Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kárpáti körtúra Komlóska és a hutafalvak határában

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Elágazás a Zsidó-rét nyergében Újhuta irányába
    / Elágazás a Zsidó-rét nyergében Újhuta irányába
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ruszin tájház (Komlóska)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pasika-rét a Tokaji-hegységre jellemző, nyeregben ülő hegyi kaszáló
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újhutai Bretzeinheim-Waldbott kastély
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gesztenyefákkal szegélyezett Pasika-rét tágas nyergében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg forrásfoglalásból csordogál elő a hasadékvíz a Fekete-kútnál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közösségi tér Komlóska végén, karnyújtásnyira az erdőtől
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdő ölelte Újhuta központja a gyermek Tolcsva patak partján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mézillatú Zsidó-rét
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zsidó-réten
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Komlóska feletti kaszálókon
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A komlóskai pincesor már Tokaj-Hegyalja közelségét sejteti
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Virágzó rétek övezik a ruszin falut, Komlóskát
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újhutai harangláb lehetett Háromhuta első épített imahelye
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A János fénia, a hősi emlékmű Komlóska közelében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pasika-rét a Komlóska és Újhuta közötti nyeregben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km
Remek hangulatú körtúra Komlóska és Újhuta között a falvak egykori kaszálórétjein át. A nyári idény elején mezei, hegyvidéki virágok özöne festi színesre a falu feletti nyergekben ülő réteket, míg ősszel a vegyes erdők tarkállanak az ember formálta tájon. Erőteljes kárpáti hangulat vadvirágos rétekkel, fenyvesekkel a Tokaji-hegység szívének peremén.
nyitva
könnyű
Hossz 13,8 km
4:15 óra
473 m
473 m
440 m
208 m

A Tolcsva patak felső szakaszát övező hegyek maradtak a legtovább érintetlenek a hegységben. Bár Komlóskát már a 14. században említik, a huszita harcok és az utána következő császári zaklatások megviselték a terület lakosságát. II. Rákóczi Ferenc a birtokainak erőforrásait kihasználandó ruszinokat telepített Komlóskára, szlovákokat a Tolcsva patak völgyébe. A feladat a Habsburgok elleni háborúk finanszírozása volt, ennek érdekében a faanyag kitermelésével táplálták az üveghuták kemencéit, a hamuból kilúgozott hamuzsírból (nátrium-hidroxid) és kvarcitból ablaküvegeket, boros palackokat, később poharakat készítettek. Több mint két évszázadon keresztül zajlott üveggyártás a Tolcsva patak völgyében. A szláv gyökerű lakosság megkapaszkodott az erdős vidéken, és saját igényei szerint formálta át azt.

A gazdálkodást helyi szinten folytató szlovákok és ruszinok állataik ellátására nagy területen irtották ki az erdőt, hogy kaszálókat létesítsenek a lankásabb részeken. Így alakultak ki a nyergekben, vagy akár a teraszokra döngölt, falvak körüli lejtőkön a kaszálók, legelők. Az évszázadokon át fenntartott gazdálkodás olyan kárpáti fajokat, zömében lágyszárúakat és hozzájuk kötődő rovarokat honosított meg a vidéken, amelyek kuriózumként vannak jelen, és rendkívüli értéket képviselnek a zömében erdősült hegységben.

Itt a Kárpátok fő tömegének peremén alig pár száz méter magasan, erdők szorításában virítanak a magasabb területekre jellemző tárnicsok, pl. a kornistárnics, a Bükki Nemzeti Park címernövénye; a szártalan bábakalács, a színpompás réti kardvirág és a tavasz első hírnöke, a leány- és a ritka fekete kökörcsin. A vizenyős területeket a magashegységekre jellemző széleslevelű gyapjúsás népesíti be. A Zsidó-rét a legdélebbi előfordulása az erdélyi avarszöcskének és az erdélyi tarszának. A sztyeppréti lepkefajok is nagy értéket viselnek, jól érzi itt magát pl. a boglárkalepke, a busalepke, a gyöngyházlepke és több tarkalepke faj.

Járjunk nyitott szemmel, szánjuk rá az időt, és magunk is felfedezhetjük eme ritkaságokat, a színpompás növény- és állatkülönlegességeket. A Tokaji-hegység e félreeső, de impozáns vidékén mindig van min elcsodálkoznunk; a táj hangulatán és időtlenségén biztosan.

A szerző tippje

  • A túrát Újhutáról indulva is bejárhatjuk. Illetve felezhetjük a távot, ha csak átmenő túrát teszünk a két település között. Érdemes ekkor Újhutáról a K jelzést követni, mivel ez az ág tartalmazza a legtöbb panorámát, innen látunk rá a legszebben Komlóskára; ebből az irányból teljesedik ki a kárpáti élmény a falu feletti kaszálókon.
  • Ajánlott a tavaszi, kora nyári időszakban bejárni az útvonalat, amikor a kaszálórétek virágözöne a legteljesebb. A márciusi kökörcsinek után héricsek, kankalinok, liliomok, orchideafélék tömege virágzik a két falu közötti réteken.
  • Újhuta központjában, a buszforduló és a harangláb mögött, az északi lejtőn lelünk forrást, ahol vizet tudunk venni. Az újhutai buszfordulónál pedig étteremben tudunk megpihenni a túra felénél, megismerve a helyi ízeket, a hegyvidéki konyha vad- és gombakülönlegességeit, vagy egy frissítővel szomjunkat olthatjuk.
  • Komlóska alvégén találjuk a 19. század elején épült, hagyományos parasztházat, amit ruszin tájháznak alakítottak ki. Ha időnk és lehetőségünk van rá, látogassuk meg az eredeti használati eszközökkel a korábbi életmódba betekintést engedő épületet, ahol hazánkban egyedülálló módon eredeti kabolás kemencét is láthatunk masinával. Hogy ez mit jelent, megtudhatjuk a helyszínen a zsúpfedeles, paticsolt falú, meghitt kis házikóban.
  • Útban Komlóskára áthaladunk a patinás hegyaljai településen, Tolcsván. A boráról, történelméről híres faluban érdemes megállni egy pihenőre, akár a központi Waldbott-kastély kávézójában, akár a bormúzeumban, vagy a középkori eredetű katolikus templomnál. A különleges, hagymakupolás templomban a Szent Koronát is őrizték a hódoltság idején. A 14. századi, többszögű templom alapjával és a keleti hatású hagymakupolájával különleges kultúrtörténeti emlék.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-12-03
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Pasika-rét, 440 m
Legalacsonyabb pont
Komlóska, 208 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Komlóska feletti réteken könnyű eltévedni. Figyelmesen kövessük a jelzéseket, vagy ezek hiányában a navigációt.

Kezdés

Komlóska, községi kút buszmegálló (207 m)
Koordináták:
DD
48.341384, 21.462464
DMS
48°20'29.0"N 21°27'44.9"E
UTM
34U 534269 5354348
w3w 
///látomás.pisze.hívás

Végpont

Komlóska, községi kút buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • KomlóskárólZ jelzésen indulunk el északi irányban.
  • Még falu szélén, a Gyuri-patak hídja után jobbra váltunk a K+ jelzésre, amit a Kéktúra csatlakozásáig követünk.
  • A Kecske-hátat elérve balra követjük a K jelzést a Zsidó-rétig.
  • A Zsidó-réttől a K◼ jelzés vezet le Újhuta központjába.
  • Újhutáról a Z jelzést követve érkezünk vissza Komlóskára.

A túra részletes leírása:

Komlóska kaszálórétjein

A falu központjából északi irányba indulunk el a Z, majd a patakhíd után jobbra, a K+ jelzésen. Pár száz méter múlva lekanyarodunk a Nagy-Egres- és a Gyuri-patak találkozásához, ahol a két vízfolyás között domborodó háton kaptatunk, és hagyjuk el a falut. Komlóska szélén, a tufában haladó mélyút két oldalán pincék nyílnak a puha kőzetbe. Tokaj-Hegyalja ugyanis karnyújtásnyira van: ha visszatekintünk térben és múltban, Komlóska délnyugati határában, a Bolhás-hegy déli oldalán is műveltek szőlőt, amelynek mára már csak nyomait találjuk.

A mélyút a pincék után kiérkezik a Közép-domb hosszan elnyúló kaszálórétjeihez. A körülöttünk kibontakozó panoráma lenyűgöző: az Egres-patak völgye felett magasodó vulkáni kúpok között a falut körülölelő kaszálók foglalják el a lankásabb lejtőket, ahol a jószágok takarmányát termelték meg a nyár folyamán. A Kárpátokra jellemző gazdálkodási hagyomány különleges ezen az erdősült vidéken. A 17. század végén betelepült ruszinok hozták magukkal e tájhasználati formát, amelyhez a lankásabb területekről kiirtották az erdőt, majd intenzív legeltetéssel, kaszálással akadályozták meg a fák visszatelepülését. Így alakultak ki a falu felett, illetve a nyergekben sorakozó rétek, tisztások, amik napjainkra különleges botanikai értéket képviselnek. A hazánkra kevésbé jellemző hegyi kaszálóréteken ugyanis kárpáti, hegyvidéki fajok telepedtek meg.

Hosszan követjük a Közép-domb tetején vezető utat, amely érdekes, teraszosan kialakított rétek mentén halad a gerincen. Egy bő kilométer után jobbra kanyarodunk a Gyuri-patak forrásvidéke felé, ahol sűrűsödő, fás ligetekben, bokros erdőben oldalazunk. A patakot már a rengeteg által visszahódított területen keresztezzük - itt láthatjuk, ahogy az állattartás felhagyásával, visszaszorulásával az értékes kaszálóréteket egyre inkább bekebelezi az erdő.

Egy tisztás szélén, a hegyoldalban patinás forrásfoglalást találunk. A Fekete-kút buja vegetációval övezett, csörgedező kifolyójánál tiszta hasadékvizet vehetünk, lemosakodhatunk a kaptató felénél. Ennél a pontnál ugyanis már túl vagyunk a szintemelkedés felén; igaz, a nyeregbe vezető út legmeredekebb része épp ezután következik. A Borz-hegy és a Kecske-hát között, a felköríves katlanban felkapaszkodó ösvényen leküzdjük a hátralévő 80 méter szintet, és a gerincen húzódó erdészeti úton csatlakozunk a szintben oldalazó K jelzéshez. 

A „hutai hegyekben", a nyergek kaszálóin

A Kecske-hát oldalában, a Zsidó-rétig tartó másfél kilométeren a K jelzést követjük. Az elágazás után a Hosszú-rét ligetes tisztását érintjük, majd a Kecske-hát fiatalos erdőjét kerülve, a túloldalon a Perhács- és a Zsidó-rét tisztásához érkezünk. A hegygerincen sorakozó kaszálók rendkívüli botanikai értékkel bírnak. Ezt magunk is megtapasztalhatjuk tavasszal és kora nyáron, amikor a mező tarkállik a virágoktól. Kökörcsinek, kankalinok, héricsek, majd a liliomok és orchideafélék tömege mellett számos mezei virág nyílik a nyári idény előrehaladtával.

A Zsidó-rét elején, a nyugati oldal idős bükkösében árnyas pihenőt találunk padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel. Érdemes itt megpihenni, kiélvezni a magaslati levegőt, a fák árnyékát, a rét látványát, és rendezni sorainkat. Innentől ugyanis lefelé vesszük az irányt, az izzasztó kapaszkodást magunk mögött hagyjuk.

Itt, a Zsidó-rét nyergében a K◼ jelzésen balra fordulunk Újhuta felé. A mezei virágos idillt elhagyva fokozódó meredekséggel ereszkedünk a vegyes erdőben a Tolcsva patak völgye felé. Szemlátomást telepített erdőben haladunk: egy csoport fenyves, majd egy csoport vörös tölgy színesíti az őshonos gyertyános-tölgyeseket, bükkösöket. A környező rengeteget ugyanis többször is letermelték a 18-19. században, a völgyben működő üveghuták fűtésére. A terület későbbi birtokosai, a Waldbottok kísérleti jelleggel jelentős fenyőállományt telepítettek az Újhuta körüli hegyekbe. A sudár fenyvesek hozzájárulnak a kárpáti hangulathoz.

Újhuta határában érkezünk a Tolcsva patak völgyébe, ahol a szállóként üzemelő vadászkastély és parkja előtt érintjük a települést. Ha megszomjaztunk, megéheztünk, Újhuta központja alig pár száz méterre van jobbra, keleti irányban. A buszforduló és a harangláb mögött éttermet, illetve szabadon kifolyó forrást találunk. A települést a 18. században alapították a Kárpátok északi vidékéről betelepített szlovák üvegfúvók és erdei munkások. Eleinte Óhután termelték le az erdőket, hogy a tokaji borvidék üvegpalackjait hamuzsírból és a közelben bányászott kvarcitból előállítsák, majd az ottani faanyag kimerülésével költöztek ide, a Tolcsva felső folyásához. Az egyutcás, bükkösökkel, fenyvesekkel körbevett patakparti település hangulata is erősen a felvidéki falvakéra emlékeztet.

Vissza Komlóskára a Pasika-réten és a Barlang-hegyen keresztül

A települést a délnyugati végén hagyjuk el a vadászkastély parkja után, a déli oldalra felkanyarodó erdészeti úton, a Z jelzésen. A bő 100 méter szintet a meredek lejtőbe vágott, kényelmesen oldalazó dózerúton tesszük meg. A sűrű erdőben nincs kilátásunk, de így is érzékeljük a fák alatt meredeken eltűnő hegyoldalon a vidék vad jellegét. A zárt, sötét rengeteg után egy hegygerincet megkerülve kinyílik a táj, amikor az Újhuta fölötti nyereg vadvirágos kaszálórétjére lépünk.

A Pasika-rét öreg fákkal szegélyezett szélén érkezünk a Komlóska felé átvezető nyeregbe. Itt, a Tolcsva patak és a Nagy-Egres-patak határán, a sűrű tölgyesekkel fedett vulkáni kúpok között rendelkezésre állt annyi lankás terület, hogy a hutafalvak lakossága lekaszálhatta cseppnyi szénáját állatainak élelmezésére. Az erdei környezetet megtörő tisztás hangulatos rétjén még utoljára kiélvezhetjük a hegyi kaszálók virágillatos levegőjét. Innentől ugyanis, a következő három kilométeren egyre fiatalabb erdőkben ereszkedünk vissza Komlóskára.

A rét nyugati szélén vadgesztenyesor kísérte úton lépünk be az erdőbe, és széles szekérút vezet a Barlang-hegy keleti lejtőjén. Félúton a gerinc és a Nagy-Egres-patak között enyhe lejtéssel oldalazunk a völgy természetes esését követve. A mozaikos erdőket főként a tölgy uralja, de néha fenyvesek is megtörik a meditatív monotonitást. Egy hosszanti irtásrét keresztezi utunkat, amely a pataktól egészen a Barlang-hegy nyergéig nyúlik fel. A nyiladék közepén látszik a János-fénia, a helyiek szakrális emlékműve.

A Barlang-hegyet elhagyva kilépünk a tájvédelmi körzetből. Az út egy meredekebb, köves árokban ereszkedik le a Nagy-Egres-patakhoz. Öreg tölgyek között, a Ruszin Kulturális Központnál érjük el a falut. A hangulatos patakparti tisztás színpada és fából készült padok emlékeztetnek az itt élő közösség erős természeti kötődésére. A két patak találkozásától a már ismert úton érkezünk meg kiindulópontunkhoz a település központjában.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról (Vámosújfaluról) indulnak buszok Komlóskára, amikről a Komlóska, községi kút megállóhelynél kell leszállnunk a faluközpontban.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • A központban tudunk parkolni a bolt előtt.

Koordináták

DD
48.341384, 21.462464
DMS
48°20'29.0"N 21°27'44.9"E
UTM
34U 534269 5354348
w3w 
///látomás.pisze.hívás
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
13,8 km
Időtartam
4:15 óra
Szintemelkedés
473 m
Szintcsökkenés
473 m
Legmagasabb pont
440 m
Legalacsonyabb pont
208 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Egészséges környezet Kutyabarát Tipp

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp