A legendás Szarvas-kút környékén

Itiner:

• A Hotel Szarvaskút melletti Z◼ jelzésen kezdjük a sétát.
• Az erdei kereszteződésben jobbra kanyarodunk a Z jelzésre.
• A Zsellérek-legelője mellett jobbra térünk a Z↺ jelek mentén.
• A Király-pataknál jobbra fordulva a P↺ jelzés útjára váltunk.
• A Zirc-Bakonybél műút mellett balra a Z● jelzésre fordulunk, és a Szarvas-kút érintésével visszatérünk Szarvaskútra.

Túraleírás:

Szarvaskútról az erdőbe

A Z◼ jelzésen kezdjük meg túránkat a Szarvaskút Hotel bekötőútján. Néhány lépés után elfogy lábunk alól az aszfalt, murvaúton menetelünk tovább. Az étteremmel is rendelkező, színvonalas szálláshely udvara ad helyszínt szombatonként a Bakonyi Termelői Piacnak, ahol a környékbeli kistermelők kínálják különböző finomságaikat és kézműves portékáikat. Ha épp piaci napon érkezünk, az útravalót is megvásárolhatjuk itt. Az árusok többek között tojást, füstölt húst, sajtot, tejterméket, mézet, lekvárt, szörpöt, lisztet kínálnak, ezek mellett bor, pálinka, gomba és erdei-, valamint idényjellegű zöldségek és gyümölcsök is kaphatók.

Mellőzzük az épületcsoport melletti, idilli környezetű, kicsiny tavat (közelebbről majd visszatértünkben ismerkedünk vele), aztán vízmosáson átkelve, egy fiatal erdő kényelmesen emelkedő mélyútján folytatjuk. A régi bakonyi rengetegeknek ma már többnyire csak emlékük él, az évszázados erdőgazdálkodás miatt az öreg erdők javarészt eltűntek. Keresztezzük egy villanyvezeték füves pásztáját, túloldalán középkorú elegyes bükkös fái közé lépünk. Az út mellett egy helyen vizenyős dagonyagödröt látunk, az erdő állatainak hűsölő helyét. Rövidesen az 514 méter magas Csengő-hegy északi oldalát érintjük; ez teljes útvonalunk legmagasabb pontja.

Átvágunk a következő nyiladékon, majd elágazáshoz érkezünk. IMiután a Z jelzésre térünk jobb kéz felé, egy darabig a Rómer Flórisról elnevezett emlékúton haladunk. Ez a turistaút 72 km hosszan nagy ívet rajzolva kanyarog az Öreg-Bakonyban és környékén, a hegység változatos részeit felfűzve. Az út névadója Rómer Flóris bencés tanár, aki az első átfogó tudományos művet írta a Bakonyról a 19. században. A hegység kutatása mellett az ország sok más táján is megfordult, rendkívül széles érdeklődési körű és szerteágazó tevékenységű tudós volt. Őt tartjuk a magyar régészettudomány, művészettörténet és műemlékvédelem egyik megteremtőjének is. Bár most csak 1,5 km-t megyünk ezen a szakaszon, máskor érdemes lehet végigjárni akár a teljes útvonalat, jobban ismerkedve a hegységgel.

Apró tájmozaikok között

Keresztezzük egy többnyire száraz vízmosás árkát, aztán szűkös ösvényre irányít a jelzés. Kerítéssel lehatárolt erdőrész mentén megyünk tovább; jobbról a fémdrótok, balról a benyúló faágak és lombok nehezítik a haladást. A vendégmarasztaló szakasz után szántóföld szélén érkezünk az újabb elágazáshoz, ahol jobbra a Z↺ jelzésre kanyarodunk. (Ha továbbmegyünk a Z jeleken, 600 méter után egy kilátópontról Zircre, Olaszfalura és a Tési-fennsík szélére kapunk panorámát.) Gyertyánok és tölgyek alatt, sűrű aljnövényzeten átvágva a Zsellérek legelőjénél nyílt terepre jutunk. A környék látványa innen feltárul: a facsoportokkal tarkított, rendezett kaszálók mögött Olaszfalu házai és a Tési-fennsík nyugati pereme jelenik meg.

Ereszkedni kezdünk, utunk kanyarjából a zirci apátsági templom kettős tornya bukkan elő a Cuha-völgy irányában. Légvezeték alatt megyünk el, majd áttalpalunk a Zirc-Bakonybél autóút aszfaltsávján. Erdőmozaikokkal elválasztott kaszálókon, magaslesek mellett ballagunk, ahonnan az Eplény feletti hegyekre látunk rá. Egy virágos réten irányítótáblához jutunk, ahol a jobbra tartó P↺ jelzést választjuk, és nyílt térszínen, a Király-patak vizenyős-zsombékos lapályán fűzfák, égerek előtt haladunk el. Nemsokára egy náddal, sással borított tavacska partján tanulmányozhatjuk közelebbről a különleges vizes élőhelyet. Magas bükkfák közé lépve véget ér a fedetlen terület, és megváltozik a táj hangulata. A Bakony sajátos (hűvösebb és csapadékosabb) mezoklímája következtében a viszonylag kis tengerszint feletti magasság ellenére is jelentősebb a bükkös zóna kiterjedése. A ligetes erdőrészen bozótosban keresgéljük ösvényünket a szürkés törzsek alatt. Egy susnyás szakaszon átvágva széles kövesútra toppanunk, amelyen jobbra térve immár jól járható terepen, a Király-kúti-erdő csinos bükkösében érkezünk a korábban már keresztezett zirci aszfaltúthoz. Ezúttal nem kelünk át rajta (kivéve, ha leülnénk kicsit, ugyanis az út túloldalán padokkal, asztalokkal kiépített Szarvas-kúti autóspihenő nyújt erre lehetőséget) hanem a Z● jelek mentén balra újra az erdőbe lépünk. A hegyoldalban leereszkedve átkelünk a patak gázlóján, és az erdőszélen irányt tartva feltűnnek az Aklihoz tartozó épületek, mezőgazdasági területek.

Szarvas-kút

Keresztezzük a már jól ismert országutat, majd egy rövid erdei sétát követően a Szarvaskút Hotel melletti felduzzasztott tóhoz jutunk. A kies fekvésű mesterséges állóvíz partján sétálva a Szarvas-kút kőtoronnyal és kőmedencével foglalt csorgójánál épült pihenőhelyen fújhatjuk ki magunkat túránk végén. A Bakonyban kútnak hívott forrásokhoz sokhelyütt legenda is társul. Az évszázadokon át érintetlen rengetegnek számító hegységben, nagy szarvascsordák éltek, ami a vadászokat is ide vonzotta. A történet szerint itt sebzett meg egy szép trófeájú hímet egy puskás. A sérült bika azonban nagyokat kortyolt a hűs, tiszta vízből, és láss csodát: visszanyerte erejét. A hirtelen felépült nemes vad a sűrűbe nyargalva elmenekült. Ennek emlékét őrzi nevében a Szarvas-kút, amely vízzel táplálja a kis tavat. Napjainkban is előfordul, hogy az erdői vadjai kijönnek ide szomjukat csillapítani.

Átkelünk a fahídon, és balra fordulva érkezünk vissza a parkolóhoz, illetve a buszmegállóhoz.