Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kalandozás a Kevélyek hullámain

Gyalogtúra · Pilis-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Pilisborosjenő házai simulnak a Nagy-Kevély alatti katlanba
    / Pilisborosjenő házai simulnak a Nagy-Kevély alatti katlanba
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Róka-hegy elbányászott teteje a főváros házaiban született újjá
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Róka-hegyi kőfejtő áthajló, gömbüstös falain a hévizes barlangok roncsai látszanak
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Teve-szikla dolomittornyai valóban tevét formáznak
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcsősor teszi kényelmessé a kapaszkodást utunk elején a Róka-hegyen
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Egri csillagok díszlete részleteiben még napjainkban is áll
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőemberek serege a Kő-hegy egykori homokkőbányájában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jól kijárt ösvény oldalaz a Nagy-Kevély csúcsrégiójának ligeteiben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A főváros és a Duna völgye látszik messzire a Nagy-Kevélyről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis hegység vonulata a Dobogókő vulkáni tömbjével kiegészülve
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Róka-hegyi kőfejtő szintjei sorakoznak a hegyoldalban
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyopáros-barlang dolomit boltíve alatt szobaszerű lakóbarlang nyílik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Budai-hegység a Hármashatárheggyel a Kevélyről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Nagy-Kevély (kilátóhely) Kevély-nyereg Az egri vár mása Ezüst-kevélyi kilátóhely Teve-szikla
A Nagy-Kevély a fővárostól karnyújtásnyira, a Pilis hegység legkönnyebben elérhető, igazi hegyvidéki élményt nyújtó sziklás orma, melynek gerince egy kellemes és látványos kirándulást kínál. Kilátópontjain megtaláljuk a hegyek tetszetős oldalát, virágos réteken sütkérezhetünk remek panorámával a Duna völgyére, körülötte pedig lankás ligetekben sétálhatunk. A környék geológiájának feltártsága is szerencsésen gazdag a Kevélyek körül: a fővárost övező főbb kőzettani, morfológiai jellegek jól megfigyelhetőek utunk során.
nyitva
könnyű
Hossz 14 km
4:19 óra
512 m
485 m

A túra nyomvonalán remek kilátópontok, felhagyott kőfejtők és természetes hegyormok sziklás kiszögellései sorakoznak, ahol a tágas panoráma mellett a kőzetekbe rejtett mikrovilágot is megcsodálhatjuk. Rögtön utunk elején a Róka-hegy kőfejtőjének római korok óta bányászott sárga falai felé kanyarodunk. A városhoz közelebbi, alsó bányaszint országos jelentőségű, védett geológiai alapszelvény, a bányában található üledékes kőzetek és kapcsolatuk tanulmányozhatósága miatt. Egyben láthatóható itt a 220 millió éves triász dachsteini mészkő, a 35 millió éves eocén szépvölgyi mészkő márgabetelepülései és az oligocén kiscelli agyag. A dachsteini mészkő sekélytengeri lagúna környezetben élt mészvázas élőlények maradványából épül fel, a szépvölgyi mészkő mélyebb tengerben a part közeli területekről áramlatokkal behordott kevert meszes, agyagos üledék, míg a kiscelli agyag a kontinensperemről legtávolabb keletkezett, mélytengeri környezetben felhalmozódott agyagos üledék.

A következő hegytömbön, az Ezüst-Kevély oldalában is kőfejtőket találunk, ahol a fővárosi reformkori épületek falaiból ismert homokkövet fedezhetjük fel eredeti környezetében. Hárshegyi homokkő a túránk végén érintett Kő-hegyen is látható. Eredetileg 30 millió évvel ezelőtt hullámzó tengerek kavicsos partvidéke volt, ami később kovás oldatok hatására kemény kőzetté cementálódott. A kvarcanyagnak köszönhetően ellenálló kőzet kiváló építőanyag, így természetes feltárásait kőfejtők kezei bontották itt, a főváros peremén. Az ezüst-hegyi kőfejtő igazi érdekessége, hogy barlang is előkerült a bányászat során. A barlangképződésre csak csekély mértékben képes homokkő alatt ugyanis a dachsteini mészkő vastag rétegei találhatóak. Az ezüst-hegyi kőfejtőben nyíló Papp Ferenc-barlang 400 méter hosszú járatrendszerrel és 66 méteres mélységével különleges ékköve a Pilisnek. A barlang bejárata az oldhatatlan homokkőben nyílik, 15 méterrel az oldott járatok felett. Az összetöredezett homokkő repedései alatt az alpesi barlangokra jellemző formakincsű, bordázott falú kürtőket találunk. A homokkő apró szemcséit a víz apránként lefejtve meggyengítette az aprózódó kőzetet, és ezek az összeroskadó tömbök összedobált kockák módjára, élükkel egymásnak feszülve alkotnak az emberi bejutásra alig alkalmas, zegzugos járatot.

A túra csúcspontja a Nagy-Kevély gerince, a hegységet alkotó dachsteini mészkő és fődolomit természetes feltárása, mely a déli peremen sok helyen előbukkan a lejtősztyepprétek között. A Dunántúli-középhegység legnagyobb tömegét képviselő kőzet a 220 millió éve létezett szuperkontinens belső óceánjának partján keletkezett a sekélytengerekben élő, mészvázú állatok felfoghatatlan mennyiségű maradványából. A teljes kőzetvastagság több helyen 2 kilométer vastag, nagy része a felszín alatt rejtőzik. Az eredetileg az Alpok részét képező kőzetblokkok elváltak a hegységtől, és a Kárpát-medence középső részei felé sodródtak. A zászlóshajó Naszály tömbje mögött végig, a Keszthelyi-hegységig ezeket a mészkőtömböket láthatjuk. A gigászi erők hatására a kőzetblokkok megrepedtek és kibillentek, létrehozva a Pilis hegység jellegzetes mészkőtaréjait. A Kevély szirtjei a főváros környezetének legszebb és legimpozánsabb kilátóhelyei, ahonnan Pest megye és a szomszédos hegységek nagy része kirajzolódik. A Nagy-Kevély déli lábánál, a csúcs esésvonalában található az Egri csillagok című film forgatásához felépített és az utókornak stabilizált várfal maradvány, mely a csúcsról jól kivehető, és továbbvezető utunk fontos állomása, ám ez már az épített környezet értékeit gazdagítja.

A szerző tippje

  • A túra rendkívül látványos helyszíneket érint, ahol érdemes hosszabb ideig elidőzni. Ha kifutnánk a tervezett időből, vagy az időjárás rosszra fordul utunk során, Csobánka felé a S jelzésre térve északnyugatnak, illetve a túra vége felé Pilisborosjenőn is rövidíthetünk a távon.
  • Érdemes távcsővel felszerelkezve elindulni, hiszen a Nagy-Kevély csúcsáról remek kilátásunk van Budapestre és a Budai-hegyekre, aminek részleteit érdekes ebből a magaslati perspektívából szemlélni.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-11-16
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
522 m
Legalacsonyabb pont
105 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Nagy-Kevély több sziklás útszakasszal is próbára teszi cipőnk tapadását. Különösen téli, csapadékos időjárásban ügyeljünk a sziklás, murvás felületekre! Biztonságos léptekkel haladjunk: ha kell, lassabban vagy túrabot használatával.

Kezdés

Budapest, Csillaghegy HÉV megálló (105 m)
Koordináták:
DD
47.586134, 19.044905
DMS
47°35'10.1"N 19°02'41.7"E
UTM
34T 352998 5272154
w3w 
///különb.vízcsepp.sorozat

Végpont

Solymár, Kövesbérci út buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Túránk során a P jelzést követjük Csillaghegytől az Ezüst-hegyen és a Nagy-Kevélyen keresztül a Kevély-nyeregig, csak a Róka-hegyi kőfejtőbe térünk le egy szakaszon a P▲ jelzésre.
  • A Kevély-nyeregből a K jelzésen ereszkedünk Pilisborosjenő felé a túra végpontjáig, a 10-es úthoz Solymár határába, csak az „Egri várhoz” teszünk rövid kitérőt a KT jelzésen.

A túráról részletesen:

Kapaszkodás Csillaghegyről a sárga falak közé, a Róka-hegy ormára

Túránk a Csillaghegy HÉV megállóból indul a felettük sárga falaival magasodó Róka-hegy irányába. Amennyiben készleteink hiányt szenvednek főként folyadék és élelem tekintetében, itt a központban még pótolhatjuk - pár kanyar után ugyanis magunk mögött hagyjuk a zajos várost. A P jelzéssel a Róka-hegy oldalában kanyargunk az Ürömi, a Rókahegyi és a Hegymászó utcán. A Gyöngyvirág úton száz métert balra térve a P▲ jelzésen megérkezünk az erdő és a város, a természetvédelmi terület és a civilizált környezet határára, amit egy tábla is jelez. A P▲ jelzés egy kis kitérővel felvezet a Róka-hegyi kőfejtő több szintű bányaudvaraiba, a védett geológiai feltáráshoz, a sziklamászó iskolájához és a kilátóponthoz.

 A főváros északi részének meghatározó tájképi eleme, a Pilis hegység utolsó tagja a Dunába tekintő Róka-hegy, melynek kőfejtővel nyitott sebhelye, belsejének sárga mészköve élesen elüt az erdővel és házakkal fedett tarka kavalkádtól. Feltehetően már a rómaiak megkezdték itt a bányászatot, hogy a közeli Aquincum erődítményét felépítsék. A fejtés egészen az 1940-es évekig tartott, melynek során több szinten termelték a követ a fővárosban folyó építkezésekhez. A tájsebbel együtt azonban felszínre kerültek a hegy addig rejtőzködő belsejének érdekes tektonikai kapcsolatai, barlangi képződményei, ásványtársulásai is. A legfelső bányaszinten a budai barlangokra jellemző, a mélyből feltörő hévíz oldotta gömbüstös, kerekded formákat és kalcittal gazdagon borított falakat láthatunk. Több felszakadt barlangi kürtő is található itt az áthajló falakon, kiálló pilléreken. Az egyedi formavilág és a főváros közelsége teszi a bányát vonzóvá a sziklamászók körében; főként délután vagy hétvégén láthatjuk a függőleges birodalmat ostromló mászókat.

A kitett falak tetején egyedi növénytársulás is kialakult, így a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág is haszonélvezője e különleges helyzetnek. A napsütötte falakon rengeteg gyíkféle, így a ritka pannon gyík is képviseli magát, míg a legmagasabb bányafal legnagyobb üregében rendszerint költ a holló. A bánya barlangjai telelőhelyül szolgálnak egy kisebb patkósorrú denevér kolóniának.

A bányaudvarok között kapaszkodó ösvény egy impozáns torony mellett, falépcsőkkel támogatva a Róka-hegy tetejére hág. A bányafalakkal határolt oromról lenyűgöző panoráma nyílik a Budai-hegység szegélyezte Duna völgyére, a főváros épületekkel fedett környezetére. A bánya mögötti ligetes tisztásokon vágunk át a közeli bokros erdő felé. A P jelzéshez visszatérve a Róka-hegy tetején oldalazunk a város fölött a Budapest környéki hegyekre jellemző kevert kőrises, tölgyes, illetve fenyves erdőben. A kanyargós ösvényen általában jól jelzett a turistaút, de az erdőszéli cserjésben jelzőfa híján kövessük a legjobban kijárt ösvényt egy tanya szélén körbekerített legelő mentén.

Budapest határán túl, az Ezüst-Kevély homokkő hátán

Hosszan haladunk a főváros szélét jelző, hétvégi házas zártkertek mellett. A peremen vezető út Budapest közigazgatási határa. A Kevélyek meredek ormai sorakoznak előttünk, ahogy a nyílt térségen átvágva elérjük a Budakalászi utat. Legyünk óvatosak a forgalmas kereszteződésénél! A túloldalon elkezdődik a lassú emelkedés a Kevélyekre, pár száz méter után érkezünk az ezüst-hegyi kőfejtő bejáratához. Innentől utunk mentén számos természetes és mesterséges feltárásban látható a hegy anyagát alkotó oligocén homokkő.

 A Kevélyek keleti lábánál a tölgyes erdőben megbúvó bánya a 30 millió évvel ezelőtt képződött hárshegyi homokkő egyik legszebb feltárása. A kavicsos rétegeket is tartalmazó homokkövet számos Budapest környéki bányában fejtették jól faragható, mégis kvarc alapanyagából adódóan ellenálló kőzete miatt. A hegy anyaga így a főváros számos közintézményének falaként született újjá. A kőzet sárgás, néhol vöröses sávozottságát a homok- és kavicsszemcséket összecementáló vegyületek vastartalma adja. A kőfejtő felső pereméről jó időben remek kilátás adódik a Budai-hegység északi vonulatára, a Pilisi-medencére és a főváros északi részére.

Közvetlenül az Ezüst-Kevély csúcsa előtt, a tanösvény tábla mögött egy kis ösvény vezet egy eldugott, fák között rejtőző bányaudvarra, ahol a bányászok a homokkő természetes rétegzettségét kihasználva tágas helyiséget faragtak a sziklába, bejáratát pedig helyi anyagból rakott kőfal zárja. A kőhodálynak elnevezett épületet feltehetően a helyben dolgozó kőfejtők használták raktárnak, illetve melegedő helyiségnek.

Csúcsmászás a Nagy-Kevély ormára

Az Ezüst-Kevély mögötti nyeregben az eddigi sárgás, rétegzett homokkő átvált fehér dolomit murvába, mely a Kevélyek és a Pilis hegység fő tömegét alkotja. Innentől egyre meredekebb, a csúcs közelében sziklás ösvény vezet a Nagy-Kevély csúcsára. A gerincen mind többször tárul fel a környék a ritkuló karsztbokorerdő és a déli peremet alkotó sziklák jóvoltából.

A gerinc meredekségének enyhülésével egyre sziklásabb, nyitott térségre érkezünk. A csúcs előtti sziklaletörésekről a hegység egyik legszebb panorámája nyílik, mélyen alattunk a tarka házakkal pöttyözött fővárossal és agglomerációjával, velünk közel egy magasságban pedig a Budai-hegység erdős tömegével, de a Mátra és a Gerecse is kirajzolódik a keleti és nyugati horizonton. Ha az időjárás engedi, a csúcstömb szikláin érdemes kicsit elidőzni, megpihenni, ha viszont az elemek zordabb arcukat mutatják, a csúcs előtt pár száz méterre, illetve a Kevély-nyeregben fedett padok nyújtanak némi kényelmet pihenésre, feltöltődésre.

A csúcsrégiót apró tisztásokkal és sziklákkal tarkított göcsörtös karsztbokorerdő jellemzi. A napsütötte, sziklás déli oldal melegkedvelő és szárazságtűrő dolomit sziklagyepeknek ad otthont, melyen egyedi ökoszisztéma alakult ki. A dolomit rosszul oldódik, de ridegsége miatt könnyen aprózódik, főként a hőingásnak kitett, napsütötte oldalakon. Ezen a folyamatosan pusztuló, aprózódó felszínen csak gyér talajtakaró tud kialakulni, a dolomitból csekély ásványi anyag kerül az egyébként is sovány talajba. Ilyen szélsőséges környezetben csak az erre specializálódott fajok képesek megélni, mint a közönséges bakszakáll, a piros gólyaorr, a macskafarkú veronika, az árvalányhaj vagy a fokozottan védett magyar gurgolya. Tartsuk tiszteletben az itt lakó élőlények otthonát, és a turistaösvényen maradva szemléljük ezt a törékeny közösséget!

A Kevély-nyeregbe érve idilli erdei tisztás fogad, számos turistaút keresztezi itt egymást, fedett pihenőhely kínálja puritán kényelmét a stratégiai ponthoz érkező turistáknak. Ebben a város zajától távoli, de mégis hamar megközelíthető nyeregben épült fel az I. világháború után a Kevély-nyergi (később Stromfeld Aurél) Turistaház, melynek már csak az információs tábla és egy kőpad őrzi emlékét. A Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai hátukon hordták fel a ház anyagát és építették fel 5 év alatt a konyhával és alvóhelyiségekkel otthonos menedéküket. Sajnos az államosítás után a helyi erdőgazdálkodóhoz került épület 1992-ben leégett, pont egy nappal azelőtt, hogy a házra igényt tartó Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna.

Felfedezőúton a Kevélyek alatti lankákon

A jelzések kavalkádjában a jól felfestett K jelzésre fordulunk a Kevély déli oldalába a sziklás, dolomitmurvás dózerúton. Az útbevágás egy sziklasort keresztülvágó részén információs tábla hívja fel a figyelmünket a sziklák között megbúvó Gyopáros-barlangra, amihez pár méterrel kell csak feljebb mászni a kitaposott ösvényen. A barlang inkább csak egy boltozat, a sziklák között ásító harcsaszájra emlékeztet, bár 2-3 méter magas boltíves plafonjával otthonos lakóbarlang. A befoglaló dolomitra kevésbé jellemző az oldódás, így főként a réteglapok, repedések mentén kipergő, kifagyó üregek alakulnak ki, mint itt is a Kevély déli oldalában.

A dózerút egyenletesen ereszkedve simul bele az egyre lankásabb lejtőbe. A csökkenő meredekséggel nő a talajréteg, aminek következtében az eddigi karsztbokorerdő után terebélyes lombkoronával boltozódó tölgyes bontakozik ki körülöttünk. Egy szintutat keresztezve az Országos Kéktúrát egy csekély kitérőre elhagyjuk a KT jelzés mentén, ami a szintútba csatlakozás után alig 50 méterre vált be a bokrok közé egy csapáson. A jelzés már lekopott, de az ösvényről letérni nem nagyon lehet, csak egy helyen vágódik tovább vízmosás, ahol nekünk az oldalazást kell választani.

A bokrok közül furcsa kőfalak bontakoznak ki: az egri vár forgatási makettje, mely már csak részleteiben, de látványosan őrzi az Egri csillagok filmforgatásához felépített díszletet. A vár kapuja és pár tornya még látványosan trónol az egyre sűrűbben bebokrosodó tisztáson. Visszapillantva a tornyok felett a Kevély fehér sziklái boltozódnak mögöttünk, melyeket a filmben is jól felismerhetünk. Érdekes a 70-es években legyártott filmet visszanézni, mennyivel tágasabb, ritkásabb volt a díszlet körüli tisztás az akkor még legeltetett területen.

A romtól vízszintes csapáson kanyarodunk Pilisborosjenő felé, majd egy szűk kilométer után kevés kapaszkodással egy kőfejtő peremére érkezünk, ahol különös sziklaképződmények láthatók. A Teve-szikláknak nevezett dolomittornyok 10-15 méterre magasodnak a bánya pereme fölé. A kőfejtő túloldalán, a fehér dolomitfalak peremén népszerű kilátópont nyílik; a bányafalakon az ősi üledékek rétegződését tanulmányozhatjuk.

A kőfejtő után az Országos Kéktúra K jelzéséhez visszacsatlakozva erdős sávban oldalazunk. A szomszédos lovarda tisztásfoltján visszapillanthatunk a Nagy-Kevély csúcsára, majd a kálváriához felvezető nyiladék után Pilisborosjenő legszélső házai mellett haladunk a szántóföld határán. Egy rövid ideig be is térünk a faluba a Kőfaragó és az Erdő utcán. Itt a kereszteződéstől balra vissza is kanyarodhatunk Pilisborosjenő központjába a KT jelzésen, de megéri a K jelzést déli irányban tovább követni, ugyanis a házak után rendkívül hangulatos, mohás aljú tölgyesben haladunk. A mohapárnák közé bevágó ösvényen feltárul a kavicsos alapkőzet. A homokkőre, konglomerátumra települt erdő az egykori kőfejtő területét foglalta el, a kemény, de jól alakítható követ ugyanis előszeretettel használták Budapest és a környező falvak építkezéseinél.

A girbegurba tölgyesben az ösvény a törzsekhez hasonló tekervényességgel kutatja a továbbjutást. A Köves-bérc lapos tetejének túloldalán bevágunk a visszakanyarodó kőhordó úttal a hegyoldalban, ami nehezen járható terepen kapcsolódik be a 10-es út melletti lakóterület utcájába. A házak mellett meredeken leereszkedünk az Aranyhegyi-patak völgyébe és a mindig forgalmas 10-es út mellett, a buszmegállóhoz érkezve véget ér vándorlásunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A H5 jelzésű HÉV-vel érdemes érkezni a Csillaghegy megállóhoz.
  • A túra végpontján a Solymár, Kövesbérci út buszmegállóban szállhatunk buszra.

Megközelítés

  • A túra HÉV megállóból indul, majd buszmegállóban ér véget.

Parkolás

  • Autóval parkolhatunk a Szentendrei út, Ürömi út sarkán, a Csillaghegy HÉV megálló mellett, ahonnan a túra indul, vagy a fővárosban a Szentlélek tér, Flórián tér környékén, ahova busszal visszaérkezünk a túra végpontjáról.

Koordináták

DD
47.586134, 19.044905
DMS
47°35'10.1"N 19°02'41.7"E
UTM
34T 352998 5272154
w3w 
///különb.vízcsepp.sorozat
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
14 km
Időtartam
4:19 óra
Szintemelkedés
512 m
Szintcsökkenés
485 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp