Zirc – Csőszpuszta (OKT 20. napi túra)

A „Bakony fővárosából”, hazánk legmagasabban fekvő városi rangú településéről kezdjük a túrát. Zirc vasútállomásán találjuk a Kéktúra bélyegzőjét, majd az Állomás utcán pár métert gyalogolva csatlakozunk rá a Köztársaság utcát követő K jelzésre, amely Nagyesztergárig végig aszfalton vezet. A szántók között kanyargó, két kilométeres szakasz során érdemes visszatekinteni a magunk mögött hagyott városra, illetve a Magas-Bakony vonulataira. Nagyesztergár főutcáján (Radnóti Miklós u.), a település házainak szorításában különösebb látnivaló nem akad, majd jobbra fordulva az Erdei Ferenc utcán a természet felé vesszük az irányt. (A falu helytörténeti kiállításának otthont adó Purgly-kastélyt, illetve Ányos Pál pálos szerzetes szülőházát a Kéktúra nem érinti.)

Kezdetben panorámás legelő, majd akácos mentén ereszkedünk be a Gaja patakvölgyébe, amely idővel egyre mélyebb térszínen vezet keleti irányba. Bozóttól, szedertől beszűkülő ösvényen követjük a Bakony keleti felének legjelentősebb, nagy vízhozamú vízfolyását. Tisztaságát jellemzi, hogy megél benne a pisztráng, s más halfajták is kedvelik. Egy irtásfolton átkelve romos épületre lehetünk figyelmesek: az egykori magtár Veimpuszta utolsó hírmondója. A középkori eredetű településnek az 1960-as években még 200 lakosa volt, végül a szocialista utópia földig rombolta, lakóit a környék településeire költöztették. Mára csupán a magtár romja, a temető és néhány villanyoszlop maradt meg a természet által visszafoglalt faluból.

Áradás idején nehézségeket hordozó gázlókon átkelve, a Cser-hát kanyargós, hullámzó útján érkezünk meg Bakonynána határába. A településre már aszfalton térünk be, amely az Alkotmány utca és a Tési út kereszteződéséhez vezet. Itt, egy oszlopra erősítve találjuk túránk bélyegzőjét. Ugyanitt nyomóskút szolgáltat frissítőt, de aki mást is be akar szerezni, annak Bakonynánán plusz métereket kell gyalogolnia – a K jelzés éppen csak érinti a falut, mielőtt visszatér a Gaja mellé.

Bakonynána – Jásd

Kavicsos sétányon gyalogolunk az egykori fűrészmalom épületéhez, ami ma vendégház. Megkerülve az épületet, a patak meredek partfalán futó ösvényen harántolunk. Nagyobb vízhozam idején hallhatjuk az alattunk zúgó Gaját, melynek vadregényes szurdokába néhol bele is látunk. A K jelzés azonban nem vezet el a víz útjának legizgalmasabb pontjához, a Római-fürdő néven ismert bámulatos sziklakatlanhoz. Ne hagyjuk ki a KΩ jelzés csupán pár száz méteres kitérőjét, amelynek kiágazásánál esőbeállókkal, tűzrakókkal ellátott erdei pihenőt is találunk.

A Bakony jellegzetes sziklaszorosainak egyik legimpozánsabb tagja a Római-fürdő vízeséssel és bővizű, sebes patakkal ékesített, vadregényes szurdoka. A mesés sziklafolyosót a Gaja vájta ki a hegységet felépítő mészkőből, melynek sziklalépcsőin főként nagyobb esőzést követően dübörögve bukik alá a hömpölygő vízfolyam. (A sziklafal felső részén található a bakonyi betyár rejteke, a Savanyó Jóska-barlang.) A mohától zöldellő falú, rövid sziklasikátoron alacsony vízállásnál végig is sétálhatunk, hogy a túloldalt induló erdészeti úton visszataláljunk a Kéktúrára.

A K jelzés továbbra is a Gaja felett oldalaz, majd ahogy szelídül a völgyszoros meredeksége, letérünk a patak mellé, amin végül át is kelünk. Az út a Vadalmásnak nevezett hegyoldalban kanyarog tovább keleti irányban, végül visszatér a bal partra. Ezen a romantikus szakaszon több esőbeállóval, tűzrakóval, néhol kis fahidakkal kialakított erdei pihenőt találunk, melyek mindegyike kiváló helyszín családi piknikhez, szalonnasütéshez, illetve sátrazáshoz. A legjobban felszerelt a Vadalmás-forrás, amely a patak túlsó partján található, és fedett építményeinek, valamint jó felszereltségének köszönhetően a környék legjobb bivak- és sátorhelye – még forrásvizet is szolgáltat.

Továbbra is a patakot követjük, de lassan kiérünk az egyre tágasabb szorosból. A vadregényes táj egy csapásra eltűnik, szelíden hullámzó dombokkal szegélyezett, virágos mező kerül a helyére. Egy merőben más hangulatú Bakonyt ismerhetünk meg, miközben szekérutat követve virágos réten kelünk át, és ismét emblematikus bakonyi helyszínre, a jásdi Szent-kúthoz érkezünk.

A Jásd határában található forrás 600 évnél is régebbi, a néphagyomány szerint vize gyógyító hatású, ennek köszönhetően az egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban. A korábbi fakápolna helyére 1825–1837 között épült barokk-rokokó stílusban a jelenleg is látható szentély, később pedig padok és szobrok is helyet kaptak a ma már elkerített területen.

A Szent-kúttól néhány perces sétával érünk be Jásdra, a valamivel több mint 700 lelket számláló, Árpád-korban alapított községbe. A török hódoltságot követően szlovákokkal és németekkel telepítették újra a falut, ami a mai településképet és a lakosság egy részének identitását is meghatározza. Az egyik bélyegzőt a kis boltnál, a másikat a Kossuth Lajos utca és a Patak utca kereszteződésében, táblán találjuk.

Jásd – Csőszpuszta (Tés)

Jásdról tovaindulva ismét átkelünk a Gaján, majd nem túl meredek kaptatón déli irányba követjük a K jelzéseket. Újfent változik a táj, és sűrű bükkösben, szűk ösvényen haladunk, mígnem elérjük a Siska-kutat. Úgy tartják erről a forrásról, hogy nagy esőzések után szökőkútszerűen tör fel belőle a hordalékkal barnára színezett víz. A jelenséget, amíg létezett, alighanem az okozta, hogy a vízfakadás a Tési-fennsík lábánál fakad, ezért a plató kőzettestének tárolóiban felgyűlő víz ideiglenes nyomása működtetett „szökőkutat”.

Továbbra is felfelé tartunk a zölddel benőtt szűk ösvényen, és egy erdészeti utat keresztezve újabb látnivalóhoz tehetünk kitérőt. A K▲ jelzés vezet el a Gróf Széchenyi Zsigmond-kilátóhoz. A vadászról, utazóról és egyben íróról elkeresztelt, 18 m magas, fagerendás kilátóról legfőképp a Bakony északi tájaira lehet rálátni. A hegység e részének szeles mivoltját jól jelzik a távolban forgó szélerőművek. Sajnos a panorámát némiképp csúfítja az öreg bükkösök tarvágásokkal szabdalt képe, de ezzel együtt is csodás kilátópontról beszélhetünk.

Visszatérve a K jelzésre, továbbra is ritkás, hagyásfákkal tarkított fiatalosban emelkedünk. Csupán pár száz métert kell megtennünk, hogy a meredek kaptatón felérjünk a festői Tési-fennsíkra. A Bakonynánától Tésig tartó, roppant változatos Kéktúra-szakaszon ismét új arcát mutatja a Bakony. Tést az északi határában érjük el, és mielőtt szétnézhetnénk, a K jelzés máris keletnek fordul a főúton, és az Alba Regia Barlangkutató Központnál található bélyegző felé veszi az irányt. De ne siessünk annyira; szánjuk időt és energiát a szeles plató egyedi díszeinek megcsodálására!

Tés fő látványossága a Dunántúlon ritkaságnak számító két szélmalom: az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes és látogatható. A holland típusú szélmalmok jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog, a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük pedig a hatvitorlás szárnyból áll. Kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is megőröltek.

A népi, ipartörténeti műemlék szélmalmok megtekintését érdemes összekapcsolni a Táncsics utca 20. szám alatti udvarban található kovácsműhely megtekintésével. Cseszneki Ferenc uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött műhelye méltó módon őrzi a tési iparosok emlékét, de más helytörténeti érdekességet és régen használt mezőgazdasági szerszámokat is láthatunk itt.

A K jelzés Tésről (egy melegételt is kínáló büfé és kocsma érintésével) Csőszpuszta felé veszi az irányt, amit az országúton trappolva érünk el. Itt találjuk a soron következő bélyegzőt, valamint a Bakony leghosszabb, legmélyebb, egyben hazánk negyedik legmélyebb barlangjának kutatóállomását. (Maga a barlang innen két kilométerre nyílik.)

A fokozottan védett Alba Regia-barlang lezárt járatainak látogatásához engedély és barlangászgyakorlat szükséges, így a laikusok számára föld alatti élményeket nem tartogat. A kutatóállomás laboratóriumi és kiállítási helyiségei viszont lehetőséget adnak a természeti értékek megismerésére, de a látogatáshoz előzetes időpont-egyeztetés szükséges. A kutatóállomás épületénél padok nyújtanak kényelmet.

Túránk végpontjától alig pár méterre a Tési elágazás buszmegállója biztosít kiszállási pontot.