Kő kövön - földtörténeti séta a Róka-hegy sziklaudvaraiban

Itiner

• Csillaghegy HÉV megállójából a P jelzésen indulunk fölfelé az Ürömi úton.
• A Hegymászó utcáról balra fordulunk a Gyöngyvirág utcára, hogy a P▲ jelzést kövessük.
• A P▲ jelzésen kapaszkodunk föl a kőfejtő legfelső udvarának peremére.
• Elérve a sziklafal tetejét kitérőt teszünk balra a P+ jelzésen annak kilátópontjáig, ahonnan visszatérünk a P▲ jelzésre.
• Amikor a P▲ az üreges sziklatorony alá ér, tegyünk kitérőt először balra a 4. udvarba, majd jobbra, a 3. udvar kilátóhelyéhez!
• A P▲ jelzésen felmegyünk a sziklaperemre, majd leereszkedünk a P jelzés elágazásáig.
• A P jelzésen jobbra fordulva visszagyalogolunk az erdőszéli utcába, majd Csillaghegy HÉV állomásához.

A túráról részletesen

Csillaghegyről a kőfejtőbe

A HÉV megállójától a P jelzésen indulunk el a házak között eleinte enyhén emelkedő utcán. A forgalmas Ürömi út egy enyhe jobb kanyarját egy kisebb bal követi, rövidesen sárgás színű, világos sziklafal mutatkozik a házak fölött. A Róka-hegy kőfejtőjének egyik bányaudvarát látjuk, tetején fenyves zöldell. Jobbra kanyarodunk a Rókahegyi úton, majd a kertesházak közt balra a Hegymászó utcán. Ennek tetején érjük el a P▲ jeleket, melyeket bal felé kell követnünk.

Jelzésünk kisvártatva jobbra hív, amikor a természetvédelmi védettséget jelölő táblánál valódi turistaúttá változva erdei nyomra tér. Nem sokáig haladunk a zárt erdőben, egy éles jobbkanyar után ugyanis tisztás bontakozik ki előttünk. A turistaút ugyan éppen előtte fordul az ellenkező irányba, de toldjuk meg sétánkat, és lépjünk ki a fák közül! Az 1. bányaudvar apró rétjén állunk, melyet egyik oldalról az erdő fái, a másikról roppant sziklafalak zárnak körbe. Tetejük már a következő udvar pereme, a turistaút is ezt célozza meg.

A 2. bányaudvarban

Meredek, izzasztó, de legalább árnyas kaptatón érünk föl a következő udvarba. Egykor e területen két különböző mélységű tengeri terület érintkezett: a tengerfenék sekély részét egy meredek lejtő kötötte össze a mélyebben fekvővel. Ennek a lejtőnek a területén járunk a 2. udvarban, melynek falait túlnyomórészt a sárgás színű szépvölgyi mészkő, némileg meszes homokkő és konglomerátum építik fel. Egy korlát mögül kilátunk Óbudára és a mögötte elterülő pesti városrészekre. A hosszú sziklafalban vetőket is megfigyelhetünk: e vonalak mentén a Föld belső erőinek hatására a rideg, merev kőzettestek eltörtek és elmozdultak, függőleges mozgásaik hatására néhol különböző dőlésszögekben egymás mellé passzírozódtak. Jóval látványosabb a falat megnyitó hasadék: ez a kőfejtő egy régen felhagyott, visszaerdősült „öblözete". Bejáratánál jókora kőtömbök figyelmeztetnek a terület omlásveszélyes mivoltára, a kis szurdok torkában pedig vastag törmeléktakaró gyűlik.

Kilátás a katlanra

A nyáron forró, napsütötte udvarból meredek, lépcsőkkel kiépített ösvény kaptat föl a Róka-hegy legizgalmasabb, legvadabb részére, a két fölső bányaudvarba. Kapaszkodás közben néhol megmutatkozik a fák fölött Budapest, de a panoráma a kőfejtő tetejéről fog csak igazán kibontakozni. Elmaradoznak a lépcsők, és szűk ösvényben folytatódik utunk, végül a 4. udvar peremén megérkezünk a P+ jelzés elágazásához. Tegyünk ezen egy rövid kitérőt balra! Amikor az ösvény derékszögben bal felé kanyarodik, egy pár méteres csapáson egyenesen feljuthatunk a korláttal kiépített kilátóhelyre, melyről a teljes 4. bányaudvar feltárul előttünk, de a Hármashatár-hegy tetőrégiója is látszik a háztetők fölött! A kitermelés jókora lyukat harapott a hegybe, impozáns sziklafalak kerítik körbe a katlant, aminek belsejéből csak két szűk kijárat nyit utat. Két fajtáját is azonosíthatjuk a mészkőnek: a fehérebb színű a dachsteini mészkő, a sárgás pedig a szépvölgyi. Utóbbi sekélytengeri környezetben rakódott le, és nagyrészt befedi a többi kőzetet. E „kőlevest" tovább színesíti egy törmelékes összlet is. A vastag, törésekkel sűrűn átjárt, 220 millió éves dachsteini mészkőben karsztos üregek képződtek, ezeket később a tőle elütő színű törmelék töltötte ki.

A leghátsó kőfejtőben

A turistaút ösvénye a sziklafal peremén vezet, végig nagyszerű a kilátás a kőfejtőre, végül egy kis sziklalépcsőn érkezünk még a balra látható 4. és a jobbra nyíló 3. bányaudvar közé. A mesterséges tereplépcsőn lefelé indulva a leghátsó (4.) udvar mélyére látogathatunk el, itt még padokat és asztalt is találunk. Érdemes közelebbről is megszemlélni a sziklafalakat, ehhez a tövükben felgyűlt, igen vastag törmelékkúpokon kell felgyalogolnunk. A télen a kőzetek repedéseibe bejutó, ott megfagyó víz tágítja a hasadékokat és elválasztja egymástól, azaz aprózza a kőzetdarabokat. A törmeléklejtőket idővel megköti a növényzet, ahogy azt itt is láthatjuk. A változatos összetételű és felületű, törésekben, repedésekben gazdag, máshol pedig viszonylag sima falak népszerű terepei a sziklamászás-oktatásnak, a katlant sokszor a mászók visszhangzó kurjongatásai töltik be.

A sziklatorony belsejében

Visszatérve a sziklaküszöbre bal felől érdekes sziklatornyot szemlélhetünk meg. A meghagyott oszlopon szintén tektonikus mozgások nyomai mutatkoznak, a turistaút által is érintett oldalán pedig számos üreg tátong. A lyukak, hasadékok, félgömbszerű formák a kőzettestben repedések mentén egykor a mélyből fölfelé áramló hévizek oldása által keletkeztek. Hogy megismerkedjünk a hegyek gyomrával, ahhoz érdemes belépni a torony hűs nyílásába, és közelebbről megvizsgálni annak belső szerkezetét: a rengeteg apró járat és fülke között helyenként egészen vékony, hajlott kőzetlapok sűrű szövete „csontvázszerű" struktúrát épít föl. A sima felületeket néhol hideg karsztvízből kivált borsókő fedi be.

A 3. udvar kilátóhelyei

Mielőtt fölfelé indulnánk az ösvényen, látogassunk el a korlátban végződő 3. udvarba is! Ennek széléről gyönyörű panorámát élvezhetünk Budapest északi részeire. Előttünk mélyül a 2. udvar kiágazása, beerdősült katlanát a hatalmas sziklafalak csaknem körbezárják. Visszaérve ösvényünkre, induljunk neki az utolsó kapaszkodónak! Folyamatosan változik mellettünk a kőzetminőség, murvás, lisztes rétegeken taposunk, majd felérünk az udvar peremére. Egy jelzetlen ösvény ágazik ki balra, rajta a kőfejtő legmagasabb falának (szintén korláttal lezárt) felső peremére juthatunk, ahonnan a Hármashatár-hegyig élvezhetjük a kilátást.

A kőfejtő gyepes tetejéről, a 3. udvar szegélyéről a Róka-hegy jelentős szeletének látványa mellett Budapest tölti ki látóterünket. Feltűnik a távolban a Hármashatár-hegy adótornyokkal felszerelt háta, és felismerhetjük a Budai-hegység meredeken leszakadó keleti bástyáját, a Gellért-hegyet is. A közelben Óbuda és Észak-Pest paneltelepei uralják a látványt. A bányaudvart a három oldalról szabadon álló, üregekkel átszőtt torony bástyája uralja: láthatjuk, hogy az őt a falhoz kötő földnyelv aprószemcsés, morzsalékos kőzetteste lealacsonyodóban van, pusztul. Az erózió (benne a szél által szállított szemcsék koptató munkája) fokozatosan  emészti fel a mutatós képződmény egészét. A leszakadt kis drótkerítésen át egy jelzés nélküli ösvény közelebb visz a városi kilátáshoz, de a végén csúszós talajú faltetőre jutunk, ahol a korlát is elmarad.

Vissza a városba

A turistaút a panorámapontról az erdő felé indul, átvág egy szép réten, majd a fenyők közt indul lefelé. Belecsatlakozunk a P jelzésbe, melyet jobb felé követve hamarosan ismét a Gyöngyvirág utca aszfaltját taposhatjuk. Ezzel visszatérünk az épített környezetbe, és „geosétánk" véget ér. Az elején már végigjárt útvonalon, a P jelzésen haladva ereszkedünk vissza a városi forgatagba.