Zirci Ciszterci Apátság

A 12. század végén III. Béla Franciaországból, a kor legnagyobb apátságából jött szerzetesekkel alapította a mai intézmény elődjét. Az akkori, torony nélküli, gótikus templom és kolostor vesztét a török haderő okozta - az előle menekülő szerzetesek magára hagyták az épületet, melyet aztán a hódítók feldúltak.

A 18. század elején német családok betelepítésével tették újra lakottá Zircet, nem sokkal később, 1732-ben érkeztek a Sziléziában található Heinrichauból azok a szerzetesek, akik a mai apátsági templomot építették. 20 évvel később, 1752-ben szentelték fel az épületegyüttest. A zirci apátság 1814-től fogva önálló, ekkortól a magyarországi ciszterci rend központja. 1950-ben az egyházromboló törekvések jegyében a kolostort megszüntették, a szerzeteseket elzavarták. Csak a rendszerváltás idején, 1990-ben térhettek vissza, hogy ismét birtokba vegyék épületüket.

Az apátság egyszerre turisztikai látványosság, a benne élő szerzetesek otthona, és a város plébániatemploma is. A templomnak két orgonája van: a karzaton egy német romantikus orgona a liturgiák kíséretét szolgáltatja, míg a szentély hangszere a szerzetesek imájához készült. A főoltár az ország legnagyobb barokk oltárépítménye.

A ma látható templom 1738 és 1753 közt épült, tornyai egy évvel később készültek el, de mai formájukat többszöri átépítés során nyerték el. Az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch festette, aki a 18. század közepének egyik legnevesebb egyházi művésze. Az apátság kisebbik épülete 1732-ben készült el, csak jóval később, 1841-ben épült a nagyobb.

Az apátság műemlék könyvtára 65 000 kötetet számlál, az első példányok még az alapításkor érkező heinrichaui szerzetesektől származnak. A sok egyedülálló könyvet tartalmazó gyűjtemény szakvezetéssel látogatható. A séta során felkereshető nagyterem 1820-1830 közt készült intarziás berendezése a könyvtár leghíresebb értéke.

Az apátság szomszédságában varázslatos hangulatú arborétumot találunk, melynek 18 hektáros területe 1951 óta védett.

Az egykori narancsházban részben interaktív egyháztörténeti kiállítás is megtekinthető.

A 2005-ben történt restaurálás során az eredeti templombelsőt állították vissza.

Nyitvatartás

Bazilika:

• kedd-vasárnap: 9:00-17:00 
  • csak vezetéssel látogatható, vezetések keddtől-péntekig minden óra 45 perckor, szombat-vasárnap minden órában és óra 30 perckor

 Rend - és egyháztörténeti kiállítás:

• kedd-vasárnap: 9:00-17:00

Műemlék könyvtár

• kedd-vasárnap: 9:00-17:00
  • csak vezetéssel látogatható, vezetések minden óra 15 perckor

A templom zsolozsma miatt 12:30 és 13:30 között nem látogatható, illetve látogathatóságát esküvői, temetési, valamint az egyházi ünnepekhez kapcsolódó szertartások befolyásolhatják.

A templom és a könyvtár csak vezetéssel látogathatók, melyek időtartama fél-fél óra. A templomi vezetés minden egész és fél órakor indul, a könyvtári minden negyed és háromnegyed órakor.

Árak:

Bazilika látogatás

• Teljes árú: 800 Ft
• Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 700 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt+2 18 év alatti): 2800 Ft
• Csoportos (20 fő fölött): 600 Ft/fő

Egyház- és rendtörténeti kiállítás

• Teljes árú: 800 Ft
• Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 700 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt+2 18 év alatti): 2800 Ft
• Csoportos (20 fő fölött): 600 Ft/fő

Műemlék könyvtár

• Teljes árú: 800 Ft
• Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 400 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt+2 18 év alatti): 1 600 Ft
• Csoportos (20 fő fölött): 600 Ft/fő

Kombinált jegy (Bazilika, Kiállítás, Műemlékkönyvtár, Arborétum)

• Teljes árú: 3000 Ft
• Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 2500 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt+2 18 év alatti): 10 000 Ft
• Csoportos (20 fő fölött): 2000 Ft

Jegykiadás:

• március 15. – november 15.: 09:00 – 16:30 óráig
• november 16. – március 14.: 10:00 – 15:30 óráig

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!