Mulató-hegy (Erdőbénye)

Az erdőbényei szőlőültetvények és mulatozások emlékét őrzi nevében a 230 m magas Mulató-hegy. Bár a szőlők mára a falu határán kívülre szorultak, a kilátás a régi: a gerincről nyíló körpanoráma felöleli a teljes falut, a környező medencét és a vulkáni kúpok sorát. A falu fölé 60-80 méterrel magasodó kilátópontról markáns kiemelkedésekkel szembesülünk: az erdőbényei Szokolya domború kúpja pont nyugaton, az összefüggő hegyvidék felett domborodik, míg az északon látható erdőhorváti Szokolya tökéletes kupolaformájú „boltozattal" ível a palástján hullámzó hegykoszorú központjában. (A 11 millió évvel ezelőtti vulkánkitörést is pont a Szokolya csúcsánál feltételezik.) Alatta az Erdőbénye és Tolcsva közötti szőlők borítják a hegyláb lankáit, a szomszéd faluból viszont a szőlőkön kívül csak a Kincsem kastély látszik a horizonton. Keleten a Bodrogköz egy markáns szelete olvad össze a láthatárral. A Bodrog-parti Olaszliszka jól felismerhető a falu házai felett bástyaként őrködő, jellegzetes, sárga toronyról.

A kettévágott, majd feltúrt hegy

Erdőbényén nagy hagyománya van a vulkáni kőzetek faragásának, a díszes építőkövek használatának, az egykori kőfejtő pedig megjelenése miatt rendezvényközpont lett. A Bényei-patak által kettévágott vulkáni tömb egybetartozott a völgy túloldalán emelkedő Barna-máj szintén füves tömbjével, és a többhektáros bányatavat övező falak egyedülálló geológiai értéket tárnak fel. Az egykor egységes tömböt riolitos kőzetek közé benyomult szubvulkáni testként értelmezi a szakirodalom: az andezit anyagú lakkolit a felszín alatt megrekedt magma lassú hűlésével szilárdult cipó formájúra. A fedő, puha riolittufát az erózió elbontotta, így a magmatest közel eredeti alakban került a felszínre. A Mulató-hegy kőfejtőjét az ásványgyűjtők körében népszerűvé tette, hogy a világon elsőként fedeztek fel és írtak le belőle két ásványt.

Nyitvatartás

A hegytető egész évben szabadon látogatható, de a bánya magánterület.

Árak:

Ingyenes