Balatoni kerékpáros kör: útvonal, pihenők, szervizoszlopok, javasolt szakaszolás

Siófok–Alsóörs: A Balaton keleti medencéje

• Táv: 43,3 km
• Szintemelkedés: 357 m
• Kezdőpont: Siófok vasútállomás
• Végpont: Alsóörs vasútállomás

Siófokon a Baross híd lábától – nagyjából egyenlő távolságra a hajó- és a vasútállomástól – indulunk neki a Balatoni bringakörnek. Kelet felé kezdjük a tókerülést, így először a déli part sík utcáin hangolódunk a túrára, majd felkapaszkodunk a keleti medence jellegzetes magaspartjára. Egyedülálló kilátásunk nyílik majd több helyről is; előre szólunk, hogy nehéz lesz tovább indulni. Visszatérve a part mellé azonban színes, változatos útvonal vár még ránk erdővel, nádassal, hangulatos nyaralótelepekkel.

Útvonalunk első 10 km-ét Siófok nyílegyenes utcáin tekerjük végig, miközben az Aranypart szállodái vagy éppen újonnan épült apartmanházak, régi villák és tóparti nyaralók mellett haladunk el. A gondtalan nézelődést csupán az zavarja meg, hogy mivel itt alacsony forgalmú, de mégiscsak autókkal közösen használt utakon vezet a bringakör, jobban a lábunk – illetve a kerekeink – elé kell figyelnünk.

A monotóniát egy rövid, de annál meredekebb emelkedő töri meg, amely Balatonvilágos vasútállomásához vezet fel. Innen azonban új távlatok nyílnak előttünk, hiszen megérkeztünk a tó keleti csücskének egyik magaspartjára, ahonnan szétnézve remekül belátjuk a keleti medencét, messziről szemügyre véve a még ránk váró útvonalat. A magasparti sétányt hosszan követjük, inkább kicsit később, a Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaliga magaspartjánál érdemes megállni. A Csók Istvánról elnevezett sétány itt a legmagasabb, mintegy 30 méterrel vagyunk a tóparti nyaralók fölött. A panoráma mellett a szerelemlakatok, egy romantikus hidacska és a vonzó, füves park is megállásra csábít.

Balatonaliga vasútállomásnál egy-két kanyar után rátérünk a szakasz egyik leghangulatosabb utcájára, a Sirály utcára. A jobb oldalon takaros kis nyaralók sorakoznak, míg balra még sok a foghíjas vagy beépítetlen telek, így pazar kilátásunk nyílik az alattunk elterülő tóra.

A 71-es utat keresztezve érkezünk meg Balatonakarattyára, amelyet szinte teljes hosszában a nyílegyenes Árpád utcán szelünk át. Eleinte egy elnyúló emelkedőt kell leküzdenünk, majd egy gyorsulásra csábító, hosszú lejtőn érkezünk meg egy éles kanyarba, onnan pedig a főút mellé.

Balatonakarattya legszebb pontját sajnos nem érinti a bringakör, de ha az Árpád utcáról bármelyik mellékutcán átgurulunk a Kisfaludy sétányig, nem fogjuk megbánni. A már felfedezett magaspartok legszebbike található itt: hosszában terül el előttünk a Balaton végtelennek tűnő víztömege, míg a Tihanyi-félszigetig belátjuk az északi és a déli partot is. A meredek partfalat a köznyelvben löszfalnak szokás nevezni, és omladékonysága, porózussága erre is utal, de valójában csak a felszín pár tíz cm-es rétegét fedi lösz. A tó keleti medencéjét kísérő (Fonyódtól Tihanyig megfigyelhető) magaspartok valójában az egykori Pannon-tó lerakódott törmelékes üledékeiből állnak, a meredek leszakadásokat pedig a még szabályozatlan Balaton hullámverése és csuszamlások alakították ki.

A lejtő végén már Balatonkenesén tekerünk, és ezzel ismét a vízpart szintjére ereszkedünk. Nyaralóövezet kis forgalmú, álmos utcáin vezet az út, bár szezonban a strand előtt készüljünk nagy gyalogos- és autós forgalomra is.

A települést egy nyáron is hűs, hangulatos, erdei szakaszon keresztül hagyjuk magunk mögött, majd megérkezünk a Balaton északkeleti „kanyarjába”, Balatonfűzfőre. Innentől az önálló kerékpárút és a közútra felfestett jelzésű kerékpáros út aránya az előbbi javára fog változni – a Bringakörre az északi parton egyébként is jellemzőbb az elkülönült kerékpárút.

A Fűzfői-öböl sűrű nádasa választ el minket a tótól, de szerencsére néhány helyen parti sétányokat alakítottak ki; a letérő hurkokat tábla jelzi. A bringaút végül maga is betér a nádasba (ezt a remek útvonalat 2016-ban alakították ki, de megmaradt a régi, településen átvezető is). Csodálatos, természetközeli szakasz veszi kezdetét pihenőkkel, fitneszparkkal, pumpapályával, sőt egy fapallós stégen keresztül kikukkanthatunk a nádasból az öbölre. Egy eldugott kis kikötő feletti hídon át térünk vissza a házak közé, majd egyenesen a 71-es út mellé. Csak Balatonalmádiba érve távolodunk el az úttól, itt viszont számos pihenési lehetőséget találunk a modern szobrokkal teletűzdelt Szent Erzsébet parkban és környékén. Káptalanfüred után ismét a főút mellé szegődve érünk át a közeli Alsóörsre, ahol a síneken átkelve a strandi büfésor jelzi szakaszunk végét.

Alsóörs-Révfülöp: Az északi parti hullámvasút

• Táv: 42 km
• Szintemelkedés: 303 m
• Kezdőpont: Alsóörs vasútállomás
• Végpont: Révfülöp vasútállomás

Sok települést érintünk ezen a szakaszon, és a kerékpárút többnyire be is vezet a parti üdülőövezet hangulatos utcáiba. A települések között viszont általában a főúttal párhuzamosan vezet, ezért folyamatosan hullámvasutazva kell tekernünk. Azért komoly hegymenetekre ne számítsunk, inkább elnyújtott emelkedők és lejtők váltják egymást, miközben az idilli balatoni táj és a tópart közelsége utánozhatatlan atmoszférát teremt az útvonalon.

Alsóörs nyüzsgő parti központjától indulunk tovább a Balaton mentén. Széles, alacsony forgalmú szervizúton tekerünk egészen a remekül felszerelt paloznaki pihenőig. Innen önálló kerékpárúton gurulunk be Csopakra, ahol a legforgalmasabb részen, a strand előtt kell végigtekernünk, osztozva a gyalogosokkal és autókkal. Egy hangulatos, rövid erdei szakaszon keresztül érünk ki ismét a főút mellé, majd Balatonfüredet elérve visszagurulunk a part közelébe. Az egész Balaton talán legforgalmasabb korzóján, a Tagore sétányon vezet a kerékpárút – igaz, önálló sávban, de azért figyelni kell az előttünk átsétáló gyalogosokra, valamint nyáron a rendezvényekre, amikor a kerékpárosok csak a bringát tolva haladhatnak át itt.

Kiérve Balatonfüred sűrűjéből Tihany felé haladunk tovább, a Balaton körüli kerékpárút egyik legrégebbi szakaszán. Az amúgy is keskeny és rázós úton az egykor hullámvetőknek épített rondellákat is kerülgetni kell. A Tihanyi-félsziget „bejáratánál” táblák jelzik az elágazást: itt térhetünk ki a tihanyi rév felé a félsziget partján végigfutó bicikliúton. A bringakörúton maradva megyünk tovább Aszófő irányába, ahonnan tökéletes minőségű, széles kerékpárút vezet egészen Örvényesig. A tó felé a félsziget sziluettje rajzolódik ki a vadvirágos rétek mögött, jobbra pedig a Balaton-felvidék dimbes-dombos tája vonzza tekintetünket: a gyönyörű látvány el is feledteti, hogy a főút mellett tekerünk.

Örvényesen az út másik oldalára térünk át, majd Balatonudvariba érünk. Érdemes megállni egy rövid időre a temetőnél, mivel itt találjuk a különleges, szív alakú sírköveket. A településen csendes utcákon keresztül vágunk át, csak hogy utána ismét visszakapaszkodjunk a főút mellé. Balatonakaliba nem meglepő módon egy hosszú lejtőn keresztül érünk be, majd a sínek innenső oldalán maradva, a bájos ófalut és főterét is érintve visszakanyargunk a főút mellé.

Hosszasan kerekezünk Zánka irányába, miközben jobb kéz felé már feltűnik a távolban a félbevágott kúp formájáról messziről felismerhető Hegyestű is, majd a menetrendszerű lejtőn érkezünk meg Zánkára.

A strandot elhagyva borostyánnal benőtt fák árnyas ligetén tekerünk át, mielőtt hátat fordítunk a partnak, és Balatonszepezdre érve meredeken felkapaszkodunk a viriusztelepi üdülőhelyig. A településen ebben a magasságban haladunk át, közben érdemes jobban figyelni a táblákat a gyakori irányváltások miatt. Szepezd nyugati szélén ereszkedünk vissza a főút mellé, amit Révfülöpön hagyunk el a part irányába – a kerékpárúttól néhány méternyire álló Fülöpi templomrom meglátogatását ne mulasszuk el! Szakaszunk pár méterrel később, a vasútállomásnál ér véget, de a közeli központban, a kikötőnél éttermek sora várja a kitikkadt bringásokat.

Révfülöp-Keszthely: A fenséges tanúhegyek lábai előtt

• Táv: 40,8 km
• Szintemelkedés: 295 m
• Kezdőpont: Révfülöp vasútállomás
• Végpont: Keszthely vasútállomás

Az egyik legszebb és legváltozatosabb szakasznak, amely a Balaton-felvidék peremén kanyarog, helyenként pazar kilátást nyújtva a Tapolcai-medence büszke ékkövei, a tanúhegyek felé, Révfülöp vasútállomásnál vágunk neki. Ha hosszabban időznénk a környéken, és hajlandóak vagyunk bevállalni néhány, akár egy-egy egész napot is felölelő kitérőt, erre itt adódik a legtöbb lehetőségünk: a fő kerékpárútról számtalan kisebb-nagyobb hurok ágazik le észak felé. Ezek kiválóan alkalmasak a Balaton-felvidék kerékpáros felfedezésére, de számoljunk vele, hogy helyenként jelentős szintemelkedést tartogatnak.

Révfülöp nyáron nyüzsgő központjában, a hajóállomásnál nemcsak számtalan vendéglátóhely esik útba, hanem a tó felé panorámát nyitó Rózsakert is, amely kiváló szelfipont, és ahol szervizoszlop, kerékpártartó is a rendelkezésünkre áll. Innen a főút mentén, a parttól távolabb kerüljük meg a közigazgatásilag Kővágőörshöz tartozó Pálkövét. Balatonrendes előtt, miután a tükörsima, sztrádaszerű aszfalton keresztezzük a vasutat, figyeljük meg bal felé a környék kevés megmaradt, természetszerű égerligeteinek egyikét! Ábrahámhegyen érintjük a világháború áldozatainak emlékművét, Badacsonytomajon pedig a bazalttemplom néven is ismert Szent Imre-templom mellett gurulunk el. Itt egy kisebb emelkedő vár ránk, a kerékpárút ugyanis nem a parton, hanem a Badacsony szoknyájának peremén, a Római úton vezet. Ha el akarjuk érni a kikötő környékén sorakozó vendéglátóhelyeket, le kell térnünk róla, cserébe viszont testközelből szívhatjuk magunkba a leghíresebb tanúhegy atmoszféráját, és az út mentén borozók tucatjai várnak.

Szigligetnél még távolabb kerülünk a parttól, de közvetlenül a várhegy tövében kerekezünk el. A középkori erődítmény komor falaival a hátunk mögött újabb tükörsima szakaszon suhanhatunk Balatonedericsig, ahol dél felé fordulunk. Több ponton is érdemes megállni, és visszapillantani az egyre távolabbi tanúhegyekre, amelyek mindenhonnan kicsit más szögből mutatják meg magukat; a panoráma csúcspontjához, a balatongyöröki Szépkilátóhoz ugyan tennünk kell egy kis kitérőt, ezt azonban vétek lenne kihagyni. Főleg Szigliget vára és a Gulács jellegzetes púpja nyújt egyedi látványt innen. A Szépkilátó mellett, a műút mindkét oldalán több éttermet és büfét is találunk.

A kerékpárút viszont már előtte levezet a partra, a szakasz egyik legszebb részét nyitva meg. Még a balatongyöröki vasútállomás előtt, az egyik fedett bringás pihenőnél különösen festői tóparti kilátóhely vár ránk: a parányi Soós-öböl vízében strázsáló famatuzsálem mellett szűk ablak nyílik a Badacsony felé a szélben hajladozó nádason át. Ezután már jórészt a tó közelében kerekezünk egészen Keszthelyig. Ha erőnkből telik, Vonyarcvashegy előtt tekerjünk fel a Szent Mihály-domb festői fekvésű kápolnájáig, aztán élvezzük a parti hangulatot a jó minőségű aszfalton suhanva! Alsógyenesnél, a vasút mellől szemben már feltűnik a keszthelyi karmelita templom karcsú tornya; innen a jachtkikötőt megkerülve, a Balaton Bike 365 kerékpáros létesítményét (Energia Tér) érintve gurulunk be a keszthelyi vasútállomáshoz, ahonnan a város központja és a Festetics-kastély is könnyedén elérhető.

Keszthely–Balatonboglár: A Balaton tüdejétől a megszökött tanúhegyekig

• Teljes táv: 41,2 km
• Szintemelkedés: 147 m
• Kezdőpont: Keszthely, vasútállomás
• Végpont: Balatonboglár, vasútállomás

Keszthelyt, a Balaton fővárosát az árnyas fákkal szegélyezett, az egyik Festetics gróf által kialakított Erzsébet ligeten át hagyjuk el. Utunknak innen két, merőben eltérő karaktere lesz. Balatonberényig a természet ölelésében, nádasok, ligetek, erdők között gurulunk. A Balaton tüdejének is nevezett Kis-Balaton mocsaras vidékének pereme, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területe ez, ahol a tóba torkolló Zala folyó sűrű nádasa szűri meg a Balaton vizét. Ráadásul végig védett kerékpárúton tekerhetünk, sűrűn tűzdelve a tájba illeszkedő kerékpáros pihenőkkel.

Útba ejtjük az egykor lakott Fenékpusztát, ahol a kerékpárúttól balra rövid kitérővel a madármentő és -gyűrűző állomáshoz jutunk. Kissé távolabb egy római kori erőd, a Valcum Castrum romjaihoz tehetünk kitérőt. Csúcsminőségű bringaút hídján kapaszkodunk át az alattunk folydogáló Zala felett, majd az elágazásnál balra, az autóút alatt átbújva vágunk neki a tó déli partjának.

Árnyas platánsoron érünk Balatonberénybe, ahonnan a természetes helyett már az épített környezet uralja a tájat. A lakott területek előnye, hogy számtalan, kifejezetten a bringásokra szakosodott büfét és kerékpárszervizt találunk az útvonal mentén. Időnként érdemes lemenni a tópartra egy-egy balos kitérővel, hogy gyönyörködhessünk a szemközt sorakozó tanúhegyekben. Berényben a legjobb helyszín erre a település közepén a külhonban rekedt magyarok aprócska, ám annál szebb parkja, mesés kilátással. Picivel odébb felfedezhetjük a Balatonba nyúló, nádassal körülölelt Csicsergő-szigetet is, ahol ízelítőt kapunk abból, hogy milyen lehetett a balatoni táj a szabályozás előtti időkben.

Néhol a járdán, máshol kevésbé forgalmas közutakon tekerünk. Balatonmáriafürdőn érdemes rápillantani a hangulatos kikötőre, mielőtt továbbindulnánk a nyaralók között. Innentől feltűnnek a szervizoszlopok, és számtalan helyen találunk vízvételi lehetőséget, mosdót, fedett pihenőket, illetve kerékpártárolót is.

Balatonfenyvesen érdemes tenni egy kört a bringabarát kikötőben. A kisvasút (GV) végállomásán akár a kerékpárunkkal együtt is felülhetünk a keskenynyomtávú kisvonatra, amely Csisztagyógyfürdőre vagy Somogyszentpálra repít minket lelkesen zakatolva. A polgármesteri hivatal előtti parkban faragott szobrok, ivókút és okospad csábít pihenőre; utóbbinál akár a telefonunkat is feltölthetjük.

A Fonyóddal mára összenőtt Bélatelepről, a hajdani elit nyaralóhelyéről már megpillanthatjuk a fonyódi „púpokat”, amelyek keletkezése hasonló a tó túlpartját díszítő tanúhegyekéhez. A lábukhoz érve az autóút, a kerékpárút és a vasút mind a part mellé szorul, de egy zsebkendőnyi sáv még így is akad a strandolóknak és horgászoknak. Fonyódon megéri bevállalni egy sétát a mólón, ahonnan visszapillantva a Sipos-hegyi kilátó tornya is jól látszik. Sőt, ha érzünk magunkban elég erőt, egy rövid túra árán szétnézhetünk magából a toronyból, útba ejtve a fonyódi magaspart reformkori villákkal tűzdelt romantikus sétányát.

A hosszan elnyúló Árpád parti szabadstrand peremén tekerünk tovább a vízparton, párhuzamosan a zöld gyepet átszelő futópálya piros csíkjával. Fonyódligeten a gyerekektől zsongó Erzsébet tábor színes jurtái sorakoznak utunk mentén, majd elhaladunk a Jankovich-telepi Nagyboldogasszony-kápolna mellett, mielőtt elérjük Balatonboglár vasútállomását.

Balatonboglár–Siófok: vízszintesen a déli part mentén

• Táv: 36,9 km
• Szintemelkedés: 125 m
• Kezdőpont: Balatonboglár, vasútállomás
• Végpont: Siófok, vasútállomás

Ez a Balaton déli partján Balatonboglártól Siófokig vezető, egymással összenőtt települések láncolatát felfűző szakasz végig sík terepen kanyarog, érdemi szintemelkedést egyáltalán nem tartogat. Balatonboglár területén meg kell osztoznunk az autósokkal az aszfalton. A kikötőhöz közeli, kifejezetten bringabarát Platán strandon érdemes betérni a Tornászlány szobrát rejtő, színes virágokkal teleültetett parkba, és megcsodálni az 1872-es gyártású Csavargőzöst, a kalandos történetű műemlékhajót (a belsejében a balatoni gőzhajózással is megismerkedhetünk). Egy kis kapaszkodással felteherhetünk a Xantus János Gömbkilátóhoz, illetve a 2023 nyarán átadott, interaktív „magasösvényhez”, amely egy lombkorona sétányból, egy pallóösvényből és egy kilátóteraszból áll. Ha adrenalinhiányunk van, azt a közeli bobpályán pótolhatjuk.

Balatonlelle központját pazar kerékpárút szeli át. A sínek mellé szegődve, a tó felőli oldalon fákkal szegélyezett, nyílegyenes úton tekerünk, a szabadstrandokhoz vezető letérőkre táblák hívják fel a figyelmet. A Tetves-patak felett átgurulva már Balatonszemes területén járunk. Ismét a vízpart mellé szegődünk, majd átszelünk egy keményfás ligeterdőt, ahol pár percre eltűnik az épített környezet. A szabadstrandot elhagyva átgurulunk a település központján, mielőtt a Fenyves park gigászi platántörzsekkel szegélyezett, térkövezett kerékpárútján kanyargunk tovább.

Balatonszárszón érdemes kitérőt tenni a Tóparti parkba, és közelről szemügyre venni József Attila ötletes emlékművét; a lényeg a részletekben rejlik. A vasút túloldalán, a róla elnevezett utcában a költő emlékházát is felkereshetjük. Balatonfördvárra érve árnyat adó platánsor vezet a kikötőig, ahol a hajóállomás fogadóépületét és a Kvassay-sétányt nézhetjük meg. Némi kitérővel, a sínek túloldalán felkereshetjük az eltéveszthetetlen formájú Hajózástörténeti Látogatóközpontot is, amelynek „árboca” a Balaton legmagasabb épített kilátójaként funkcionál.

A védett kerékpárút újabb, az állandó szél által “elferdített” platánsoron át vezet Szántódra. Az ivókutat elhagyva tehetünk egy kitérőt a Kisfaludy utca végétől, a víz felett vezető pallósoron megközelíthető fakilátóhoz. A központban egy másik rövid kitérővel legurulhatunk a révhez, hogy a tó legkeskenyebb részén szemből gyönyörködjünk a Tihanyi-félsziget festői panorámájában - sőt, akár át is kompozhatunk a túlpartra.

Egy zöldterület védett kerékpárútján tekerünk Zamárdiba, ahol a Margó Ede sétányon elgurulhatunk a Balaton szíve-szoborhoz. A házak egyre sűrűsödő rengetegében Siófokra, a déli part fővárosába érve átgördülünk a Balaton vizét leeresztő Sió csatorna felett a Baross hídon. Az első lehetőségnél balra térve meglátogathatjuk a hajóállomást, a Rózsakertet és a plázst, vagy a vasútállomás túloldalán a kilátóként is működő víztornyot.