Pilis-tetői pallósor

A hegy keleti letörésének peremére vezető, nagyjából 200 m hosszú fémjárdán két helyen is legyező alakú teraszt találunk, ahonnan hasonló kilátások tárulnak fel: a déliről a Hosszú-hegy–Kevélyek-vonulat ragadja meg a tekintetet, s tereli azt a Budai-hegység felé. A meredeken, mintegy 500 méterrel alattunk elterülő Pilisszántó mögött Pilisvörösvár, illetve a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó árok távolabbi települései látszanak a háttérben Budapesttel.

Az északi kilátóteraszról a Visegrádi-hegység is feltűnik: keleti-délkeleti oldalára látunk rá, jól kivehető a Leányfalu felett magasodó Vörös-kő és a Nyerges-hegy meredek oldalai közti mélyedés, köztük pedig tiszta időben a Mátra is feltűnik. A panoráma bal oldalát a Dobogó-kő csúcsa zárja.

A fémjárdát 2026-ban alakította ki a Pilisi Parkerdő Zrt., megoldva ezzel egy évtizedek óta fennálló konfliktust: a hegy meredek, keleti hegyoldala siklóernyősök kedvelt, optimális startolóhelye volt, ráadásul panorámája miatt a kirándulók is szép számban látogatták (főleg a Boldog Özséb-kilátó 2014-es átadásáig, ami előtt a Pilis-tető gyakorlatilag nem szolgált egyéb kilátóponttal). A problémát az okozta, hogy a fokozottan védett magyarföldi husáng állományának több mint 50%-a él itt, s bár az erdészet és a nemzeti park többször próbálta körülkeríteni a területet, ez sem a túrázókat, sem az állatokat nem állította meg. 2026-ban készült el a masszív, fém vadvédelmi kerítés, és a zárt területet emelt járdaként átszelő pallósor, amely a taposási károkat megakadályozza, ám a kilátás megtekintését lehetővé teszi. A siklóernyősökre is gondoltak: pár száz méterrel odébb, az északi leszakadáson starthelyet alakítottak ki nekik.

A magyarföldi husáng

A június–júliusban sárga ernyősvirágzatot bontó magyarföldi husáng a Kárpát-medence egyik legritkább reliktum-endemikus (tehát korábbi földtörténeti korokból ittmaradt, illetve bennszülött) növénye, a Természevédelmi Világszövetség kategorizálásában „veszélyeztett” státusú faj. Csupán hat populációját ismerjük, ebből négy esik a mai Magyarország területére: a börzsönyi Szent Mihály-hegy déli oldala, a bükki Bél-kő és a gerecsei Pisznice mellett a Pilis-tetőn találkozhatunk vele. Élőhelyeinek védelme így kiemelten fontos, több helyen kerítéssel védik a vadtaposás ellen. A Pilis-tetőn – ahol Kitaibel Pál leírta a fajt – a kirándulók, illetve a sikló- és paplanernyősök nagy száma is terhet rótt az élőhelyre.

Nyitvatartás

hétfő	00:00–24:00
kedd	00:00–24:00
szerda	00:00–24:00
csütörtök	00:00–24:00
péntek	00:00–24:00
szombat	00:00–24:00
vasárnap	00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes