Liget-tető (erdőbényei fás legelő)

Egy visszaszoruló látkép

Az Erdőbényei fás legelő Természetvédelmi Terület a legeltetéses állattartás egyik látványos hagyatékának megőrzésére hivatott a Tokaji-hegység déli részén. Az környező lejtők erdőségét Erdőbénye és Sima között ligetes rétek bontják meg, itt legelésztek a környék nyájai, gulyái és kondái az elmúlt évszázadokban. A nyári forróság mérséklésére és a makktermés miatt számos tölgyfát hagytak meg az irtásréten, amelyek a tágas térnek köszönhetően a fajtájukra jellemző gömb alakú ágrendszert növesztettek. Terebélyes árnyékukban a legelő állatok fenntartották a rétet a terjeszkedő erdővel szemben, megőrizve az évszázadokkal ezelőtt kialakított állapotot.

A legeltetés elmaradásával az erdő újra visszatér, ahogy az az erdőbényei Szokolya lejtőjén is látható. A tájkép megőrzését a folyamatos rágás, legelés biztosíthatja, és jelenleg a Bényei-patak forrása felett működő, nagy tehenészet használja legelőként a terület nagy részét. (Ezért a déli oldalt villanypásztor is védi.)

Ideális kirándulócélpont, népszerű lakóhely

Az öreg, korhadó, felcsupaszodó fák ideálisak a ragadozómadarak számára, így a területen vadászó egerész- és kígyászölyvek, a réti, a békászó és a parlagi sasok előszeretettel ülnek ki a magasabb ágakra, de az embert kerülő fekete gólya is tartózkodik a területen. A korhadt fák létszükségletei a harkályféléknek, de az odúkat a denevérek is kedvelik. Az öreg fák korhadékában fejlődik a szarvasbogár és az orrszarvúbogár lárvája. Védett lágyszárú növények nem jellemzőek a területre, aminek lakói közül ugyanakkor megemlíthető az agárkosbor és a dunai szegfű.

A fák alatt sok tűzrakó hely, pad és asztal áll a nyereg parkolóval és buszmegállóval is rendelkező részén. A nyereg körüli erdők népszerű gombászóhelyek és az erdőbényei Szokolya, illetve az oldalában emelkedő Sólyom-kő kilátópontja is innen a legegyszerűbben elérhető. A Liget-tetőről rálátunk Erdőbényére és a környező jelentősebb csúcsokra, illetve a Bordogköz egy szeletére is.

A hegyekkel körbevett Simai- és Erdőbényei-medence látszólag egybefüggő mélyedés, a köztük emelkedő Liget-tető mégis vízválasztó. A Hernád-völgy irányából hátravágódó Aranyos-patak a medence vizeit nyugatra térítette, így a Liget-tető északi lejtőjéről az Aranyosi- és a Szerencs-patakon keresztül a Taktába és a Tiszába folynak a vizek, míg a déli és keleti oldalán a Bényei-patak a Bodrogba torkollik.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes