Vizsolyi Biblia Látogatóközpont

A templom világítóan fehérre meszelt tömbjéről első ránézésre is látszik, hogy több periódusban épült. A szentély, mint teljes templom épült meg először, valószínűleg a 12. század legvégén, esetleg a 13. század legelején román stílusban – 1220-ból viszont már írott forrás bizonyítja létezését. Később, a 14. században építették hozzá gótikus stílusban a nagyobb méretű hajót és a tornyot, így alakult ki a ma is álló épület.

A templombelsőt a kezdetektől egészen addig, amíg a reformátusok kezére került az épület, freskókkal díszítették. Természetesen a reformátusok akkor, amikor a 16. században „beköltöztek” a templomba, lemeszelték a falakat, de talán pont ez kellett ahhoz, hogy ma, a restaurálást követően megcsodálhassuk az akár több mint 500 éves faliképeket. Láthatunk Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket (az apszisban), Krisztus mennybemenetelét ábrázoló képeket, illetve a Szent Kereszt megtalálását és Szent György harcát a sárkánnyal. A díszesen faragott szószékre is érdemes vetni egy pillantást, mielőtt a fő attrakcióhoz, a Bibliához lépünk.

Maga a könyv egy üvegvitrinben látható, és egyike annak a mintegy 800 példányban nyomtatott Bibliának, amit itt, Vizsolyban készítettek másfél év alatt, 1590-91-ben. A vizsolyi Biblia az első teljes magyar nyelvű Szentírás, melyet Károli Gáspár gönci prédikátornak köszönhetünk (ezért ismert Károli-Biblia néven is). Az első példány 1590. július 20-án készült el a 2412 oldalt számláló, 6 kilogramm súlyú reneszánsz műalkotásból – díszítettsége, művészi kivitele okán ugyanis valóban műalkotásról beszélhetünk. A 16. századi magyar nyomdászat csúcsteljesítményének számító Biblia ráadásul fontos szerepet töltött be az anyanyelvi hitélet fejlődésében, és a reformáció magyarországi terjedésében. A fordító, illetve a vizsolyi nyomdász, Mantskovit Bálint sokat kockáztattak tettükkel, ugyanis abban az időben engedély nélkül Bibliát nyomtatni nem lehetett – márpedig nem volt engedélyük erre a tevékenységre, legalábbis a Habsburg-adminisztrációtól. Ugyanakkor viszont Rákóczi Zsigmond fejedelem is támogatta a munkát, aki egy példányt maga is őrzött az itt készült 800 Károli-féle Bibliából, amit hadjárataira is magával vitt.

A mai Mantskovit Nyomdatörténeti Múzeum a templom mellett a hajdani református tanító háza volt (míg a szomszédos Könyvesház az iskola funkcióját töltötte be), ma pedig egy interaktív kiállítás otthona. A korhű, 16. századi nyomdászműhelyben ki-ki maga is kipróbálhatja, hogyan működött abban az időben a nyomdagép, a falakon pedig rengeteg igen részletes információval ellátott tablón olvashatnak a látogatók a magyarországi nyomdászat kezdeteiről. Ugyanebben az épületben kapott helyet a pénztár is, ahol egy kis büfé is található.

Nyitvatartás

Nyitva hétfő kivételével minden nap:

• március 1. - október 31.: 9:00-18:00 
• november 1. - december 31.: 10:00-16:00
• január 1. - február 28.: zárva

Tárlatvezetések félóránként, utolsó tárlatvezetés fél órával a zárás előtt indulnak.

Hosszú hétvégék/egyházi ünnepek és pl. érettségi szünet során hétfőn is nyitva tart!

Előzetes információ kérés, időpont egyeztetés: +36 30 681 0870, vagy Király Lászlóné (Gizike) gondnokasszonynál (+36 20 406 1087) és Szalai Lászlónénál (Julika) (+36 70 677 0325)

e-mail: reformatusbetlehem@vizsolyibiblia.hu

Árak:

• Felnőtt belépő: 2400 Ft
• Diák, nyugdíjas, pedagógus belépő: 1600 Ft
• Nagycsaládos belépő: 60000 Ft/család
• Fotójegy (fotó- és videófelvételhez): 1000 Ft
• Istentiszteletek látogatása alkalmával ingyenes

• A belépőjegy árak tartalmazzák az idegenvezetést és az interaktív biblia nyomdászat kipróbálását is.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!