Veszprém-Alsóörs vasútvonal emlékműve

A 19. század végén, amikor még nem létezett az északi parti vasútvonal, különféle tervek születtek a Balaton-felvidék és a tópart bekapcsolására a vasúti forgalomba. Tervezték összekötni Veszprémet Kővágóörsön keresztül Keszthellyel, avagy (Balaton)Kövesden keresztül az északi parton át szintén Keszthellyel, de felmerült egy Veszprém-Alsóörs-Balatonfüred helyiérdekű villamosvasút építése is.

A nagy tervek egyikéből sem lett semmi, de 1907-ben – nagyrészt a balatonalmádi illetőségű Dr. Óvári Ferenc képviselő munkájának köszönhetően – törvényt fogadtak el a „balaton-vidéki vasút” építéséről, ami az északi parti vonal mellett magában foglalta a Veszprém-Alsóörs mellékvonal megépítését is.

Az események felgyorsultak, és a Szabadbattyán-Tapolca vonal 1909. július 1-jei átadását egy héttel követően a Veszprém-Alsóörs vonalon is megindultak a szerelvények – ezzel gyakorlatilag az ország északi része számára is könnyen elérhetővé vált a Balaton a Győr-Veszprém vonallal. A 22 kilométer hosszú vasútvonalon a tópartról Veszprém felé nem lehetett egyszerű a fűtők élete a gőzöskorszakban, egészen komoly emelkedőket kellett leküzdeni Balatonalmádi és Szentkirályszabadja érintésével a megyeszékhelyig.

Bár komoly forgalmat bonyolított a vonal, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció gazdaságtalannak ítélte a működtetését, így 1972-ig két részletben megszüntették forgalmát. Az egykori vaspálya helyén ma kerékpárút húzódik hosszan, és számos vasúti épületet (állomásépületek, őrházak) fel lehet fedezni a vonal mentén. Alsóörs állomása is aránytalanul nagynak tűnik a mai forgalom mellett, de több mint száz évvel ezelőtt elágazóállomásnak épült, még fordítókorongja is volt (a korongmedence ma is megvan).

Maga az emlékmű egy, a Balaton-felvidékre oly jellemző permi vörös homokkőből épült híd, illetve az azon kiállított 375,680 pályaszámú gőzmozdony együttese. A 375-ösök a gőzöskorszak igazi mellékvonali igáslovai voltak: 1907 és 1959 között összesen 596 darabot gyártottak belőle előbb a Ganz, majd a Ganz-MÁVAG üzemeiben (ezek nagy része a MÁV-nál állt üzembe) – az utolsó Magyarországon gyártott gőzmozdony a 375,1032 pályaszámú gépezet volt.

A 375-ösök mellett a vonal végnapjaiban a dízelmozdonyok is megjelentek a vonalon, és alkalmanként négytengelyes személykocsikat is be kellett vetni a nagy forgalom miatt - már csak ezért is érthetetlen, hogy az alacsony kihasználtságra hivatkozással szüntették meg a vasúti közlekedést. Bár a közelmúltban is felmerült a vasútvonal esetleges visszaépítésének terve, nem túl valószínű, hogy a Balaton-felvidéken valaha vonatfüttyöt hallhatunk még az északi parti vonalon kívül.

Nyitvatartás

Árak: