Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Kilátóhely

Amadé-szikla és várrom

Kilátóhely · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Amadé-vár természetes kilátója; szemben a Milic tömbje magasodik
    / Az Amadé-vár természetes kilátója; szemben a Milic tömbje magasodik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Amadé-vár kevés megmaradt fala az andezittornyok alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás, göröngyös ösvény vezet a csúcsra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Krioplanációs sziklaszirt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hatalmas, mohos sziklákban tetőzik a hegy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zemplén belső területei felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Milic-csoportra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Nagy-Milic tűnik fel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alattunk a Gönci-patak völgye
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túloldal egy erdőrezervátum
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Amadé-sziklakilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
A Nagy-Amadé-hegy 656 méteres magaslatának tetején található, alig észrevehető várrom mellett pazar sziklakilátóra lelhetünk. Panoráma nyílik a Zemplén belsejére és a Milic-csoportra.

Kilátás a szikláról

Az Amadé-kilátóhely egy lapos tetejű sziklatorony. Az amúgy is keskeny hegygerinc itt szokatlanul élesen törik le kelet felé, a kilátóhelyen állva szinte falnak érzékeljük magunk alatt a Gönci-patak hegyoldalát. Kitett, széles kilátást engedő csúcsról szemlélődünk. Szemben és jobbra 600-as hegyek, a hosszú patakvölgy pedig mélyre vágódva fúrja magát a Zemplén tömegébe dél felé. Szemben láthatjuk a Sertés-hegyi Erdőrezervátumot, melynek háborítatlan rengetében újra megtelepedett az utóbbi 1-2 évtizedben a farkas és a hiúz. Észak felé tekintve feltűnik a Nagy-Milic határmenti csoportja, alatta ott fehérlik a füzéri vár.

A szirt egy úgynevezett krioplanációs szikla. A krioplanáció a fagy okozta elegyengetés egyik formája. A pleisztocénban, azaz a tízezer éve véget ért jégkorban hidegebb és magasabb hőmérsékletű időszakok váltották egymást. A hideg periódusokban a hegység magasabb részein fagykörnyéki (periglaciális) felszínformálás folyt. A fagy körüli hőmérsékleten folyamatos volt a fagyás-olvadás okozta aprózódás: a lemezes szerkezetű kőzet repedéseibe befolyó víz megfagy, jéggé alakul, ezáltal térfogata megnő, és tágítja a repedést, emiatt apró darabokra szabdalja a kőzetet. Így a hegyoldalakon sziklafalak és -tornyok keletkeztek, lábuknál pedig az aláhulló darabokból felgyűlt kiterjedt törmeléklejtőket fedezhetünk fel. A folyamat ma is tart, csak éppen jóval kisebb intenzitás jellemzi a magasabb hőmérséklet miatt.

Az Abák vára

Erre a meredek sziklafalra épült a vár, aminek hadászatilag az volt az előnye, hogy csak délről és nyugatról kellett védeni, hiszen csak ezekből az irányokból lehetett megközelíteni. A vár építéséről nincsenek megbízható adatok, de a kutatók 1270-80 közé teszik, első okleveles említése 1288-ból származik. Ekkoriban, IV. (Kun) László idején az Abaújvárhoz tartozó Gönc lett az Aba nemzetség fő birtokközpontja.

Aba Amadé nádor, akit a legtöbb forrás mint a vár építtetőjét említi, az Árpád-ház kihalása (1301) utáni kaotikus és háborúskodással teli időszakban az északi országrész kiskirálya lett, és gönci várából irányította az uralma alá tartozó országrészt. Itt nyújtott menedéket az elűzött lengyel királynak is, akit saját seregével segített visszajuttatni a trónra. Amadé itthon a magyar trónkövetelők közül következetesen Károly Róbertet támogatta, többször vendégül is látta Göncön, ezért Vencel király hívei 1304-ben megostromolták a várat, de sikertelenül. Amadét végül az ostromban is résztvevő kassai polgárok gyilkolták meg 1311-ben.

Fiai a Kassát támogató Károly Róbert ellen fordultak, de az 1312-es rozgonyi csatában alul maradtak, a gönci vár pedig királyi tulajdonba került. Az Abák ősi fészke a Drugeth család kezelésébe került, akikkel az Anjou-házból származó király még együtt érkezett Magyarországra Nápolyból. A következő fontos fordulópont a vár életében, amikor 1391-ben Luxemburgi Zsigmond a Bebek fivéreknek adományozta. A család azonban számos más, nagyobb, korszerűbb és jobban megközelíthető várral rendelkezett, így a 15. század közepére már elhanyagolta ezt. Legközelebb a 18. századi leírásokban bukkan fel a vár neve, ekkor már romként utalva rá.

Ma csupán az egykori sánc és az öregtorony maradványait találjuk a helyszínen.

 

Nyitvatartás

Nyitva
Egész évben felkereshető terület.

Árak:

Ingyenesen látogatható
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-05-14

Tömegközlekedéssel

  • Gönc és Telkibánya található a legközelebb a hegyhez: mindkettő autóbusszal közelíthető meg Hidasnémeti felől. Mindkét település vasútvonal mentén fekszik, Hidasnémeti Budapes-Miskolc felől, Gönc a Szerencs-Hidasnémeti mellékvonalról érhető el. (Telkibánya igen ritka buszkapcsolattal rendelkezik Füzér felé.) Az autóbusz-közlekedés szórványos, jó előre nézzük meg a menetrendeket.
  • Göncön a Gönc, városháza megállónál szálljunk le.
  • Telkibányán a Telkibánya, községháza megállóig utazzunk.
  • Hejce felől is érkezhetünk, ez a falu Novajidrány és Hidasnémeti irányából kereshető fel busszal.

Megközelítés

  • Gönc felől a P◼ jelzésen induljunk el. A Kis-pataknál a P jelzésre váltunk, ahonnan a PL jelzés vezet fel a sziklára (5,4 km).
  • A telkibányai buszmegállótól a Szabadság utcán a P jelzésen induljunk el, és végig azt kövessük (6 km).
  • Hejce felől a P◼ jelzésen induljunk el, majd a Fehérkúti erdészháznál váltsunk észak felé a P jelzésre (7,7 km). 

Parkolás

  • Bármely falu szélén találunk parkolóhelyet. Hejcén a központban is van pár parkoló.

Koordináták

DD
48.455940, 21.327101
DMS
48°27'21.4"N 21°19'37.6"E
UTM
34U 524184 5367029
w3w 
///lemásol.bevitel.létesít
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 21,3 km
Időtartam 6:00 óra
Szintemelkedés 539 m
Szintcsökkenés 539 m

 A szunnyadó vulkánok oldalán, erdők, mezők ritmikus során járjuk körbe a Telkibánya gazdagságát adó vulkáni hegyeket. Az egykori felvidéki ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
A Rákóczi úton Telkibányától Füzérig
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 15,8 km
Időtartam 4:40 óra
Szintemelkedés 581 m
Szintcsökkenés 311 m

Három falut, három történelmi helyszínt keresünk fel a Rákóczi vándorlás utolsó szakaszán, amelyek mindegyike kimagasló a maga nemében.

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
Gönc múltja mentén a fürdőtől a lovagvárig
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 13,2 km
Időtartam 4:15 óra
Szintemelkedés 562 m
Szintcsökkenés 562 m

Túránkkal körbejárjuk a Gönc feletti Dobogó-hegyet, amin túl a történelem két markáns hangulatú emlékhelye áll: az Amadé-vár és a gönci pálos ...

1
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
A Borsó- és a Gergely-hegy titkai
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 14,6 km
Időtartam 4:27 óra
Szintemelkedés 548 m
Szintcsökkenés 548 m

Hogy mit rejt a vulkáni vidék belseje, a csúcsok mögötti erdők rengetege, azt igazából csak személyesen átélve, megtapasztalva tudhatjuk meg.

1
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Sajó-Hernád-medence
Zempléni sziklákon
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 13,9 km
Időtartam 4:30 óra
Szintemelkedés 552 m
Szintcsökkenés 604 m

A Zempléni-hegység nyugati bérceinek látványos sziklakilátóit felfűző túra, amely magashegyi hangulatú rétre, és szurdokszerűen mély patakvölgybe ...

2
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék
Körtúra a történelem és bányászat tükrében
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 8 km
Időtartam 2:30 óra
Szintemelkedés 315 m
Szintcsökkenés 315 m

Túránkkal bepillantunk a Telkibánya feletti erdőkbe, ahol a bányászat évszázados múltját, a középkori tárókat, horpákat és az egykori bányatelepet ...

3
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Háromhutai-hegycsoport
Hegytetőről hegygerincre a központi vadonban
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 29,1 km
Időtartam 8:57 óra
Szintemelkedés 1 095 m
Szintcsökkenés 1 095 m

Látványos, igazi hegyvidéki túra a Tokaji-hegység legmagasabb összefüggő hegyláncolatán. Meglátogatjuk a belső területek vadonjait, a fokozottan ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Háromhutai-hegycsoport
Egy nap a zempléni vadonban
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 14,5 km
Időtartam 5:00 óra
Szintemelkedés 517 m
Szintcsökkenés 669 m

Kilátóhelyekben gazdag turistaút, mely alig járt, helyenként háborítatlannak tetsző erdőket érint a Zempléni-hegység középső, vadregényes részén.

2
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mindet mutassa

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Amadé-szikla és várrom

 Fony

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp