Csurgó-kút

A forrás és a vízesés

Farkasgyepű és Magyarpolány között, a Köves-patak partján különleges vízfakadásra lelhetünk. Az igen meredek völgy oldalában, mészkőből lép felszínre a hideg, kristálytiszta karsztvíz, majd rövid csordogálás után látványos vízesésben zuhan alá egy mésztufaszikla oldalában, hogy aztán a patakkal egyesülve folytassa útját. A nagyjából 5 méternyi szintkülönbség látványos zúgót hoz létre, aminek hangja már messziről csalogatja a túrázókat.

Érdemes megfigyelni a jelenséget, ahogy a felszínre lépő vízből kiválik és lerakódik a mésztartalom, apránként növelve-hizlalva az alatta terebélyesedő mészkövet. Rómer Flóris természettudós, a hegység természetföldrajzának jeles kutatója 1859-ben megjelent, A Bakony című útikalauzában említi meg a „gazdag mészülledéke miatt hirnevessé vált forrásról”, hogy ottjárta előtt az egyre hízó „mésztömeg bedült” – vagyis már képtelen volt saját súlyát megtartani, ezért leszakadt és a mélybe zuhant. Napjainkban a belevájt lépcsők segítségével akár fel is kapaszkodhatunk erre a letört tömbre, hogy a tetejéről jobban szemügyre vehessük ezt az idilli kis katlant. A legütősebb látványért érdemes a látogatást a csapadékban gazdag időszakra tenni; télen pedig akár a jégcsapokká szilárdult zubogó látványában is gyönyörködhetünk.

A forrás mellett esőházzal, padokkal, asztalokkal és tűzrakó hellyel felszerelt pihenőt is találunk. A tereprendezés részeként a víz felett átívelő hidacskát is létesítettek a patakátkelés megkönnyítésére.

Érdekességek

A forrás határpont is egyben: Farkasgyepű, Magyarpolány és Kislőd közigazgatási területének mezsgyéje éppen itt találkozik.

A beszédes nevű Köves-patak aszályos időszakokban olykor kiszárad, régen viszont akkora hozama volt, hogy a meder mentén számos vízimalmot működtetett.

Nyitvatartás

Árak: