Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Patakkísérő körtúra a Csurgó-kúthoz

· 7 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Tábla a Csurgó-kútnál
    / Tábla a Csurgó-kútnál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Bittván
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó-kút vízesése
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tinóru faj
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A feltáróút kanyarját levágó ösvény a Názer-réttől északra
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Homokbánya fala a Bittva mentén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserjésedő gyep a Mánc-hegy tetején
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sávok a semmibe - ugar a mezőgazdasági táblák között
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőris-hegy a Mánc-hegyről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd Bakonyjákón
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakonyjákóra a 83-as főúton érünk be
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Bittva mentén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Szarvaskő vára (Döbrönte) Jákó Ház

Megerőltető szakaszokat nem tartalmazó, egész napos programmá is alakítható körtúra Farkasgyepűről remek pihenőhelyekkel, patakátkelésekkel, forrássokkal és a Mánc-hegyről nyíló szép kilátással.

 

nyitva
nehéz
Hossz 18,4 km
5:25 óra
468 m
468 m

Az útvonal kicsit hosszabb, de nem nehéz. A környék legnagyobb vízfolyását, a változatos erdőkön és gyepeken át rohanó Bittvát és a beletorkolló Köves-patakot követjük. A túra talán leglátványosabb része a Bakony egyik legnagyobb édesvízi mészkősziklája a Csurgó-forrásnál, melynek környékén érdemes akár hosszabban is elidőzni. Szintén egy kellemes pihenőt iktathatunk be a Vajda Ödön zirci apátról elnevezett, frissítő vizű Ödön-forrásnál is, ahol a szomszédos Gannai-Mánc-hegy egykori Mánckeresztúr kolostoráról és településéről is megemlékezünk. A Szőci Mészkőből felépülő Mánc-hegyen Szent László pénzeire is rálelhetünk, a Táncsics-kilátó romjaitól pedig a Kőris-hegyre nyíló panorámában gyönyörködhetünk. A túrát több patakátkelés teszi még vadragényesebbé.

 

A szerző tippje

  • A SL jelzésen érdemes átsétálni Döbröntére is, ahol Szarvaskő várát, a Fájdalmas Szűz római katolikus templomot és Táncsics Mihály mellszobrát is megnézhetjük.
  • Farkasgyepűn ne hagyjuk ki a Bakony Vadjai kiállítást sem!

Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-03-19
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
408 m
Legalacsonyabb pont
238 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A patakátkeléseknél legyünk óvatosak!

Kezdés

Farkasgyepű, Boróka Betérő (399 m)
Koordináták:
DD
47.207420, 17.624018
DMS
47°12'26.7"N 17°37'26.5"E
UTM
33T 698714 5231554
w3w 
///járadék.öltözködés.rúdugró

Végpont

Farkasgyepű, Boróka Betérő

Útleírás

Itiner

  • A Boróka Betérőtől a Z jelzésen délnyugat felé indulunk.
  • A Csurgó-kúthoz a Z+ jelzésen teszünk rövid kitérőt.
  • Az Ödön-forrástól a S jelzést követjük.
  • A Mánc-hegy északnyugati oldalán S▲ jelzésen kitérőt teszünk a Táncsics-kilátó romjához.
  • A S jelzésen visszatérünk Farkasgyepűre.

A túráról részletesen

Farkasgyepű

A Farkasgyepű név először a veszprémi káptalan 1401-ben kelt oklevelében szerepelt, és a Városlőd határában elterülő erdők egy részét jelölte. A szó a farkasok és az ellenük készített gyepű, mint mesterséges akadály szavak összevonásából keletkezett. Mivel a farkasveszély az 1700-as évek elejére megszűnt, a Veszprém és Pápa között húzódó hosszabb, de biztonságosabb, Tapolcafő, Döbrönte, Máncz-hegy, Borsodpuszta, Kislőd nagyobb forrásait érintő ún. „királyi út" lerövidíthetővé vált. Az akkoriban még így is hosszú út mellé a veszprémi püspökség 1753-ban csárdát építtetett. Innen ered a település több szinonim neve, mint például a Wirtshäuzl és a beszédes Koplaló. Ebben az évben a szomszédos Németbányán üveghutát is alapítottak, majd Kostajger Mihály pillei „üvegbányász” 1756-ban új üvegfúvó üzemet is létesített, amely 1785-ig működött. Ez idő alatt a munkások Németbányán és Farkasgyepűn (Koplalón) telepedtek le. Az ekkortájt Városlődhöz tartozó pusztát a huta bezárása után a püspökség csak a 19. század elején telepítette vissza német lakosokkal, akik a települést az egészen a 20. századig fennmaradt 'Wirtshäuzl’ névvel illették.

Mivel Farkasgyepű a Bakony egyik legtisztább levegőjű faluja, 1920 óta tüdőszanatórium működik a településen, illetve 1928 és 1945 között gyermekszanatórium, vagy akkori nevén Erdei Iskola is üzemelt. A nemes cél érdekében Rott Nándor veszprémi katolikus püspök, a terület birtokosa a településtől északra fekvő Hallgató-hegyen 19 kataszteri hold nagyságú területet adományozott a Gyermekvédő Ligának. Az intézetben a nyári hónapokban kéthetes turnusokban 500 tüdőbeteg gyermeket üdültettek, az őszi-téli hónapokban, pedig 50-en kaptak oktatással egybekötött gyógyulási lehetőséget. 

Erdőkön át a Csurgó-kútig

A 83-as főút melletti Boróka Betérőtől a Z jelzésen délnyugat felé indulunk a vendéglátóegység kerítése mentén. A környéken nagy területeket fedő löszön – ha be nem szántották - szép erdőket találunk. A település után először kocsányos- és cseres tölgyesekben haladunk, majd a meredeken érkezünk le az egykori patakmeder fölött magasodó gyertyános-kocsánytalan tölgyesbe, ahonnan egy bükkös foltban megyünk tovább. Hamarosan a jelzés éles balos kanyarral fordul rá egy szélesebb útra, amelyen az erdőszélre érve balra kanyarodunk, és a fasor mögötti szántók mellett haladunk el. A végüknél jobbra fordulunk a széles kavicsos erdészeti útra, amin fél km-t megyünk egyenesen, majd újabb derékszögű kanyarok után egy szénarácsnál jobbra fordulunk, és a Farkas-hegyi-erdőn át a Csurgó-kúti-oldalban lefelé érünk a Köves-patak vadregényes völgyébe. Ennek túlsó partján áll a Csurgó-szikla, ami a Bakony egyik legnagyobb édesvízimészkő-tömbje. Mögötte mintegy 5 méteres magasságból vízesésként hull alá a Z+ jelzésen 30 méterrel feljebb fakadó Csurgó-kút vize, miközben a túltelített mészanyag kiválik belőle, folyamatosan hizlalva ezzel az édesvízi mészkő alkotta sziklákat. Mivel a forrás Magyarpolány, Farsaksgyepű és Kislőd közös határpontja, régóta széles körben ismert. Rómer Flóris is tudósít róla 1859-ben megjelent, A Bakony című művében, miszerint nem sokkal utazása előtt „a mésztömeg bedült”, vagyis ez idő tájt szakadt le a Csurgó-szikla.

A forrásnál 2020-ban esőházból, erdei pad-asztal garnitúrából, valamint tűzrakó helyből álló pihenőt alakítottak ki, fa gyaloghidat létesítettek, illetve általános tereprendezést végeztek, hogy élvezetesebbé tegyék az itteni tartózkodást.

Az Ödön-forrásig

Visszatérve a patak túlpartjára a Z jelzésen északnyugat felé megyünk tovább a völgytalpon tenyésző, a patakot kísérő égeresen át, majd néhány keresztvölgy és patakátkelés után érkezünk meg a mesterségesen kialakított Názer-réti-tóhoz, aminek a partján padokon pihenhetünk meg. Balra tartva a vadászháztól nem messze erdészeti feltáróútra érünk. Pár száz méter múlva a jelzés tarvágott bükkösbe tér, amelyben már felnőtt az aranyvessző és a szeder, így az első métereken nehézkes benne a haladás (a feltáróúton ki lehet kerülni). A Z+ és Z jelzés kereszteződésében jelzésünkön maradva megyünk tovább északnyugat felé egy vadkerítés kapujáig, ahol balra, majd a kerítés sarkánál jobbra fordulunk. Nemsokára a Polányi-Mánc-hegy tövében fakadó Ödön-forráshoz jutunk, ami a zirci apátsági birtok egykori határa volt. Nevét Vajda Ödön ciszterci apátról kapta. A rendkívül tevékeny szerzetes többek között restauráltatta az apátsági templomot, a rendház keleti szárnyára második emeletet építtetett, iskolákat létesített, illetve támogatta többek között Békefi Remig kutatásait is.

A szomszédos Gannai-Mánc-hegyen helyezkedett el Mánckeresztúr település. 1240-ben Donát bakonyi ispán a bakonybéli bencések által a Mánc-hegyen alapított Szent Kereszt-kápolna számára átadott egy II. András által adományozott földterületet. Egy ebből az időből származó határjel, aminek népi megnevezése szeghatárként maradt fenn, ma is fellelhető a turistaúttól nem messze. Fontos határjel volt, mivel a birtokhatár ennél a pontnál keletiről északi irányba fordult. A remeteség elnéptelenedése után a területet a szintén a bakonybéli bencések által birtokolt Gannához csatolták. Legutóbbi felújítása 1913-ban történt, amikor már Gannát választotta el Magyarpolánytól.

Erdőkön és gyepeken át a Mánc-hegyre

Innen a S jelzést követjük északkelet felé még kb. 600 m-t. A két jelzés szétválásánál jobbra térünk le egy erdei fenyvesbe. Elhaladunk egy fakereszt mellett, amit a nyaranta itt táborozó cserkészek állítottak. Hamarosan egy kis fahídon átkelünk a Köves-patakon, amelynek jobbpartján fakad a benőtt Katalin-forrás. Az égeres, majd a fiatal füzek utáni gyepen a volt Somháti-malom felé vezető kavicsos útra érünk, amin balra indulunk tovább. Erről a fehér sorompós híd után, melytől néhány méterre van a Köves-patak és a Bittva összefolyása, jobbra fordulunk. A rét északi végénél egy fahídon újra átkelünk a patakon. Innen legelőszakaszok és erdőfoltok között, kicsit távolabbról kísérjük a Bittvát.

A gyepek végén a szőci mészkő alkotta Mánc-hegy (másik nevén Kőpad) északnyugati oldalához érve egy kislevelű hárstól indul jobbra a kissé benőtt ösvényen haladó S▲ jelzés, amelyen az 1964-ben a hegytetőre épített, szép panorámájú Táncsics-kilátó romjait érhetjük el. Mára sajnos csak a tartóoszlopok merednek a gyep galagonyabokrai fölé, de a mellette lévő magaslesről azért van kilátás, méghozzá a Kőris-hegyre és a Magas-Bakonyra. Az egykori kilátó névadója Táncsics Mihály író, publicista, politikus, aki Mihajlo Stančić néven született 1799-ben szegény, paraszti családban a nem messzi Ácsteszéren. Az 1820-as években a Döbröntével szomszédos Gannán volt segédtanító - ennek az emlékét őrzi a kilátón kívül, az 1964-ben, a településen felavatott mellszobra is. Munkája mellett az Esterházy Miklós által 1808 és 1818 között építtetett, Szent Kereszt Felmagasztalása titulusú bazilika aljában kialakított Esterházy-mauzóleum első idegenvezetője, „mutogatója” volt. Lefelé menet érdemes a lábunk elé nézni, mert a fenti szakaszon könnyen találkozhatunk Szent László kővé vált pénzeivel.

Szent László pénzei

A Szőci Mészkő Formáció hazánk ősmaradványokban egyik leggazdagabb képződménye. A benne található ősmaradványok bizonyítják, hogy képződése idején, mintegy 40–45 millió éve területünket jól átvilágított, táplálékban gazdag, meleg, normális sótartalmú trópusi tenger borította. A kőzetből kimálló sok kis lapos, kerek „kavics” a Szent László pénze néven ismert, a likacsoshéjúak törzsébe tartozó, mára kihalt Nummulites fajok fosszíliái. Nevük a latin nummulus szóból ered, ami pénzérmécskét jelent. A magyar név eredetére többféle elképzelés is él. Az egyik szerint Szent László katonáival épp a kunokat üldözte, akik aranypénzeket szórtak szét maguk mögött, azt remélvén, hogy a magyarok felszedik őket, és így megmenekülhetnek. Szent királyunk ekkor Istenhez fohászkodott, és imája meghallgatásra talált. A sok pénz mind kővé változott, így az üldözés győzelemmel zárult. A másik változat szerint Szent Lászlót üldözték a besenyők, aki bízva az ellenség kapzsiságában aranypénzeket szórt a földre, így menekült meg vitézeivel, a besenyők elé szórt érmék pedig hamarosan kővé változtak.

Bakonyjákó felé

Visszatérve a S jelzésre egyre közelebb kanyarog hozzánk a Bittva. Egy kis erdőfolt után újra egy legelőszakasz villanypásztora mellett haladunk. Bent a legelőn a mederből növő mézgás égereket látványosan körülfolyja a Bittva. A jelzést követve egy gyurgyalagok által kilyuggatott, felhagyott homokbánya mellett megyünk el, majd a futballpálya mellett haladva a 83-as főutat keresztezve érünk be Bakonyjákóra, ahol a Fenyves utcán folytatjuk utunkat.

A község neve a Ják, Jákfa, Jákfalva helységnevekkel együtt a Jákób – Jakab keresztnév névvariánsa. Egyes kutatók szerint templomának védőszentje, Szent Jakab után kapta nevét, amelyet 1351-ben említ először írás a döbröntei várbirtok jobbágyfalujaként. A török elleni harcok során elnéptelenedett, majd a Vajda család 1751 kezdte újratelepíteni. 1948-ban a Felvidékről reformátusok érkeztek a faluba, akik 1949. december 15-én református gyülekezetet alapítottak, és egy korábban asztalos műhely épületében alakították ki imaházukat. A nagydobronyi református gyülekezet ajándékaként 2001-ben egy Hollandiában öntött 110 kg-os harangot kaptak az ekkor készült harangtoronyba. A település központjában találjuk a Szentháromság titulusú római katolikus templomot, ami 1806-1811 között épült gróf Medgyesi-Somogyi János földesúr megbízásából az 1796-ban lebontott kis fatemplom helyére. A településen falumúzeum is működik, amit egy a Rákóczi utcában található kosárboltíves, oszlopos, gádoros házban rendeztek be. A tárlat a bakonyi népi építészet szépségeit és jellegzetességeit mutatja be.

Vissza Farkasgyepűre

A települést délnyugati irányban átszelve egy mélyút után érünk a Szél-hegy magaslatára, ahonnan a legelőkön és erdőkön túl nyugat felé a Somlóra nyílik kilátás. Lassan, de folyamatosan emelkedő utunk a legelő után elegyes gyertyános-tölgyesbe vezet, amelyből a főút Farkasgyepű előtti kanyarjában érünk ki. Az aszfaltcsík mentén továbbhaladva a tüdőszanatórium után érünk vissza a túra kezdőpontjára.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Farkasgyepűre Budapest, Ajka, Pápa, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém felől érkeznek buszjáratok. A Farkasgyepű, TBC Gyógyintézet nevű megálló esik legközelebb a túra kezdőpontjához.

Megközelítés

  • A buszmegállótól 350 m-t kell mennünk a Petőfi utcán déli irányba a település szélén álló Boróka Betérőig, a túra kezdőpontjáig.

Parkolás

  • Autóinkat a Boróka Betérő környékén vagy a szanatórium parkolójában tudjuk letenni.

Koordináták

DD
47.207420, 17.624018
DMS
47°12'26.7"N 17°37'26.5"E
UTM
33T 698714 5231554
w3w 
///járadék.öltözködés.rúdugró
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Bakony útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(7)
Demény Andrea
2021-10-01 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-09-28
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 23

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
nehéz
Hossz
18,4 km
Időtartam
5:25 óra
Szintemelkedés
468 m
Szintcsökkenés
468 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp