Városlőd - Zirc (OKT-08)

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

• A Városlőd-Kislőd vasútállomásról Városlődre sétálunk, melyet főutcáján szelünk át. A következő településig először legelőkön, majd hosszas völgyön keresztül vezet az út.
• Németbánya széle előtt a Kéktúra jobbra tér, és nekivág a hegyoldalnak. Újabb hosszú erdei menetelés van előttünk.
• Bakonybélbe érkezve megkerüljük a Gerence Fogadót, a falu első utcáján balra fordulunk, és átszeljük a települést.
• A Száraz-Gerence völgyében egy éles balkanyar után balra, ösvényre lépünk, ezen kapaszkodunk fel a Kőris-hegyre.
• A csúcsról ösvényen, végül erdészeti úton kanyargunk le Szépalmapusztára. Innen betonon közelítjük Borzavárt, az utolsó métereket ösvényen tesszük meg.
• Borzavár főutcáján végigsétálva kiérünk a faluból. Az autóút 90 fokos jobbkanyarja után 100 méterrel balra, földútra lépünk.
• A Kéktúra délről kerüli a Pintér-hegy csúcsát, és beér Zircre.
• A Deák Ferenc utcán érkezünk meg Zirc központjába, ahonnan a Köztársaság utcán érjük el a vasútállomást.

A túráról részletesen

Kislőd - Németbánya

A Városlőd-Kislőd vasútállomásról rövid aszfalttaposással érkezünk meg Városlődre, melynek településképében nyomokban még felfedezhető az egykor itt élt bajor lakosság hatása. A főtér számos emlékmű otthona, érdemes elidőzni pár percig a falu fordulatos történelmét végiggondolva. A Német Nemzetiségi Tájháznál, a sarkon találjuk a Fenyves kocsmát, s benne a bélyegzőt (amennyiben a Városlőd-Kislőd vasútállomáson nem pecsételtünk volna).

Városlődről kisforgalmú autóúton indulunk kifelé. Kétszer is keresztezzük a síneket, mivel a pálya a domborzati viszonyokra tekintettel csak egy méretes hurok éles kanyarjával képes ráfordulni Városlőd irányára. A második (ezúttal felüljárós) átkelés után hirtelen balra, földútra térünk. Itt tehetünk jobb felé kitérőt Hölgykő várának romjaihoz.

Faluszéli mezőkön vágunk át, melyeket hosszában követ egy nagyfeszültségű távvezeték. Egy ponton a Kéktúra balra leereszkedik a Pince-forráshoz. Hidak és gázlók teszik lehetővé az átkelést a patakon, melynek szűk, sűrűn benövényesült völgyét követjük. Hamarosan belefutunk a Vámos-patak völgyébe, melyben már kicsit magasabban kísérjük a medret.

Ezen a szakaszon figyelmesebbek felismerhetik, hogy mintha vasúti töltésen gyalogolnánk. És valóban: az egykori Franciavágás-Királykapu-Városlőd kisvasút zakatolt erre régen. A hatalmas erdőtömb faanyagának kitermeléséhez épített vasútvonal kiágazásaival fénykorában elérte a 36 km-es hosszt. A ’60-as évek első felében egy szakaszán még személyszállítás is folyt. Amint más tájainkon is, az 1960-as évek végén a nagyobb teherautók szükségtelenné tették a vasútvonal fenntartását, ezért megkezdődött a pálya felszedése.

Szép, sűrű gyertyános-bükkös erdő által fedett völgyben emelkedünk a Töredék-árok fölött. A Szénpajta tisztásán fedett pihenőt találunk, és keresztezzük a bauxitszállító utat. Németbánya felé a patakvölgy alján lépdelünk tovább, a gyéren járt ösvényt nyáron olykor egészen be tudja fedni az aljnövényzet. Újabb utat keresztezünk, és egy vadászház után rá is térünk a faluig vezető murvacsíkra: ezen gyalogolunk el Németbánya széléig. A bélyegzéshez kicsit térjünk be a faluba: a településtábla mellett találjuk a bélyegzőt.

Németbánya - Bakonybél

Visszatérve a K jelzésre nekivágunk a Szállás-tető oldalának. Meredeken, szép bükkösben kapaszkodunk fölfelé, végül újra keresztezzük a bauxitszállító utat. A fölénk tornyosuló hegyoldalban található Savanyó Jóska bakonyi betyár egykori rejtekhelye, a Pénzlyuk-barlang (amely nagyjából 3/4 órás kitérővel köthető be túránkba). Az emelkedés enyhül, egy fenyvesnél újabb erdészeti út csatlakozik, ezen sétálunk tovább. Érezhetően hatalmas erdő vesz körül minket, az oldalt induló szűk völgyecskék vadregényessé festik a tájat, feledhetetlen szakaszon járunk. A sűrű, oszlopcsarnokszerű bükkös ritkásabb pontjain besüt a nap a talajra, ezért dús az aljnövényzet is. Hamarosan megérkezünk a Bakonybél melletti mezőkre: látszik a település kis hegyközi medencéje, illetve az erdős hegységkeret szemben a Parajos-tetővel és a Kőris-heggyel. Érdemes néhány percet szánni az út mellett látható, helyreállított mészégető kemencére, mely a hegység ipartörténetének egy fontos emléke.

A Gerence-fogadót megkerülve szép ligetben jutunk át a Gerence-patakon. Az egyik bélyegzőt a főút mellett, egy irányjelző oszlopon találjuk, a másikat a Vadszőlő étterem ajtajánál. (Utóbbihoz a Fürdő utcán kell kicsit továbbmennünk, amikor a Kéktúra balra fordul). Bakonybélben több okból is érdemes elidőzni: a Pannon Csillagda egy izgalmas, interaktív ismeretterjesztő központ, de van a faluban működő monostor is, illetve déli határában érdemes felkeresni a Szent-kút meghitt tavacskáját.

Bakonybél - Kőris-hegy

A bakonybéli búcsút az Országos Kéktúra dunántúli szakaszának egyik legszebb erdőélménye követi. A Száraz-Gerence völgye igazából ritkán jutalmaz a víz látványával: amint a neve is utal rá, a mészkőtérszín elnyeli, hasadékain a mélybe vezeti a kőzetet oldó esővizet. Amikor lefordulunk a hangulatos aszfaltútról, hosszú és meredek kaptató veszi kezdetét, de a Barátok útjának ösvénye meseszép, páratlan bükköst szel át. Hosszas emelkedés végén érkezünk meg a Parajos-tető és a Kőris-hegy közti tágas nyeregbe. Innen még egy rövid, de izzasztó kapaszkodás vár ránk a csúcsig – melynek egy részét már a radarállomás aszfaltútján tesszük meg.

Mielőtt felmásznánk a toronyba, ne felejtsünk el bélyegezni! A stempli a kilátó lábára van szerelve. A Kőris-hegy változatos panorámával jutalmaz: a Tési-fennsíktól a Kab-hegyen át a közeli kismedencékig látjuk a bakonyi tájat. Kisebb fennsíkok közé ékelődött erdős hegycsoportok jellemzik a térséget, de kilátunk a jóval alacsonyabb Kisalföldre is, illetve a pannonhalmi apátságot is azonosíthatjuk.

Kőris-hegy - Zirc

A túra hátralévő szakasza már „jutalomséta”, lefelé tartunk a Magas-Bakonyból. Gyönyörű montán, azaz hegyvidéki bükkösben ereszkedünk a hegyoldalban – egy darabig. Hamarosan ugyanis függönyként nyílnak szét a fák, és bár a kilátás Szépalmapuszta és Zirc felé szép, az erdő hiánya nem esik jól a szemnek. Egy tájékoztatótábla szerint a faállomány kivágására egy betegség miatt volt szükség. Sajnos egyre szárazabbá váló, melegedő éghajlatunkon a bükkösök élettere várhatóan visszaszorul. A hűvös, csapadékos helyeket kedvelő erdők életkörülményeik romlása miatt legyengülnek és kártevők martalékává lesznek – esetleg megelőző jelleggel, védve a környező, egészséges állományokat, az erdészet vágja ki őket, ahogy itt, a Kőris-hegy oldalában is történt.

A hegy tövében szállítóutat taposunk, melyről rövidesen balra lefordulunk. Szépalmapusztára érkeztünk, mely a Bakony egyik kis ékköve. Lovak karámjai közt vezet a kavicsos út, a szerte legelésző patások mögött fenséges látványt nyújt a Kőris-hegy – még a vágásoktól szabdalt erdővel is. A bájos réten hotel üzemel, a K jelű turistaút viszont továbbterel Borzavár felé. Dimbes-dombos tájon, a hotel bekötőútján sétálunk. A falu fölötti dombról látjuk a templom keresztjét, itt kell jobbra, ösvényre váltanunk, hogy megközelítsük a települést.

Borzaváron két helyen is találunk pecsétet: a vegyesbolt és a presszó utcafrontján. A főutcán sétálunk ki a faluból, majd az út jobbkanyarja után, felhagyott mészégetők mellett lépünk rá egy balunkon kiágazó földútra. Ez vezet le a Pintér-árok völgyébe, ahonnan kikapaszkodva már a Pintér-hegy parkerdejében járunk. Bejáratánál találjuk az első zirci bélyegzőt. Némileg hullámzó utunk bekalauzol Zircre, a „Bakony fővárosába". Egyenesen követve az utcát a központba jutunk. Innen balra fordulva érjük el a vasútállomást, ahol a váróteremben kell keresnünk a másik bélyegzőt.