Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Bakonyaljai kilátások és források útja

· 3 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Naplemente a Ság-hegy mögött
    / Naplemente a Ság-hegy mögött
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvaskő vára
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kab-hegy a Kálvária-dombról
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei fenyves
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Döbrönte Szarvaskő várából
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lőrésszerű ablak Szarvaskő várában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A magyarpolányi Kálvária-domb
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ödön-forrás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Innen már nincs messze Döbrönte
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkmakkok a Szent-kút egyik padján
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Merinók és kecskék Döbrönte határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Szarvaskő várából
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvaskő vára
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Kerékpár Pont (Szarvasház Turistaház) Szarvasház Turistaház … (Döbrönte)
Kellemes körtúra Döbröntéről Magyarpolányba, melynek során a Szent-kútnál és az Ödön-forrásnál is megpihenhetünk, a Kálvária-domb tetejéről pedig a Déli-Bakonytól a Rendeki-hegyig terjedő csodás kilátásban gyönyörködhetünk.
nyitva
közepes
18,1 km
5:15 óra
437 m
437 m
Döbröntéről változatos erdőkön át sétálunk el a Bakonyalja egyik legszebb településére, Magyarpolányba. A Szent László-templom mellett álló Kálvária-dombra épített Fájdalmas Szűz kápolna tövéből a Kab-hegytől az Agár-tetőn, a Tapolcai-medencén és a Keszthelyi-hegységen át a Rendeki-hegyig nyúló csodás panoráma tárul elénk. Útközben a bővizű Ödön-forrás és a Szent-kút kellemes környezetében tarthatunk kényelmes pihenőket. A túra végén Szarvaskő várából és a hozzá vezető gerincről kapunk szép kilátást, ahonnan, ha jó időpontot választunk, akár a Ság hegy mögött vagy a Somló mellett lenyugvó Napot is megcsodálhatjuk.

A szerző tippje

  • Magyarpolányban sétáljunk végig a Petőfi utcán, és nézzük meg a tornácos bakonyi házakat!
  • Döbröntén érdemes ellátogatni a Somogyi család által 1815-ben épített, a Fájdalmas Szűz tiszteletére felszentelt római katolikus templomhoz.
  • Ha behatóbban, túravezetővel szeretnénk megismerni a környéket, esetleg szállásra van szükségünk, Döbröntén a Szarvasház Turistaház és Oktatóközpont mindkettőre igényes megoldást kínál.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-08-18
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
376 m
Legalacsonyabb pont
229 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Döbrönte, autóbusz-váróterem (235 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.227472, 17.548281
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°13'38.9"N 17°32'53.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 692906 5233592
w3w (what3words) 
///őrködik.napolaj.bemagol

Végpont

Döbrönte, autóbusz-váróterem

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól délkelet felé indulunk a Z jelzésen.
  • A patak hídját követő mező végénél jobbra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • Amikor megérkezünk a S+ jelzéshez, jobbra fordulunk rajta.
  • A kálvária után a S jelzésen kelet felé indulunk.
  • A Malom úton jobbra tartva a Z+ jelzést követjük.
  • Egy nagy kereszteződésben becsatlakozunk a Z jelzésre, amin egyenesen megyünk tovább.
  • Az Ödön-forrástól a S jelzést követjük.
  • A hosszú rét északi vége felé a balra induló a SL jelzésen folytatjuk az utunkat.
  • A várromtól a ZL jelzésen érünk le a faluba.
  • A főutcán balra fordulva jutunk a Z jelzésen a buszmegállóhoz.


A túráról részletesen

Döbrönte

A település valószínűleg már a 11. században is létezett, és a Csák nemzetség ősi ugodi váruradalmához tartozott. Az ugodi ág utolsó férfi tagja 1320 előtt eladta a birtokot Tördemici Fehér Pálnak, akitől a Szalók nemzetségből származó Himfy család szerezte meg 1330-ban. A település ekkor szerepel először oklevélben, mint Devrente, ami a szláv “Dobreta” személynévből származik. A falu eredetileg a vártól északra helyezkedett el. Egyik tulajdonosa, Somogyi Miklós 1761-ben német zselléreket kezdett el betelepíteni a falu mai helyére, így Döbrönte a 18. század végére népes pusztává vált. A cselédek az uraságtól földet és rétet kaptak, amiért cserébe robotot vállaltak. A falu lélekszáma 1941-ig nőtt; ekkor 549 lakosából 64 magyar, 485 német anyanyelvű volt.

Erdőkön át a Szent-kútig

A buszmegállótól délkelet felé indulunk a Z jelzésen. Amikor elhagyjuk a települést, átkelünk a hídon, és az azt követő mező szélén megyünk tovább, majd annak végénél a kavicsos úton jobbra fordulunk a Z+  jelzésre. A szintúton égeresek, erdei- és lucfenyves foltok váltják egymást, majd a Kis-erdőrészhez vezető széles út után cseres-kocsánytalan tölgyesben haladunk tovább. Az egyenes szakasz végén jobbra, majd 50 m múlva balra fordul a jelzés, amit ezután még hosszan követünk a Sás-rétig, amire egy magasles mellett érünk ki. A gyep túlsó végénél jobbra kanyarodunk, és visszatérünk az erdőbe, melyben balról erdei fenyves, jobbról elegyes cseres kísér minket. A hármas kereszteződésben balra megyünk tovább. Az út a S+ jelzésbe torkollik bele, amin jobbra fordulunk. Fél km múlva balra egy kis ösvényen folytatódik tovább a jelzésünk, és 100 m múlva már a Szent-kút hatalmas bükkfája alól szemlélhetjük a forrást. A hely nyugodt hangulata könnyen maradásra bírja az embert. A forrás legendáját Ebele Ferenc, Magyarpolány egykori plébánosa hagyta az utókorra. „Hajdan egy vadászt pünkösd vasárnapján megszállt a gonosz ezen a helyen. Félholtan feküdt, amikor megjelent neki a Szűzanya és megszabadította a gonosztól. Szerencsés megmenekülése emlékére a vadász szentképet tett az ott álló bükkfára, és örökre letette a vadászfegyvert.” Idővel a területet elhanyagolták, benőtte a növényzet. 2001. február 11-én egy asszony álmot látott, és nem nyugodott, míg ki nem vitték a Szent-kúthoz. Még abban az évben a kolontári és a magyarpolányi hívők Szűz Mária szobrot és feszületet helyeztek el a nagy bükkfa alatt, és kitisztították, rendbe tették a területet, ami egyben búcsújáró hely is.

Szent László pénze

A forrástól kicsit odébb az ösvényen egy sárgásfehér kőzetfoltot érünk el. Ez hazánk ősmaradványokban egyik leggazdagabb képződménye, a Szőci Mészkő Formáció feltárása. A benne található ősmaradványok bizonyítják, hogy képződése idején, mintegy 40-45 millió éve területünket jól átvilágított, táplálékban gazdag, meleg, normál sótartalmú trópusi tenger borította. A kőzetből kimálló sok kis lapos, kerek „kavics” Szent László pénze néven ismert, a likacsoshéjúak törzsébe tartozó, mára kihalt Nummulites fajok fosszíliái. Nevük a latin nummulus szóból ered, ami pénzérmécskét jelent. A magyar névre több legendaváltozat él. Az egyik szerint Szent László katonáival épp a kunokat üldözte, akik aranypénzeket szórtak szét maguk mögött, azt remélvén, hogy a magyarok felszedik őket, és így megmenekülhetnek előlük. Szent királyunk ekkor Istenhez fohászkodott, és imája meghallgatásra talált. A sok pénz mind kővé változott, így az üldözés győzelemmel zárult. Egy másik változat szerint Szent Lászlót üldözték a besenyők, aki bízva az ellenség kapzsiságában aranypénzeket szórt a földre, így menekült meg vitézeivel, a besenyők elé szórt arany pedig hamarosan kővé változott.

Le Magyarpolányba

Jelzésünk kis ösvényként folytatódik. Idővel kiérünk egy széles, kavicsos útra, amin balra fordulunk a Szent-kúthoz vezető keresztút 11. stációjánál. A keresztút Jézus kereszttel a Golgotáig megtett útját jelenti. Ezt nevezik via crucisnak, vagyis a kereszt útjának. A keresztútjárás az apostolok korától eredeztethető, mivel a hagyomány szerint e szent úton már a feltámadás utáni napokban többen végigmentek. Tizennégy stációs formája 1518-tól honosodott meg Betlehemben. Egységesítésüket XII. Kelemen pápa szabályozta 1731-ben kiadott rendeletében.

Az itt felbukkanó kőzetben már nem találunk ősmaradványokat, mivel már a kétszer olyan idős, mélytengeri medencében képződött Polányi Márga Formáció vakítóan fehér mészmárgáján taposunk egészen a keresztút első stációjánál álló feszületig, majd megérkezünk Magyarpolányba.

A település első írásos említése a 12. századból való, amikor Péter fia, Folkomár ispán a bakonybéli Szent Móric bencés apátságnak adományozta két ekealja földdel és négy mansióval (háznéppel). A középkorban még további három, a török pusztítás miatt eltűnt község volt az akkoriban szintén többször elnéptelenedő mai település határában: Endrét, Ethej és Borsat. Polány 1696-ban már a zirci ciszterci apátság birtoka volt, akik 1945-ig irányították a település sorsát. 1752-ben a törökdúlás, majd a Rákóczi-szabadságharc után helyben megmaradt protestáns népesség áttérítésére Sziléziából és Felső-Ausztriából németeket telepítettek, amivel egy új község jött létre Németpolány néven. Ezt megkülönböztetésül a most már Magyarpolánynak nevezett „régi” falutól egy kocsiút választott el. A két település 1899-ben Magyarpolányként egyesült.

A Kálvária-domb

A településre beérve egyenesen megyünk tovább, majd balra kanyarodunk a copf stílusban épült Szent László templom előtt, melynek érdekessége, hogy a szentély elkészültekor szentelte fel Konstantin zirci apát 1769-ben - a hajó, valamint a torony csak 1773-ban épült meg. A templom melletti magaslaton áll a kálvária öt stációból álló szoborcsoportja közel életnagyságú szobrokkal, melyek a sváb Listner testvérek alkotásai 1780-ból. A dombtetőn magasodó kápolna a Fájdalmas Szűz tiszteletére épült neogót stílusban 1910-ben. A hozzá vezető 173 lépcsőt mindenképpen érdemes megmászni, mert a kápolna és a tövéből elénk táruló panoráma megéri a fáradságot. A fő motívumot a Déli-Bakony adja a Kab-hegy antennákkal tűzdelt csúcsával és az Agár-tető tömbjével, de átlátunk a Tapolcai-medence peremére is, ahol elbányászott csúcsával a Haláp és a mellette megbújó Cseket-hegy kopasz teteje emelkedik. Jobbra a háttérben a Keszthelyi-hegység hosszan elnyúló fennsíkja és a Rendeki-hegy magasodik.

Az Ödön-forrásig

A kálvária után a S jelzésen kelet felé indulunk. A temető és az előtte álló I. és II. világháborús emlékmű után elhagyjuk a falut. Északnak tartva hamarosan jobbra fordulunk, és legelő szakaszok között haladunk tovább. A kerítések után ismét jobbra fordulunk, elegyes bükkösben kaptatunk felfelé, majd majd észak felé tartunk a S, a S+ és Z+ jelzések találkozásáig. Utóbbin megyünk tovább egyenesen, ami az egykori Názer malomhoz (Somháti malom) vezet. A Malom-út név arra utal, hogy még Magyarpolányból is ide hordták a gabonát. A következő jobbról betorkolló út után ismét megjelennek Szent László pénzei, majd a széles út egyik jobbkanyarjában balra térünk egy csereseken a hangulatos bükkös folton át vezető gyepes ösvényre, amit egy kavicsos útig követünk. Ezen balra kanyarodva jutunk el a Z jelzéshez, amin egyenesen megyünk tovább egy vadkerítés kapujáig. Itt balra, majd a kerítés sarkánál jobbra fordulunk a Polányi-Mánc-hegy tövében fakadó Ödön-forrás felé, ami a zirci apátsági birtok egykori határa volt. Nevét Vajda Ödön ciszterci apátról kapta. A rendkívül tevékeny szerzetes többek között restauráltatta az apátsági templomot, a rendház keleti szárnyára második emeletet építtetett, iskolákat létesített, és támogatta többek között Békefi Remig kutatásait.

A szomszédos Gannai-Mánc-hegyen helyezkedett el Mánckeresztúr település. 1240-ben Donát bakonyi ispán a bakonybéli bencések által a Mánc-hegyen alapított Szent Kereszt kápolna számára átadott egy II. András által adományozott földterületet. Egy ebből az időből származó határjel, aminek népi megnevezése szeghatárként maradt fenn, ma is fellelhető a turistaúttól nem messze. Fontos jelölőként tartották számon, mivel a birtokhatár ennél a pontnál keletiről északi irányba fordult. A remeteség elnéptelenedése után a területet a szintén a bakonybéli bencések által birtokolt Gannához csatolták. Legutóbbi felújítása 1913-ban történt, amikor már Gannát választotta el Magyarpolánytól.

Vissza Döbröntére

Innen ismét a S jelzést követjük északkelet felé, ami kb. 600 m múlva a széles útról jobbra tér le egy erdei fenyvesbe. Elhaladunk egy fakereszt mellett, amit nyaranta itt táborozó cserkészek állítottak. Hamarosan egy kis fahídon átkelünk a Köves-patakon, és az égeres, majd a fiatal füzek utáni gyepen. Kavicsos útra érünk, amin balra indulunk tovább. A fehér sorompós híd után jobbra fordulunk, majd a rét északi vége felé a balra induló a SL jelzésen folytatjuk az utunkat. Az egykori lebontott sífelvonó helye mellett kapaszkodunk fel a gyepes hegyhátra, ahonnan rálátunk a Somlóra és a Ság hegyre, majd hamarosan feltűnik Szavaskő vára is, amit Nagy Lajos király hadvezére, Heym fia Pál fia, Benedek, vagy „újabb nevén” Himfy Benedek volt bolgár bán építtetett 1367-1374 között. Első említése Zarwaskw castrum, vagyis Szarvaskő vára alakban maradt fenn a Himfy család címerállata után. A következő mintegy száz év alatt elszegényedő család 1464-ben cseh zsoldosokkal megrohanta és kirabolta az akkor még Szent Márton-hegyi apátság névre hallgató Pannonhalmi Bencés Főapátságot, aminek következtében Mátyás király elvette tőlük birtokaikat, amiket csak évek múlva kaptak vissza. A család utolsó férfi tagja, Imre Orsolya nevű lányát 1499-ben Essegvári Ferenc pápai és somlói várnagy vette feleségül. Ő építtette a mohácsi csata utáni belháborúk miatt a külső várat és a vastag falú ágyúrondellát. Az erősség a 17. század második felében lett rom.

A hagyomány Himfy Imréről az alábbi történet jegyzi: Hunyadi Mátyás uralkodásának idején a fiatal, délceg várúr szobájának ablakából egyszer egy hatalmas esőzés során a vártól nem messze rohanó, megáradt Bitva-patakban egy nagy, megrekedt fára lett figyelmes, melyen egy ember próbált megkapaszkodni az életéért küzdve. Himfy rögtön befogatott a kocsiba, és kötéllel, deszkákkal siettek megmenteni a bajbajutottat. Mikor odaértek, látták, hogy egy eszméletvesztett fiatal lány és nagy, bundás kutyája kapaszkodik törzsön. Csak többszöri próbálkozásra sikerült kimenteni őket. A várban háromnapi ápolás után magához tért a gyönyörű, Flóra nevű lány. A fiatalok rögtön egymásba szerettek, és eljegyezték egymást. Ekkor toppant be a szobába a lány nagyapja, Urgond Pál, aki a Bakony mélyén fekvő Királyvölgyben Mátyás vadászmestere volt. Kiderült, hogy az ara a király keresztlánya, mert az Erdélyből, a török elől menekülve Urgondék találkoztak vele. Mátyás megsajnálta őket, és az akkor még csak karonülő gyereket keresztlányává fogadta. A fiatalok elmentek hát Budára a királyhoz – mert mégiscsak ő a lány keresztapja –, aki örömmel fogadta a hírt, megvendégelte őket, majd áldását adta a frigyre, Flóra és Imre pedig két hét múlva összeházasodtak.

A várromtól a ZL jelzésen érünk le a faluba, ahol a főutcán balra fordulva jutunk a Z jelzésen a buszmegállóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Döbröntére többségében Pápa felől érkeznek buszok. A járatról a Döbrönte, autóbusz-váróterem megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Döbrönte Pápa vagy Városlőd felől közelíthető meg a 83. sz. főúton, majd Tapolcafőnél lehajtva a Döbröntére menő útra.
  • A faluban a KRESZ szabályainak megfelelően kereshetünk parkolóhelyet.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.227472, 17.548281
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°13'38.9"N 17°32'53.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 692906 5233592
w3w (what3words) 
///őrködik.napolaj.bemagol
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Bakony útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  •  Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(3)
Baranyai Andrea
2020-11-08 · Közösség
Gyönyörű túra, könnyű és kellemes, gyógyulni vágyóknak és erdőfürdőzőknek is ajánlható. 🙂
Mutass többet!
Ősz
Fénykép: Baranyai Andrea, Közösség
Magyarpolány
Fénykép: Baranyai Andrea, Közösség
Záborszky Ilona
2020-10-10 · Közösség
Csodaszép, változatos útvonal, köszönet érte!
Mutass többet!
Úton a várhoz
Fénykép: Záborszky Ilona, Közösség
2020. október 10.
Fénykép: Záborszky Ilona, Közösség

A többiek fényképei

Ősz
Magyarpolány
Úton a várhoz
2020. október 10.

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
18,1 km
Időtartam
5:15óra
Szintemelkedés
437 m
Szintcsökkenés
437 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp