Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Körtúra a vulkánok kincseihez a Kassa feletti utolsó bástyán

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Hármashatár vidéke sűrű bükksök otthona, Telkibánya és Hollóháza között
    / A Hármashatár vidéke sűrű bükksök otthona, Telkibánya és Hollóháza között
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A római katolikus templom Telkibánya központjában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szántók mentén haladunk Pányok határában, felettünk a Nagy-hegy kúpja
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hernád-völgy megművelt vidékén túl már a Kassa feletti hegyek integetnek
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rákóczi piros és a Szent Erzsébet zarándokút gyertyános-tölgyesben vezet Telkibánya felett
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Radácsi-kő Kéked felett, amin középkori határjelzést találunk
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felemészti a Kánya-hegy az egykori táró bejáratát
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telkibánya bányászmúltja elevenedik meg a falu ipartöténeti múzeumában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telkibánya központja még mindig a vidék geológiai gazdagságát mutatja
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telkibánya nyugati végén kanyarodunk be a hegyek közé a fűrészüzemnél
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Legelésző marhák Kéked határában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km
 A szunnyadó vulkánok oldalán, erdők, mezők ritmikus során járjuk körbe a Telkibánya gazdagságát adó vulkáni hegyeket. Az egykori felvidéki bányaváros (Telkibánya), hazánk legészakabbi falva (Kéked) és a míves porcelángyártás bölcsője (Hollóháza) a természet gazdagságát őrző vidéket ölelnek körbe karnyújtásnyira Kassa városától. Körtúránk a sűrű erdők, tarka legelők, tárók és határkövek nyomán a Tokaji-hegység és a Hernád völgyének találkozásánál vezet.
nyitva
könnyű
Hossz 21,3 km
6:00 óra
539 m
539 m

 

„Régen város volt ez helyen

Zsigmond király idejében

Két templomok, nagy tőtések

Arany bányák és sok ércek.

Az mély árok bizonyítja

Bonfinius ezent irja,

De a dúló rabló Csehök

Elpusztítják a pártütők!

Krisztusért immár kérünk,

Édes atyánk légy mivélünk!”

Ezzel a középkori telkibányai templomfelirattal kezdődik Tompa Mihály Verespatak című verse, melyet a régi felvidéki bányaváros mohó bányászairól írt. Valóban elmúlt a dicsőség e vidékről, vagy csak más formában él tovább? A természet gazdagságát kutató szem kincseket lel ma is az erdős hegyek között. Egykor ugyan aranyat és ezüstöt bontott a bányász csákánya a sebhelyes Kánya-hegy oldalában, de smaragd erdei és tarka mezői ma megannyi őshonos életnek adnak menedéket az átformált, feldúlt vidéken.

Ezt a történetet járjuk végig a kincses Telkibányából, az ősi hegyek csarnokából indulva, hogy a folyton rohanó Hernád bolygatott síkját, a szántók és gyárak szabdalta tájat fürkésszük a pányoki, kékedi határból, míg a Radácsi-kő és a Hálisten-tető között újra a vidék gazdag múltja, az ékes porcelánokat gyártó Hollóháza és az egykor aranyat ontó, ma smaragdzöld sátrában szunnyadó Kánya-hegy ölén követjük a pőrén maradt vulkáni halmokat átszelő utat. A Patak-dűlő és a Cser-hegy közé ékelődött bányaváros emlékeit egybegyűjtő bányamúzeumban emlékezzünk a mohó időkre, mikor a malom köve még az ércet törte.

A szerző tippje

  • Telkibánya faluközpontját érdemes jobban felfedezni a múlt emlékeit keresve. A központ feletti dombon, a református templomtól pár száz méterre nyugatra találjuk a Szent Katalin ispotály romjait, ahova hangulatos sétány vezet. A település keleti szélén, az egykori porcelángyár épületénél rendezték be a néhai bányaváros és az újkori porcelángyár ipartörténeti emlékeit bemutató bányászati kiállítást.
  • A túra természetes kiegészítése egy hasonló kör megtétele a hegység központi vidékére, a Telkibányától délre eső, fokozottan védett területekre, a Gyertyán-kúti rétre, az Ósva völgyére, illetve a Téglás-kő, Sólyom-kő és Amadé-vár vidékére.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-04-20
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
569 m
Legalacsonyabb pont
202 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra Kéked felett egy hosszabb szakaszon az erdőben kanyargó országúton halad. A biztonság érdekében húzódjunk le az út szélére, és figyeljünk az előbukkanó autókra, motorosokra a baleset elkerülése végett.

Kezdés

Telkibánya, községháza buszmegálló (242 m)
Koordináták:
DD
48.485711, 21.354469
DMS
48°29'08.6"N 21°21'16.1"E
UTM
34U 526192 5370348
w3w 
///tudomány.zenék.erjeszt

Végpont

Telkibánya, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Z+ jelzésen jutunk Telkibányáról a Telki-völgyön át Pányokra és tovább Kékedre
  • Kékedről keletre a S jelzésen kaptatunk fel a Hálisten-tetőre, ahonnan a Nagy-Kopasztó alatt oldalazunk a P+ jelzésen.
  • A Nagy-Pál-hegy alatt csatlakozunk a P jelzéshez, amin visszatérünk Telkibányára.

Útleírás:

Telkibánya felett a Telki-völgyben

A falut a nyugati végén hagyjuk el a Z+ jelzésen, az utolsó házaknál a patakot keresztezve, a fűrészüzemen átvágva. A folyton megújuló farakások között, a frissen vágott fa illatával és a monoton zakatoló szalagfűrész kattogásával kísérve kanyarodunk ki a telepről nyugat felé. Az egykori ércőrlőket mára a fűrész váltotta fel a vidék másik természeti kincsét, az örökké megújuló erdőket kiaknázva. A világháború utáni fahiány, a Kárpátok rengetegét elveszítő ország az alacsonyabb hegyvidékek erdejét termelte le a kisvasúttal támogatva. Kevésbé köztudott, de Telkibánya környékét is elérte az erdőket felemésztő vasút Gönc felől, a Nagy-patak völgyén keresztül, ami után csak kopár hegyoldalak maradtak.

A völgytalpra telepített fenyvesben kezdjük lankás kapaszkodásunkat a Telki-völgyben. Hamarosan vegyes ligetekben, patakparti éger, fűz, vadcseresznye és vadkörte tarkította tölgyes és fenyves erdős foltokon vágunk keresztül. Az elvadult gyümölcsfák és az egyre nagyobb, mára már elbozótosodott kaszálók a régi tanyasi életforma emlékei. A völgy felső végén állt ugyanis a Zöldmáj tanya, aminek romosodó épületeit a legfelső, legnagyobb rét szélén találjuk. Az istálló tűnik elő először jobbra beomlott tetővel, felette a pajta, míg az út túloldalán a kőház falai maradtak meg a legépebben. A hegységben több hasonló hegyi tanya romja található meg, bár legtöbbjüket már csak a zsugorodó kaszálórétek jelzik.

A pányoki, kékedi széles határban

A rét szélén tekintélyes öreg tölgyfák, magfák között lépünk vissza az erdőbe, és vágunk át a két völgyfő közötti hágóban, hogy a túloldalon lankásan ereszkedve, bozótos fenyőerdőben érjünk ki Pányok határába. Az ösvény egy széles szekérútra vált, amin a falu körüli megművelt területek érhetők el. Egy kis gyümölcsös, a vidékre jellemző gönci barackos mellett elhaladva egyre jobban kitárul a panoráma a tágas Hernád-völgy felett. Karnyújtásnyira alattunk a kassai olvasztó örökkön füstölgő kéményei jelzik a kassai ipar pillérét. A Gömör-Szepesi-érchegység nyersanyagával, később import orosz gázzal és érccel a nagyobb térség meghatározó iparegyüttesévé fejlődött. A diósgyőri acélgyártás végnapjai is a konkurenciát felvásárló kassai cégóriásnak tudhatóak be.

Pányok csendes településére ereszkedünk egy sekély völgyecskében, bár éppen csak pár házat érintünk a hagyományosan megmaradt falukép egy jellemző szeletével. Pányok (ahogy Kéked és még pár Hernád-parti település) megtorpant a világháború által a Hernád vonalával meghúzott új határ hatására, ami leválasztotta a térséget az éltető nagyvárosról, Kassáról. A schengeni határokkal fordult csak meg a kiöregedő falu demográfiája, amikor a jóval olcsóbbnak számító határ menti magyar falvakba kezdtek költözni Kassáról.

A falu feletti dombháton, szántók között vágunk át Kékedre, amely Felsőkékeddel együtt hazánk legészakibb települése. Központjában áll a Kékedi család pompás középkori eredetű kastélya, amit a felvidéki szász Melczerek birtokoltak évszázadokon át. A Zombory család építtette át a 19. században, mai képét ekkor nyerte el.

Kéked alsó végére kanyarodik be a Z+ jelzés, amiről a falu központjában a S jelzésre pártolunk át, majd az utolsó házaknál balra befordulva, a patak túloldalán hagyjuk el a települést. Felettünk az egykor szebb napokat látott Kékedfürdő termálforrás táplálta fürdőházai állnak. A helyi néphagyomány szerint még Mátyás király is megmártózott a forrás vizében vadászatai után. Annyi biztos, hogy virágzó fürdőéletet volt itt a 19. században 30 vendégszobával és melegített kádas fürdővel. A világháború alatt megrongálódott, illetve a fő közönségétől, a kassai polgárságtól az új határ elválasztotta - ennek ellenére felújították, és a megyei tanács üdülőjeként üzemelt még évekig. Jelenleg a kénes gyógyvíz a patakba folyik, gyógyhatása kihasználatlan.

Vissza a rengetegbe

A fürdő melletti rét szélén elhagyjuk a települést, és belépünk a sűrű erdőségébe, ami innentől a túra végéig, Telkibányáig követi utunkat. Eleinte még a délnyugati fekvésű bozótos tölgyesben kaptatunk, de a falu feletti vízműnél bekanyarodunk a Hosszú-völgybe. A Kéked és Hollóháza közötti országutat követjük egy bő kilométeren keresztül. Amint az aszfalt tekergőző kapaszkodásba kezd a hegyoldalban, mi maradunk a völgytalpon, és dózerúton folytatjuk a beszűkülő völgyben. A zárt erdő két mellékvölgy találkozásánál a sziklás oldalból aláhullt görgetegekkel telik meg. Itt találjuk a Radácsi-követ, amin középkori birtokjelzést találhat a kutató szem. Felettünk ugyanis a Nagy-Pál-hegy, tőle délre a Kánya-hegy ormai magasodnak, ahol a középkorban intenzív bányászat folyt. Károly Róbert királyunk idejében határjelzésekkel látták el az addig rendezetlen birtokviszonyokat.

A Radácsi-kőtől a völgyfőben a patakot magunk mögött hagyva, egyre meredekebb térszínen kaptatunk fel a Hernád és a Bodrog közötti vízválasztó gerincre, a Hálisten-tetőre. A gerincen átváltunk a P+ jelzésre, ami dél felé kanyarodva a Kis- és Nagy-Pál-hegyek között kapcsolódik a Rákóczi úthoz és a Szent Erzsébet zarándokúthoz. A hegység belső vidékén együtt haladó vándorutak a térség középkori várait köti össze Sárospatak és Füzér között Solymos, Regéc és az Amadé-váron keresztül, míg Füzértől a zarándokút a határ túloldalán folytatódik Szent Erzsébet kassai sírjáig. A Hollóháza feletti oldalban a P jelzésen visszakanyarodunk Telkibánya irányába. A Nagy-Pál-hegy oldalában zárt bükkösökben vezet a széles dózerút, míg a Hármashatár fenyveseitől áttérünk a Kánya-hegy tölgyesekkel lankás nyugati oldalába.

A Rákóczi úton vissza Telkibányára

A P jelzés a lankásan ereszkedő dózerutat követi öreg tölgyesekben, végig a Kánya-hegy lábáig. Felettünk az arany- és ezüstércet őrző hegybe tárókat mélyítettek a középkor végén, hogy mind mélyebbre hatolva férjenek hozzá az értékes telérekhez. A sűrű erdő Mária-bánya lepusztult maradványait rejti, de a tárók faácsolatát, a meddő teraszokat még felfedezhetjük a meredekebbé váló felszín peremén, pár perc sétára a dózerúttól.

A turistaút Telkibánya határában ligetek közé ér; a tisztásokkal kitárulkozó tájban feltűnnek a délre magasodó vulkánok csúcsai, a Tokaji-hegység sűrű erdőkkel fedett belső vidékei. A dűlő tágas rétjein már murvaúton caplatunk. A P jelzés pár száz méter után balra lekanyarodik a Hegyköz és a Hernád-völgy között átvezető országútra. Bő kilométert bandukolunk az aszfalt szélén, mire elérjük Telkibánya első házait. A református templom alatt elsétálunk az egykori porcelángyár épülete mellett, ami manapság a település ipartörténeti emlékeit, történelmét mutatja be látványos életképekkel, középkori és újkori használati tárgyakkal, fotókkal és dokumentációkkal.

A beszűkülő erdős völgykatlant elhagyva a református templom után délről becsatlakozik az Ósva tágas völgye, ami a Tokaji-hegység belső vidékeinek vizét vezeti le a Hernád felé. A kiszélesedő patak partján érkezünk vissza a falu központjába a községházához és a katolikus templomhoz, ahol bezárul hosszú körtúránk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Telkibányára busszal jutunk Hidasnémeti felől, illetve Sátoraljaújhely felől is van néhány átmenő járat.
  • A Telkibánya, községháza megállónál kell leszállnunk.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • A falu központjában, a közért előtti parkolóban hagyhatjuk autónkat, ahonnan a túra is indul.

Koordináták

DD
48.485711, 21.354469
DMS
48°29'08.6"N 21°21'16.1"E
UTM
34U 526192 5370348
w3w 
///tudomány.zenék.erjeszt
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, étel, ital, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
21,3 km
Időtartam
6:00 óra
Szintemelkedés
539 m
Szintcsökkenés
539 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp