Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Körséta a kálváriára és a Fokhagyma-hegyre

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Bakony-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Városlőd feletti kálvária az újratelepült település első fatemplomának helyén
    / A Városlőd feletti kálvária az újratelepült település első fatemplomának helyén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Városlőd feletti kaszálókról látszik a Bakony teteje, a Kőris-hegy bálnahátszerű tömbje
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bakonyt egykor betyárok és erdei munkások népesítették be
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rekonstruált üveghuta Városlődön
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fokhagyma-hegy ligetén túl Kislőd hívogat
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oldalazva ereszkedünk a Fokhagyma-hegy bozótos, ligetes erdejében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sobri Jóska Élménypark a Fokhagyma-hegy oldalából, a csúszópálya felső állomásától
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat a Fokhagyma-hegyről: a Bakonyon túl a Somló hegy terpeszkedik a Kisalföld síkja felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 450 400 350 300 250 5 4 3 2 1 km Városlődi kálvária

Városlőd, a gazdag múltú, hangulatos bakonyi falu körül teszünk egy rövid, de látványos sétát, melyben minden érdekes állomását érintjük a település történelmének. Utunk során a Déli-Bakony jellegzetesen lapos, tölgyesekkel, legelőkkel, meredek bükkösökkel tarkított világába is betekintést kapunk.

.

nyitva
könnyű
5,3 km
1:40 óra
187 m
187 m

Városlőd történelme izgalmas és változatos: virágzásokkal és pusztulásokkal lüktet a Bakony egyik fő közlekedési ütőerén. A Veszprém–Devecseri-árokban már az Árpád-korban létezett a falu elődje, Loedl, majd később Leweld néven; a királyi erdőőrök székhelye volt. A település fölé épült a környék ellenőrzésére Hölgykő vára, melyet feltehetően a Csák nemzetség emelt. Az erősséget elsőként 1321-ben említik, és a Bakonyi erdőispánság egyik központjaként. Később, mint a környéket zaklató rablólovagok tartózkodási helyeként szerepel.

Nagy Lajos király a települést a várral együtt a karthauziaknak adományozta - az egykori rablóvárat felrobbantotta, majd annak köveiből kolostort építtetett nekik az 1360-as években. A karthauzi "néma" szerzetesek főként könyvek másolásával, írásával foglalkoztak. A kolostor fénykorában 150 szerzetes élt és tevékenykedett. Itt készült a magyarság leggazdagabb, legterjedelmesebb nyelvi emlékeként számontartott Érdy-kódex a 16. század elején, amelyben a "Névtelen Karthauzi" barát a magyar szentek legendáit örökíti meg, illetve az egyházi év prédikációit veszi sorra. A terjedelmes mű díszítése befejezetlen maradt - talán a török fenyegetés miatt, 1552-ben ugyanis elesett Veszprém, és ez a kolostor életét is megpecsételte. A szerzetesek az egyházi értékeket és a könyvtárat Pozsonyba és Nagyszombatba menekítették. Az oszmán hódítók és a császári seregek pusztításai révén a kolostor és a falu megsemmisült, egyedül az alsó kolostor szolgáló népe vészelte át az időszakot.

A 18. században főként német származású telepesekkel élesztették újjá a falut, akik nem a régi házak helyén, a "hágóban", hanem a lerombolt kolostor körül telepedtek meg a Torna völgyében. A falu ma is álló temploma a kolostor köveiből épült, melyek közvetve még Hölgykő várából származtak. A kiterjedt erdőségek övezte faluban mészégetők, fűrészüzem, vashámor és üveghuta is működött, elsőként a Bakonyban. Az iparosodás egyik fő mozgatórugója a falu határában fellelt, kiváló minőségű nemesagyag volt, amelyre az országos hírű városlődi kerámiagyár települt, de még pipagyár is működött Városlődön.

Az 1941-es népszámláláskor a település közel kétezer fős lakosságának 86%-a vallotta magát német anyanyelvűnek, akik a II. világháborúban nemcsak a magyar hadseregben, de a Wehrmachtban is szolgáltak. A háború utáni megtorlásnak közel 500 ember esett áldozatul, akiket csekély ingósággal telepítettek ki a faluból a romokban heverő Németországba. A helyükre felvidéki magyarok érkeztek, akiket szintén kitelepítettek szülőfalujukból.

A falu hagyományairól és 20. századi történetéről sok érdekes részletet megtudhatunk a német nemzetiségi tájházban a helyiek tolmácsolásában, akik megélték a történelmet.

A szerző tippje

  • Ha fogékonyak vagyunk a néphagyományokra, mindenképp nézzünk be a német nemzetiségi tájházba, ahol az elmúlt évszázadok hétköznapjainak eszközei, ruhái, bútorai és néphagyományai elevenednek meg a mindezt még megélt Piroska néni kalauzolásával. Szánjunk rá egy órát, hogy meghallgassuk a kedves öregasszony lelkes bemutatóját! Ha nem találjuk nyitva a tájházat, kérdezzük a helybelieket, útba igazítanak. 
  • Mivel a túra leglátványosabb része a Fokhagyma-hegy tetejének tisztása, ahonnan a Devecseri-árokra, a Dél-Bakonyra és a Somló hegyre nyílik remek kilátás, érdemes tiszta időben, jó látási viszonyok között bejárni az útvonalat.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-23
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
427 m
Legalacsonyabb pont
286 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Fokhagyma-hegyről levezető ösvényt nehéz megtalálni a kalandpark kötélpályájának felső állomásától. Itt jobbra enyhén ereszkedik a jelzés a ligetben, de mivel kevesen járják, alig észrevehető. Legyünk figyelmesek, merre haladunk az egyre meredekebb oldalban! Használjuk a Természetjáró applikációt!

Kezdés

Városlőd, vasútállomás (298 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.143976, 17.652837
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°08'38.3"N 17°39'10.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 701135 5224578
w3w (what3words) 
///indokok.étvágy.működik

Végpont

Városlőd, vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • A túrán végig a S jelzésen haladunk a faluból a kálvárián át a hegytetőre, majd a Fokhagyma-hegyen keresztül vissza Városlődre.

A túráról részletesen: 

Kapaszkodás a kálváriára

A falu széléről, a vasút melletti Petőfi utcán indulunk el a S jelzésen dél felé tartva. Rövidesen megérkezünk az erdős hegyoldalban eltűnő kálvária ösvényéhez, ahol az inditókápolna mellett felkapaszkodunk a hegyoldalba. A kálváriát a 18. században betelepült sváb lakosok első fatemplomának helyén állították, ami mára elpusztult. A hívek az egykori kolostor romjaiból impozáns kőtemplomot építettek a fából készült helyére, amit Szent Mihályról neveztek el. A kálváriát már a 18. század végén jegyezték, de a stációkat csak a jelentős áldozatokat szedő kolerajárvány után, a 19. század derekán emelték. A stációk közti kis tisztással, melyet a környező öreg erdő beboruló lombkoronája árnyékol, rendkívül hangulatos ez a szakrális hely.

Rackák között a hegytetőre

A kálvária kápolnája mögött egy rövid szakaszon még az öreg fák között haladunk felfelé, de hamar kiérünk a falu feletti legelőre. A visszatelepülő lakosság fő megélhetési forrása az erdő és a mezőgazdaság volt, ami a környező meredekebb hegyoldalakon a legeltetéses állattartást jelentette. A falu feletti hegyoldalon hosszan elnyúló kaszálók nyitják a tájat, facsoportok csak az utak körül állnak. Ez remek alkalmat ad, hogy elhelyezzük magunkat a vidéken; egyre jobban rálátunk a Devecseri-árokra, a Bakonyt átszelő fő közlekedési útvonalra. A dombtetőn már feltűnik mögöttünk a tölgyesek fölé magasodó Öreg-Bakony is, és a Kőris-hegy adótoronyban csúcsosodó, erdős háta.

A gerincre felérve nyári idényben találkozhatunk a kevés megmaradt rackanyájjal, amit még legeltetnek a falu feletti réteken. Itt, az erdők ölelésében fekvő hegytetői réten ágazik le a S+ jelzés az Iglauer park és Úrkút felé, de mi a S jelzésen haladunk tovább, egészen a túra végéig.

A hegytető telepített fenyvesének és gyertyános-bükkösének határán érünk ki a Fokhagyma-hegy lapos kaszálórétjére, ahol túránk legmegkapóbb panorámája bontakozik ki. Előttünk a hegytetőn egy kőkereszt hívogat a rét közepére, ahol egy padon letelepedve a megfeszített Krisztus kerít hatalmába. Városlőd mélyen vallásos sváb telepesei igen sok keresztet állítottak az elmúlt évszázadokban szerte a falu körül, főként fogadalmi okból.

A hegytetőről azonban érdemes inkább a környező táj látványával foglalkozni, mivel látványos szeglete ez a vidéknek. Mögöttünk az erdőkkel hullámzó hátak emelkednek egészen a Kab-hegy jellegzetes kettős adótornyáig, míg velünk szemben egyre jobban feltárul a Kisalföldbe torkolló Devecseri-árok. Megigéző, monolit jellegű tömbjével a Somló hegy kúpja uralja a látványt, amely a Marcal-medence részét képező Pápa–Devecseri-síkból tekintélyt parancsolóan emelkedik ki a nyugati láthatáron. Ez a két meghatározó hegy, a Somló és a Kab-hegy a Tapolca környéki bazaltvulkánokkal rokon kifejlődésű, elhelyezkedésüktől függően jobban vagy kevésbé lepusztult környezettel.

A hegy tetején egyébként egy sportrepülőtér is található, ahova értelemszerűen veszélyes és tilos is belépni. A nyugat felé lekerekedő hegyoldal rétje egyre ligetesebb területté válik, ahol figyelmesen kell haladnunk a továbbvezető út megtalálásához. A szekérút ugyanis lekanyarodik a dombról az alattunk fekvő kalandpark kötélpályájának felső tornyához, ahol nekünk továbbra is észak felé kell tartanunk a hegyoldalban. A ligetek egyre jobban bezáródnak, és ahogy befordulunk a hegyoldal meredekebb, északi lejtőjére, egyre öregebb bükkösben haladunk. A néhol felritkuló erdőből rálátunk az egyre közelebb kerülő vasúti pályára, a Városlőd-Kislőd vasútállomás rakodóterületére.

A vonat hozta ipar

A 19. század második felében megépült vasúti vonal, mely Szombathelyet kötötte össze Budapesttel, a nemzetközi áruszállítási kapcsolattal erősen fellendítette a térség gazdaságát. A környező erdőkre és ásványi nyersanyagokra épülő ipar szárnyalt a vasparipa erejével. A városlődi kerámiagyártás, a vashámor és a fűrészüzem is nagyobb piacra tudott dolgozni, így a lakosság egyre inkább az iparban találta meg a megélhetését. Ennek a fellendülésnek eredményeképp a falu lakossága is kétezer fő közelébe duzzadt.

A  vasúttal párhuzamosan kanyargó Torna patak égeredejében érkezünk vissza a faluhoz. Pille településrész házai között a téren egy kis kőkemencét látunk, mely a környék erdeit felhasználó üveghuták olvasztójának másolata. Városlőd ipara egyértelműen a környező hatalmas erdők faanyagára alapozott, így az üveggyártáshoz elengedhetetlen hamuzsírfőzés, a szintén faigényes vashámor és mészégetés, illetve kerámiaipar határozta meg a falu iparosodását. A világháborúban és az azt követő gazdasági átszerveződésben ezeket az üzemeket leszerelték, felszámolták vagy átszállították. Így történhetett, hogy az eredetileg városlődi majolikát a kommunizmusban Herenden gyártották, ami viszont már nem hasonlított az eredeti iparművészeti remekre.

Az iparos Iglauer család az egykor a közelben állt gyártelep mellé szerte a világból származó nyitvatermőkből álló parkot létesített, közepén svájci, előre gyártott elemekből egy faházat emelt. A kommunista rendszerben államosították; úttörőtáborként rengeteg gyerek nyári üdülését szolgálta a hangulatos erdei komplexum. A megálmodó és megteremtő Iglauer családról nevezték el a rendszerváltás után németországi segítséggel megújuló parkot, ami a kirándulókat szolgálja napjainkban is, így lehetőségünk van a faházak egykében vagy akár a svájci hangulatú Iglauer-villában megszállni.

Az Iglauer Park után a vasúti sin töltése mellett, a hegylábi erdők árnyékában haladó Turista utcán visszaérkezünk a kálvária alá, majd a kiindulópontunkhoz. Hazaindulás előtt érdemes egy rövid sétát tenni még a falu központjában az egykori kolostor helyére épült Szent Mihály-templomhoz, amit legkönnyebben a kálvária alatti vasúti átjárón keresztül közelíthetünk meg.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A vonatról Városlőd vasútállomáson kell leszállnunk.
  • A többségében Veszprémből vagy Ajkáról induló távolsági buszról a Városlőd, autóbusz-váróterem megállónál érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja a vasútállomás.
  • A buszmegállóból déli irányba induljunk a K jelzéssel egy ideig együtt haladó Gyöngyök útja jelzésen, ami a vasútállomáshoz, a túra kiindulópontjához kalauzol minket (530 m).

Parkolás

  • Parkolni a Polgármesteri hivatal előtt érdemes, a Szent Mihály templom mellett, ahol a buszforduló is van
  • A túra kiindulópontjára a templom előtti Kossuth utcán kell pár száz métert visszamenni, majd a bolt után jobbra, a Vasút utcán elkanyarodva érkezünk a túra kiindulópontjához.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.143976, 17.652837
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°08'38.3"N 17°39'10.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 701135 5224578
w3w (what3words) 
///indokok.étvágy.működik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)
Nagy Bettina
2021-04-04 · Közösség
Városlőd Kálvária
Fénykép: Bettina Nagy, Közösség

A közösség fényképei

Városlőd Kálvária

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
5,3 km
Időtartam
1:40 óra
Szintemelkedés
187 m
Szintcsökkenés
187 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp