Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Átkelés a nyugati végeken (Bükk-trekking 2.)

Gyalogtúra · Bükkvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kaszálórétek tarkítják utunkat végig a fennsíkon (tavasz a Faktor-réten)
    / Kaszálórétek tarkítják utunkat végig a fennsíkon (tavasz a Faktor-réten)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklataréjok között kapaszkodunk az Őr-kő kilátópontjára
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Háromkúti-erdészház a Bánkút alatti kankalinos rétek zugában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-sár-réten találkozik a Bükk-fennsíkot átszelő két fő útvonal
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsík nyugati vége a bányászattal megcsonkított Bél-kő
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Diabáz-barlangot rejtő töbör öreg bükkök lombja alatt hűsöl
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kárpáti hangulatú Kis-Huta-rét a Bükk-fennsík északi pereménél
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eger-patak szurdoka a hegység nyugati végénél (kilátás az Akasztó-hegyről)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepe Szarvaskő felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 20 15 10 5 km Olasz-kapu és Fekete-sár Őr-kő Bél-kő Gilitka-kápolna Szarvaskői vár

Túránk a bükki vadon központi részén vezet keresztül; a fennsík településektől legmesszebb eső nyugati végét szeljük át. Szarvaskőn keresztül Sirok felé folytonos erdős hegyvidékkel a Mátrához kapcsolódó hegyháton érkezünk az Eger-patak völgyébe, ami ökológiai folyosóként teremt összeköttetést a nyugati Bükk-vidék két nagyobb medencéje között. A hajdan Mátrabükknek nevezett Északi-középhegység központi részén, sziklás vadonban, erdei hangulatokban gazdag terepen járunk, a nyugati kövek vonulatán.

A túra a Bükköt két irányban is átszelő trekking (vándortúra) 2. szakasza.

nyitva
nehéz
Hossz 23,3 km
7:05 óra
759 m
1 414 m

A fennsíki nagy kaszálóréteken, a fennsík nyugati részén minimális szinttel keresztülvágó K+ jelzést követjük Bánkúttól az Őr-kő-rétig. Ez az útvonal nevezetes és látványos kaszálóréteket érint, mint a Faktor-rét, a Huta-rét, a Fekete-sár-rét, a Kopasz-rét és a Kerek-rét. Ha csúcsélményre áhítunk, rövid kitérővel útba ejthető innen a Bálvány kilátópontja, illetve az Istállós- és a Szilvási-kő, a legmagasabb kiemelkedésért vetélkedő két szomszédos hegytető. Természetes kilátópontokat is érintünk, mint az Őr-kő impozáns sziklafallal leszakadó csúcsa vagy a Bél-kő elbányászott csonka kúpja, ami egykor a hegység legszebb és legkülönlegesebb sziklaképződményeit, növény- és állatkülönlegességeit hordozta.

Amíg az utolsó fennsíki kaszálótól, a Zöld-rétről az Országos Kéktúra alászáll a bélháromkúti apátsági kolostorhoz, elvesztegetve az értékes szintet, addig mi a Z jelzést és a bél-kői kilátás miatt a S▲ jelzést követjük. A Szent Annának ajánlott Gilitka-kápolnánál újra csatlakozunk a K jelzéshez, ahol az ősi egri út is keresztülhaladt a hegylábi erdőségeken. Utolsó látványosságként az Akasztó-domb oldalában a szarvaskői vár sziklabércét érintjük az Eger-patak szurdoka fölött. Az Eger-patakhoz, Szarvaskő falujába leereszkedve ér véget utunk.

A túra egy Bükköt átszelő, többnapos trekkingútvonal 2. szakasza. A bevezető szakasz Diósgyőr széléről vezet a hegység központjába, Bánkútra. Bánkúttól két irányba folytathatjuk a vándorlást: a fennsík nyugati zugain át Szarvaskő felé (a leírásban bemutatott útvonalon), avagy délnek fordulva, kevésbé járt vidékeket keresztezve a Vár-hegy vidékét vehetjük célba.

A szerző tippje

  • Mivel kilátópontunk csak a fennsík déli oldalán lesz, érdemes felkapaszkodni a Z jelzésen a Bánkút feletti bércre, a Bálvány csúcsára. Itt a Petőfi-kilátóból a hegység legteljesebb panorámáját kapjuk - és fél óránál nem igényel többet a kitérő.
  • Hazánk egyik leghangulatosabb hegyi szállása a Bánkúti menedékház (síház) kényelmes éjszakázási lehetőséget nyújt a túra elején. Ezzel lehetőségünk nyílik, hogy a Bánkúthoz közeli Bálvány kilátópontján a nap zárásaként vagy a következő hajnalban nézzük meg a lenyugvó vagy a kelő nap fényjátékát. Megéri a látvány a kis kitérőt.
  • Ha nem éjszakázunk a Bánkúti turistaházban, egy frissítőre, ételre, italra mégis érdemes betérni. Jólesik a Bükkön keresztülvivő túra csúcspontja alatt közvetlenül megpihenni, megszárítani ruháinkat a cserépkályha mellett egy pohár forralt borral, tartalmas levessel a téli időszakban vagy a sípálya melletti fapadon egy pitével és hűs bambival a nyári melegben. Amennyiben nincs nyitva a menedékház, nagyobb eséllyel kapunk enni- és innivalót a bánkúti parkolónál lévő Fehér Sas Panzióban, ami szintén a túra nyomvonalán található.
  • Ha úgy jobban jön ki a lépés, a túra nyomvonalához közel található a Cserepes-kői barlangszállás, ami puritán, de hangulatos hegyi menedék. Ehhez az Őr-kő-rétről 1,5 kilométert kell visszagyalogolnunk a K jelzésen.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-25
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Istállós-kő, 958 m
Legalacsonyabb pont
221 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az Őr-kövön és a Bél-kőnél óvatosan mozogjunk a sziklaperemen a leszakadás közelében!

Kezdés

Bánkút (888 m)
Koordináták:
DD
48.097872, 20.481759
DMS
48°05'52.3"N 20°28'54.3"E
UTM
34U 461414 5327308
w3w 
///átül.halétel.festett

Végpont

Szarvaskő

Útleírás

Itiner:

  • A K+ jelzésen szeljük át a Bükk-fennsík nyugati szélét a Faktor-rét és az Olasz-kapu érintésével.
  • A Z▲ jelzésen az Istállós-kőhöz kapaszkodunk. A Szilvási-kő beerdősült csúcsához a kiágazó S▲ jelzésen, majd jelzetlen szakszon tehetünk kitérőt.
  • A K, majd rögtön a K▲ jelzésen keresztezzük az Őr-követ.
  • A K jelzésen ereszkedünk le a Kásás úthoz.
  • Röviden a S jelzésen, majd a S▲ jelzésen érkezünk ki Bél-kő kilátópontjára.
  • A K/ jelzésen ereszkedünk le a Bél-kő mögött, és csatlakozunk a Z jelzéshez.
  • A Z jelzésen, majd a Z● jelzésen érkezünk le a Gilitka-völgybe a kápolnához.
  • A K jelzésen érkezünk le Szarvaskőre; a várba a KL jelzésen teszünk rövid kitérőt.

A túráról részletesen:

Bánkútról keresztül a fennsíkon

Borsod és Heves határán, a Bükk neves turistalátványosságától, a Bánkúti-nyeregtől indulunk a sípályák és a Bálvány látványos déli kaszálórétje között. Az itt álló Fehér Sas Panzió helyén a turistaság hőskorában a Bánkúti turistaház állt, amit azonban a háború utáni államosítással bekebelezett és lelakott a turisztikai ügynökség. A rendszerváltással újították fel a patinás épületet, ahol most étterem és hegyi hotel működik. A kerítése mögött indul az Országos Kéktúra K jelzése és az azt kiegészítő K+ jelzés is; az első kilométeren együtt.

A nyeregből leereszkedünk a Visszafolyó mélyedésébe, ahol az impozáns Diabáz-barlangot rejti a legmélyebb töbör. Itt a fennsík mészkőtömbjén egy vulkanikus kőzetblokk ékelődik a mészkőbe, ahol egy rövid életű, időszakos vízfolyás keletkezik a karsztosodásra alkalmatlan kőzeten. Amint eléri a karbonátos kőzetet, a repedések közt utat oldva a felszín alá bukik a vízfolyás. Ez a jelenség az alapja a Bükk-fennsíkon látott tájnak. Itt a földtörténeti múltban hasonló körülmények alakították ki a mészkő töbrökkel, víznyelőkkel lyuggatott felszínét. A mészkőtömb felett mindig volt némi vulkanikus vagy törmelékes kőzetfedés, amin vízfolyások, sekély völgyek alakultak ki. Ezek a völgyek idővel a mészkőig vágták magukat, amivel a karsztosodó, oldódó kőzetben elnyelődtek a patakok. A régi felszín szinte nyom nélkül lepusztult, anyaga csak néhány foltban, illetve a barlangok üledékében őrződött meg napjainkig.

További utunk a csalánosi fenyves helyén, az irtással kialakult bozótosban vezet. Ezt az erdőt még a 2010-es évek elején egy tornádószerű vihar döntötte le, ami a fennsík peremétől Bánkúton keresztül egész a szentléleki Látó-kövekig egy sávban „leborotválta” az erdőt. A hátramaradt pusztítást az erdészet próbálta rendbe tenni, ahogy a fennsíki rétek nagy része is az erdészeti irtások után maradt fenn a helyi lakosság állatainak fenntartott legelők, kaszálók formájában. Egy ilyen jellegzetes hegyi kaszálóra érkezünk ki egy kilométer után: a Faktor-rét vadvirágos erdei tisztására. Itt elválunk az Országos Kéktúrától a K+ jelzés mentén, amit az Őr-kő-rétig követünk.

A Faktor-rét nevezetességét, a Mária-képes bükkfát a rét túlvégén találjuk, de ehhez le kell térnünk útvonalunkról a tisztás nyugati végében leágazó murvás úton. Itt öreg kőrisfák alatt érintjük a régi erdészeti vasút nyomvonalát, ami a fennsík nyugati peremétől vezetett a plató belsejébe. Ennek a vonalnak a töltését és bevágását még többször látjuk, ugyanis a Huta-rétnél, az Olasz-kapunál és végig a Káposztáskert-lápánál a vasúti nyomvonal adta az erdészeti utak alapját.

A Faktor-rét nyugati végénél egy kis nyergen átcsorgunk a Kis-Huta-rétre, a montán bükkösök és telepített fenyvesek közti mélyedésben megbúvó hosszanti tisztássorozatra. A fenyőcsoportokkal ligetes rét kárpáti hangulattal fogad. A 900 méter körüli átlagmagassága, a hegyvidéki klíma kárpáti fajok otthona; ez teszi a Bükk-fennsíkot különlegessé. A rét zegzugos végében, fenyőcsoport mögött szemérmesen megbújva áll a Hármaskúti erdészház. Az egykori erdészlak a hegyi élet puritán romantikájával nyújt szálláslehetőséget a túra nyomvonalán. Az erdészház alatt, a Huta-rétnél elágazik a völgyben vezető murvaút; a hegyek közé bevezető ágán folytatjuk. A Huta-bérc és a Semmi-bérc egykor összefüggő fenyveseiből megmaradt irtásréten hatolunk a bércek között. Itt keresztezzük a régi fakitermelő vasút nyomvonalát. A nemzeti park megalakulása során fel akart újítani a nyomvonalat, hogy a romantikus kisvasút turistákat szállítson. Az elképzelés szerint a Szalajka-völgyi és a Garadna-völgyi vasutat a fennsíki vonallal, illetve a völgyek és a plató közötti ülős felvonópályával kötötték volna össze. Az elképzelés megmaradt tervnek.

A sekély völgyben kanyargó erdészeti úttal egy kilométer után érkezünk a Fekete-sár-rétre, ahol keresztezzük a fennsíki aszfaltos utat. Alig pár száz méterre nyugatra áll az a sziklakapu, amit olasz hadifoglyok vágtak keresztül kézi erővel az I. világháború alatt az erdészeti vasút vonalvezetése érdekében. A mesterséges sziklaszorost Olasz-kapunak nevezik, ahol a vasutat felváltotta a közúti forgalom. A nemzeti park védettsége előtt itt lehetett kocsival áthajtani Miskolc és Szilvásvárad között. Az autós forgalom kiiktatása miatt akarta a nemzeti park feleleveníteni a kisvasutat, de a természetvédelmi hatóság egyszerűen kitiltotta az autós forgalmat a fennsíkról (bár Olaszkapu túloldaláig, illetve Bánkúig és Jávorkútig meghagyták a lehetőséget az autós turistáknak is).

Az erdészeti kőkunyhó mellett folytatjuk a túrát a rét túloldalán. Felkaptatunk a Kőrös-bérc vállára, ahol figyelmesen kell követnünk a K+ jelezést, ami nem az egyértelmű murvás út mentén halad. Jobb kéz felé, öreg bükkfák között vágunk be a kis réttel tágas töbörhöz vezető ösvényen. A jellegzetes bükki útvonal borókabokrokkal pettyezett hegyi réten halad keresztül. A túloldalon az egykori káposztás-kerti fenyves mentén visszamaradt irtás fiatalosában keresztezzük a Káposztás-kert-lápa töbörsorát. Érintjük Veress Józsi bácsi emlékoszlopát egy pihenésre méltó árnyas bükkösben, majd a vasúti bevágást utoljára keresztezve elérjük az Istállós-kő délkeleti lábát.

Itt a sekély völgy átvezet az Őserdő felé, de mi elhagyjuk a töbröket követő kényelmes utat, és felkapaszkodunk a jobbra nyíló bevágásban az Istállós-kő alatti nyeregbe. Rövid leágazással a Z▲, illetve S▲ jelzésen meglátogathatjuk a Bükk régi és új legmagasabb pontját, az Istállós-követ, illetve a Szilvási-követ (utóbbihoz a kiágazó S▲ jelzésen, majd jelzetlen ösvényen jutunk). A sokáig legmagasabbnak hitt 958 méteres sziklás, erdei tisztással tetőző Istállós-kőhöz képest a Szilvás kő 161 méteres erdős csúcsát csak műholdas méréssel tudták pontosítani, így derült ki a csekély különbség a Szilvási-kő javára.

A Z és K+ egyesült jelzésen nyugat felé ereszkedünk tovább tekintélyes bükkök csarnokában. Egy kis katlanban megpihen a lejtő, majd a Kis-hegy gerincét megkerülve jobbra letérünk a kényelmes útról, és meredeken ereszkedni kezdünk egy bevágásban. Az ösvény a természetes lejtőt követi a Nagy-Kopasz lekerekedett tömbjének tövében.

A bevágás alján egy pihenőnél elbúcsúzik a Z jelzés Szilvásvárad felé, mi oldalazunk tovább a fennsíki réteket követő K+ jelzésen. A Kopasz-rét szélét érintve a völgyfő ligetes bükkében érkezünk át egy sziklakiszögellés sarkán a következő kaszálóra, a Kerek-rétre. Az itteni fenyves, ahogy a Káposztáskert-lápánál vagy a Huta-rét felett is vágásra van ítélve: az erdészet próbálja menteni az egészséges faanyagot a farontó szú elől. A melegebb és szárazabb évszakok a középhegységi fenyvesek állományát nagyban lerontották, a legyengült fákat a viharok és a szú együtt pusztítja. Ha nem a természet bánik el vele, akkor az erdészet vágja ki gazdasági okokból, így a fennsíki fenyvesek végnapjukhoz érkeztek.

A Kopasz- és Kerek-réttel közel egy kilométeren át tartó, fennsíki kaszálókkal, ligetekkel mozaikos tájra érkezünk. A zegzugos felszínen kanyarogva keresi a szekérút a töbörsor szélén tovább vezető szintet. Az utolsó nagyobb rétnél az Almád-töbör tekintélyes félköríves horpadását kerüljük balról, majd becsatlakozunk a felettünk érkező erdőgazdasági útba. Jellegzetes fennsíki bükkös után érkezünk az Őr-kő rét erdei tisztására.

A ligetes tisztás kaszálóvá szélesedik, ahol pihenőhely fogadja az érkezőket a hegység egyik legszebb és legjellegzetesebb kilátópontjához vezető ösvény elágazásánál.

A fennsík őrbástyáin, az Őr-kövön és a Bél-kő csonka ormán

Átvágunk a rét túloldalára, és a K▲ jelzést követő ösvénnyel sziklakapu szűkületén kapaszkodunk az ördögszántással barázdált csúcsra. Egy sziklafal tetején nyílik ki a jellegzetes dél bükki kilátás. Az Őr-kő rászolgál a nevére: a Bükk délnyugati gerincein keresztül a Felsőtárkányi-medencén át Eger városáig, az Alföldig pazar panorámát nyújt a sziklatető. A látvány meghatározó eleme a Bükk-fennsík peremén formálódó bálnahátszerű kövek sora, aminek legjellegzetesebb képviselői, a Tar-kő és a Pes-kő keletre, míg az Ördög-hegy, a Sándor-hegy és a Kerek-hegy erdős háta nyugatra domborodik. Az alattunk függő, füves párkányokkal szabdalt tekintélyes leszakadás a sziklagyepek egyik legszebb képviselője a hegységben.

A kilátóponton túl, a hegy nyugati lábánál érjük el a K jelzést, ami hangulatos tisztásokon keresztül vezet a Bükk-fennsík elvégződéséhez. Az Ördög-hegy és a Sándor-hegy közötti rét után az utolsó fennsíki kaszálónál, a Zöld-rétnél lekanyarodunk a Kásás-útra a S jelzésen. Öreg bükkök övezte gerincszakaszon érkezünk a S▲ jelzéshez, ami a Bél-kő-nyakra és a Bél-kő csúcsára vezet - arra a csonka sziklatorzóra, ami megmaradt Bél-kőből.

A 20. század legelején kezdték el bányászni a hegyet, először a könnyen hozzáférhető északnyugati sziklás oromfalánál, ami a század közepére életveszélyessé vált. 1963-ban tértek át a hegy tetejére, ami a környéken élő palócság szent hegyének számított. Az első aratásból származó kenyeret a hegy sziklás csúcsára hozták áldozati adományként még egészen a múlt századig valamilyen ősi szertartás megmaradt elemeként. A hegy kultikus helyszín lehetett a történelem folyamán, a lábánál fakadó forrásoknak gyógyerőt tulajdonítottak, és a cisztercita rend is itt alapított kolostort még az Árpád-korban. A bányászat 2002-es befejezésével megszűnt a helyrehozhatatlan rombolás. A bánya közel egy évszázados működése alatt 7 millió köbméter mészkövet hordtak el, hogy az új világ építésének oltárán áldozzák fel a palócság szent hegyét. Egyedül a hegy délnyugati elvégződése, a Simon vára őrizte meg eredeti sziklaformáját, élővilágát, ami fokozott védelem alá került. Maga a bányaudvar és a hegy tágabb környezete 2008-ban védettséget kapott a sziklás tájon megtelepedő védett növények érdekében. A szirti pereszlény, a korai szegfű vagy a magyarföldi husáng így visszaveheti megcsonkított otthonát.

A megmaradt 815 méter magas oromról jól belátjuk a közel vízszintesre legyalult, több mint egy kilométer hosszú bányaudvart, ami szürreális síkságával uralja a látványt. Alatta a Béli-medencében Bélapátfalva házai tarkállanak, míg a távolban Palócföld dombos vidéke nyújtózik a Mátra és a Medves-fennsík erdős vonulatáig.

Ereszkedés a nyugti végeken

A Bél-kő-nyakba kell visszasétálnunk, hogy a csúcsra vezető tanösvény mentén a legrövidebb úton ereszkedjünk le a fennsík nyugati csücskétől. A K/ jelzés vezet le a Bél-kő tömbjének elvetődésénél kialakult vályúban. Közel száz méter szintet ereszkedünk hirtelen a bányaudvarhoz felvezető dózerútig. Ezután a felhagyott bánya jelzés nélküli üzemi útján kell pár száz métert ereszkedni, hogy balkézre a hegyoldalba leágazó út mentén visszacsatlakozzunk a gerincen futó Z jelzéshez.

Enyhe hullámzásba kezd az út a tölgyesekkel sűrű délnyugati gerinc mentén, amit a következő 2,5 kilométeren meditatív monotonitással kísérünk. A P jelzés keresztezésénél a nagy háború szomorú emlékét találjuk a Holtember-tető alatt. Egy kopjafa hirdeti, hogy a környező erdőben 20 német katona nyugszik jeltelen sírban. A nyeregből egy kilométerrel, a Rocska-völgy bevágásában leágazunk a Z● jelzésen. A sekély völgyecske felénél romos erdei házat érintünk, az egykor szebb időket látott, omladozó Antónia vadászlakot. A sekély völgy belefut a Gilitka-völgybe, amit stílusosan a Gilitka-forrásnál érünk el. A bő vizű csorgó az első és utolsó vízvételi lehetőségünk a túra folyamán.

A forrás alatt az út erdei tisztásra érkezik, szélén egy furcsa alakú, fehérre meszelt kápolnával. A pihenőhellyel is ellátott zarándokhelyet Kilit egri püspök tiszteletére emelték a régi egri út mentén. Kilit a helyi Bél nemzetségből származó egyházi tekintély volt, aki II. András királyunk bizalmasaként lejegyezte a történelmi jelentőségű 1222-es aranybullát.

A Gilitka-kápolnánál visszacsatlakozunk az Országos Kéktúra vérkeringésébe, hiszen az az ősi nyomvonalon, az Eger és a Béli-medence közötti úton megérkezik a K jelzés. Délnyugat felé folytatjuk lankásan emelkedve a Köves-bérc gerincére. Itt már sokkal, enyhébb formák jellemzik a tájat, mint a Bükk-fennsík peremén, ami az alacsonyabb magasság mellett a hegyet felépítő kőzetben keresendő. A Bél-kő triász Bükk-fennsíki mészköve után itt fiatalabb vulkáni és üledékes kőzetek alkotják a lankásan hullámzó gerincet. A szarvaskői bazalt 150 millió év körüli rétegei mentén ereszkedünk, egyedül itt a Gilitka-völgyben érintjük a hozzá kapcsolódó mélységi magmás, gabbró kőzetet.

A Bükk délnyugati lábánál, Szarvaskő sziklakapujánál

Hangulatos tölgyesek mentén kerülgetjük a gerincen formálódó kúpokat, amíg az Akasztó-hegynél ráfordulunk a szűken vett szurdok feletti sziklás oldalra. Az Eger-patak a Béli-medencében erőt gyűjtve, megannyi patak vizét egyesítve töri át a Mátra és a Bükk közötti vulkáni vonulatot. Régen nem is különítették el a valójában összefüggő hegyvidéket, egységesen Mátraerdőnek nevezték.

A Veres-oldal vulkáni sziklákkal hintett szilikátgyepje kőrisbokrokkal, tölgyfacsoportokkal tűzdelt, meredek tisztás, amiről remek kilátás nyílik az Eger-patak szurdokára, a környező erdőkkel takart dombokra. A gerinc elvégződésénél, a merész bazaltsziklán állt Szarvaskő vára, amit Eger védőbástyájaként, előváraként épített az egri püspök a tatárjárás után. Ezért hívták püspökvárnak vagy tarisznyavárnak, bár tényleges védelmi szerep helyett a püspök vadászkastélyaként funkcionált. A török hódoltsággal az alatta települt falu elnéptelenedett, de a vár még a 18 század elején is állt. Köveit a környező lakosság hordta szét építkezni; jelenleg csak az egyik őrtorony alapja kivehető.

A KL jelzés vezet fel a sziklataréj tetejére, kicsit lejjebb korláttal ellátott kilátópont nyújt fenséges panorámát a falura. A stratégiai őrpont a völgy felé tornyosul, belátva a környező vidéket. Maga a történelmi út a patak áradásai, sziklás, mocsaras medre miatt nem a szurdokban, hanem a szemközti gerincen vezetett.

Egy utolsó ereszkedéssel megérkezünk a völgytalpra a falu félreeső utcáján, ahol a jelzés a vasútállomásra navigál. Bár ez a vasútvonal hazánk egyik leglátványosabb nyomvonalán halad, a buszközlekedés gyorsabb és sűrűbb a falu központjából, amin keresztül érkezünk le a vasútállomáshoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Figyelem! A túra kezdőpontja nem közelíthető meg tömegközlekedéssel, csak hosszabb sétával egybekötve!

  • Bánkúthoz a legközelebbi buszmegálló Ómassán található: a 15-ös helyi járat Ómassa végállomása.
  • A túra végén a Szarvaskő, italbolt buszmegállóból, vagy Szarvaskő vasúti megállóhelyről utazhatunk haza.

Megközelítés

  • Az ómassai buszmegállóból a S+ jelzésen jutunk Bánkútra 4,6 km sétával.
  • A túra a buszmegállóba érkezik Szarvaskőn. Ha vonattal szeretnénk utazni, a buszmegállótól délkeleti irányba induljunk a Fő úton, majd az első kereszteződésben forduljunk balra a Vasút utcára, ami az állomásra visz (200 m).

Parkolás

  • A kiindulóponton és a túra végpontján is tágas parkolóban hagyhatjuk az autónkat.

Koordináták

DD
48.097872, 20.481759
DMS
48°05'52.3"N 20°28'54.3"E
UTM
34U 461414 5327308
w3w 
///átül.halétel.festett
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Kényelmes bakancs vagy túracipő, időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
23,3 km
Időtartam
7:05 óra
Szintemelkedés
759 m
Szintcsökkenés
1 414 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Csúcstúra Kutyabarát Egyirányú túra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp