Zirci Arborétum

A Kert története

A 18 hektáron fekvő „fás-kert” – melyet angolkertnek is neveznek – alapítása a 18. század második felére tehető. 1753-ban a ciszterci monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Feltehetően ekkor vágták ki a későbbi arborétum területének eredeti faállományát – kivéve néhány faegyedet, melyek legidősebbike a kb. 400 éves kocsányos tölgy.

A főbejáratnál lévő halastavat 1720 körül létesítették, a szerzetesi fegyelemben gyakran előírt böjt miatt. A parkot a bővizű, a Bakony magasabb részeiről érkező Cuha-patak szeli át, melyre a két barokk stílusú kőhíd 1759-ben épült.

Jelentős telepítések történtek Dréta Antal – kormányzó perjel, majd apát – idejében, aki 1803-ban Gregorius Mayer „angolkertészt” fogadta fel a munkálatok elvégzésére. Ebben az időszakban telepítették a közel 400 méter hosszú, híres hársfasort.

1855-ben a Cuhának – mely addig a halastavon folyt keresztül – új medret ástak, erre az időszakra tehető a vízesés és a filagória létesítése is. Az Arborétumot átszelő vízfolyás kő- és fahídjaival, a lépcsős vízeséssel, másutt természetes mederszakaszaival különleges, megkapó látvány. Kiemelkedő a tó környékének festői képe a sziklakerttel.

A Zirci Arborétum a klasszikus, túlzásoktól mentes angolkerti stílus egyik legszebb, legépeb­ben fennmaradt korai példája, ezért hazánk nevezetes történeti kertje.

Botanikai értékek

A Zirci Arborétum hazánk legmagasabban fekvő gyűjteményes kertje, amelynek klímája számos különleges növényfaj számára kedvez. A Kert fáinak, cserjéinek 80%-a lombhullató, és mintegy hetven a tűlevelű fafaj. Nagyobb összefüggő területen a Bakonyra jellemző őshonos fákat, cserjéket találunk, de jelentősek a más földrészről származó fajokkal betelepített részek is. Szép színfoltjai a gyűjteménynek a magnóliafélékhez tartozó liliomfák. Juharból mintegy harminc faj fordul elő, gazdag a nyír-, hárs-, és kőrisgyűjtemény, tölgyekből pedig tizennégy faj és változat található. A tiszafákat a 19. század első felében Szentgál környékéről telepítették be.

Szép élmény a látogatóknak megpihenni a kerti filagóriánál, vagy a közel negyven méter magasságot elérő hársfák tövében álló emlékműnél, amely az egykori zirci főapátot, egyháztörténészt, Békefi Remiget ábrázolja. A parkban megtaláljuk I. András király teljesalakos szobrát is. Az ajánlott útvonalat követve megismerhető mintegy száz különleges faegyed, köztük a 170 éves jurányi hárs és a gumiszerű kéreggel büszkélkedő amur menti parásfa.

Egyedi szépséget mutat az északi bejárattól induló kétszáz éves kislevelű hársfasor is.

Természetvédelem

A jelentős természeti értéket képviselő arborétum 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület. A parkban számos védett hazai növény talált otthonra, melyek egy része a Bakony, s bizonyos mértékben a Kert spontán betelepült lakója. Ilyenek az orchideák, mint például a nöszőfüvek és a madársisakok. Találunk még farkasboroszlánt, pirosló hunyort, téltemetőt, tavaszi tőzikéket, hóvirágot és erdei cikláment.

Oktatás és kutatás

Az Arborétum jelenlegi növényanyaga és adottságai alapján alkalmas a bakonyi természetes fa- és cserjefajok és azok változatainak bemutatására. Az ismeretterjesztésen túl az oktatást és a kutatást is szolgálja: egyetemi hallgatók szakdolgozatainak, a Bakonyi Múzeum és más intézmények kutatói munkáinak színhelye, botanikai és zoológiai téren egyaránt.

Nyitvatartás

• kedd-vasárnap: 9:00-17:00

Belépés csak az apátsági udvar (Rákóczi tér 1.) felől lehetséges!

Árak:

A pontos árakról tájékozódj a szolgáltató honlapján!

• Felnőtt jegy: 1200 Ft
• Kedvezményes (diák/nyugdíjas): 1100 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt+2 gyerek): 4400 Ft
• Esküvői fotózás: 18 000 Ft
• Szakvezetés 1,5 óra: 12 000 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2023 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!