Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Túra a bányászok nyomában

· 4 értékelés · Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Jegesbarlang (táró) bejárata alatt fakad a Mátyás-kút
    A Jegesbarlang (táró) bejárata alatt fakad a Mátyás-kút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km
Túránkkal bepillantunk a Telkibánya feletti erdőkbe, ahol a bányászat évszázados múltját, a középkori tárókat, horpákat és az egykori bányatelepet járjuk végig. Meghitt természeti környezetben, a bányászlakások alig felismerhető romjai között, a táj gyógyuló sebeit felkeresve teszünk időutazást, és elevenítjük fel a letűnt időket. A Veres-víz patak völgyének öreg bükkösében, valamint a Kánya-hegy tölgyesekkel fedett hátán járunk. Végül feloldozásként meglátogatjuk Szép Ilonka romantikus sírhelyét Mátyás Király kútjánál, ahol a hegy mindig a párás patakvölgyre leheli hűvös levegőjét a „Jégbarlang” kapuján át.
nyitva
könnyű
Hossz 8 km
2:35 óra
315 m
315 m
513 m
276 m

„Hol Telkibánya bércein lebeg bozótos erdő kétes árnya,

S a fejsze egyhangúan döng, kopog, odvas bükkök tövébe vágva,

Hol vén fukar módjára, a bérc sziklás ölébe rejti kincseit,

S megátalkodva állja, tűri a kutató bányász vas-ékeit:

Áll Kányahegy, itt hajdanában arany- s ezüstre vitt a gazdag ér;

Öléből most forrás buzog fel, veres habokkal, mintha volna vér.

Lelkem varázs fuvallat éri állván a bércen s a patak felett;

S im titkos ajk susog fülembe, csodás regében ó történetet.”

/Tompa Mihály: Verespatak - részlet/

 

A Tokaji-hegység vulkáni eredetű tömege gazdag az ásványi nyersanyagokban, ennek következtében egészen az ősidőkig nyúlik vissza a helyi bányászat múltja. A Tokaji-hegy obszidiánját már a kőkorszak embere is használta, és az innen származó eszközök eljutottak egész Európába. A rátkai kaolinbánya egyik üregében pedig agancsból készült, neolitikumi kaparókra leltek.

A fémeket csak viszonylag későn fedezték fel a területen, így a Telkibánya feletti Kánya-hegy érces telérjeit az Árpád-korban kezdték el termelni. A bányászati technológia viszonylagos fejlettsége ebben az időben már sokak számára lehetőséget nyújtott a haszonszerzésre, így a könnyen hozzáférhető ércvagyonnak köszönhetően rövid idő alatt felvirágzott a fejtés - és vele együtt a település. Mivel a „kincs" annyira mélyen hevert a kvarctelérekben, hogy csak szakavatott szem fedezhette fel, ezért egészen a 12-13. századig rejtve maradt. A milliméter alatti méretű termésarany a kvarcban hintve, egyéb ásványokkal együtt bújt meg. Az ércet kibontás után ércőrlőkben kellett finomra aprítani, végül ülepítéssel és válogatással (később foncsorozással) nyerték ki az olvasztókba kerülő termésaranyat.

Az érc felfedezése mellett Károly Róbert gazdaságpolitikája is lendített a térség sorsán. A korábban hagyományos cserekereskedelmt lezárva az Anjou uralkodó bevezette az egységes és nehezen hamisítható aranyforintot, amelynek köszönhetően új szintre emelkedett a kereskedelem. Ő szabályozta a telekviszonyokat is, ez pedig a sorra felfedezett telérek szoros közelsége miatt nagy fontossággal bírt. Megsokasodtak a fejtések, egy-egy telérkibukkanáson különböző csapatok dolgoztak egymás közelében.

Hegyi faluból hamar bányavárosi rangra lépett Telkibánya, ennek köszönhetően népessége, polgársága megsokszorozódott, kiváltságai eredményeképp pedig kibontakozott jómódja. A város Zsigmond király uralkodása alatt élte fénykorát a 15. században. Ekkorra tehető a huszita betörés is: a rablóhadak sanyargatásának dacára a jövedelmező bányászat fennmaradt és tovább termelt - igaz, a nagyobb épületek és a vár megsemmisültek.

A törést a felszínről könnyen elérhető telérek kimerülése és az aranyban gazdag új kontinens, Amerika felfedezése hozta magával. A 15. század végén még a tulajdonos, Thurzó János technikai újításainak köszönhetően életben maradhatott a bányászat. A vájárok ekkor szálltak alá mélyebb szintekre a hegy belsejébe vezető tárókat létesítve. A Lipót-akna, a Teréz- és Ferdinánd-tárók, a Mária-bánya mind-mind ekkor keletkeztek, és a Veres-vízi-altárót is tovább mélyítették a járatok víztelenítése érdekében.

A mélyműveléshez kapcsolódik a leghíresebb legenda, melyet Tompa Mihály énekelt meg a 360 szerencsétlenül járt bányászról. Bár a kor technikája szerint ennyien nem lehettek lent egyik táróban sem, bányászszerencsétlenségek biztosan történtek. Bizonyított, hogy a bányászat fénykorában, a 15. század derekán komoly földrengés rázta meg a vidéket, mely feltehetően bányászéleteket is követelt, és alapja lehetett a legendának.

A 17. század végén II. Rákóczi Ferenc újra üzembe helyezte a bányákat a Habsburgok elleni háború finanszírozására. A 18. század elején a királyi kincstár beruházott a bányatechnológia korszerűsítésébe, melynek következében a kitermelés még közel egy évszázadig gazdaságosan működött.

Telkibánya bányásztörténete olyan vállalkozók kezei között halt el, akik már nem tudtak nagyobb haszonra szert tenni, így 1880-ban hátra hagyták a tárókat és a bányásztelepet. A II. világháború után még egyszer megkutatták a területet, de az akkori aranyárfolyamon nem lett volna gazdaságos a termelés, így a hegy egyben maradt. Egyedül egy katonai lokátor épült azóta a Kánya-hegyre, de ez már egy másik történet.

A szerző tippje

  • A körtúra két leglátványosabb eleme a Vörös-víz-patak völgyének felhagyott bányásztelepe és a Jó-hegyi horpák. Ha hosszúnak találjuk a túrát, ez a két helyszín is remek körtúrát ad ki alig 3 kilométeren, így kevesebb mint felére csökkentjük a távot és a szintet is. Ehhez a S↺ jelzést, illetve a manó formájú PT jelzést kell követnünk.
  • Telkibánya északi utcájában találjuk az ipartörténeti kiállítást a régi porcelángyár épületében. A nemesércbányászattal kapcsolatban a Bózsvai út mentén lelünk múzeumot és kiállítást.
  • Telkibánya megannyi szállással kínál hosszabb kikapcsolódást a hegység peremén. Érdemes a faluban megszállni és a bányászati emlékeket felfűző túra után a déli oldal kiterjedt erdőségeit, vadregényes völgyeit és kaszálókkal, sziklás hegytetőkkel hullámzó bérceit is felkeresni. A történelem iránt fogékonyaknak ajánlott a már Gönchöz és Fonyhoz tartozó, de Telkibánya felől a P jelzésen legkönnyebben megközelíthető pálos kolostorrom és az Amadé-vár felkeresése.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-12-21
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
513 m
Legalacsonyabb pont
276 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 0,40%Murvás út 31,82%Földút 2,26%Ösvény 59,05%Utca 0,69%Ismeretlen 5,74%
Aszfalt
0 km
Murvás út
2,6 km
Földút
0,2 km
Ösvény
4,7 km
Utca
0,1 km
Ismeretlen
0,5 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A tárók és horpák peremein óvatosan mozogjunk, ne közelítsük meg túlzottan a leszakadásokat, mert komoly mélységeket rejthetnek a letörések. A meredek, sziklás peremen egyébként is komoly sérüléseket szerezhetünk.
  • A túra egy szakasza a radarállomáshoz vezető aszfaltúton vezet. Bár a forgalom minimális, azért kellő odafigyeléssel haladjunk az úton.

Hasznos linkek és ötletek

A jelzés nehezen és csak egy irányban követhető, ezért érdemes a nyomvonalat a TERMÉSZETJÁRÓ app segítségével bejárni.

Kezdés

Erdész-Bányász Barátság Pihenő (281 m)
Koordináták:
DD
48.489019, 21.403635
DMS
48°29'20.5"N 21°24'13.1"E
UTM
34U 529823 5370733
w3w 
///írisz.bükkfák.éjféli
Mutasd a térképen

Végpont

Erdész-Bányász Barátság Pihenő

Útleírás

Itiner:

  • A kiindulóponttól észak felé indulva végig a piros manó PT jelzéseit követjük a Veres-víz-forrás, a Lipót-akna, a Teréz-akna és a Jó-hegy érintésével.
  • Az aszfalton röviden a piros POO kerékpáros jelzést követjük egyenesen; egy éles jobbkanyarban a burkolt utat balra elhagyva visszatérünk a PT jelzésre.
  • A telkibányai autóúttól Mátyás király kútjához, a Jegesbarlanghoz és Szép Ilonka sírjához a S● jelzésen teszünk a túra végén kitérőt.

A túra részletes leírása:

Látogatás Koncfalván

A Veres-víz völgyének alján, a tágas erdei tisztás szélén esőbeálló, padok és asztalok, tűzrakó hely fogadja a vándort. Az Erdész-Bányász Barátság Pihenőt az 1970-es években építették ki a két szakma szoros együttélésének emlékére. Ahol egykor a bányászok ércet olvasztottak, tárókat támasztották alá a környező erdők faanyagával, most az erdészek használják a bányászaton, kohászaton alapuló technikai vívmányokat az erdők döntésére. A balták és fűrészek már rég nem serénykedtek itt a Veres-vízi-völgy alján, ennek köszönhetően tekintélyes bükktörzsek között vezet utunk eleje.

A rét utáni rövid szakasz közös a visszatérő útvonalunkkal, mely a gerincen érkezik - mi a patakátkelés után, az útelágazásnál jobbra, a piros manó (PT jelzés) mutatta irányt követjük a völgyben. Közel egy kilométeres ez a patak menti, rendkívül hangulatos szakasz a völgytalpon meghagyott öreg bükkösben. A sekély mélyedés fokozatosan emelkedik; egy ponton hullámos felszínt, kis teraszokat és dombokat kerülget az ösvény a hegy felőli bevágások alján. Az átrendezett domborzat az egykori bányászat lenyomata: itt, a völgyfenéken mélyítették azokat az altárókat, amelyekkel a telérekhez vezető aknák és tárók víztelenítését oldották meg. Ilyen volt a Veres-vízi-altáró is, mely másfél kilométer mélyen hatolt a hegy belsejébe, hogy annak vizét elvezesse - ezt a járatok összenyitásával szállítási útvonalként is használták.

A dombok közül pár rakott kőfal is előtűnik a bányászat 18. századi újraéledésének hagyatékaként. A középkor derekán, a kitermelés fénykorában létezett itt egy bányásztelep is, Koncfalva, ahol a hegytetőn kitermelt ércet dolgozták fel. Az arany ülepítéséhez ugyanis állandó vízfolyásra volt szükség, ez pedig itt, a Veres-víz-forrásnál állt rendelkezésre. A település romjai már csak mint földhalmok emlékeztetnek a letűnt, mozgalmas időkre.

Az egykori falu felett kikanyarodik az út a szétterülő völgyből, és a lankásabb térszínen kapaszkodik balra, a horpák irányába, ahol a bányászat oroszlánrésze zajlott. Ezen az úton tudunk rövidíteni, ha csak egy rövid kirándulásra jut időnk, energiánk. Jobb azonban a völgyben felfelé folytatni a nagyobb kört a manó útmutatásával.

A Fehér- és a Kánya-hegy oldalában

A völgy az elágazás felett egyre tágasabb teknőt formál, az öreg bükkös is megritkul. Egy irtás fiatalosán törünk át az egyre keskenyebb ösvényen, mely jobbra felkanyarodik a Fehér-hegy oldalába, ahol csatlakozik a fehér-hegyi kőfejtő dózerútjához. Felettünk a fiatalos erdő sűrű lombjain világít keresztül a valóban fehér színű hegy bányafala. A kaolinosodott riolitot fejtették itt egykor a telkibányai kőedénygyár részére, ám a füzérradványi illitbánya jobb nyersanyagot szolgáltatott, így hamar befejezték a termelést.

Egyenletes emelkedéssel hatolunk följebb a kényelmes dózerúton, mely a felső szakaszon kacskaringósan kerüli a Veres-víz eredését rejtő völgyfő katlanját. Kiérkezünk a Fehérhegyi útra (a lokátorhoz vezető aszfaltra), amit még egy rövid szakaszon jobb felé követünk a piros KOO kerékpáros jelzésre váltva. Sajnos a hegyoldal fiatalosa sem kilátással, sem erdei élménnyel nem kecsegtet, ellenben hamar hátrahagyjuk. Az út meredek kanyarja után lefordul az ösvény, ismét a PT jelzést követjük, és rögtön meg is érkezünk a Lipót-aknához, a hegy legmélyebb üregéhez.

Eredetileg a különböző bányatárók összekapcsolására, levegőztetés céljából fúrták ezt a függőleges üreget, melyben a kezdetekben még létrák segítségével szálltak alá a bányászok. A folyamatos mélyítéssel egy 132 méteres függőleges aknát alakítottak ki, mely a Koncfalvánál már érintett Veres-vízi-altáróig hatolt. A táró torkolata, bár erősen benőve, de még mindig jól kivehető - ám az egyértelmű életveszély miatt kerítéssel vették körbe.

Öreg bükkök között ereszkedünk, az aknából kitermelt kőzetanyag terasza meredek lejtőbe vált. Lejjebb erdei útra térünk, melyen szintben kanyarodunk át a hegy túloldali táróihoz. A hangulatos tölgyesben közel egy kilométert oldalazunk a görgeteges lejtőt keresztezve. Ahol a meredekség megenyhül, a formálódó katlanban balra leereszkedünk a Fehérhegyi út aszfaltsávjára. Pár tíz métert felfelé gyalogolunk rajta, majd jobbra térünk a Teréz-aknához.

A ráccsal védett bejáraton át betekinthetünk a mélyen a hegy gyomrába vezető, bányafákkal alátámasztott üregbe. Ez a táró is a középkorban létesült, de nevét már Mária Teréziáról kapta, amikor újranyitották és tovább mélyítették a 18. században. Több mint fél kilométer hosszan nyújtózik, teléreket is keresztez, de csak fele hosszban járható.

A Teréz-táró után visszakanyarodó ösvény érinti a közvetlenül mellette található Csengő-bányát is, mely szintén középkori eredetű, bár a 20. század közepén nemesagyag-bányászat miatt meghosszabbították. A táró törmelékhalmait megkerülve nagy ívben kanyarodunk rá a Kánya-hegy alatti, élesen formálódó gerincre, az egykor aranyban leggazdagabb területre, a Jó-hegyre.

Ereszkedés a jó-hegyi telér mentén

A PT jelzésen érjük el a hegyoldalból előbukkanó gerincet, majd lesétálunk pár métert az erdőgazdasági útról a nyugati hegyoldal hepehupás vidékére. Különleges felszínformákat találunk itt: a 14-15. századi külfejtések nyomai, a horpák kráterekként szaggatják a hullámos hegyhátat. A nemesfémet tartalmazó kvarctelérek a kezdeti időkben mint apró taréjok, sziklakúpok állhattak ki a hegyoldalból, bennük apró, de felfedezhető termésarany-szemcsék csillogtak. Ezeket a kvarcsziklákat bontották ki, termelték le a középkor derekán, amiből Telkibánya városi rangot szerzett. A kibontott telérek sziklás üregei a hajdani gazdagság üres pecsétjeiként tátonganak a hegy felszínén.

Az útra visszatérve kényelmesen sétálunk lefelé a Jó-hegy gerincének hangulatos, mohás aljú tölgyesében. Néhol fehér kvarctörmeléket láthatunk az út mentén kibukkanni, hiszen valójában maga a gerinc is a kvarctelérek eróziónak ellenálló keménysége miatt formálódott ki. A lankás ösvény a vége felé meredekebbé válik, végül a gazdag aljnövényzetű, világos tölgyerdőben érkezünk vissza az elágazáshoz, amelyet utunk elején érintettünk. A már ismert útvonalon az Erdész-Bányász Barátság Pihenőig baktatunk. Innen még egy rövid látogatást teszünk az országút túloldalán Mátyás király kútjához, Szép Ilonka sírjához, a Jégbarlang hűs lehelletű bejáratához.

Mátyás-király kútjánál, a jégverem szájánál

A S● jelzésen, alig száz méteres sétával kanyarodunk le az autóút túloldalán húzódó patakpartra. Az árnyas völgytalpon padok, asztalok és tűzrakó hely fogadnak az erdei tisztás szélén, ahol a Király-kút hűs vize fakad a meredek hegyoldal tövében. Mellette stilizált sírhely emlékezik a legendáról, Mátyás király és Szép Ilonka találkozásáról.

A forrás feletti hegyoldalban kővel kirakott bejárat, lezárt táró nyílik a Nagy-Király-hegy belsejébe. A Jegesbarlangként ismert üreg egy mesterséges táró, amely az egykori bányászathoz kötődik, így valódi barlangnak sem nevezhető. Ennek ellenére valóban érezhetjük a hegy jeges lehelletét, melyet a szifonhatás generál.Az erdészet által a csemetéknek való magok tárolására használt üreg még nyáron is alig pár fokos hőmérsékletű csupán. A hűvös és nedves klíma miatt a völgytalp fáit vastag moha fedi, különleges őserdei hangulatot árasztva. A hely szelleme, a vadászó király és a szűz leány találkozásának legendája Tompa Mihályt is megihlette: 

„Bámulva a szűz arcát, termetét: szemével itta kecseit mohón, de égő ajka váltig szomjazott…”

„…akkor meglopván a heves vadász, általkarolta karcsú derekát, s piros ajkára hő csókot nyomott.

Aztán, -egyik sem tudta, hogy esett-a szép leányka ékes korsaja véletlenül lehullt és – összetört…!

S ijedtében a völgyi forrás azonnal jéghideggé borzadott…!

A szép vadász többé meg nem jelent, -elhagyta a vidéket a király, -

A lány pedig, miképp a monda szól, könyűs szemekkel, halványan, kijárt

a völgyi forrás mohos szélihez, ülvén felette búsan egyedül,

hosszan merengett felbuzgó vizén…

Szemében köny, és hű emlékezés, ajkán sóhajtás, e szótlan beszéd!

S a csendes láz, amelytől a virág elsárgult, lehullt a forrás körül:

Alunni vitte a sápadt leányt, legszebb virágot egykoron…!

Sirhalma ott van a kúthoz közel; csendes már a szív, csendes a vadon.

Csak a forrásnak beszél halk nesze, de a bú okát nem beszéli el.”

/Tompa Mihály: Király kútja/ (részlet)

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A túraútvonal közelében nincs buszmegálló.

Megközelítés

  • Az Erdész-Bányász Barátság Pihenő mellett parkolót találunk, innen indul a túra.

Parkolás

  • A Mátyás király kútjánál tudunk parkolni a műút északi oldalán kialakított paroklónál és pihenőhelynél.

Koordináták

DD
48.489019, 21.403635
DMS
48°29'20.5"N 21°24'13.1"E
UTM
34U 529823 5370733
w3w 
///írisz.bükkfák.éjféli
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Túracipő vagy bakancs, időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Kérdések és válaszok

Herskovits Andrea kérdése · 2021-12-19 · Közösség
Kedves Attila, sajnos az előbb rossz helyre írtam a kérdésemet. Erre a túrára gondoltam Hollóházi indulással, 12-14 km-re rövidítve. https://www.termeszetjaro.hu/hu/tour/gyalogtura/banya-tura/231915182/?share=%7Ezrqo47fp%244osswdbv Köszönöm szépen! Üdv, Andrea
Mutass többet!
Kedves Andrea! Az eredeti túra, ami a tanösvény jelzést követi és a Király-kúthoz is letér, számottevően rövidebb az ön által tervezettnél, viszont ehhez autóval vagy tömegközlekedéssel el kell jutni a Király-kúthoz. Az ön túratervéből egyedül a Király-kúthoz levezető részt lehet megspórolni, bár talán hangulatában pont ez a legjobb szakasz. Ha a Jó-hegyi horpáktól a S körtúra (K tanösvény) jelzésen átvágnak Koncfalva romjaihoz, akkor kb. 3 kilométert spórolnak az ön által megtervezett túrából. Ha autóval nem megoldható az ajánlott túrához való eljutás, akkor talán ez a megoldás. Üdvözlettel, Német-Bucsi Attila

Értékelések

4,2
(4)
Sebők Réka
2022-04-21 · Közösség
A túra gyönyörű. Valóban könnyű. A terep változatos. A túra közepén és a legvégén erősen hiányosak a jelzések, könnyű belőle 10 km feletti távot csinálni.
Mutass többet!
Medve Zsolt
2021-09-05 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-09-05
Kiss Gábor
2021-07-05 · Közösség
Nagyon sok a kidőlt fa. A jelzéseket is nagyon figyelni kell mert néhol elég ritkák. De am nagyon szép túra.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-07-04
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
8 km
Időtartam
2:35 óra
Szintemelkedés
315 m
Szintcsökkenés
315 m
Legmagasabb pont
513 m
Legalacsonyabb pont
276 m
Körtúra Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Kutyabarát Egészséges környezet Tipp

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp