén keresztül, ami a legmagasabb hegycsoportként a környékünkön zárja északkelet felé a kilátást.

Az alattunk leszakadó, meredek sziklafal a jégkorszaki klíma hagyatéka, ami kifaragta a rétegvulkán oldalából a keményebb, kővé vált andezitláva-réteget. Erre a krioplanációs kifagyásra látunk példákat szerte a szűken vett hegycsoportunkban, a Téglás-kő körül, a Sólyom-kőnél, a Fekete-kőnél és a Rivnyak-tanya felett.

A sziklafalról visszamászva, a romok mellett visszaereszkedünk a már megtett úton a Kis-völgybe, és nyugat felé megyünk tovább a P jelzésen a patak mellett.

A Kis-patak-völgyében

Alig az elágazás alatt kis rét fogad, aminek túloldalán bevágunk a patakparti erdőbe az öreg padok és asztalok mellett induló ösvényen. Pár kilométeren keresztül követjük a mélyen bevágódó vízfolyást az árnyas, agg bükkösben. A rét alatti kanyarulatnál rövid ideig egy fenyvest keresztezünk, majd nagy, mohás kövek között őserdő jellegű, vad vidéken kanyargunk a patakkal.

A kacskaringós völgyszorosból kiérve az ösvény határozott erdészeti útra talál, ami el is hagyja a csörgedező vízfolyást, és lankásan ereszkedve a Dobogó-hegy tölgyes erdővel borított oldalában megérkezik a pálos kolostor romjaihoz. Az évszázados tölgyek között magasló templom romjai áhítattal töltik meg a kis erdőrészletet. A falak közé lépve meglepően épen maradt, díszített oszlopfőket, faragott pilléreket, íves mennyezetet és kapumaradványt, a rózsaablak helyét találjuk az erdő mélyén megbúvó templomban. A környező települések turistái, a Magyar Turista Egyesület Hernádvölgyi Szakosztálya állhatatos munkával mentette meg a romokat a 20. század elején. Védkunyhót is építettek a munkák segítéséhez, ami a környéken járó turistáknak is menedéket adott tágas teraszával. A templom melletti kolostor lakórészt sajnos már nem tudták megmenteni, ami méretei és elhelyezkedése alapján több emeletes, kerengőfolyosós, klasszikus kolostor lehetett. A romok nagy területen, erősen hullámos felszínnel jelzik a szerzetesek egykori lakhelyét. 

Vissza Göncre

A kolostor romjai mögött elágazik a turistaút. A P jelzés továbbhalad Telkibánya, Hollóháza irányába, de mi a körtúra miatt visszakanyarodunk a hegyoldalban a P+ jelzésen nyugat felé. Lankásan emelkedik a völgyből kivezető erdőgazdasági út, ami hamar el is éri legmagasabb pontját. Egy fenyves mellett a sekély bevágást megkerülve elkezdjük ereszkedésünket Göncre. A meredek északi oldalból kiérve a Dobogó-oldal hullámos vidékén vágunk át faluba visszavezető egyesült szekérutakkal, ami innentől elhagyja az összefüggő erdőket, és kaszálórétek, ligetek, gyümölcsösök között ereszkedik le Göncre.

A legfelső kaszálókról gyönyörű kilátás nyílik a Hernád-völgyre és a szemközt magasodó Kárpáti vonulatokra. A Kassa feletti hegyek, a Szlovák-érchegység, régi nevén Gömör-Szepesi-érchegység ezer métert meghaladó vonulatai, aminek tömbjéből bányászták a kassai ércolvasztó számára az ércekben gazdag nyersanyagot Aranyidától Dobsináig.

A Sikora hullámos dombjain keresztül érünk be a faluba a régi strand mellett. Sajnos a termálvízforrásról táplálkozó fürdőhely már nem működik, így ha szeretnénk a túra végén csobbanni, kiáztatni megfáradt végtagjainkat, a túloldali református templom mellett találjuk a városi uszodát.

A Rákóczi utcán visszaérkezünk a központba, ahol a P◼ jelzésen bezárul a kör.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Gönc, városháza buszmegállóig utazunk a Hidasnémeti vasútállomásról induló busszal. 
  • Gönc vasútállomáson is leszállhatunk, ha vonattal érkezünk; ebben az esetben azonban hosszabb gyaloglással érjük el a túra kezdőpontját.

Megközelítés

  • A Gönc, városháza buszmegállótól indul a túra, majd ugyanoda tér vissza. 
  • A vasútállomástól a P◼ jelzéseket kövessük a kiindulópontot jelentő buszmegállóig (1,2 km).

Parkolás

  • Parkolni Gönc főutcáján a községháza előtt tudunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.472131, 21.277685
DMS
48°28'19.7"N 21°16'39.7"E
UTM
34U 520524 5368815
w3w (what3words) 
///világítás.jelzés.briós
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
13,2 km
Időtartam
4:15 óra
Szintemelkedés
562 m
Szintcsökkenés
562 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp