Telex teljesítménytúra – Végig a Pilis gerincén

• Csillaghegyről a Róka-hegyig a P jelzésen
• A Róka-hegynél egy kitérő a P▲ jelzésen, majd vissza a P jelzésre 
• A Majdán-nyeregnél a P jelzésű útról a S jelzésű útra váltunk, amiről az Oszoly csúcs közelében ráfordulunk a P▲ jelzésű útra
• Az Oszolyról Csobánka felé P▲, S, S+ út vezet, ebben a sorrendben.
• A központban átváltunk a Z+ útra, ami a község határánál becsatlakozik a Z jelzésű túraútba. 
• A Z jelzésű utat követve felmegyünk először a Hosszú-hegyre, aztán a Pilis-tetőre, ahol egy Z▲ kiágazáson eljutunk a csúcsra.
• A kilátótól visszamegyünk a Z jelű útra, és azt követjük a Pilis-nyereg előtti Z▲ jelig. Azon elmegyünk a Fekete-kő kilátóig és vissza. 
• A Z úton folytatjuk az utat a Kétágú-hegyig, az Öreg-szirtet jelző Z▲ kiágazásig. Kisétálunk, pecsételünk majd vissza a Z jelzésre.
• Rövidesen jobbra kell térni a Z jelű útra, leereszkedni rajta Kesztölc felé, majd az Országos Kéktúra (K) nyomvonalát követve bemenni a dorogi Palatinus-tóig - itt egy új ellenőrzőponton becsekkolni -, és a Mária út jelzéseit kell a Kis-Strázsa-hegy lábáig követni. Az utolsó ellenőrző pont a Kis-Strázsa-hegy tetején van, tehát aki ott bejelentkezik, befejezi a túrát - nem kell már az esztergomi vasútállomásig elmenni ehhez.

A túra részletes leírása

A csillaghegyi startponttól a P turistajelzést követve az Ürömi úton, majd a beszédes nevű Hegymászó utcán felgyalogolva érjük el a Róka-hegy tetejére vezető lépcsőt. Ahhoz, hogy a látványos sziklaudvart megnézzük, és a tetején „pecsételjünk”, le kell térni a P jelről, és egy rövidebb szakaszon a P▲jelet kell követni az egykori bánya felé. A sok falépcsővel tarkított, meredek emelkedő rögtön egy erőfelmérő rész: aki ezt nem bírja, elgondolkodhat a folytatáson. A második ellenőrzőpont fent van a bányaszakadék fölötti peremen (a korlát mögött), és belátni róla egész Budapestet.

A P▲ jelzésen visszalépkedünk a P jelzésre, majd egy kellemes erdőn, és egy még kellemesebb mezőn átjutva ott is vagyunk a Kevélyek délkeleti lábánál. A Kevélyek lábától több hullámban emelkedők következnek, amelyeket egy-egy – néha elég meredek – lejtő tagol. Az emelkedőkhöz tartozó első panorámát a Nagy-Kevély csúcsa alatt élvezhetjük. A gerinc napsütötte sziklapadja a kirándulók kedvenc célpontja, de siklóernyősök is gyakran feljárnak oda. A Nagy-Kevély tetején valaha fakilátó, háromszögelési gúla állt, a lábak csonkjai ma is kiállnak a földből. Itt van a harmadik igazolópont, ahol be kell jelentkezni.

A csúcsról a P jelet követve először a Kevély-nyeregbe, aztán még lejjebb, a Majdán-nyeregbe trappolunk, hogy hegymenetbe váltva a S jelzésű útra térve a Csúcs-hegyen át felérjünk a Csobánka fölött őrködő Oszolyra. A csúcs hangulatos sziklakilátója egy nagy fakereszttel és különleges, a hegység belső részét feltáró panorámával vár. Itt nyomjuk le a negyedik virtuális pecsétet az elektronikus naplóba. A csúcsról rövid úton vezet az ajánlott útvonal Csobánka központjába, ahol a megtett 12 kilométer örömére vehetünk frissíthetőket a helyi kisboltokban.

Csobánkáról kifelé rátérünk a Z jelzésű turistaútra, ami a Sarlós Boldogasszony erdei kápolna mellett (figyelem, a kápolna melletti Szentkút vize finom és hideg!) két meredekebb emelkedőn felterel a Hosszú-hegy elnyújtott, lapos gerincére. A fák között haladó erdei útról balra nyílik egy jól észrevehető, meglehetősen kitaposott, kurta út a tetőn, amely egy panorámás sziklapadhoz, egyben siklóernyő starthelyhez vezet. A kilátópontról Pilisvörösvárt, Pilisszántót, szemben pedig a Nagy-Szénás magas domborulatai lehet jól megnézni. A nézelődéssel nem kell sietni, már csak azért sem, mert ez itt az ötödik igazolópont.

A Hosszú-hegyről egy pihentető, lankás alig-lejtőn jutunk le a Szántói-nyeregig. Szükség is van a rápihenésre, mert a nyeregből indul felfelé az utolsó, de legnagyobb, legfárasztóbb, sokszor szerpentinként kanyargó emelkedő, aminek a tetején felérünk a túra csúcspontjára, a 756 méter magas Pilis-tetőre. A Pilis-tető kilátójánál igazoljuk le a hatodik ellenőrzőpontot.

A tetőről kilövünk, mint a rakéta – ami ezen a ponton helytálló kifejezés, mert a rendszerváltás előtt a hegytetőn egy légvédelmi rakétabázis feküdt, még ma is látható több betonbunker. A fennsíkon szinte repülünk tehát a sík, Z jelzésű úton, de figyelni kell, mert hamarosan odaérünk a hetedik igazolóponthoz leágazó,  Z▲ jelű turistaúthoz, amely kurta, 20 perces kitérőt téve vezet a Fekete-kő sziklakilátójához. A kilátóról a Pilis és a Visegrádi-hegység közé szorult Pilisszentlélek, valamint a két hegység számos környékbeli domborulata tanulmányozható.

A Fekete-kőről lefelé a Pilis-nyeregben huppanunk egyet, de ez a nyereg eléggé féloldalas, mert egy csak alig észrevehető emelkedőben folytatódik, inkább szintben haladunk tovább. Különösebb megerőltetés nélkül érjük el a Kétágú-hegy déli ágát, keleti oldalában a Pilis talán legszebb sziklaszirtjével, az Öreg-szirttel. Természetesen itt, a szirten található a nyolcadik igazolópont, a szirtre pedig a Z jelzésű turistaútból ágazik le a mintegy 100 méter hosszú Z▲ út.

Az Öreg-szirtről a már törődött lábaknak kicsit kellemetlen ereszkedés következik a Kétágú-hegy két ága közötti nyergen, majd elbúcsúzunk a Z jelű túraúttól, és rátérünk az online turistatérképeken már berajzolt, de még tervezett útvonalként szereplő Z+ jelzésű útra.

FIGYELEM, VÁLTOZÁS!!!

A térképeken tervezett útvonalként szereplő Z+ jelzésű útról kiderült, hogy nincs, és nem is lesz a Duna-Ipoly Nemzeti Park szándékai szerint, a Kétágú-hegy, Öreg szirttől a Kis-Strázsa-hegy csúcsáig tartó, nagyjából hat kilométer hosszú szakasz pedig nagyrészt fokozottan védett természeti terület. Ezért arra kértek minket, hogy módosítsuk ezen az utolsó részen a túra nyomvonalát. Mivel a Telex számára kiemelten fontos a természetvédelem, ezért megváltoztattuk a túraútvonal utolsó néhány kilométerén az útvonalat.

Az alternatív szakasz délnyugatról kerüli meg a Pilis vonulatának utolsó hegyeit, a Tábla-hegyet és a Nagy-Strázsa-hegyet. A Kétágú-hegyről ehhez le kell jönni a Z jelű túraúton Kesztölc felé, majd az Országos Kéktúra nyomvonalát követve bemenni a dorogi Palatinus-tóig - itt egy új, a kilencedik igazolóponton becsekkolni -, és a Mária út jelzéseit kell a Kis-Strázsa-hegy lábáig követni. Az utolsó, tizedik igazolópont a Kis-Strázsa-hegy tetején van, tehát aki ott bejelentkezik, befejezi a túrát - nem kell már az esztergomi vasútállomásig elmenni ehhez. Ne felejtsünk el gratulálni magunknak, valamint letölteni a névre szóló, Grafitember karikatúrájával ellátott oklevelet.