Eplényi körséta Holle anyó tanösvényén
Eplény neve a 21. században összeforrott a falu feletti sípályarendszerrel, mely hazánk legnagyobb és legfejlettebb síparkjává nőtte ki magát. Az egyre kevesebb havas téli napok száma miatt a hóágyúkkal rendelkező sípályák nagy vonzerővel bírnak a havas sportok kedvelő között. Még ha mesterséges is, sokszor csak itt találunk hazánkban havat. Napjainkban már nem csak síelésre, de a téli idényen kívül hegyikerékpár-pályákkal is csábítják az extrém sportokra fogékony vendégeket.
Mindemellett ha ismerőseink, családtagjaink a síaréna szolgáltatásait élvezik, érdemes egy kicsit jobban körülnézni az Eplény feletti hegyen, mert a kirándulás, a testmozgás öröme mellett gyönyörű tájakat, és az erdei életközösséget magyarázó információs táblákat is találunk. A környék dinamikus fejlődésével a turisták kényelmét és igényeit is egyre jobban kiszolgálják a hegyen található fejlesztések.
Veszprémhez (és autópályán a fővároshoz is) közel, kényelmes utazással egy rövid, ismeretterjesztő sétát tehetünk a sípark körül télen és nyáron, gyalog vagy síléccel, ahogy kedvünk tartja.
A szerző tippje
- Télen be tudunk ülni egy frissítőre Holle anyó kunyhójába a séta felénél, a kapaszkodó előtt.
-
A túra vége felé, ha balra térünk ott, ahol a P▲ jelzés a P jelzésbe torkollik, felújított, grillsütővel ellátott tűzrakó helyet és fedett erdei bútorgarnitúrát találunk. Itt zárásképpen piknikezhetünk egy jót.
Úttípusok
Szintprofil megjelenítéseBiztonsági előírások
- Ha télen járjuk be a túrát, sok helyen a hóágyúzás miatt jeges foltok alakulhatnak ki. Ügyeljünk a csúszós részekre!
- Bár a túraútvonal kikerüli a sípályákat, könnyen összetalálkozhatunk egy-egy síelővel - és a Holle anyó kunyhónál az érkező lejtőre sem nehéz rátévedni. Télen fokozottan figyeljünk a síelőkre!
Kezdőpont
Végpont
Útleírás
Itiner:
- Keresztezzük a síneket, majd a P jelzésen indulunk északi irányba.
- Az erdei tornapálya sarkánál a KT jelzésre váltunk, ami a Prédikálószék megkerülésével, Holle anyó kunyhója mellett a Malom-völgyve vezet.
- Holle anyó kunyhójánál csatlakozunk a P▲ jelzéshez, amit az Ámos-hegy csúcsán át egészen Eplényig követünk.
A túráról részletesen:
Lakott területtől a sípályáig
Eplényből, a Bakony-vidék déli kapujából indulunk a P jelzésen. A falu az újkorban keletkezett. Az első oklevelekben Olaszfaluhoz tartozó pusztaként szerepelt, ahova a zirci apátság német zselléreket telepített a 18. század derekán. A két világháború között mangánbánya működött a falu mellett, ami a fejlődésében komoly szerepet játszott. A 21. századra neve összefonódott a község feletti hegyen működő sípályarendszerrel, ami jelentősen megnövelte a falu turisztikai vonzerejét.
A P jelzés a terebélyes tölgyfák alatt és a játszótér mellett elhaladva észak felé hagyja el a falut. Hangulatos gyertyános-tölgyesben sétálunk a széles murvaúton a hegy oldalában. A játszótér és erdei tornapálya mellett lekanyarodva elhagyjuk a P jelzést, és áttérünk a tanösvény T jelzésére, felfűzve az útvonalra az erdei környezetet és élőlényeit bemutató magyarázó táblákat. Az első állomásoknál szabályos egyenesek mentén haladunk az erdő tűzvédelmi irtását követve; egy idő után megérkezünk a 2018-ban átadott, leghosszabb sípálya aljába. A sűrű bükkösbe vágott irtáson egészen a csúcsig látunk, érzékelve az előttünk álló szintkülönbséget.
Innen még lejjebb ereszkedünk. A tanösvény balra elkanyarodik, és pár száz méter után következő völgyecskében a hegy lábánál futó patakhoz kalauzol. A sűrű erdőben, sziklás terepen haladó útvonal nehezen követhető, de ha bizonytalanok vagyunk, akkor a patak túloldalán futó dózerúton is a Holle anyó kunyhóhoz vezet.
Látogatóban Holle anyónál
A Prédikálószék meredek északi oldala alatt haladunk el, ahol a hegynek nevet adó sziklákat látjuk alulról. Valóban pulpitusszerűen a völgy felé magasodnak a dolomitsziklák, amik a hegység fő tömegét alkotó rendkívül vastag, triász korabeli fődolomitból épülnek fel. A sekély tengeri környezetben, a Thetys-óceán partvidékén 250 millió éve kialakult kőzetek összvastagsága meghaladhatja az egy kilométert. Ez a mészkőösszlet a Keleti-Alpokban a legjellegzetesebb, a Dunántúli-középhegységnek pedig a fő alkotóeleme – bár itt csak a „jéghegy csúcsát” látjuk kikandikálni a sűrű erdőből.
A patakot követve megérkezünk a sípályák parkolójához, a Malom-völgybe. A mély bevágás alján a síközponthoz tartozó üdülőépületek közül kitűnik a Holle anyó kunyhójaként nevezett faszerkezetes ház, ami a síelők nagy örömére vendéglátóipari egységként működik. Itt, sétánk felénél mi is felfrissülhetünk egy kicsit az árnyas völgy mélyén, tökéletes rálátással a csúszópályákra. Télen ez a hely a pihenni vágyó síelők tumultusát fogadja, míg szezonon kívül kihalt a terület.
A kunyhó után a Malom-völgyi-patak folyását követjük, ahol a P és a P▲ jelzés is kísér a sípályák alatt; mi a P▲ jelzést követjük a csúcs irányába. A völgyben egy kilométer után a jelzés egy padokkal, asztalokkal és esőbeállóval felszerelt pihenőhöz ér a turisták kényelmét szolgálva. Nyáron, illetve, ha a síszezonban nagyon tele van Holle anyó kunyhója, érdemes idáig eljönni, és a hegyre felvezető kaptató előtt megpihenni.
Az Ámos-hegy panorámája
A P▲ jelzés a pihenő után keresztezi a Malom-völgyi-patakot és a sűrű gyertyános-bükkösben, a meredek hegyoldalnak nekiszaladva megkezdi kapaszkodását a hegy északkeleti oldalán. A vadregényes környezetben távolinak tűnnek az imént még látott sípályák. Egy nyeregbe felérkezve újra a tűzvédelmi irtás nyomvonalát veszi fel a jelzés - de a következő elágazásnál a tanösvény helyett érdemes a hegyet nyugatról kerülő P▲ jelzést követni, ami sokkal természetesebb környezetben és vonalvezetéssel kapaszkodik fel a csúcsra. Itt vagyunk a legközelebb a tőlünk délre elhelyezkedő katonai gyakorlótelephez, ahol rendszerint háborús helyzetet szimulálva készülnek a honvédek és a NATO katonái. Az erdő nyugalmát gyakran zavarja a Hajmáskér felett dübörgő nehéztüzérség, bár szerencsére csak hangzásában imitálva a harcokat.
Az út ritkás kőrises-tölgyesben, sziklás ösvényen érkezik a hegy tetejére, majd beletorkollik a felvonóállomások szervizútjába. Ezt keresztezve a túloldali erdőben érkezünk meg a csúcson felállított kilátóhoz. Az alacsony fenyvest alig meghaladó magasságú építmény kilátószintjéről az enyhén hullámzó Bakony környező erdőségeit látjuk. Meghatározó az északra fekvő Olaszfalu rétekkel és szántókkal övezett látképe, nyugatra a Papod erdős háta, tetején a kilátóval, míg délre a Balaton ezüstös víztükre tűnik fel jó időben.
A kilátóból a turistaútra visszaérve megkezdjük ereszkedésünket a fiatal kőriserdőben a P▲ jelzésen. Továbbhaladva Eplény felé hangulatos, sziklás ösvény vezet az Ámos-hegy délnyugati oldalában. Az egykori mangánbánya felett kacskaringózva a hegyoldalban, az újtelep felett oldalazva visszaérkezünk kiindulópontunkhoz, és bezárjuk körtúránkat a már ismerős P jelzésen.
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- A távolsági buszról Eplény, Újtelep buszmegállónál érdemes leszállni.
- Ha vonattal érkezünk, Eplény vasútállomásán kell leszállnunk - innen hosszabb sétával érhető el a túra kezdőpontja.
Megközelítés
- A buszmegálló a túra kezdő- és végpontja.
- Ha vonattal érkezünk, akkor vagy az országút mentén észak felé kell sétálnunk kb. másfél kilométernyit a kezdőpontig, de szerencsésebb, ha az északkelet felé induló P jelzésen csatlakozunk be a nyomvonalba.
Parkolás
- Parkolni száz méterrel lejjebb, a 82-es út mellett, a vendéglőnél érdemes.
Koordináták
A szerző által javasolt térképek:
A régióról szóló kiadványok:
Felszerelés
- Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.
Statisztika
- 3 Útpontok
- 3 Útpontok
Kérdések és válaszok
Értékelések
A közösség fényképei