Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Körtúra a vulkánok kincseihez a Kassa feletti utolsó bástyán

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Hármashatár vidéke sűrű bükkösök otthona
    A Hármashatár vidéke sűrű bükkösök otthona
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Vártemplom és … (Telkibánya)
A szunnyadó tűzhányók oldalán, erdők, mezők ritmikus váltakozása közepette járjuk körbe a Telkibánya hajdani gazdagságát biztosító vulkáni hegyeket. Az egykori felvidéki bányaváros (Telkibánya), hazánk legészakabbi falva (Kéked) és a míves porcelángyártás bölcsője (Hollóháza) a természet bőségét őrző vidéket ölelnek körbe karnyújtásnyira Kassa városától. Körtúránk a sűrű erdők, tarka legelők, tárók és határkövek nyomán vezet a Tokaji-hegység és a Hernád völgyének találkozásánál.
nyitva
közepes
Hossz 21,3 km
6:25 óra
630 m
630 m
569 m
202 m

„Régen város volt ez helyen

Zsigmond király idejében

Két templomok, nagy tőtések

Arany bányák és sok ércek.

Az mély árok bizonyítja

Bonfinius ezent irja,

De a dúló rabló Csehök

Elpusztítják a pártütők!

Krisztusért immár kérünk,

Édes atyánk légy mivélünk!”

Ezzel a középkori telkibányai templomfelirattal kezdődik Tompa Mihály Verespatak című verse, melyet a régi felvidéki bányaváros mohó bányászairól írt. Valóban elmúlt a dicsőség e vidékről, vagy csak más formában él tovább? A természet gazdagságát kutató szem ma is kincseket lelhet az erdős hegyek között. Egykor ugyan aranyat és ezüstöt bontott a bányász csákánya a sebhelyes Kánya-hegy oldalában, melynek smaragd színű erdői és tarka mezői ma megannyi őshonos élőlénynek nyújtanak menedéket az átformált, feldúlt vidéken.

Ezt a történetet járjuk végig a kincses Telkibányából, az ősi hegyek csarnokából indulva, hogy a folyton rohanó Hernád bolygatott síkját, a szántók és gyárak szabdalta tájat fürkésszük a pányoki, kékedi határból. Később a Radácsi-kő és a Hálisten-tető között újra a vidék gazdag múltja, az ékes porcelánokat gyártó Hollóháza és az egykor aranyat ontó, ma smaragdzöld sátrában szunnyadó Kánya-hegy ölén követjük a pőrén maradt vulkáni halmokat átszelő utat. A Patak-dűlő és a Cser-hegy közé ékelődött bányaváros emlékeit egybegyűjtő bányamúzeumban emlékezünk a mohó időkre, mikor a malom köve még az ércet törte.

A szerző tippje

  • Telkibánya faluközpontját érdemes jobban felfedezni a múlt emlékeit keresve. A szomszédos dombon, a református templomtól pár száz méterre nyugatra találjuk a Szent Katalin-ispotály romjait, ahova hangulatos sétány vezet. A település keleti szélén, az egykori porcelángyár épületénél rendezték be a néhai bányaváros és az újkori porcelángyár ipartörténeti emlékeit bemutató bányászati kiállítást.
  • A túra természetes kiegészítése egy hasonló kör megtétele a hegység központi vidékére, a Telkibányától délre eső, fokozottan védett területekre, a Gyertyán-kúti rétre, az Ósva völgyére, illetve a Téglás-kő, Sólyom-kő és Amadé-vár térségébe.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-11-17
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
569 m
Legalacsonyabb pont
202 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Földút 63,55%Ösvény 10,05%Utca 26,39%
Földút
13,6 km
Ösvény
2,1 km
Utca
5,6 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A túra Kéked felett egy hosszabb szakaszon az erdőben kanyargó országúton halad. A biztonság érdekében húzódjunk le az út szélére, és figyeljünk az előbukkanó autókra, motorosokra a baleset elkerülése végett.

Kezdés

Telkibánya, községháza buszmegálló (242 m)
Koordináták:
DD
48.485711, 21.354469
DMS
48°29'08.6"N 21°21'16.1"E
UTM
34U 526192 5370348
w3w 
///tudomány.zenék.erjeszt
Mutasd a térképen

Végpont

Telkibánya, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Z+ jelzésen jutunk Telkibányáról a Telki-völgyön át Pányokra és tovább, Kékedre
  • Kékedről keletre a S jelzésen kaptatunk fel a Hálisten-tetőre.
  • Egy elágazástól jobbra, a Nagy-Kopasztó alatt oldalazunk a P+ jelzésen.
  • A Nagy-Pál-hegy alatt csatlakozunk a P jelzéshez (jobbra), amin visszatérünk Telkibányára.

A túra részletes leírása:

Telkibánya felett a Telki-völgyben

A falut a nyugati végén hagyjuk el a Z+ jelzésen, az utolsó házaknál a patakot keresztezve, a fűrészüzemen átvágva. A folyton megújuló farakások között, a frissen vágott fa illatával és a monoton zakatoló szalagfűrész kattogásával kísérve kanyarodunk nyugat felé. Az egykori ércőrlőket mára a fűrész váltotta fel a vidék másik természeti kincsét, az örökké megújuló erdőket kiaknázva. A világháború után jelentkező fahiány megoldására a Kárpátok rengetegét elveszítő ország az alacsonyabb hegyvidékek erdőit termelte le kisvasutakat is bevetve. Kevéssé köztudott, de Telkibánya környékét is elérte az erdőket felemésztő vasút Gönc felől, a Nagy-patak völgyén keresztül - kopár hegyoldalakat hátrahagyva.

A völgytalpra telepített fenyvesben kezdjük lankás kapaszkodásunkat a Telki-völgyben. Hamarosan vegyes ligetekben, patakparti éger, fűz, vadcseresznye és vadkörte tarkította tölgyes és fenyves erdőfoltokon vágunk keresztül. Az elvadult gyümölcsfák és az egyre nagyobb, mára már elbozótosodott kaszálók a régi tanyasi életforma emlékei. A völgy felső végén állt ugyanis a Zöldmáj tanya, melynek romosodó épületeit a legfelső, legnagyobb rét szélén találjuk. Elsőként a beomlott tetejű istálló tűnik elő jobbra, majd felette a pajta, míg az út túloldalán a kőház falai maradtak meg a legépebben. A hegységben több hasonló hegyi tanya romja is fellelhető, bár legtöbbjüket már csak a zsugorodó kaszálórétek jelzik.

A széles pányoki és kékedi határban

A rét szélén tekintélyes öreg tölgy- és magfák között lépünk vissza az erdőbe, és vágunk át a két völgyfő közötti hágóban, hogy a túloldalon lankásan ereszkedve, bozótos fenyőerdőben érjünk ki Pányok határába. Az ösvény egy széles szekérútra vált, melyen a falu körüli megművelt területek érhetők el. Egy kis gyümölcsös, a vidékre jellemző gönci barackos mellett elhaladva egyre jobban kitárul a panoráma a tágas Hernád-völgy felett. Karnyújtásnyira alattunk a kassai olvasztó örökkön füstölgő kéményei jelzik az ipar pillérét. Az acélmű a Gömör-Szepesi-érchegység nyersanyagával, később import orosz gázzal és érccel fejlődött a tágabb térség meghatározó iparegyüttesévé. Részben a diósgyőri acélgyártás végnapjai is a konkurenciát felvásárló kassai cégóriásnak tudhatóak be.

Pányok csendes településére egy sekély völgyecskében ereszkedünk, bár éppen csak pár házat érintünk a hagyományosan megmaradt falukép egy jellemző szeletével. Pányok (ahogy Kéked és még pár Hernád-parti település) fejlődése megtorpant a világháború után meghúzott új határ hatására, mely leválasztotta a térséget az éltető nagyvárosról, Kassáról. A schengeni határok változtattak csak az elöregedő falu demográfiai jellemzőin, amikor a túloldalinál olcsóbbnak számító határ menti magyar falvakba kezdtek költözni a kassaiak.

A falu feletti dombháton, szántók között vágunk át Kékedre, amely Felsőkékeddel együtt hazánk legészakibb települése. Központjában áll a Kékedi család pompás középkori eredetű kastélya, amit a felvidéki szász Melczerek birtokoltak évszázadokon át. A Zombory család építtette át a 19. században, mai képét ekkor nyerte el.

Kéked alsó végére kanyarodik be a Z+ jelzés, melyről a falu központjában a S jelzésre pártolunk át, hogy aztán az utolsó házaknál balra befordulva, a patak túloldalán hagyjuk el a települést. Felettünk az egykor szebb napokat látott Kékedfürdő termálforrás táplálta fürdőházai állnak. A helyi néphagyomány szerint még Mátyás király is megmártózott a vízfakadás vizében vadászatai után. Annyi bizonyos, hogy a 19. században virágzott itt a fürdőélet, 30 vendégszobával és melegített kádas fürdővel várták a vendégeket. A létesítmény a világháború alatt megrongálódott, majd az új határ fő közönségétől, a kassai polgárságtól elválasztotta - ennek ellenére felújították, és a megyei tanács üdülőjeként üzemelt még évekig. Jelenleg a kénes gyógyvíz a patakba folyik, gyógyhatása kihasználatlan.

Vissza a rengetegbe

A fürdő melletti rét szélén elhagyjuk a települést, és belépünk a sűrű erdőségégbe, amely innentől a túra végéig, Telkibányáig borítja utunkat. Eleinte még a délnyugati fekvésű, bozótos tölgyesben kaptatunk, de a falu feletti vízműnél bekanyarodunk a Hosszú-völgybe. Egy bő kilométeren keresztül a Kéked és Hollóháza közötti országutat követjük. Amkor az aszfalt tekergőző kapaszkodásba kezd a hegyoldalban, mi maradunk a völgytalpon, és dózerúton folytatjuk a beszűkülő völgyben. A zárt erdő a sziklás oldalból aláhullt görgetegekkel telik meg két mellékvölgy találkozásánál. Itt találjuk a Radácsi-követ, melyen középkori birtokjelzésre lehet figyelmes a kutató szem. Felettünk ugyanis a Nagy-Pál-hegy, tőle délre a Kánya-hegy ormai magasodnak, ahol a középkorban intenzív bányászat folyt. Károly Róbert király idejében pedig határjelzésekkel rendezték az addig tisztázatlan birtokviszonyokat.

A völgyfőben magunk mögött hagyva a patakot egyre meredekebb térszínen kaptatunk fel a Hernád és a Bodrog közötti vízválasztó gerincre, a Hálisten-tetőre. Ott (jobbra) átváltunk a P+ jelzésre, mely dél felé kanyarodva a Kis- és Nagy-Pál-hegyek között kapcsolódik a Rákóczi úthoz és a Szent Erzsébet-zarándokúthoz. A hegység belső vidékén együtt haladó vándorutak a térség középkori várait köti össze Sárospatak és Füzér között Solymos, Regéc és az Amadé-vár érintésével, míg Füzértől a zarándokút a határ túloldalán folytatódik Szent Erzsébet kassai sírjáig. A Hollóháza feletti oldalban, a P jelzésen (jobbra) visszakanyarodunk Telkibánya irányába. A Nagy-Pál-hegy oldalában zárt bükkösben vezet a széles dózerút, majd a Hármashatár fenyveseiből áttérünk a Kánya-hegy tölgyesekkel lankás nyugati oldalára.

A Rákóczi úton vissza Telkibányára

A P jelzés a lankásan ereszkedő dózerutat követi öreg tölgyesekben, végig a Kánya-hegy lábáig. Az arany- és ezüstércet őrző hegybe tárókat mélyítettek a középkor végén, hogy mind mélyebbre hatolva férjenek hozzá az értékes telérekhez. A sűrű erdő a Mária-bánya lepusztult maradványait rejti, de a tárók faácsolatát, a meddőből halmozott teraszokat még felfedezhetjük a mind meredekebbé váló felszín peremén, pár perc sétára a dózerúttól.

A turistaút Telkibánya határában ligetek közé ér; a tisztásokkal kitárulkozó tájban feltűnnek a délre magasodó vulkánok csúcsai, a Tokaji-hegység sűrű erdőkkel fedett belső vidékei. A dűlő tágas rétjein már murvaúton caplatunk. A P jelzés pár száz méter után balra lekanyarodik a Hegyköz és a Hernád-völgy között átvezető országútra. Bő kilométert bandukolunk az aszfalt szélén, mire elérjük Telkibánya első házait. A református templom alatt elsétálunk az egykori porcelángyár épülete mellett, mely manapság a település ipartörténeti emlékeit és történelmét mutatja be látványos életképek, középkori és újkori használati tárgyak, fotók és dokumentációk felhasználásával.

A beszűkülő erdős völgykatlant elhagyva, a református templom után csatlakozik az Ósva tágas völgye, mely a Tokaji-hegység belső vidékeinek vizét vezeti le a Hernád felé. A kiszélesedő patak partján érkezünk vissza a falu központjába, a községházához és a katolikus templomhoz, ahol hosszú körtúránk bezárul.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Telkibányára busszal jutunk Hidasnémeti felől, illetve Sátoraljaújhely felől is van néhány átmenő járat.

  • A Telkibánya, községháza megállónál kell leszállnunk, és itt is ér véget a túra.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • A falu központjában, a közért előtti parkolóban hagyhatjuk autónkat, ahonnan a túra is indul.

Koordináták

DD
48.485711, 21.354469
DMS
48°29'08.6"N 21°21'16.1"E
UTM
34U 526192 5370348
w3w 
///tudomány.zenék.erjeszt
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, étel, ital, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
21,3 km
Időtartam
6:25 óra
Szintemelkedés
630 m
Szintcsökkenés
630 m
Legmagasabb pont
569 m
Legalacsonyabb pont
202 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 5 Útpontok
  • 5 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp