Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Hajlított nyolcas a Bakony közepén

Gyalogtúra · Öreg-Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Kőris-hegy háta
    / A Kőris-hegy háta
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaút a Cuha völgyében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hódos-ér mellé érkezve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha-völgy sétánya
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőfejtők a Cuha szurdoka fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sétány a Cuha-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Porva fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes erdő a Zörög-tető oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Viadukt a Cuha-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zörög-tető felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha-szurdok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiemelkedve a Cuha-völgyből
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászház a Zörög-tető alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zörög-tetőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Matuzsálem a Hódos-érnél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Omlásvédő boltozat a Cuha-vasúton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei út Károlyháza közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dornyay Béla emlékúton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszatekintés a Kőris-hegyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklafal a Cuha mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hódos-ér
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cuha mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bozót mély árkot rejt Porva mellett
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Porva-Csesznek vasútállomása
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rómer Flóris emlékúton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Zörög-tetőre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köves út kíséri a Cuha-patakot
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Porvai érkezés
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázlóátkelés
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szálbükkös a Hosszú-Nagy-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Cuha-patak partján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emelkedés Károlyháza felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km

A Bakony elsősorban erdőségei és szurdokai miatt megfelelő turistacélpont, nyolcasként csomózódó útvonalunkon pedig kijut mindkettőből. Egész napos, sportos, a terep miatt mégis egyszerű túra a Bakony szelídebb hangulatait megismerni kívánóknak.
nyitva
könnyű
21,1 km
6:25 óra
677 m
677 m

„Megállok lihegve: Páris, Páris,
Ember-sűrűs, gigászi vadon.
Pandur-hada a szájas Dunának
Vághat utánam:
Vár a Szajna s elrejt a Bakony."

Ady Endre Páris, az én Bakonyom című verse a nyüzsgő, hatalmas nagyvárost méretei és sűrű emberi forgataga miatt érzékletesen az „erdők erdőjével", a Bakony menedékes rengetegével azonosítja. A Bakonywald avagy Bakonyerdő elnevezés évszázadokon keresztül legkiterjedtebb, „legzöldebb" tagja után az egész Dunántúli-középhegység területét jelölte. Az „erdő" utótag az alacsony vidéknek szól, melynek szellősen sorakozó, kupola formájú magaslatai és széles fennsíkjai általában nem keltik hegység benyomását. Az ember a fennsíkokon és a medencékben vetette meg a lábát, a magasabb hátak és a meredekebb lejtők a természet birodalmaként őrződtek meg - legalábbis egy darabig.

Igencsak nehéz dolga van annak a túrázónak, aki az emlegetett, zárt vadont próbálja maga elé képzelni a tájegység mai képe alapján. Talán a mozaikosság írja le legjobban a Bakony jelenkori jellegét: az erdős hátak és bércek alatt szántók, völgyi irtások és falvak terpeszkednek - igaz, ez régi vonás. Azonban maga az erdő sem egységes. Az ipari méretű, látszólag egyre nagyobb méreteket öltő fakitermelés (melynek egyik oka talán az ajkai hőerőmű csillapíthatatlan faéhsége) nem hagyott errefelé összefüggő rengeteget, és amint egy egész napos, hosszú vándorlás során azonnal szembetűnik, fakihordó utak, irtások, fiatalosok és egymás mellett sorakozó, sokszor eltérő fajú szálerdőfoltok váltakoznak szigorú táncrendben, gyors egymásutánban. A természet egészségesen kaotikus rendjének vonásait legföljebb csak a szűk pásztákban fennmaradt szurdokerdőkben és néhány aprócska erdőrészben fedezhetjük fel.

Mindezeket összevetve Porváról induló, hosszú erdei barangolással nyolcast leíró túránk a kontrasztok, egyben a (kétségkívül szükséges) gazdasági hasznosításnak alávetett erdőségek bemutatója. A falu környéki irtványokról rálátunk a zöld takarós hátakra (éppen a Bakony legmagasabb részére), majd a későbbiekben kifutón váltják egymást a különböző megjelenésű, hol jobban, hol kevésbé zilált erdőrészek. Útközben Vinye vendéglátóegységeinél frissülhetünk fel, majd belépünk a Cuha kiépített, mégis intenzívebb természetélményt nyújtó szurdokába - pedig viaduktok és alagutak között, köves út gázlóit taposva sétálunk. A szomszédos patakvölgy, a Hódos-ér felső szakasza hangulatos ugyan, de nem őrzi magán az egykori vadon nyomait. Patakparton térünk vissza a porvai kaszálókra, onnan pedig a falu főutcájára.

A szerző tippje

  • Porvát elhagyva az emelkedőn a turistaút a szántóba metsző árokba invitál: a helyenként nehezen járható vízmosás helyett jobban tesszük, ha annak peremén maradva párhuzamosan követjük a jelzést.
  • Porva-Cseszneken időszakosan tart nyitva az ország leglátványosabb hegyi vasútvonalát bemutató kis Vasúttörténeti kiállítása, érdemes rászánni némi időt.
  • Vinyén büfé és étterem várja a turistákat, de szállások sokasága közül is válogathatunk, így a túra két részre is osztható. Megszállva lehetőségünk nyílik a Bakony turisztikailag leginkább feltárt részét bebarangolni.
  • A túra több módon is variálható:
    • Indulhatunk a Porva-Csesznek vasútállomásról, illetve innen is távozhatunk. Minthogy az útvonal nyolcast formáz, két szárnya lényegében két különböző erdei túra, melyeket itt felezhetünk meg.
    • Vinye is lehet start- és végpont, illetve kiszállási hely - esetleg a túra északi, cuha-völgyi körének indító- és lezáróhelye.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-09-15

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
489 m
Legalacsonyabb pont
257 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra elején egy szűk vízmosásba fúrja magát a turistaút. Ha ezt a széléről, föntről követnénk, legyünk óvatosak, a sűrű növényzet sokszor elrejti szemünk elől a mélybe hajló, csúszós peremeket! Tartsunk távolságot!

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Porva, autóbusz-váróterem buszmegálló (370 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.308791, 17.814048
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°18'31.6"N 17°48'50.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 712697 5243320
w3w (what3words) 
///írható.kamat.kikapcsol

Végpont

Porva, autóbusz-váróterem buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Porvától a Z jelzést követjük egészen Porva-Csesznek vasútállomásig.
  • A vasútállomástól a S jelzésen emelkedünk a nyeregig Károlyháza közelében.
  • A S▲ jelzésen megyünk fel a Zörög-tető hátának kereszteződéséig.
  • A Zörög-tetőről a Z jelzésen (egyenesen) gyalogolunk be Vinyére.
  • Vinyétől a P jelzést követjük Porva-Csesznek vasútállomásig, ahova az S jelzés ágazik le.
  • A síneken jobbra fordulva, majd azokat balra elhagyva a S+ jelzésre váltunk.
  • A Hódos-ér menti rétet elérve balra fordulunk a S jelzésre, ami visszavezet Porvára.

A túra részletes leírása

Porvai indulás

A Zirci-medence fölött, a szomszédos Kőris-hegy csoportjánál alacsonyabban elterülő fennsíkon található Porva. A Bakony legmagasabb hegyei és leghosszabb szurdokvölgye közötti falu szegény ugyan a látnivalókban, de fekvése mégis ideális startpont a hosszú távokat kereső túrázók számára. Egykor pálos monostor állt itt, a törökjárás idején puszta volt, majd németek költöztek területére. A lakosság főként az erdőből élt meg, vízimalmai a Hódos-éren sorakoztak. A Z jelzésen kerülve a templomot nekivágunk az enyhén emelkedő kaszálóknak. (Ezt az útszakaszt Rómer Flórisról nevezték el, aki 1860-ban az első átfogó természetrajzi könyvet írta a Bakonyról.) A turistaút egy szűk, vízmosta löszfolyosóba hív, amin a növényzet miatt szó szerint keresztül kell törni, ezért kísérhetjük azt fölülről, párhuzamosan is.

A Kőris-hegy vonzásában

Egyre mélyebben látjuk a távolodó falu tetőit, és a mező felső szélén tett éles jobbkanyar után kibontakozik a Kőris-hegy zöld háta is. Elnézve nehéz elhinni, hogy a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontját jelöli a fehér radargömb - mindössze szerényen kiemelkedő, lankásan hanyatló lejtők szegélyezte domb rajzolódik ki a legelők túlfelén. Igaz, tömbjének nem egészen felét látjuk csak, hiszen egy fennsíkról szemléljük. Követjük egy darabig az erdőszélt, majd egy ponton (legyünk figyelmesek!) balra befordulunk az erdőbe, majd átvágunk egy árkon. Zilált, tömbökben irtott erdőrészek váltakoznak körülöttünk: néhol sudár szálbükkös, máskor bozótos fiatalos, olykor sűrű vegyes állományok következnek. A Csárda-völgy általában száraz patakárka mellé szegődünk, és hangulatosan zegzugos ösvényt taposva érünk be Porva-Csesznek vasútállomásra.

A Cuha-vasút

A Magyarországon szokatlan, erdei vasútállomás épületében szezonálisan büfé üzemel, és megtekinthető a kis Vasúttörténeti kiállítás is. A cuha-völgyi vasútvonal a 19. század vége óta működik, amikor a Budapest-központú, sugaras szerkezetű hálózaton a mellékvonalak építése is megkezdődött. A pálya Dombóvárt kötötte össze Győrrel, és a sziklás, szűk hegyi környezet miatt kiemelkedő műszaki teljesítményt követelt a mérnököktől. (A kihívások nehézségét jelzi, hogy egyikük, Gubányi Károly az itt szerzett tapasztalatok birtokában néhány évvel később a transzbajkáli vasút mandzsúriai szakaszának építési munkáit irányíthatta.) A pálya elkészültéhez számos robbantással alakították át annak közvetlen környezetét, alagutakat fúrtak, hidakat, viaduktokat emeltek. A vonal kissé leromlott állapotban (és természetesen több felújításon átesve) ellenállt a szeszélyes patak időszakos tombolásainak, az aláhulló köveknek, és bár csekély (főleg turisztikai célú) forgalma miatt egyszer már bezárásra ítélték, megoldásai és környezete miatt ma ipari műemlék.

A Zörög-tető

Az állomásépület mögött balra kanyarodunk a S jelzésen, és a hidat keresztezve első ízben pillantjuk meg a bővizű Cuhát. Sétányunk eltávolodik tőle, sőt 1 km-rel feljebb, egy elágazásnál időlegesen búcsút is intünk a patakcsobogásnak. A S jelek fiatalosban kapaszkodnak, majd egy ritkított erdőfolt után egyenes vágatba, villanyvezeték alá térnek. Néha betérünk az erdőbe, de csak a nyeregpontban, Károlyháza alatt fordulunk le balra, hogy túránk legszebb erdőrészének vágjunk neki. A S▲ jelzés mutatja a helyes irányt, zúzalékkal felszórt szállítóút fúródik az ezüstös bükkök birodalmába. Az életerős szálerdőt egy vadászháznál búcsúztatjuk el. Innentől valamivel természetesebb állapotú, holtfát is tartalmazó gyertyános-bükkösben talpalunk, majd egy meredek, vadregényes ösvényen kapaszkodunk a Zörög-tető hátára.

A füves talajtól zöld szőnyeges erdőt rövidesen irtásfolt váltja fel, majd egyenes irányt tartva rátérünk a szemből érkező Z jelzésű turistaútra. A Zörög-tetőn egykor kilátó is állt, lapos hátát pedig a 19. század közepéig művelték. Ma már egyáltalán nem marasztaló helyszín. Megtépázott, letermelt erdőfoltok között ereszkedünk le Vinye mellékére, és a mészkő vastag padjaiba mélyülő Kőpince-barlangot érintve érkezünk meg Vinyére.

Vinye

A széles tisztás a turistautak csomópontja, számos szálláslehetőség kínálja az erdei időtöltés lehetőségét. Egy időben az Esterházy család birtoka volt, erre azonban ma már semmi sem emlékeztet - azon ritka helyeink egyike, ahol láthatóan az erdő nyugalmát kereső turizmus a meghatározó. A rövid, de evés-ivást nyújtó betérő után visszafelé indulva a P jelzésű, vagy a délnek forduló úton lépünk be a Cuha-völgybe.

A Cuha-szurdok

Egy kiszélesedő ponton pihenő jelzi a cuha-völgyi turistaút kezdetét. Gázlót gázló követ, rögtön az elején a szurdok leghangulatosabb és érezhetően hűvös részén járunk: a vízfolyás lehúzza a hőmérsékletet, a nehéz, hideg levegő beszorul a szűk völgybe. A következő kanyar után esőbeálló és pihenőhely ad lehetőséget a felfrissülésre, mellette a patak egyik partján masszív sziklafalat ostromol - fölnézve felfedezhetjük a mészkő vastag padjait. Varázslatos, sziklagörgeteges szakaszon járunk; a nap csak ritkán, hosszú pásztákban színezi meg a lombokat.

A magasban zord dolomitszirtek bújnak elő a növényzet takarásából, amikor a víz (és vele a turistaút) nagy hurokkal kerüli a sziklakiszögelléseket. Átlépünk a vasút magasan ívelő viaduktja alatt, és nagy kanyart írunk le - a túloldalon érdekes műtárgy tűnik fel a lejtőn, a zöld lombfüggöny túloldalán: a „félalagútnak" tűnő, a lejtő felé lyukas cső az ország egyetlen omlásvédő boltozata, egy a cuha-völgyi vasútvonal bravúros mérnöki megoldásainak sorából. Lassacskán megszelídül a nyugtalan tájkép, egy újabb vasúti híd után átkelünk az utolsó gázlón, és a völgytalp kiszélesedik. A patak széles, ár öntözte réten kanyarogva kerülgeti saját hordalékát, a turistaút pedig tágas erdei sétányként éri el a S jelzésen a Porva-Csesznek vasútállomást.

Malmok helyén, legelők hátán

A síneken jobbra indulva pár méter után az erdőbe fordít a S+ jelzés. A letermelt erdőrészek foltjainak forgataga után egy széles, árnyas hátat követünk, majd egy vadföld sarkánál, kidőlt fák és mély árok között kezdünk ereszkedni a Hódos-ér völgye felé. Keskeny ösvényünk vízmosta, barázdált úttá változik, amikor terebélyes rétet érünk.

Jobbra vágunk át rajta, egy idős tölgymatuzsálem mutatja az utat. A patak völgyét egészen idáig követte a '70-es évekig gazdasági kisvasút - bár ma már szinte semmi sem utal rá, a bakonyi hálózat hossza fénykorában meghaladta a 30 kilométert. Balra indulunk a S jelzésen, mely a hosszú, vizes talajú, hűvös rétet szeli keresztül - az elhelyezkedése miatt dús füvű tisztásláncolaton valaha állatok legeltek, de amint az egyik árok neve mutatja, üveghuta is üzemelhetett rajta. A turistautat Dornyay Béláról, a Bakony első turistakalauzának szerzőjéről, neves kutatójáról nevezték el. A mélán hömpölygő, de sosem kiszáradó Hódos-ér valaha a porvaiak vízimalmainak sorát látta el sosem fáradó energiával.

Balra fordulva a vízfolyás lassan elenyészik, az útvonal pedig célegyenesbe fordul. A tágas legelőkön átvágva Porva temploma mutatja a helyes irányt.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Porva, autóbusz-váróterem buszmegállóban kell leszállni; ide Zirc felől kell utazni.
  • A túra alternatív kezdő- és végpontja Porva-Csesznek vasúti megállóhely, ahová Veszprém és Győr felől érkeznek a vonatok.
  • Kiinduló- és befejező pontnak megfelel Vinye is; ide vonattal és naponta néhányszor busszal is el lehet jutni.

Megközelítés

  • A turistaút a buszmegállóból indul.
  • Vinyén a síneken átkelve, a büfé mögött találjuk a turistautakat.
  • Porva-Csesznek vasútállomáson az állomásépület körül futnak a jelzések.

Autóval

  • Porván a Székely József utca végén, a földút mellett érdemes parkolni.
  • Vinyén a vasúti peron vagy a büfé mellett találunk parkolót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.308791, 17.814048
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°18'31.6"N 17°48'50.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 712697 5243320
w3w (what3words) 
///írható.kamat.kikapcsol
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bakony turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
21,1 km
Időtartam
6:25óra
Szintemelkedés
677 m
Szintcsökkenés
677 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!