Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Kerékpártúra ajánlott túra

Vártól várig a Zemplénben

Kerékpártúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az erdőbényei koleraoszlop látványos környezetben emlékeztet egy szomorú eseményre
    / Az erdőbényei koleraoszlop látványos környezetben emlékeztet egy szomorú eseményre
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdőbényei bányató a magasból szép igazán
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hernád völgyében gurulva a távolban feltűnik a Gömör-Szepesi-érchegység
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tekerés Boldogkőváralja irányába
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boldogkő vára szinte mindenhonnan látszik, amíg a Hernád völgyében felé tartunk
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőtenger Boldogkőújfalu határában
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boldogkő vára a falu felől egy bárkához hasonlít
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boldogkőváralja, Szent Donát-kápolna
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kötelező fotó Boldogkő várában
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Hernád völgyére Boldogkő várából
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A korláti református templomon rögtön látszanak a gótikus stílusjegyek
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vizsoly gyönyörű temploma rejti a híres Bibliát
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fony felé tartva feltűnik Regéc vára is a távolban
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszan követjük Vilmánytól a Z kerékpáros jelzést
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Regéc várából
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc várának felújítása folyamatosan zajlik
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Háromhután található üvegcsűrben az üveghuták történetével ismerkedhetünk
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újhutai Bretzeinheim-Waldbott kastélyban bármikor szívesen eltöltenénk egy éjszakát
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az újhutai harangláb lehetett Háromhuta első épített imahelye
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Gerendás-réten
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegy rejti a híres "tengerszemet"
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Makovecz Imre keze nyoma sok sárospataki épületen fellelhető
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárospataki bazilika (Szent Erzsébet-templom)
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pataki vár neve összeforrott a Rákócziakkal
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 80 60 40 20 km
A cím elsősorban várakat ígér – akad is három az útvonalon –, de talán senki nem fogja bánni, hogy gótikus templomok, csendes falvak, sűrű erdőségek, különleges természeti értékek is terítékre kerülnek ezen a kerékpártúrán.
nehéz
Hossz 89,4 km
7:10 óra
1 711 m
1 695 m
A Zemplén számos kis települését felfűzve az útvonal Tokaj-Hegyaljáról indul, és ugyanoda tér is vissza – de menet közben szinte kapkodjuk a fejünket, annyiféle érdekességet tartogat a környék. A bodnárokról, kádárokról is ismert Erdőbénye határában látványos bányató vize csillog kéken, az Aranyos-patak völgyében a névadó patak mellett gurulunk hosszan, majd Boldogkőváralján megmásszuk a várat, hogy magas falairól kémleljük a Hernád völgyét. A szomszédos Korláton egyszerűségében nagyszerű gótikus templomba térünk be, majd Vizsolyon egy szintén pompás kivitelű istenháza csendjében szemlélhetjük meg a híres Bibliát. Innen ismét a Zemplén belseje felé vesszük az irányt, ahol a regéci vár meghódítása után az egykori üveggyártó helyet, Háromhutát fedezzük fel, mielőtt a sűrű erdőben átvágva visszaérnénk a Bodrog mentére, Sárospatakra.

A szerző tippje

  • Boldogkő és Regéc vára megéri az emelkedő leküzdését, érdemes akár mindkettőt megmászni.
  • A Vizsolyi Biblia Látogatóközpontot semmiképp ne hagyd ki!
Abelovszky Tamás profilképe
Szerző
Abelovszky Tamás
frissítve: 2021-10-06
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
612 m
Legalacsonyabb pont
100 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra jellemzően alacsony forgalmú utakon halad, leginkább a 37-es főút két keresztezésénél lehet nagyobb forgalomra számítani.

Kezdés

Erdőbénye vasúti megállóhely (103 m)
Koordináták:
DD
48.218122, 21.402052
DMS
48°13'05.2"N 21°24'07.4"E
UTM
34U 529864 5340622
w3w 
///acéloz.lakótárs.ezután

Végpont

Sárospatak, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • Erdőbénye vasúti megállóhelytől a Kossuth Lajos utcán indulj el a falu felé, majd Szegilong főutcáját (Dózsa György utca) elérve fordulj jobbra. A falu utolsó házainál található elágazásnál fordulj balra Erdőbénye felé, majd haladj egyenesen az úton Erdőbénye központjáig.
  • Az erdőbényei templomot elhagyva az út végén fordulj balra, Encs felé.
  • Aranyospusztát elhagyva a mezőn található útelágazásban fordulj jobbra, Boldogkőváralja felé – az út egészen az említett faluig elvezet anélkül, hogy le kellene térned róla.
  • Boldogkőváralján gurulj végig a falu főutcáján (Kossuth Lajos utca), amíg el nem éred a várba vezető utat, itt térj jobbra.
  • A vár meglátogatását követően a parkolóból indulj el lefelé az aszfaltúton, majd egy éles balkanyarban térj jobbra, egy északi irányba vezető földútra; ez a földút elvezet Korlátig.
  • Korláton a templomnál térj balra, majd a falut elhagyva a vasúti átjáróban jobbra (Gönc irányába).
  • Haladj át Vizsolyon a főúton, majd Vilmányt elérve térj jobbra az első lehetőségnél (Fony/Tolcsva felé).
  • Fonyt elhagyva egy Y alakú elágazásban térj jobbra, Mogyoróska felé. Mogyoróskán kövesd a K kerékpár jelzést a regéci vár irányába. Az erdészeti dózerútról a regéci vár aljában térj balta egy széles útra, ami a várba vezet. Ugyanezen az úton a várból legurulva fordulj balra, visszaérve az elágazáshoz. Innen a széles dózerút a Háromhutára vezető aszfaltútig vezet – ezt elérve térj jobbra.
  • Háromhután belül az újhutai elágazásnál fordulj balra, és kövesd az aszfaltutat előbb Újhután keresztül, majd az erdőben egészen addig, amíg a Gerendás-réthez nem érsz – itt térj jobbra, és kövesd a széles erdőgazdasági utat (egy Y-elágazásban tarts balra). Az erdészeti út elvezet egészen Makkoshotykáig.
  • Makkoshotykáról az aszfaltút Sárospatak felé vezet (az egyetlen elágazásban térj balra). A városba érve a vasúti átjárót keresztezve balra térve érhető el a vasútállomás; a város felfedezéséhez azonban kövesd az Erdélyi János utca-Rákóczi Ferenc utca-Szent Erzsébet utca-Rákóczi Ferenc utca-Táncsics Mihály utca útvonalat.

A túra részletes leírása

A vonatról az erdőbényei vasúti megállóhelyen leszállva Szegilongon találjuk magunkat. Erdőbénye innen hét kilométerre van, azonban a névadás valószínűleg nem véletlen: Erdőbénye a tokaji borvidék egyik legjelentősebb települése volt régen. Szegilongról alacsony forgalmú, kellemesen emelkedő út vezet a szomszédos településre.

Kádárok, kőfaragók és legelők

Erdőbénye a Mulató-hegy köré épült település, a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál, Tokaj-Hegyalja egyik legrégebbi települése, amely mezővárosi rangja mellé vásártartási és borkereskedési jogot is kapott. A település egy időben száz bodnárnak adott munkát, ami egyrészt jelzi azt, hogy a szőlőművelés központi helyet játszott Erdőbénye életében, másrészt azt is, hogy régen a mustot, bort hordóval együtt adta el a termelő a kereskedőnek. Egy helyi szólásmondás szerint „ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót” – ebből az is kiderül, hogy a kőbányászat is fontos tevékenység volt. Érdemes is megnézni a felhagyott kőbánya helyén a bányatavat – hasonlóan kék színű a vize, mint a Sárospatak melletti Megyer-hegyi tengerszemé. A bányató feletti Mulató-hegy oldalában áll a „kolerakő”, vagy kolera-oszlop: a kopottas emlékmű az 1831-es járvány szomorú mementója. A település főutcáján álló Szirmay-kastély alatt pincesor húzódik, az épület eredetijét II. Rákóczi Ferenc építtette. Két hasonló épület is emlékeztet a falu fényes múltjára: a Budaházi-Fekete-kúria 17. századi, kora barokk stílusú épület, amelyet gondozott park vesz körül, azonban csak a kőkerítés felett belesve lehet lopva megcsodálni; nem így az Erdőbénye melletti egykori fürdőépületből kialakított kastélyt, amelyben most szállás működik.

Erdőbényét az emelkedő úton elhagyva hamarosan elérjük a hagyományos gazdálkodás egyik utolsó hírmondóját, az erdőbényei fás legelőt. A természetvédelmi terület jellemzője az itt-ott felbukkanó hagyásfa, amelyet az itteni erdőség kiirtásakor hagytak mag, és amelyek ma árnyékot adnak az állatoknak a legnagyobb nyári forróságban is. Az emelkedő tetején, a fás legelő szélén egy kellemes pihenőhely is kínálja magát a terebélyes famatuzsálemek alatt. Innen egy kellemes szerpentin vezet az Aranyos-patak végtelenül nyugodt völgyébe: a kis vízfolyás hosszan közvetlenül az út mellett csörgedezve halad célja felé. Aranyospusztán egy büfénél érdemes megállni pihenni, majd a patak völgyét hátrahagyva egy rövid emelkedő végén jobbra fordulunk, Boldogkőváralja felé.

Előbb Abaújalpár mellett haladunk el, majd Boldogkőújfaluba érünk. Boldogkőújfalu határában, a Falu-hegy délnyugati oldalában egy érdekes természeti képződmény, egy kőtenger bújik meg – sajnos nem olyan jól bejárható, mint például a Káli-medencében található társai. Boldogkőváralja felé továbbhaladva szinte minden méteren látszik a távolban az összesült riolittufából álló kőtömegre épült erődítmény, messze a távolban pedig felbukkannak a Gömör-Szepesi-érchegység vonulatai is, látványos keretet adva a Hernád széles völgyének.

Boldogkőváralja leginkább a névadó várról ismert – természetesen a várhegyet megmásszuk a túra során, de előbb a falun átgurulva elhaladunk a katolikus templom előtt, amely mellett közvetlenül egy sírbolt található: Péchy Manó építtette 1861-ben. A Péchy család jelentős szerepet játszott a község életében: Péchy Gábor vásárolta meg a jezsuitáktól a várat és vele együtt a falut is 1753-ban, majd felépíttette kastélyát, amely Borsod vármegyében a harmadik legnagyobb volt az edelényi és a füzérradványi után (ma gyermekotthon működik benne), a már említett templomot pedig szintén Péchy Gábor emeltette. A faluból a vár felé tartva elgurulunk a Szent Donát-kápolna előtt, majd jobbra térünk, a vár parkolójába vezető kaptatóra.

Várak és gótikus templomok

A boldogkői vár legöregebb része valószínűleg a tatárjárás után épült a Hernád völgyében magasodó sziklákon, majd több hullámban, több gazdája bővítette folyamatosan az erődítményt. A török időkben – mivel a végvárvonaltól távolabb esett – az oszmán csapatok csak ritkán vetődtek erre portyázás közben. A kuruc időkben előbb császári csapatok birtokolták a várat, majd amikor Thököly elfoglalta Felső-Magyarországot, bevette ezt a várat is. 1685 őszén újra Habsburg zsoldosok vették birtokba, majd 1701-ben a császáriak felrobbantották a védművek egy részét, így hadászatilag értéktelenné téve az erődöt, amibe aztán a jezsuiták költöztek, gabonaraktárat berendezve a megmaradt falak között. A már említett Péchyek a 18. század második felében „helyreállítási” munkákat végeztettek, azonban műemlékvédelemről ebben az időben természetesen nem lehetett beszélni, így egyes részletek örökre elvesztek. Ma az alsóvár a parkoló felől egy kis fahídon közelíthető meg (felvonóhíd lehetett itt valaha), a kaputoronyban pedig a pénztáros bocsátja be a látogatókat. Odabent – egy jó öreg várhoz méltóan – felfedezőútra indulhatunk: régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása várja a látogatókat. Az Öregtorony, a vár legrégebbi része is látható odabent, de a leglátványosabb kétségkívül a déli torony alatti megfigyelőbástya: a kiszögellésen álló kis torony egy keskeny sziklafallal kapcsolódik a vár többi részéhez, melynek tetején fából készült folyosó biztosítja az összeköttetést.

A várból továbbindulva Korlát felé vesszük az irányt egy földúton, ahol egy gótikus templom áll a falu központjában. (Esős időben kis kerülővel aszfaltúton is elérhető a szomszédos település, de akár Vizsoly irányába is tovább lehet haladni, kihagyva a korláti kitérőt.) A fehérre meszelt épületről messziről lerí, mikor épülhetett: a csúcsíves, mérműves ablakok rögtön elárulják, hogy a 15. században épült a templom. A középkori építésről árulkodnak a támpillérek is, de a templomba belépve is igen látványos tanújeleit láthatjuk az akkor uralkodó építési irányzatnak: a nyolcszög három oldalával záródó hosszúkás szentély fölé bordás csillagboltozat borul.

Vizsolyon hasonló építményt kell keresni: a híres Biblia a helyi református templomban látható, amely részben gótikus stílusban épült, bár egyes részletek arról árulkodnak, hogy a legrégebbi épületrészek (a szentély és az eredeti kis hajó) a 12-13. század fordulóján épültek. Az épületet kőfal veszi körül, és egy kis látogatóközponton keresztül lehet bejutni. A vizsolyi Biblia az első teljes magyar nyelvű Szentírás, melyet Károli Gáspár gönci prédikátornak köszönhetünk (ezért ismert Károli-Biblia néven is). Az első példány 1590. július 20-án készült el a 2412 oldalt számláló, 6 kilogramm súlyú reneszánsz műalkotásból – díszítettsége, művészi kivitele okán ugyanis valóban műalkotásról beszélhetünk. Összesen 800 példány készült belőle másfél év alatt, a templomban üvegvitrin alatt látható egy példány, míg a Mantskovit Nyomdatörténeti Múzeum korhű, 16. századi nyomdászműhelyében ki-ki maga is kipróbálhatja, hogyan működött abban az időben a nyomdagép.

Vizsolyt hátrahagyva előbb Vilmányba érünk (ez a falu is büszkélkedhetne egy gótikus templommal, azonban sajnos meglehetősen rossz állapotban van), majd Fony és Mogyoróska következnek, a Z kerékpáros jelzést követve. Fony felé fordulva kis hullámvasutazás kezdődik, miközben egyre közelebb kerülünk a Zemplén hegyeihez – a faluból kifelé haladva egy kis ízelítőt is kapunk egy szerpentinen abból, hogy milyen szintkülönbségekre kell felkészülni. A regéci vár is feltűnik a háttérben, majd Mogyoróska utolsó házait elhagyva egy földúton kezdjük meg a magaslat meghódítását. Az erőd nem adja könnyen magát, de megéri a fáradságot: a magasból kiváló panoráma nyílik a környékre, ráadásul egy újabb zempléni várat ismerhetünk meg. Ez az erősség a 13-14. században épülhetett, valószínűleg az Aba nemzetség tagjai lehettek az építtetők. A sok tulajdonos közül az utolsók közé tartoztak a Rákócziak: I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben ostrommal vette el Eszterházy Miklóstól. A későbbi fejedelmet, a csecsemő II. Rákóczi Ferencet anyja, Zrínyi Ilona hozta 1677-ben hozta Regécre, így első éveit a vár falai között töltötte. A várat Thököly Imre, Zrínyi Ilona férje elfogatását követően puskalövés nélkül foglalták el a Habsburg csapatok 1685-ben, majd egy évvel később császári parancsra lerombolták. A vár helyreállítása az 1990-es évek végén kezdődött, és jelenleg is folyik. Eddig újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki, és részben visszaépítették a palotaszárny falait is.

Üveghuták, sűrű erdők, Rákóczi és Makovecz

A várból könnyed gurulásban lehet részünk előbb a Hárumhuta felé vezető aszfaltútig, majd onnan az újhutai elágazásig. Az első üveghutát a Regéc határához tartozó erdőkben II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban, majd egészen 1916-ig folyt itt az üveggyártás: elsősorban tokaji borospalackokat készítettek itt. Óhután az Üvegcsűrben ismerkedhetünk a helyi ipar történetével: a kis pihenőhelyen tablók igazítják el az érdeklődőt az üveggyártás rejtelmeiben, és még egy kemencemakett is helyet kapott itt, míg az út másik oldalán az alapító, Rákóczi mellszobra figyeli a látogatókat. Újhuta kapujában egy szépen felújított kastély mellett haladunk el: Bretzeinheim Ferdinánd herceg építtette az 1840-es években, vadászkastélynak. Később a Waldbott család tulajdonába került, így ma Bretzeinheim-Waldbott vadászkastély néven ismert, és jelenleg kastélyszállóként üzemel, éttermébe pedig bárki betérhet. Újhután egy elágazásban elhaladunk egy csinos kis harangláb mellett – ez lehetett Háromhuta első épített imahelye.

Újhutát elhagyva bevetjük magunkat a Zemplén sűrű erdejébe, és megkezdjük az utolsó, a Gerendás-rétig tartó mászást. Menet közben a Flórika-forrásnál állhatunk meg pihenni kicsit – a Tolcsva-patak mellékágai között elhelyezkedő pihenőhely környékén egy gyermektelen középkorú házaspár gyakran túrázott a környéken, és fogyasztotta az itt található forrás vizét, bízva abban, hogy az gyermekáldáshoz segíti őket. Amikor kislányuk született, a forrást lányuk után Flórika-forrásnak nevezték el, s a nevet kőbe vésve is megörökítették a foglalás felett. A Gerendás-réten egy fedett erdei pihenőhely áll az út mellett padokkal, asztalokkal, itt is el lehet fogyasztani akár egy müzliszeletet az emelkedő utolsó métereire készülve. Az Eszkála erdészházat (Országos Kéktúra pecsételőhely) elhagyva átbukunk a lejtőre, és innen Makkoshotykáig szinte végtelen gurulásra készülhetünk a Hotyka-patak völgyében.

Sárospatak már csak egy ugrás, és akinek van még ereje, a város nevezetességeinek megtekintése előtt tehet egy kitérőt a Megyer-hegyi tengerszemhez. A városba érve egyenesen a vár felé vesszük az irányt, odafelé csak a bazilikánál állunk meg, a városközpont egyéb látnivalóit csak a vasútállomásra menet vesszük szemügyre. A ma álló templom helyén már I. András építtetett egy rotundát (kis körtemplomot), mivel Patak királyi szálláshely volt. A kis királyi kápolna később a temető osszáriuma lett, miután egy román stílusú templom épült helyette, majd a mai háromhajós, gótikus csarnoktemplom 1492-re készült el. A török időkben a pataki várat is megerősítették, a védelemnek része lett a templom északi fala is. Újabb izgalmas időszakban, a Wesselényi-féle összeesküvést követően a pataki várat zsoldoshadsereg szállta meg, ekkor falazták be az összes várkaput, és tizenkét évig – míg Thököly fel nem szabadította Patak várát – csak a templom északi és déli falán vágott két nagy boltíves kapun lehetett a várba bejutni. A Rákóczi-szabadságharc előtt és alatt a hadiszerencsétől függően többször gazdát cserélt a kuruc és labanc csapatok között a vár, 1708-ban itt tartották a szabadságharc utolsó országgyűlését is, amelyen II. Rákóczi Ferenc javaslatára a jelenlévők elfogadták azon jobbágyok felszabadítását a földesúri joghatóság alól, akik fegyvert fognak a hazáért.

Maga a vár – melynek neve összeforrott a Rákócziakkal – egyébként két, szabad szemmel első ránézésre is elkülönülő részből áll. A várkastély magva (egyben legöregebb része) az úgynevezett Vörös-torony, az ötszintes, masszív építmény, melynek legalsó szintjének falait lőrések törik át, míg a magasabb emeleteken már ablakok, kiugró erkélyek is láthatók. Valaha konyha, sáfárház, kancellária, kincstár és levéltár is megfért egymás mellett a legalsó szinten. A toronyhoz észak felől csatlakozik a rombusz alaprajzú várkastély, melynek legismertebb részei az úgynevezett Lórántffy-loggia (egy, a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcső és a loggia, mely az építtető Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége után kapta nevét), illetve a Sub Rosa erkély, mely a hasonnevű szobát rejti. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. A reneszánsz motívumokkal díszített szobában tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc részvételével.

A várban számos állandó és időszaki kiállítás kapott helyet, melyek között természetesen előkelő helyet foglal el a Rákócziak életét bemutató tárlat, a Vörös-toronyban a lovagterem, I. Rákóczi György fogadószobája, vagy éppen a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek érdemelnek említést, de találunk ágyúöntő műhelyt és kazamatákat is a látnivalók között.

A várból a belváros felé indulunk vissza, ahol előbb két, Makovecz Imre tervezte épületet veszünk szemügyre alaposabban (de akár egy harmadikat is útba lehet ejteni), majd a híres kollégium felé kanyarodunk. Előbb a Bodrog áruházat csodálhatjuk meg, majd a Makovecz téren, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius (egykori neves pataki tanár) nevét viselő karának épületével szemben a Művelődés Háza és Könyvtára nevű intézményt, amelyet az Építészek Nemzetközi Szervezete az 1983-as év tíz legjelentősebb építészeti alkotása közé sorolt. A szélesen ölelő tömegforma egy udvart alkot a tér felé, amely előtt két oszlopon egy-egy térplasztika Csodaszarvast, illetve az Égberagadást ábrázolja (utóbbi a nagyszentmiklósi aranykincs egyik jelenetére utal). Az organikus építészet hazai nagymesterének munkái még a Borostyán Étterem átépítése, a Bodrog Áruház, az Árpád Vezér Gimnázium és a Hild téri lakások is a városban.

Túránk utolsó állomása a Sárospataki Református Kollégium, amely az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye, amelyet 1531-ben Perényi Péter koronaőr alapított a reformáció hullámainak egyik hatásaként létrejövő református oktatási rendszer egyik alapköveként. A számos neves diák közül, aki itt tanult, politikusok, írók, költők kerültek ki, például Kossuth Lajos, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, de például a 17. század elején megindult ellenreformációs hullámban gályarabságra ítélt hitvalló lelkipásztorok közül 22 pataki diák volt. A kollégium épületétől akár a hangulatos Iskolakerten keresztül is elérhetjük az állomást, amelynek épülete előtt a túra zárásaként megcsodálhatjuk a Táncvirág-szökőkutat (öt táncoló lányka alkotja a kompozíciót).

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A (Budapest-Miskolc-) Szerencs-Sátoraljaújhely vonalon közlekedő vonatokról Erdőbénye megállóhelyen kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra Erdőbénye megállóhelytől indul.

Parkolás

  • Erdőbényén a vasút megállóhelye mellett lehet parkolni. (Sárospatakról vonattal lehet visszajutni a kiindulópontra.)

Koordináták

DD
48.218122, 21.402052
DMS
48°13'05.2"N 21°24'07.4"E
UTM
34U 529864 5340622
w3w 
///acéloz.lakótárs.ezután
Navigáció Google Térképpel

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • A túra trekking bringával teljesíthető (országútival a nem aszfaltozott szakaszok miatt nem ajánlott).

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
nehéz
Hossz
89,4 km
Időtartam
7:10 óra
Szintemelkedés
1 711 m
Szintcsökkenés
1 695 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp