Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A Gaja sziklaszurdokának vonzásában

· 15 értékelés · Gyalogtúra · Keleti Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Gaja-patak a Római-fürdő fölötti részen
    / A Gaja-patak a Római-fürdő fölötti részen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Római-fürdő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Irány a Gaja-szurdok
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szerteágazó bükkgyökérzet a löszfalban
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja-patak a Római-fürdő fölötti részen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Római-fürdő lépcsői
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadalmás-forrás pihenője
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Reggel a Vadalmás-forrásnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Vadalmás-forrásnál lévő pihenőhelyről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja erdős völgye
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelző a Gaja túlpartján
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P jelzésen Bakonynána felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei kerékpártároló
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Geológiai feltárás Bakonynána felé, a P jelzésen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Geológiai feltárás
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P jelzésen Bakonynána felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyökér-mikrokozmosz
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 7 6 5 4 3 2 1 km Római-fürdő

Az emberi és a geológiai múlt emlékei is megelevenednek ezen a könnyű, erdei sétának beillő körtúrán, ami a Bakony nevezetes helyszínét, a Gaja-patak egyik szurdokát járja be. Az útvonal kevés szintemelkedéssel és rövid távjával családoknak is ideális.
nyitva
könnyű
7,5 km
2:15 óra
214 m
214 m
Túránk helyszíne az Északi-Bakony két kistájának határvonalán vezet. A szelídebb Bakonyalját és a szurdokai miatt vadabb Keleti-Bakonyt a Gaja-völgy választja el. A Nagyesztergár mellett eredő patak magába gyűjti mindkét oldalról a lefolyó vizeket, és a hegyen át a Mezőföld síkjára szállítja. Hosszú és kanyargós völgye helyenként merész kőszurdokokban vezet. Bakonynána közelében mintegy 2 km-es, mély és meredek falú kanyont vájt a sziklába, mely lenyűgöző élményt nyújt. A leszakadó mészkőfalak között a Római-fürdőként ismert vízesés és környezete lesz túránk csúcspontja, aminek élményét pluszban fokozza, hogy a zuhatag felett beleshetünk a Savanyó Jóska-barlang ásító szájába is. Útközben vizet vehetünk a Vadalmás-forrás hűsítő karsztforrásából, és jól kiépített erdei pihenőhelyeken lazulhatunk továbbindulás előtt. Kirándulásunk első szakasza jellegzetes szurdoktúra, míg a második felében a Gaja túloldala feletti szállítóúton térünk vissza kiindulópontunkra.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2020-06-05

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
343 m
Legalacsonyabb pont
262 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Római-fürdő és a Savanyó Jóska-barlang környékén elővigyázatosan, körültekintően mozogjunk!

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Bakonynána, Petőfi Sándor utca buszmegálló (320 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.276191, 17.972979
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°16'34.3"N 17°58'22.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 724847 5240144
w3w (what3words) 
///dedikál.épül.dobogós

Végpont

Bakonynána, Petőfi Sándor utca buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Bakonynána főutcáján a K+ jelzésen déli irányba indulunk.
  • A falu végén balra, a K jelzésre fordulunk, és a Gaja-patak mentén a János-árokig sétálunk.
  • Az erdei pihenőhelytől a KΩ jelek kalauzolnak a Római fürdő vízeséséhez és a Savanyó Jóska-barlanghoz.
  • Visszatérve a pihenőhöz a K jelzésen megyünk tovább a következő elágazásig.
  • Jobbra térve a K● jeleken a Vadalmás-forrásig lépdelünk.
  • A csorgótól a P● jelzés ösvényén túrázunk a közeli széles szállítóút kereszteződéséig.
  • Jobbra fordulva rajta, a P jelek mentén, a Gaja völgyével párhuzamosan haladva a Bakonynána-Tés műútig baktatunk.
  • Az aszfaltra lépve, a K+ jelzést követve visszatérünk Bakonynánára.

 Túraleírás

Bakonyi malmok emléke

Bakonynána főutcáján a K+ jelzések mentén, Olaszfalu irányába menetelve kezdünk bele túránkba. A község szélén elérjük a Tésre vezető országút kereszteződését, ahonnan az Országos Kéktúra útvonalának K jeleit követjük tovább. Hamar elhagyjuk az aszfaltot, és egy széles murvaúton a Prémmalomhoz bandukolunk. A jelenleg vendégházként funkcionáló kőépület a 20. század közepéig malomként működött, hajtásáról az erdőszélen csordogáló Gaja-patak gondoskodott. A Bakony sebes vízfolyásaira számos hasonló szerkezet épült a múltban, és a legtöbb falu határában dolgozott belőlük néhány. A Gaja felső szakaszán és mellékágain az 1940-es években még 9 malom működött eltérő feladattal. Nemcsak a gabonát őrölték, hanem darálásra, hántolásra, fűrészelésre és a gyapjú feldolgozására (kallómalom) is használták őket. A II. világháború utáni pártállami időkben elvették a molnároktól az üzemeket, ezt követően pusztult el legtöbbjük. A közelmúltban sikerült néhányat megmenteni - ilyen a Prémmalom is, ami előtt éppen állunk, vagy az üzemképes Poós- és Vadalmás-malom a szomszédos Jásd határában. A legkorábbi forrás, ami malmot említ a Gaján, 1410-ből származik; mutatja, milyen régi hagyománya van a környéken a vízenergia felhasználásának.

Utunk tengelye: a Gaja

Deszkakerítés menti ösvényen kezdünk behatolni a Gaja sejtelmes völgyébe a K jelzésen. Fahídon kelünk át egyik mellékvizén, majd egy apartmanház épületei és kerítése után mintegy varázsütésre a patak partján találjuk magunkat. Túránk további szakaszán hol közvetlenül a meder mentén járunk, hol némileg eltávolodva, de végig a Gaja vonzásában.

A Bakony túlnyomórészt üledékes kőzetekből épül fel, amelynek repedéshálózatába a csapadékvíz beszivárog, majd karsztforrásokon keresztül újra a felszínre kerül. Ezek a csorgók táplálják a hegység patakjait, amik sok helyen mély völgyeket oldottak a hegycsúcsok közé. A Keleti-Bakony legnagyobb vize a Gaja, teljes hossza megközelíti a 100 km-t, ebből kb. 40 km a hegyi szakasz. Nagyesztergár mellett találjuk forráságait, majd a Tési-fennsík előterében Fehérvárcsurgó felé kanyarog, hogy aztán a Móri-árok mélyületébe kerüljön, és végül a Mezőföld síkvidékén több más patakkal egyesülve Sárvíz néven folytassa útját. Vizének tisztaságát jellemzi, hogy megél benne a pisztráng, s más halfajták is kedvelik. Bizonyos szakaszain engedélyezett a horgászat.

A patak végig regényes környezetben tekereg, de két részlete különösen figyelemfelkeltő: Bodajk mellett és itt, Bakonynána szélén méretes sziklák között töri át magát, vad kőszurdokot létrehozva. Utóbbiba térünk be rövidesen.

Behatolás a szurdokba

Kezdetben a völgytalp feletti hegyoldalban sétálunk. A patakot ekkor inkább érezzük és halljuk, mint látjuk, de ahogy haladunk előre a buja aljnövényzetű szurdokerdő fái alatt, fokozatosan a víz partjához ereszkedünk. Az amúgy is rejtelmes hangulatot fokozza, mikor a pleisztocén jégkorszakok idején lerakódott anyagú sárgás löszfal mellé érünk, amelybe tekintélyes bükkök tekergőző gyökerei kapaszkodnak. Mintha egy szürreális festő pingálta volna az egymásba tekeredő fonatokat, amelyek valóságos mikrokozmoszt alkotnak az erdőn belül. A kőgörgeteges patak mellé érkezve feltűnnek a világos mészkősziklák, amelyekbe a sebes vízfolyás bevágta magát. Csodás látvány, de a java csak most következik!

A betorkolló János-árok szárazvölgye mellett kinyílik a kanyon, és kis tisztásra épített, több tucatnyi ember befogadására alkalmas pihenőhelyhez érkezünk. Az esőházakkal és tűzrakóval is komfortossá tett rétecskére egy fahídon tudunk a Gaja túlpartjára átkelni.

Római-fürdő: a groteszk fantasztikum

Innen a KΩ jeleken megyünk a völgy legizgalmasabb részére, a közeli Római fürdő szűkületéhez. Hatalmas mészkőpadok és függőleges sziklafalak, no meg a lezúduló víz robaja jelzi, amikor a többlépcsős vízeséshez jutunk. A katlan és környezete lenyűgöző, a kioldott üstök és medencék sorozata ihlette a környékbelieket az elnevezésre. Bár a Római Birodalom idején a térségen vezetett át egy kereskedelmi útvonal, nincs nyoma annak, hogy fürdőnek használták volna az ókorban. Az elénk táruló látványról Hamvas Béla így ír a Bakony című esszéjében: „A Római fürdőben van valami groteszk fantasztikum, mintha az amerikai Yellowstone parkból vágták volna ki és hozták volna ide. Hóbortos formájú sziklák, vadul zuhogó patak, vízesések, függő, háznagyságú fák és a hegyoldalban csupasz gyökerek.”

A Turistaság és Alpinizmus folyóirat egyik 1918-as számában pedig ezt olvashatjuk: "Toll nem tudja leírni e hely megkapó fenségét, elbűvölve állunk a vadul össze-vissza hányt sziklák közt zúgó, örvénylő, kavargó s itt-ott több méternyire is le-lezuhanó víz közelében s alig tudunk ráeszmélni arra, hogy itt most tulajdonképen a Bakonynak egy félreeső zugában állunk, nem pedig az Alpoknak vagy a Kárpátoknak legfeljebb arányaiban nagyobb, ritka szép helyén! ... Emeletnyi magas és függélyesen szaggatott sziklafalaktól körülvett, csodás szépségű szurdokvölgy ez, melynek persze semmi köze a rómaiakhoz, és csak valami tudálékos ember nevezte igy el régebben!"

Továbbmenve a zuhatag fölé vezető ösvényen a Savanyó Jóska barlang tátongó szájához látogathatunk el. Az üreg a patak fölé magasodó függőleges sziklafal oldalában oldódott ki, ideiglenesen be is kuckózhatunk a 12 méter hosszú kőodúba. A barlang előtti teraszon viszont körültekintően mozogjunk! A hírhedt bakonyi betyárról elnevezett mélyedés csakugyan jó búvóhely lehetett a törvény elől menekülőknek. Érdemes a barlang előterében vagy a vízesés kőpadjain megpihenni, gyönyörködni a természet e csodálatos szentéjében, telítődni a hely szellemével.

Átkelés a Gaja túlpartjára

Visszatérve a pihenőhelyhez átkelünk a gyalogbürün, és a K jelzésein folytatjuk a menetelést az erdészeti emlékmű mellett. Kiemelkedünk a völgy fölé, és kerítéssel övezett erdőrész kapujához érkezünk, ami után löszös mélyúton ereszkedünk újra a Gaja partjához. Keresztúthoz kerülünk, ahol jobbra a K● jelzéseire váltva a vízmű telephelyéhez jutunk. Innen van lehetőség a kiágazó jelöletlen ösvényen a Római fürdőhöz visszatérni, és a kanyont alsó perspektívából is megszemlélni.

Ívelt fahídon kelünk át a csobogó patak felett, és máris a bővizű Vadalmás-forrás kiépített pihenőjénél találjuk magunkat. Az ízletes és hűvös karsztvíz a fölöttünk terpeszkedő Tési-fennsík nyelőiből kapja utánpótlását, itt kerül újra felszínre a mészkő járat- és repedéshálózatán leszivárgó csapadék. Öreg fák tövébe, kis forrástóba érkezik a hegy leve, ahol megtölthetjük palackjainkat.

Visszatérés Bakonynánára

A padoktól a P● jelein megyünk tovább, és U alakú visszafordítóval a Gaja déli partja fölött a hegyoldalban kanyargó széles szállítóútba csatlakozunk, ahol jobbra térve a P jelzésre váltunk. A következő 2 kilométeren kellemes szintúton sétálunk gyertyános-bükkösben. A patak, bár közel van, innen már nem látjuk, az erdő ugyanis óvóan eltakarja a szurdokot. Érintünk egy padokkal, esőbeállóval és tűzrakóval kiépített pihenőt, mellette pedig az út bal oldalán érdekes geológiai feltárást veszünk észre. A kitakarózott sziklafal a Bakony keletkezéséről mesél. A hegység kőzeteinek alkotói túlnyomórészt a földtörténeti középidőben rakódtak le. Ekkor trópusi éghajlat uralkodott, a folyamatok pedig sekélytengeri környezetben mentek végbe. A kb. 100 millió évvel ezelőtt képződött rétegsorban jól látszik, hogy a mészkőre márga települt. Mindkettő üledékes kőzet, amelyek alapanyagai ebben a meleg tengerben rakódtak le. A kőzetalkotók fosszíliáit megtalálhatjuk a falban különféle fejlábúak és egysejtű mészvázasok képében.

Átkelünk egy mellékvízfolyásán, majd kb. negyed óra múlva a Bakonynána-Tés aszfaltút kanyarjában állunk, ahonnan a K+ jelzés az irányadó. Rövidesen feltűnnek Bakonynána házai. Betonhídon utoljára keresztezzük a Gaját, ahol búcsút inthetünk a pataknak, elválva vonzásából. A továbbiakban a már ismert úton jutunk vissza a falu központjába.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Zirc, Veszprém és Dudar felől érkező távolsági buszról a Bakonynána, Petőfi Sándor utca megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • Túra a buszmegállóból indul és ugyanoda tér vissza.

Autóval

  • A Bakonynánáról Tésre vezető műút kereszteződésében, a K+ és a K jelzések elágazásánál érdemes leparkolni az autót az út szélén (néhány járműnek van hely). Az útvonal így 1 km-rel rövidebbé válik - ez főképp a gyermekekkel túrázóknak jöhet jól.
  • Bakonynána központjától déli irányban, az Alkotmány úton, a K+ jelzés mentén bőven találunk a KRESZ szabályainak megfelelő parkolóhelyet az út mentén.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.276191, 17.972979
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°16'34.3"N 17°58'22.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 724847 5240144
w3w (what3words) 
///dedikál.épül.dobogós
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bakony turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,9
(15)
Profilkép
Lovassy Bernadett
2020-08-31 · Közösség
2020. augusztus 22
Fénykép: Lovassy Bernadett, Közösség
2020. augusztus 22.
Fénykép: Lovassy Bernadett, Közösség
2020. augusztus 22.
Fénykép: Lovassy Bernadett, Közösség
László Németh
2020-08-21 · Közösség
Babakocsival nem járható. Népszerű időpontban sokan vannak. Az Prém malomhoz vezető úton tudtunk megállni autóval de a malom előtt illetve az út elején is van kisebb parkoló. De a faluban több helyen is meg lehet állni. A turista ut a János-árokig néhány helyen szűk. Figyelni kell mert ha meg csúszik az ember akkor könnyen legurulhat jó pár métert a fák között. Sokan ugyan ezen az úton jönnek vissza felé is. Így többször félre kellett állni hogy elférünk. János-ároknál sok pad van és több tűzrakó hely is. Fedett padok is találhatók. 2020. augusztus második hetében a nagy eső miatt meg duzzadt patak elvitte a hidat. Mi kb a egy héttel később jártunk ott. Ekkor át lehetett kelni a patakon mert kevesebb volt a víz benne. 2020. szeptember közepére ígérték az új híd elkészítését. Több kuka is volt de a nagy tömeg miatt tele volt mindegyik. Érdemesebb haza vinni a szemetet ha már egyszer elhoztuk vissza fele is el lehet bírni.
Mutass többet!
Római fürdő vizesés
Fénykép: Németh László, Közösség
Hegedüs László
2020-08-01 · Közösség
Gyönyörű kiránduló hely, könnyű túra a gyerekek is jól bírták. Most vízesés nem volt, de így is csodálatos a Római fürdő. Vissza fele a műúton figyelni kell mert autó és motor forgalom van, ez a része nem valami kalandos a túrának.
Mutass többet!
Római fürdő
Fénykép: Hegedüs László, Közösség
Szúrdok
Fénykép: Hegedüs László, Közösség
Pihenőhely
Fénykép: Hegedüs László, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

2020. augusztus 22.
2020. augusztus 22
2020. augusztus 22.
2020. augusztus 22.
+ 43

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
7,5 km
Időtartam
2:15óra
Szintemelkedés
214 m
Szintcsökkenés
214 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet Állattani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!