Kolera-oszlop (Erdőbénye)
A kolera egy baktérium által terjesztett betegség, amely hasmenést és hányást okoz, végső soron pedig a kiszáradás miatt hunynak el a betegek. A kór Európában a 19. századig ismeretlen volt, bár Indiában már másfél évezreddel korábban lejegyezték tüneteit. Az 1826-ban a Gangesz mentén kitört járvány azonban nem maradt lokális esemény: a térségben jelen lévő idegen hadseregek magukkal hurcolták a betegséget a világ más részeire is. Ami Magyarországot illeti, hozzánk Galícia felől érkezett a pusztító baktérium, I. Miklós orosz cár ugyanis az 1830-ban kitört lengyel felkelés leverésében ázsiai hadtesteket is bevetett, amelyeknek katonái magukkal hozták a kolerát is. (A korábban elszigetelt betegség 1829-ben egyébként Perzsiában, Egyiptomban és Kaszpi-tenger partján is megjelent.)
Az Osztrák-Magyar Monarchia északkeleti határán lezárták ugyan a Kárpátok határátkelőit, de a zárlatot túl korán, 1831 tavaszán fel is oldották, így a kór bejutott Magyarországra. Annak érdekében, hogy a járvány terjedését megakadályozzák, immár az országon belül kellett korlátozni a szabad mozgást, ami rövidesen elégedetlenséget okozott országszerte: leállt a közlekedés, a kereskedelem, és a Felvidéken élők sem tudtak eljutni az Alföldre idénymunkákat vállalni. Bár 1831. július 17-én a polgárok áttörték a lezáratott hajóhidak kordonját, a koleralázadás Zemplén megyében robbant ki, és hamarosan átterjedt Abaúj, Sáros, Szepes és Gömör megyére is, részben a fent emlegetett okok, részben pedig amiatt, hogy úgy vélték, az „urak” mérgezik a parasztokat. (A kutakba ugyanis – a betegségre semmilyen hatással nem bíró – bizmutport szórtak, így a fertőzött víz éppúgy terjesztette a járványt, mint az intézkedést megelőzően.)
A koleralázadást augusztusban leverték, a kolerazárlatot október 3-án feloldották, de addig a korabeli feljegyzések szerint 536 517 ember betegedett meg, akik közül 237 641 fő meg is halt (köztük Kazinczy Ferenc is széphalmi birtokán). A járvány erdőbényei áldozatainak emlékére 1832-ben állítottak egy emlékoszlopot, a következő felirattal: „A / COLERA / GYÁSZ EMLÉKÉRE / MELLY / 1831IK ESZ:BEN / JUL. 6 TÓL 12 K SEP.RIG / E=BÉNYE / VÁROSSÁBÓL / 203 / HALANDOKAT / TETTE / ÁLDOZATTYÁVÁ.”
Az emlékoszlop ma is áll, de környezete elhanyagolt, felirata alig olvasható. A párkányos posztamensen álló, obeliszkkel koronázott hasábot vaspántok fogják össze, hogy megpróbálják megóvni az enyészettől.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Árak:
Ingyenesen látogatható.Tömegközlekedéssel
- A helyközi autóbuszjáratokról Erdőbénye, Mátyás király utca megállóhelyen célszerű leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Erdőbénye, Mátyás király utca megállóhelyen leszállva a Kossuth úton indulj el déli irányban, majd a templomot elhagyva rögtön térj balra, a Petőfi utcára, amely egyenesen a Mulató-hegy oldalában található emlékműhöz vezet (kb. 750 méter séta).
Parkolás
- Autóval a Petőfi utca aszfaltozott részének végéig lehet a legközelebb kerülni az emlékműhöz; parkolni a Petőfi vagy a Dózsa utcán lehet.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A cím elsősorban várakat ígér – akad is három az útvonalon –, de talán senki nem fogja bánni, hogy gótikus templomok, csendes falvak, sűrű ...
Túránk a Rákóczi-túra középső szakaszát járja be: a Tokaj-Hegyalja pereméről, a Tolcsva patak völgyéből a központi erdőséget keresztezve vezet az ...
A Tokaji-hegység ritkán látogatott déli részén, az Abaúji-Hegyalja peremén teszünk tartalmas kirándulást. A borkereskedelmükről híres városok, ...
Rövid kirándulással vesszük be a Pusztavárként ismert egykori Solymos várát a ruszin faluból, Komlóskáról. A kevesek által ismert, rendkívül ...
Remek hangulatú körtúra Komlóska és Újhuta között a falvak egykori kaszálórétjein át. A nyári idény elején mezei, hegyvidéki virágok özöne festi ...
A Tokaji-hegységbe lépve hazánk egyik kevésbé látogatott, s markánsan kárpáti jellegű hegyvidékén teszünk túrát. Kőgörgeteges patakvölgyek, komor ...
Az igazi vadont kedvelők és a kilátásokat keresők egyaránt imádni fogják ezt a rövid körtúrát, amelynek látványos szakaszai és pontjai egynapos ...
Rövid kirándulást teszünk a Tokaji-hegység legendás várába, mely egyben a központi rész legszebb, legteljesebb panorámáját kínálja. A Hernád ...
A cím elsősorban várakat ígér – akad is három az útvonalon –, de talán senki nem fogja bánni, hogy gótikus templomok, csendes falvak, sűrű ...
Túránk a Rákóczi-túra középső szakaszát járja be: a Tokaj-Hegyalja pereméről, a Tolcsva patak völgyéből a központi erdőséget keresztezve vezet az ...
A Tokaji-hegység ritkán látogatott déli részén, az Abaúji-Hegyalja peremén teszünk tartalmas kirándulást. A borkereskedelmükről híres városok, ...
Rövid kirándulással vesszük be a Pusztavárként ismert egykori Solymos várát a ruszin faluból, Komlóskáról. A kevesek által ismert, rendkívül ...
Remek hangulatú körtúra Komlóska és Újhuta között a falvak egykori kaszálórétjein át. A nyári idény elején mezei, hegyvidéki virágok özöne festi ...
A Tokaji-hegységbe lépve hazánk egyik kevésbé látogatott, s markánsan kárpáti jellegű hegyvidékén teszünk túrát. Kőgörgeteges patakvölgyek, komor ...
Az igazi vadont kedvelők és a kilátásokat keresők egyaránt imádni fogják ezt a rövid körtúrát, amelynek látványos szakaszai és pontjai egynapos ...
Rövid kirándulást teszünk a Tokaji-hegység legendás várába, mely egyben a központi rész legszebb, legteljesebb panorámáját kínálja. A Hernád ...

Felhasználói kérdések