A Bükk-fennsík egyik északi kapuja, ahol szűk sziklaszoroson átlépve érkezünk meg az ország legmagasabb kistájára. Hangulatos rétjét autóforgalom elől elzárt erdészeti utak szelik át.
Olasz-kapu
A rövid sziklafolyosó a rét északi oldalán található, és aszfaltút szeli át. Az első világháborúban foglyul esettek közül 18 olasz katona került a terület tulajdonosa, az olasz felmenőkkel rendelkező Pallavicini őrgróf birtokára. Thurzó Gáspár vezetésével 1918-ban ők vágták át ezt a sziklát, mely az épülő fakihordó kisvasút útjában állt. Az áttört torlasz ma a fennsík egyik legfontosabb északi kapuja (túlsó oldalán parkoló található, Bánkúton kívül ez a másik autós feljutási lehetőség a Bükk legmagasabb részére). (Korábban „őrgróf Pallavicini Alfonz kapujának” nevezték.)
A Bükk platójának letermelt faanyagát 600 mm-es nyomközű vasút szállította itt egykor. A fákat siklópályán juttatták le a hegylábra, ennek felső végállomása az Olasz-kapuhoz közel, a mai erdőgazdasági aszfaltút mellett volt.
Fekete-sár
A rétet a bükkösök kivágása hozta létre, később pedig a legeltetés és kaszálás nem hagyta visszaerdősülni a tisztást (ma természetvédelmi célú kaszálás állja útját az erdő térhódításának). A 20. század elejéig a környékbeli falvak gulyáinak éjszakázóhelyeként funkcionált. Elképzelhető, hogy az állatok által kifeküdt, letaposott és lerágott, hajlott tálat formázó felszín sáros viszonyai ihlették a névadást.
Az Olasz-kapu belső oldalán lévő réten (Fekete-sár) kis mélyedéseket, azaz töbröket figyelhetünk meg, melyekben nyári sötétedéskor a mikroklíma miatt gyakran látható kísérteties ködlepel. E karsztos mélyedések a víz oldó hatásának következményeként keletkeztek. Sok millió éve a Bükk-fennsíkot a közeli tűzhányók működéséből származó tufalepel fedte be, az ezen lefolyó patakok pedig medrüket mélyítve elérték a mészkőréteget. A víz hatására a mészkőn víznyelők alakultak ki, így a kis patakok a mélybe fejeződtek, azaz elnyelődtek a karszt hasadékrendszerében. Ahogy a víznyelők eltömődtek, töbrök maradtak hátra, melyek piciny tálakként lyuggatják a szelíden íves terepet.
Innen indul az Olasz-kapui tanösvény, ami a fennsíkon tesz egy változatos élményeket kínáló kört: többek közt érinti az Őserdőt és a Tar-kőt. A Fekete-sár rétjének délnyugati csücskéhez közel, fák takarásában erdészház áll.
Nyitvatartás
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Szilvásvárad, Szalajkavölgy vasúti megállóig Egertől napi néhány vonattal, vagy jóval gyakrabban járó busszal jutunk el.
- A Szilvásvárad, szalajkavölgyi elágazás buszmegállóból is indulhatunk.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Szilvásváradról a Z jelzésen kell elstartolnunk, hogy az első kiágazásnál balra, a Tótfalusi-völgybe kanyarodjunk a S jelzéseket követve. Ezeken felérve a fennsíkra tartó aaszfaltútra, az aszfalton kell folytatnunk az utat (S+ majd K/ jelzések) (6,7 km, 529 m szintemelkedés).
Parkolás
- A legközelebbi lehetőség az olasz-kapui parkoló (melyhez feljutni a fizetős szilvásváradi úton lehet).
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Bükk fennsíkjának kellemes hangulatú kaszálórétjeit és panorámás mészkőszirtjeit fűzi fel túránk, mely a hegység két legmagasabban fekvő ...
Túránk a bükki vadon központi részére, a legvadregényesebb, településektől távoli terepre vezet. Az északnyugati erősségtől, a Gerennavártól ...
Magyarország településektől távol eső szegletében, a Bükk-fennsík kiterjedt erdőségeinek zavartalan természetességében egy lenyűgöző túraút várja ...
Virágos rétek, vadregényes erdők, az Alföldig kitáruló, széles panoráma, egy látványos barlang és még sok minden más is várja azokat, akik ...
Túránk a bükki vadon központi részén vezet keresztül; a fennsík településektől legmesszebb eső nyugati végét szeljük át. Szarvaskőn keresztül ...
A Bükk fennsíkjának kellemes hangulatú kaszálórétjeit és panorámás mészkőszirtjeit fűzi fel túránk, mely a hegység két legmagasabban fekvő ...
Magyarország településektől távol eső szegletében, a Bükk-fennsík kiterjedt erdőségeinek zavartalan természetességében egy lenyűgöző túraút várja ...

Felhasználói kérdések