Telex teljesítménytúra – Végig a Pilis gerincén
45,5 kilométeres táv, 1600 méter szintkülönbség, 12 órás szintidő, 8 kilátópont, 5 hegycsúcs – ez a Telex teljesítménytúra, ami lényegében a délkeleti csücskétől az északnyugatiig végigszeli hosszában a Pilis hegységet, nagyjából annak gerincén haladva. A részvételi díj 0 forint, az oklevelet Grafitember rajzolta.
A túraleírás a Telexen jelent meg.
A Telex TT egy instant teljesítménytúra, az időpont kiválasztása teljesen szabad, a teljesítés-igazolás mobilon - a Geogón keresztül - történik. A túra útvonala a Pilis hegység gerincét követi. A startpont és a végpont tömegközeledési állomás mellett található, ami Csillaghegyen a Csillaghegy HÉV-megálló, Esztergomban pedig az Esztergom, Szalézi lakópark buszmegálló. A csillaghegyi starton és a Kis-Strázsa-hegyi célon kívül még 8 ellenőrző pont van: Róka-hegy, Nagy-Kevély, Oszoly, Hosszú-hegy, Pilis-tető, Fekete-kő, Öreg-kő, Palatinus-tó.
Nevezés: A túrára a Geogo.hu oldalon lehet nevezni, a részletes túraleírás a Telex cikkében olvasható.
Érintőpontok igazolása: A túra teljesítésének igazolása mobiltelefonnal, a GeoGo alkalmazás használatával lehetséges (tehát nem QR-kódokkal). Az ellenőrzőpontok érintésének bizonyítása GPS pozíció alapján történik. Az első “éles” használat előtt mindenképp fontos leellenőrizni, hogy a helymeghatározás megfelelően működik-e a telefonodon, hiszen ez nélkülözhetetlen az igazoláshoz. Erről bővebben itt tájékozódhatsz.
A szerző tippje
- A túra elején szinte semmennyi vizet nem kell magunkkal vinni, mert beszerezhető, a Szántói-nyeregtől viszont másfél liter víz ajánlatos. Étel Csobánkáig vásárolható, kelleni fog az útra. (A feketecsoki és diákcsemege vagy sós mogyoró kombót előnyös, mert a fogyasztásuk folyamatos, gyorsan keletkező energiát ad.) Túrabotot az 1400 méteres szintkülönbség miatt érdemes vinni.
- A Mobiltelefon az igazolás érdekében nélkülözhetetlen. A térerő miatt nem kell aggódni, egy powerbank viszont jól jöhet.

Úttípusok
Szintprofil megjelenítéseBiztonsági előírások
Senki ne vállalja túl magát! Ha még nem volt, jó, ha előtte legalább egy 20 kilométeres túrát lenyom, hogy sejtse, mire vállalkozik.Hasznos linkek és ötletek
A HÉV sűrűn, a vonatok óránként járnak. Menetrend és jegyvásárlás itt.
Kezdőpont
Végpont
Útleírás
Itiner:
- Csillaghegyről a Róka-hegyig a P jelzésen
- A Róka-hegynél egy kitérő a P▲ jelzésen, majd vissza a P jelzésre
- A Majdán-nyeregnél a P jelzésű útról a S jelzésű útra váltunk, amiről az Oszoly csúcs közelében ráfordulunk a P▲ jelzésű útra
- Az Oszolyról Csobánka felé P▲, S, S+ út vezet, ebben a sorrendben.
- A központban átváltunk a Z+ útra, ami a község határánál becsatlakozik a Z jelzésű túraútba.
- A Z jelzésű utat követve felmegyünk először a Hosszú-hegyre, aztán a Pilis-tetőre, ahol egy Z▲ kiágazáson eljutunk a csúcsra.
- A kilátótól visszamegyünk a Z jelű útra, és azt követjük a Pilis-nyereg előtti Z▲ jelig. Azon elmegyünk a Fekete-kő kilátóig és vissza.
- A Z úton folytatjuk az utat a Kétágú-hegyig, az Öreg-szirtet jelző Z▲ kiágazásig. Kisétálunk, pecsételünk majd vissza a Z jelzésre.
- Rövidesen jobbra kell térni a Z jelű útra, leereszkedni rajta Kesztölc felé, majd az Országos Kéktúra (K) nyomvonalát követve bemenni a dorogi Palatinus-tóig - itt egy új ellenőrzőponton becsekkolni -, és a Mária út jelzéseit kell a Kis-Strázsa-hegy lábáig követni. Az utolsó ellenőrző pont a Kis-Strázsa-hegy tetején van, tehát aki ott bejelentkezik, befejezi a túrát - nem kell már az esztergomi vasútállomásig elmenni ehhez.
A túra részletes leírása
A csillaghegyi startponttól a P turistajelzést követve az Ürömi úton, majd a beszédes nevű Hegymászó utcán felgyalogolva érjük el a Róka-hegy tetejére vezető lépcsőt. Ahhoz, hogy a látványos sziklaudvart megnézzük, és a tetején „pecsételjünk”, le kell térni a P jelről, és egy rövidebb szakaszon a P▲jelet kell követni az egykori bánya felé. A sok falépcsővel tarkított, meredek emelkedő rögtön egy erőfelmérő rész: aki ezt nem bírja, elgondolkodhat a folytatáson. A második ellenőrzőpont fent van a bányaszakadék fölötti peremen (a korlát mögött), és belátni róla egész Budapestet.
A P▲ jelzésen visszalépkedünk a P jelzésre, majd egy kellemes erdőn, és egy még kellemesebb mezőn átjutva ott is vagyunk a Kevélyek délkeleti lábánál. A Kevélyek lábától több hullámban emelkedők következnek, amelyeket egy-egy – néha elég meredek – lejtő tagol. Az emelkedőkhöz tartozó első panorámát a Nagy-Kevély csúcsa alatt élvezhetjük. A gerinc napsütötte sziklapadja a kirándulók kedvenc célpontja, de siklóernyősök is gyakran feljárnak oda. A Nagy-Kevély tetején valaha fakilátó, háromszögelési gúla állt, a lábak csonkjai ma is kiállnak a földből. Itt van a harmadik igazolópont, ahol be kell jelentkezni.
A csúcsról a P jelet követve először a Kevély-nyeregbe, aztán még lejjebb, a Majdán-nyeregbe trappolunk, hogy hegymenetbe váltva a S jelzésű útra térve a Csúcs-hegyen át felérjünk a Csobánka fölött őrködő Oszolyra. A csúcs hangulatos sziklakilátója egy nagy fakereszttel és különleges, a hegység belső részét feltáró panorámával vár. Itt nyomjuk le a negyedik virtuális pecsétet az elektronikus naplóba. A csúcsról rövid úton vezet az ajánlott útvonal Csobánka központjába, ahol a megtett 12 kilométer örömére vehetünk frissíthetőket a helyi kisboltokban.
Csobánkáról kifelé rátérünk a Z jelzésű turistaútra, ami a Sarlós Boldogasszony erdei kápolna mellett (figyelem, a kápolna melletti Szentkút vize finom és hideg!) két meredekebb emelkedőn felterel a Hosszú-hegy elnyújtott, lapos gerincére. A fák között haladó erdei útról balra nyílik egy jól észrevehető, meglehetősen kitaposott, kurta út a tetőn, amely egy panorámás sziklapadhoz, egyben siklóernyő starthelyhez vezet. A kilátópontról Pilisvörösvárt, Pilisszántót, szemben pedig a Nagy-Szénás magas domborulatai lehet jól megnézni. A nézelődéssel nem kell sietni, már csak azért sem, mert ez itt az ötödik igazolópont.
A Hosszú-hegyről egy pihentető, lankás alig-lejtőn jutunk le a Szántói-nyeregig. Szükség is van a rápihenésre, mert a nyeregből indul felfelé az utolsó, de legnagyobb, legfárasztóbb, sokszor szerpentinként kanyargó emelkedő, aminek a tetején felérünk a túra csúcspontjára, a 756 méter magas Pilis-tetőre. A Pilis-tető kilátójánál igazoljuk le a hatodik ellenőrzőpontot. A tetőről kilövünk, mint a rakéta – ami ezen a ponton helytálló kifejezés, mert a rendszerváltás előtt a hegytetőn egy légvédelmi rakétabázis feküdt, még ma is látható több betonbunker. A fennsíkon szinte repülünk tehát a sík, Z jelzésű úton, de figyelni kell, mert hamarosan odaérünk a hetedik igazolóponthoz leágazó, Z▲ jelű turistaúthoz, amely kurta, 20 perces kitérőt téve vezet a Fekete-kő sziklakilátójához. A kilátóról a Pilis és a Visegrádi-hegység közé szorult Pilisszentlélek, valamint a két hegység számos környékbeli domborulata tanulmányozható.
A Fekete-kőről lefelé a Pilis-nyeregben huppanunk egyet, de ez a nyereg eléggé féloldalas, mert egy csak alig észrevehető emelkedőben folytatódik, inkább szintben haladunk tovább. Különösebb megerőltetés nélkül érjük el a Kétágú-hegy déli ágát, keleti oldalában a Pilis talán legszebb sziklaszirtjével, az Öreg-szirttel. Természetesen itt, a szirten található a nyolcadik igazolópont, a szirtre pedig a Z jelzésű turistaútból ágazik le a mintegy 100 méter hosszú Z▲ út.
Az Öreg-szirtről a már törődött lábaknak kicsit kellemetlen ereszkedés következik a Kétágú-hegy két ága közötti nyergen, majd elbúcsúzunk a Z jelű túraúttól, és rátérünk az online turistatérképeken már berajzolt, de még tervezett útvonalként szereplő Z+ jelzésű útra.
FIGYELEM, VÁLTOZÁS!!!
A térképeken tervezett útvonalként szereplő Z+ jelzésű útról kiderült, hogy nincs, és nem is lesz a Duna-Ipoly Nemzeti Park szándékai szerint, a Kétágú-hegy, Öreg szirttől a Kis-Strázsa-hegy csúcsáig tartó, nagyjából hat kilométer hosszú szakasz pedig nagyrészt fokozottan védett természeti terület. Ezért arra kértek minket, hogy módosítsuk ezen az utolsó részen a túra nyomvonalát. Mivel a Telex számára kiemelten fontos a természetvédelem, ezért megváltoztattuk a túraútvonal utolsó néhány kilométerén az útvonalat.
Az alternatív szakasz délnyugatról kerüli meg a Pilis vonulatának utolsó hegyeit, a Tábla-hegyet és a Nagy-Strázsa-hegyet. A Kétágú-hegyről ehhez le kell jönni a Z jelű túraúton Kesztölc felé, majd az Országos Kéktúra nyomvonalát követve bemenni a dorogi Palatinus-tóig - itt egy új, a kilencedik igazolóponton becsekkolni -, és a Mária út jelzéseit kell a Kis-Strázsa-hegy lábáig követni. Az utolsó, tizedik igazolópont a Kis-Strázsa-hegy tetején van, tehát aki ott bejelentkezik, befejezi a túrát - nem kell már az esztergomi vasútállomásig elmenni ehhez. Ne felejtsünk el gratulálni magunknak, valamint letölteni a névre szóló, Grafitember karikatúrájával ellátott oklevelet.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
A startpont Csillaghegyi HÉV-megálló a Szentendrei HÉV-vel gyorsan megközelíthető. A cél a Kis-Strázsa-hegy, a közelben található az Esztergom, Szalézi lakópark buszmegálló, valamivel távolabb az Esztergom-Kertváros vasútállomás.Megközelítés
A HÉV-megállónól az Ürömi úton indulunk el, a P jelzést követve.
Parkolás
A Csillaghegyi HÉV-megálló közelében sok parkolóhely akad.Koordináták
Felszerelés
A túrára késő őszig elég lehet egy könnyebb öltözet rövid túranadrággal, könnyű pólóval, terepfutó vagy túracipővel (lábujjkörmöket érdemes levágni, hozni leukoplasztot érzékeny sarokra). Mivel folyamatosan menni kell egy aránylag jó tempót, fázni nem fog senki, de a biztonság kedvéért a hátizsákba bekerülhet egy könnyű polárpulcsi és egy esőkabát. A zsák legjobb, ha vízzsákos-szipókás (camelbag), mert folyamatosan lehet iszogatni kicsiket a szopókán át, nem kell kulacsot pakolni. Szeptember végétől fejlámpára is szükség lehet a túra végén.Statisztika
- 15 Útpontok
- 15 Útpontok
Kérdések és válaszok
Értékelések
A közösség fényképei