Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Történelmi utakon az Arka-patak szurdokában

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Boldog-kő sziklataréja a rajta trónoló várral
    A Boldog-kő sziklataréja a rajta trónoló várral
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Regéci vár Boldogkői vár
Túránk a Tokaji-hegység egyik legvadregényesebb, leglátványosabb völgyébe kalauzol, a Magoska vulkáni kúpjának oldalába vágódó Arka-patak szurdokába. Igazi ősvadont találunk a sziklás hegyoldalak közé ékelődő szűk völgyben. Az Arka patak köti össze a hegység két kultikus és impozáns erősségét, Regéc és Boldogkő várait. Míg Boldogkő erőssége a hegység peremén a Hernád völgyét ellenőrzi, addig Regéc a vulkánok koszorújából sasbércként kiemelkedő sziklacsúcson trónol a vidék felett.
nyitva
könnyű
Hossz 11,9 km
3:35 óra
222 m
82 m
378 m
163 m
Bár túránk a Tokaji-hegység szélén vezet, az Arka-patak völgyének hangulata a vadon legmélyét idézi. A fölénk tornyosuló Magoska az egyik legnagyobb a környéken; oldalát összefüggő tölgyesek és bükkösök borítják, melyek a hegy meredek oldalával ereszkednek a szurdokba. A gúla alakú tömb és a mögötte húzódó vulkánok sora a hegység egyik legkevésbé látogatott része. A terület élővilága ennek megfelelően igen gazdag: megannyi rőtvad mellett a hiúz és a farkas is megfordul ezen a vidéken - emellett a fekete gólya, az uráli bagoly és a szirti sas is jelen van az összefüggő erdőségben.

A szerző tippje

  • A boldogkői várban működő középkori hangulatú étterem jó lehetőséget ad a túra előtti feltöltődésre. A vár katakombájában elfogyasztott étel és ital egyben élményszámba is megy a hely hangulata és a kiszolgálás miatt.
  • A túra végén kézenfekvő Mogyoróska főutcáján továbbgyalogolva felkapaszkodni a regéci várhoz. Ha időnk és energiánk engedi, mindenképpen látogassuk meg a felejthetetlen panorámát nyújtó magaslatot.

  • Érdemes több napot itt tölteni, és a hegység központi térségét is felfedezni. Ha a regéci várba felkapaszkodtunk és körbenéztünk az összefüggő erdőkkel borított hegyvidéken, ez magától értetődik.

  • Regécen több szálláshely közül is választhatunk. A további felfedezéshez érdemes Regécről az Országos Kéktúra K jelzését követni Makkoshotykáig vagy akár Sátoraljaújhelyig, így a hegység legjavát ismerhetjük meg. Regécről észak felé a központi vidékeken vezet keresztül a Rákóczi-túra P jelzése Telkibányára és Füzérre, így az Amadévár és a pálos kolostor erdő mélyén rejtőzködő romjait, valamint az ország legszebb fekvésű várát is felfűzhetjük egyetlen túrára.

  • A boldogkői vár bejárására érdemes egy órát, de inkább kettőt számolni, hiszen a hadtörténeti kiállítás és az őrtoronyból kínálkozó kilátás megéri a rászánt időt. Őszi és téli hűvös, szélmentes reggeleken a vár sokszor a Hernád völgyében hömpölygő ködlepel felett úszik, egyedi hangulatot nyújtva a szerencséseknek. Érdemes ennek tudatában időzíteni a látogatást.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-11-22
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
378 m
Legalacsonyabb pont
163 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 13,86%Földút 18,58%Ösvény 47,69%Utca 14,91%Ismeretlen 4,95%
Aszfalt
1,6 km
Földút
2,2 km
Ösvény
5,7 km
Utca
1,8 km
Ismeretlen
0,6 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A túra egy szakaszon a Boldogkőváralja és Arka közötti országúton halad. Bár a forgalom gyér, a kanyargós úton haladjunk az aszfalt szélén, hogy a nagyobb sebességgel érkező autók is ki tudjanak kerülni.
  • Az Arka-patak szurdokában a patakátkelések nagyobb köveken vezetnek a túlpartra. Óvatosan keresztezzük a vízfolyást, főként áradáskor. A lekerekedett köveken óvatosan lépkedjünk, mert a felszínük csúszós lehet. Érdemes túrabottal, ennek hiányában egy (kiszáradt, de stabil) bottal segíteni lépteinket.

Kezdés

Boldogkői vár, parkoló (237 m)
Koordináták:
DD
48.345584, 21.232196
DMS
48°20'44.1"N 21°13'55.9"E
UTM
34U 517204 5354737
w3w 
///készítés.bemutató.férőhely
Mutasd a térképen

Végpont

Mogyoróska, szálló buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A KL jelzésen érkezünk a boldogkői várhoz, illetve ezen jutunk le a faluba.
  • K jelzést követjük Arkán és az Arka-patak szurdokán át Mogyoróska határáig.
  • A Bónyi-kúthoz a K● jelzésen teszünk rövid kitérőt.
  • Mogyoróskára a K jelzésen sétálunk be.

A túra részletes leírása:

Boldogkő impozáns lovagvárában

Túránkat a boldogkői vár parkolójából kezdjük a falu feletti domboldalon. A sziklaszirt ormára épült erősség gigászi hajóként úszik a Hernád völgyének széles teknőjében, a szántókkal és gyümölcsösökkel körbevett apró falvak felett. A tágabb térség központja, a Kárpát-medence történelmében meghatározó város Kassa, ahová az ország központi és keleti vidékeiről a Hernád mentén vezetett a fő közlekedési útvonal. Ezt az ütőeret volt hivatott ellenőrizni a vár a tatárjárástól egészen a Habsburg időkig.

Boldogkő várának keletkezését a tatárdúlást követő várépítésekhez kötik. A népnyelv szerint a közeli Muhi sík csatavesztéséből menekülő IV. Bélát a szomszédos Aszalón bújtatta el egy Bodó nevű aszalómester, akit később a király a környék urává tett azzal a feltétellel, hogy várat épít. Ebben hét gyönyörű lánya segédkezett, mégpedig a nemes kérők kötelezésével, miszerint a jegyesség évében mindegyik a várat építteti. Így készült el hét év alatt Bodó vára, melyben a hét leány lakodalmát ülték nagy vigaszságban. Az esküvőkből eredezteti Boldog-kő nevét a monda.

Valójában IV. Béla idején, a tatárjárás után épült a vár alapja; és királyi engedéllyel a Tomaj nemzetségű Tyba ispán építtette. Az Árpád-házi királyok kihalásával a környéket uraló Amadékhoz került, akiktől a rozgonyi csatavesztés után az Anjou-párti Drugetheknek adományozta a király. Feltehetőleg ekkor épült meg a falak nagy része. Az ezt követő évszázadokban forgalmas fekvéséhez híven sokszor cserélt gazdát, végül a kuruc időkben a császáriak lakhatatlanná tették. Utolsó állandó lakói lőcsei jezsuita szerzetesek voltak a 18. században, akik sok lerontott részt csúcsíves téglafalazatra cseréltek. Jelenlegi állapotát az eredeti erőd funkció szerint alakították ki, belső termeiben hadtörténeti kiállítások láthatók.

A vár sziklaormát nyugatról kerülő, KL jelzésű ösvényen ereszkedünk közvetlenül a falak tövében. A néhol görgeteges, sziklás utacska meredeken vezet a falut övező rétekre. Végig gyönyörű kilátást élvezhetünk a Hernád völgyére és a vulkánok nyugati oldalára a Magoskától egészen az abaújszántói Sátor-hegyig. A temetőt balról kerülve, a tájház mellett érkezünk a faluba, ahol kapcsolódunk az Országos Kéktúra K jelzésű útvonalához, melyet innentől utunk végéig követünk.

Az Arka-patak völgyében

Észak felé, az Arka-patak mentén hagyjuk el a települést az egyre jobban beszűkülő völgytorokban. A szomszédos Arkára tartó aszfaltúton kerüljük a Magoska vulkáni kúpjának nyúlványát, a Leány-hegy tömbjét. Rendkívül meredek, sziklás oldalak között kanyarog az út, mígnem két kilométer után, a kiszélesedő völgy katlanjában feltűnnek a falu első házai.

A zsákfalut napjainkban alig lakják, tornácos öreg házai nyaralóként maradtak fenn. A 18. század végén épült, réztetős református templom előtt haladunk el, majd a temetőt alulról kerülve északnak hagyjuk el Arkát. A faluszéli gyümölcsösök felett visz az utunk, ahonnan remek rálátásunk van a Magoska vulkáni tömbjére, a hegyek lábánál megbúvó település házaira és tornyaira. A gyümölcsöst nyugatról mellőzve, cserjés domboldalban ereszkedünk le a patakhoz.

Innentől az Arka-patak völgye egyre vadabb arcát mutatja, ahogy eredetéhez, a vulkán oldalához közelebb kerülünk. A szurdokként beszűkülő völgyfalak mind sziklásabb, kövesebb leszakadással szegélyezik az andezitgörgetegek között bújócskázó patakot. Az út kevés kivétellel a völgytalpat követi a patak árterének lapos öntésterületén. Egy romos malomépület és a szemközti oldalon beérkező Láng-völgy torkolata után keresztezzük a vízfolyást; innentől valódi fogócskába kezd az ösvény a mederrel. A két meredek, köves lejtő közé szorult patak a lávaárak andezitnyelveit kerülgetve keresi a lehetséges utat. A puhább részek öbleiben lapos teraszokat töltött fel a víz, melyeket az ösvény is hasznosít. Körös-körül szép, vegyes korú, kevert erdő fedi a tájat: a főként a nedves, hűvösebb vidéket kedvelő gyertyán és bükk a meghatározó, de a patakparti égerek, kőrisek, juharfák elegye is jellemző.

A legvadabb, legelzártabb részen közel két kilométeren keresztül kanyargunk a görgetegek között csordogáló patakkal, mire egy sziklanyelvet balról kikerülve nyíltabb területre érkezünk. A ligetes Hosszú-rétnél egy romos erdészház és egy düledező kút tűnő emlékekként képviselik az egykori erdei életet. Öreg bükkösben, kisebb hátra felkapaszkodva kerülünk egy leszakadó partvonalú, sziklás mederrészt, de a túloldali gyertyános ligettől egyre szélesebb szekérúton vezet tovább a K jelzés.

Mogyoróska kaszálórétjein

A szurdok ősi hangulatot időző vidékét elhagyva nyíltabb, világosabb tájon haladunk. Rétek és erdőfoltok, patakparti ligetek váltakozásával közeledünk a hegység belseje felé. Egy tágas rét szélén elhagyjuk a vízfolyást, és a jobbra tartó szekérúton felkaptatunk a lankás hegyoldalra, ahonnan egyre jobb rálátásunk nyílik a környező vidékre.

Egy öreg tölgyfa alatt kialakított pihenőhely után, a rét legmagasabb pontjáról feltűnik a hegyekkel körbevett regéci vár is, de a legmeghatározóbb látványt a szemközti vulkánok koszorúja nyújtja. A Regéc és Mogyoróska közötti kaszálók felett sorakozó magaslatok sorát baloldalt a legmagasabb Gergely-hegy nyitja, melynek dóm alakú tömege magába olvasztja az előtte lévő Kis-Szár-követ. Mellettük a Bán-hegyek és a Nagy-Szár-kő hármas orma következik, közepén egy kerek tisztással a hegyoldalban, ahonnan a legszebb kilátás nyílik Regécre. A szélen a Nagy-Bekecs hosszú háta látszik, melynek lankás déli oldalából előugrik a regéci Várhegy őrlőfogszerű erődjével a tetején.

A rét keleti végéből egy rövid kitérőt teszünk a K● jelzésen az alig száz méterre lévő Bónyi-kúthoz. Öreg bükkök ölelésében, kis bevágásból, biztos hozammal fakad a forrás, mellette esőbeállóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhelyet is találunk. Az egykor nyájakkal teli patakparti rét miatt az állatok és juhászok kedvelt pihenőhelye volt a természetes vízfakadás - amint az árnyékot biztosító hagyásfák is tanúsítják.

Egy párszáz méteres szakaszon ismét beváltunk a patakparti erdőbe, hogy a délről benyúló Bosturnya gerincét kerüljük, de a túloldalon, a falu alatti ligetes réten végképp a patak túloldalára pártolunk, és meredeken kapaszkodunk fel a hegyoldalban fekvő Mogyoróskára.

A falu alsó végéből emelkedünk a domboldalba épült, csillag alakban szétágazó, három utcából álló településre. Az eredetileg a regéci várhoz tartozó Mogyoróska a kuruc időkben lakatlanná vált, később ruszin telepesek népesítették újra. Ennek megfelelően a falu központjában álló templom is görögkatolikus, amit szép ikonosztáz díszít. A központ felé haladva egyre meghatározóbb a magasban trónoló regéci vár látványa. Bár túránk véget ér, de érdemes még a váron keresztül átsétálni Regécre a K jelzést követve - ezt azonban már egy másik túraleírás mutatja be.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Boldogkőváralja, Kossuth utca megállóhelyig tudunk busszal tömegközlekedni, ez a vár alatt található.
  • Mogyoróskán az egyetlen buszmegálló a faluközpontban a Mogyoróska, szálló, ahonnan viszont csak egy-két busz jár naponta. Érdemes lehet az egy kilométerre lévő regéci főútra lesétálni, ahol a Mogyoróska, bejárati út megállóhelynél megáll a regéci busz is.

Megközelítés

  • A boldogkőváraljai buszmegállótól 100 métert kell visszasétálnunk a falu széle felé nyugati irányban a K jelzésen, ahonnan a várhoz felvezető út és a KL jelzés is indul. Innen egy kilométer múlva érünk a vár alatti parkolóhoz, a túra startpontjához.

Parkolás

  • Parkolni a vár alatti parkolóban tudunk, ahonnan a túra is indul.
  • Az autóhoz busszal (Boldogkőváralja, Kossuth utca megálló), majd egy sétával (K, majd KL jelzés) juthatunk vissza.

Koordináták

DD
48.345584, 21.232196
DMS
48°20'44.1"N 21°13'55.9"E
UTM
34U 517204 5354737
w3w 
///készítés.bemutató.férőhely
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
11,9 km
Időtartam
3:35 óra
Szintemelkedés
222 m
Szintcsökkenés
82 m
Legmagasabb pont
378 m
Legalacsonyabb pont
163 m
Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egyirányú túra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 3 Útpontok
  • 3 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp