Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúraajánlott túra

A kurucok központjában, a karsztvidéken

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Aggteleki-karszt· nyitva
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Hajnali pára a karszt felett, rálátás a Ménes-völgyre a Szádvárból
    / Hajnali pára a karszt felett, rálátás a Ménes-völgyre a Szádvárból
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvár a levegőből, balra az alsóvár és a lépcsősor
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Derenkre vezető út a karsztfennsík kaszálóján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohás mészkősziklák között kanyarodik fel az út a Szádvárba
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvár alsóvára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fagyos téli hajnal a Szádvárban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ménes-tó melletti pihenő idilli környezetben marasztal piknikezésre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rálátás a Bódva völgyére és Szögligtre a Szádvár kilátópontjáról
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éger- és fűzfaligetekben kanyarog a Ménes-patak
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvár tetején, szemben a Csengő-tető
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rengeteg gomba élvezi a hegyvidék csapadékos klímáját
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvár egy téli hajnalon
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Derenk körüli kaszálók népes vadállományt tartanak el (legelésző szarvasok)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvár a levegőből
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztfennsíkon pompázik a galagonya tavaszi ruhája
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dicső Szádvár Bebekek öröke, kurucok fészke volt egykoron
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A derenki kápolnát szépen felújították az egykori faluközpontban
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvár falai
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szögliget határában a Ménes-völgy beszűkül, ez már a vadak birodalma
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvárba vezető út mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sarlós Boldogasszony-templom Szögligeten
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csereháton túl a Tokaj-Eperjesi-hegylánc mutatkozik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szádvárba vezető lépcsősor
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztból kikanyarodó Ménes-völgy Szögliget takaros felvégébe torkollik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Szalamandra-ház (Szögliget) - Kemping Szádvár Derenk (romfalu)
Túránk Gömör és Torna festői határvidékére kalauzol: a középkori eredetű falmaradványokkal letűnt dicsőségére emlékező Szádvár kilátópontjára, majd a világháború idején felszámolt Derenk romközségbe tartunk, ahol már a természet, a vadállatok vették vissza a tágas, fennsíki medencét. Bejárjuk a Ménes-völgy kacskaringózó szalagját is, melyet az erdővel takart hegyoldalak hosszan kísérnek Szögliget meghitt falujáig. Sziklás szirt; sűrű rengeteg; széles medence és erdős völgyfüzér; zegzugos, borókás rétek; valamint patakparti égermocsarak kísérnek végig utunkon az Aggteleki-karszt elvarázsolt világában.
nyitva
könnyű
Hossz 15,1 km
4:15 óra
404 m
404 m
461 m
171 m

„Hegyek ormán az őszi szél
régmúlt dicsőségről mesél…”

Az ismert dal a szomszédos Krasznahorka büszke várára emlékezik, pedig szólhatna a karsztfennsík déli oldalának egykor délceg erősségéről, a Szádvárról is. Az Aggteleki-karszt talán legmarkánsabb sziklacsúcsa egy festői romokkal koronázott sziklaszirt, amely a rétekkel kanyargó Ménes-völgyre, távolabb a Bódva és a Jósva völgyének csomópontjára tekint le.

A stratégiai pozíciót először a tatárjárás után használták ki; ekkor még csak a legmagasabb pontot elfoglaló, királyi kővárral. Ez másfél évszázad után került a Bebekek tulajdonába, akik a 15. századra a környék meghatározó nemesi családjává váltak. Ők építették tovább és alakították ki az egész hegytetőt elfoglaló főúri palotát, amely fénykorában közel 2000 négyzetméteres alapterületével a budai vár kiterjedésével vetekedett. A vár kálváriája a török hódoltság idején vette kezdetét, amikor a császári seregek bevették. A 17. században azonban elhagyták az erősséget, és a Csáky nemzetség bitorolta, így aztán hosszú pereskedés kezdődött felette.

A 17. század végén Thököly foglalta el; ekkor Zrínyi Ilonával a gyermek Rákóczi Ferenc is lakott a Szádvárban. A kuruc helyőrség ellenállt a törököket Bécs mellől elüldöző, hazatérő lengyel fősereg támadásának is, de az ellenséges csapatok dühükben végigfosztogatták a környéket. A pusztításra a helyiek „lengyeljárásként” emlékeznek. A császári erők azonban rá két évre bevették a várat, és az ellenállás felszámolásának érdekében a kuruc fészkeket, így a Szádvárt is felrobbantották 1686-ban. Ami ezzel végérvényesen romhalmazzá vált, hadászati története lezárult.

Szomorú véget ért a szomszédságban, Szádvártól alig pár kilométerre található Derenk község történelme is, ahol mára csak a felújított iskolaépület és a kicsiny kápolna idézi a múltat. A benőtt földhalmokra, az egykori lakóházak helyére emléktáblákat helyeztek a kitelepítéskor bennük élt családok nevével. Akár a felrobbantott palota, Derenk is drámai hirtelenséggel vált romhalmazzá, ugyanis a II. világháború derekán egy összefüggő vadászterület kialakítása érdekében az összes családot elköltöztették a faluból. Drámai párhuzam, hogy az épületeket ekkor szinte kizárólag lengyel telepesek lakták, akik a török időkben elnéptelenedett falucskát élesztették újjá a 19. században.

A ligetekkel tagolt, zegzugos, hegyes, töbrös vidék ideális a búvóhelyet kereső vadak számára. A határmenti terület vadgazdagsága, viszonylagos érintetlensége, elszigeteltsége miatt bioszféra-rezervátum, annak is magterülete a Ménes-patak felső folyása, a szomszédos Nagy-oldal és a Haragistya. Már a 20. század végére visszatelepült ide a farkas és a hiúz. Eső után vagy friss hóban, ha figyelmesen járunk, magunk is felfigyelhetünk a megannyi nyomra, kis szerencsével akár egyes (a nagyragadozóknál kevésbé félénk) állatokkal is találkozhatunk. Nem ritka, hogy nagyragadozó nyomát fedezzük fel a sárban, hóban; de még a barna medve is átjár a szomszédos kárpáti vidékekről látogatóba.

A szerző tippje

  • Kézenfekvő megszállni a nemzeti park kezelésében lévő Szalamandra Házban a Ménes-völgy Szádvár alatti kanyarjában. Így kora reggel tudunk indulni a túrára, amikor hajnali fényekben látjuk kibontakozni a karszt sűrű erdőségének világát, és marad elég időnk felfedezni a Szádvár romjait is. Derenk megmaradt épületeinél, a hajdani általános iskolában kialakított, állandó történeti kiállításon, valamint a Ménes-tó mellett is érdemes elidőzni egy kellemes piknik erejéig.
  • Az útvonal kiválóan kiegészíthető az Alsó-hegy körtúrájával, amivel a zsombolyok, barlangok világát fedezzük fel a keleti szomszédságban. Ezzel egy kiadós körtúrát tehetünk 20 kilométer feletti távval, vagy kényelmesen bejárhatjuk a két túrát két nap alatt, ha közben megszállunk a Szalamandra Házban.
  • Egy másik remek variáns, ha nem térünk vissza a Ménes-völgyből, hanem folytatjuk a vándorlást Szelcepuszta irányába a P jelzésen. Ezzel a Szelce-völgy tágas, nyitott, hegyvidéki „országútján" lépdelve a Jósvafő feletti hucul ménest is megtekinthetjük, hogy végül a Z jelzésen, a Kecső- és a Baradla-völgyön érkezzünk Aggtelekre. Ez a völgyeket felfűző lehetőség az Aggteleki-karszt leghatékonyabb átszelése, amely során megmerítkezhetünk a sűrű erdővel és borókás rétekkel hullámzó tájban.
  • Az Aggteleki-karszt méltán híres különleges föld alatti világáról, aminek megőrzésére, kutatására és bemutatására vált a terület az UNESCO világörökség részévé. Szögligettel szemben, a bódvarákói Esztramos-hegyben rejtőzik hazánk egyik leglátványosabb, kristálykompozíciókkal sűrűn borított barlangja, a Rákóczi-barlang. Ha marad pár óránk a túra előtti vagy utáni napon, érdemes a rövid kitérőt beiktatni, és felfedezni ezt a mesebeli, föld alatti kristálypalotát.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-12-24
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Szádvár, 461 m
Legalacsonyabb pont
Szögliget, 171 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Szádvár falaira ne másszunk fel, a romokat ne piszkáljuk! Az ilyen öreg, elhanyagolt váraknál soha nem biztos, hogy mikor esik ki egy, vagy akár több kő.

Kezdés

Szögliget, autóbusz-forduló (173 m)
Koordináták:
DD
48.522423, 20.677976
DMS
48°31'20.7"N 20°40'40.7"E
UTM
34U 476221 5374418
w3w 
///butikok.valaha.húsos

Végpont

Szögliget, autóbusz-forduló

Útleírás

Itiner:

  • Szögliget központjából a P jelzést követjük a Szalamandra Házig.
  • A Szalamandra Háztól jobbra a PL jelzést követve kapaszkodunk fel a Szádvárba.
  • A várból a PL jelzésen is ereszkedünk vissza a lépcső utáni elágazásig.
  • A lépcső aljába érve balra követjük a KL jelzést, mígnem az csatlakozik a Kéktúra útvonalába.
  • K jelzésen megyünk át Derenken, majd ereszkedünk le a Ménes-völgybe.
  • A P jelzésen bal felé jutunk vissza Szögligetre.

A túra részletes leírása:

Szögliget felett, az egykori fellegvárban

Szögliget központjából, a katolikus templom előtti buszfordulótól indulunk el a P jelzésen. A Vár-völgy katlanjában megbújó települést az erdővel szegélyezett, hagyományos, tornácos házak sorozata, harmonikus palóc falukép jellemzi. A palóc nyelvjárás legkeletibb területén járunk, ami a helybelieket hallgatva hamar egyértelművé is válik. A természetközeli életmódban, nyugodt, kedélyes életvitelben a népcsoport mentalitása napjainkban is tovább él. A takaros házak jelentős része lakatlan már, csak nyaralóházként tartják fenn őket; a turizmuson kívül megélhetést ugyanis szűkösen ad az erdő, illetve a Bódva tágas völgye.

A hársfák oltalmában álló faluvégi feszületnél elhagyjuk a takaros települést, és a Ménes-patak égerfákkal, kaszálókkal szegélyezett vonala mentén haladunk felfelé a Vár-völgyben. Az elnevezés beszédes, ugyanis innen már rálátni a szemközti, délceg, sziklás mészkőoromra, ahol az évszázadokon keresztül meghatározó erősség állt: a Bódva- és Jósva-völgy elágazását ellenőrző Szádvár. Azonban egy kevésbé látványos, régebbi vár is szunnyad a környező hegyekben: a balra felettünk domborodó Óvár-tető még régebbi erődítést rejt. A csúcs sáncai feltételezhetően honfoglalás korabeliek, ám még feltárásra várnak.

A legfiatalabb várat azonban hamarosan elérjük, a Vár-völgy kanyarulatánál ugyanis megérkezünk a Szalamandra Házhoz, amelynek ligetes parkjában játszóvárat alakítottak ki a gyerekeknek. Ez a festői környezetben álló épület nem is olyan régen még határvédelmi egységeknek adott szálláshelyet, segítségével a Ménes-völgyet és Derenket északról szegélyező, csehszlovák határszakaszt ellenőrizték.

A Szalamandra Ház játszóvárával szemben, a Várszög-völgyet délről kísérő hegyorron kapaszkodunk fel a PL jelzésen az erősség oldalába. A hirtelen emelkedő egyértelművé teszi a Szádvár tömbjének stratégiai szerepét: ostromkor komoly szintet kellett leküzdeni a mélyre vágódó völgyből a hegység tetőszintjéig. A gerinc eddig is sűrű gyertyános-tölgyeséből rákanyarodunk a mohos mészkőtömbökkel tűzdelt völgyfőre, a hegy sziklás lejtőjére. Az enyhébb emelkedés, a könnyebb megközelíthetőség érdekében a várba felvezető szekérút teljesen megkerüli a hegyet, és az egyre kövesebb terepen spirálvonalban csavarodik rá a karsztbokorerdős csúcsra. Mi azonban a PL jelzésen maradva, a 2021-re elkészült, állagmegóvó felújítás során kialakított lépcsőn kapaszkodunk föl az erősségbe. Az alsóvár falcsonkjain tölgyfa gyilokjáró kínálja a romantikus, erdei környezetben fekvő romok felfedezésének élményét. Az előttünk álló, látványos, sziklás árok legszűkebb pontján az alsóvár marcona kapuján bújunk át, és izzasztó kaptatással jutunk a fellegvárba.

Az Árpád-kori vár, a Bebek család tekintélyt parancsoló központja, az egykori kuruc fészek mára bozótos, zegzugos romhalmaz. A falmaradványok között bolyongva felfedezhetünk egy-egy kiszögellést, toronyalapot, ciszternát, és a 2021-re elkészült, állagmegóvó felújításnak köszönhetően már kőtár, információs táblák, padok, esőbeálló is találhatók a csúcson. Az északi bástyáról a Felvidék hegyeinek irányába, a Gömör-Tornai-karszt szomszédos hegyeire tekinthetünk ki.

A vár túloldalán, a nyugati teraszon egy pad mellől kibontakozik a legteljesebb panoráma is. A környező hegytetők szintje felett, az alattunk kanyarodó Ménes- és Vár-völgyek mentén nyugati és déli irányban hosszan belátjuk a vidéket. Szögliget tarka házain túl a Bódva- és a Jósva-völgy találkozásánál kiszúrhatjuk az egykori Tornát és Gömört összekötő, fontos útvonalat Kassa és Fülek, Szepsi és Tornaalja között. A trianoni határok elvágták ezt az összeköttetést, viszont a Kárpátok központi tömegével közvetlen kapcsolatban álló természeti terület, a karszt élővilága többszörösen profitált a határsáv elhagyatottságából, zavartalanságából.

Derenk elhagyatott medencéje, Horthy egykori vadaskertje

Túránk következő szakasza ebbe a természet által visszavett tájba, a fennsík zegzugos ligeteibe, elhagyatott kaszálóira, sűrű rengetegébe kalauzol. A várromtól a PL jelzésen, a megismert lépcsőn veszünk búcsút. A romokat elhagyva balra, a KL jelzésre váltunk, amely a rétnél azonban északnyugati irányba (jobbra) fordul egy széles keréknyommal tartva.

Csatlakozunk a K jelzéshez, amit innentől a Ménes-völgyig követünk, nyugati irányban. Sűrű erdők és ligetes tisztások váltakozása után keresztezzük a Torna-völgybe átvezető utat Vidomájpusztánál, ami után rátérünk a derenki út széles szalagjára. Egy hosszanti katlanba, a karsztos fennsíkokra jellemző, lefolyástalan medencébe, a Derenki-poljébe (Derenki-mezőre) ereszkedünk be, ahol a vizenyős rét szélén elérjük az egykori falut, azaz annak helyét.

Különös hangulata van 20. század derekáig lakott településnek, hiszen a természet majdnem nyomtalanul visszafoglalta a tájat. A nyitott legelők, az elvadult gyümölcsfák és a házhelyeket sejtető füves halmok emlékeztetnek az egykori falura. A hajdani iskolát és a kápolnát felújították, ezek felkereséséhez feljebb kell kapaszkodnunk a régi főutcáról. Az iskolaépületben berendezett kiállításból elénk tárul Derenk, a várhoz kötődő település története, majd a Lengyelországból újranépesített falu végső, II. világháború alatti napjait ismerhetjük meg. A hajdani hétköznapokat bemutató képek, valamint a falu karhatalmi felszámolásának története igazán gondolatébresztőek.

Derenk nyugati határában a legnagyobb mezőt kerülve kanyarodunk rá az Aggteleki-karsztra jellemző köves, borókás vidékre. A Derenki-polje feltöltődött síkja után újra mozgalmassá válik a felszín: sziklás nyergek, meredek falú töbrök, görgeteges hegyoldalak váltakoznak a rétekkel és erdőkkel fedett tájon. Telepített fenyvesek között, sűrű, bokros ligetekből érkezünk a Mocsolya-patak völgyébe, ami a Ménes-patak legnagyobb mellékága. Elhagyatott vidék ez, a települések messze mögöttünk maradtak. Erdők és legelők kapcsolják össze a lágyan hullámzó karsztfennsík zegzugos világát a magasabb, kárpáti tájakkal. A Ménes-patak felső folyása, a Szelce-völgytől északra eső terület fokozottan védett rezervátum magterülete, ahol az őshonos fajok háborítatlanul élhetnek.

Nem véletlenül volt itt Horthy Miklós vadászterülete is, hiszen a természetes állapotú táj nagy vadállományt rejt. A 2000-es évekre bizonyítottan megtelepedett a farkas, a hiúz is, és alkalmanként a medve is átjár látogatóba. Őket azonban csak nyomaikból fedezhetjük fel, érzékeik rendkívül élesek, és minthogy volt idejük az elmúlt évszázadokban megtanulni az ember természetét, messziről elkerülnek bennünket. Portyázó rókát, legelésző szarvast vagy az elvadult gyümölcsösökben csemegéző vaddisznócsapatot azonban láthatunk, ha elég csendben túrázunk.

A Mocsolya-patakot egy öreg fahídon keresztezzük, aztán a patak menti réten átvágva az Öreg-tető erdős oldalában kapaszkodunk fel a Mocsolya- és Ménes-völgyet elválasztó nyeregbe. Innen egy meredek és benőtt út vezet le a túloldalra, majd rövidesen megérkezünk a széles Ménes-völgybe.

Vissza Szögligetre a Ménes-patak mentén 

Itt a K jelzés nyugat felé tér Szelcepuszta irányába, ami hangulatos szálláshelyével remek alternatíva Jósvafő felé. Körtúránk azonban a Ménes-völgyön keletnek fordulunk, és a patak folyását követve a P jelzéssel tartunk Szögliget irányába. A meredek falak közé szorított, tágas völgytalp hosszan kacskaringózik előttünk. Az utat szegélyező sűrű fenyves az erdészet csemetekertje, amelyet a környező hegyvidék irtásainak újraültetéseihez használtak. A karszt fennsíki területein az alacsony átlagmagasság ellenére tekintélyes telepített fenyvesek zöldellnek a közeli Kárpátokból „átöröklött" klímán.

A csemetekert alatt fűzfa- és égerfacsoportokkal ligetes, vizenyős rétek húzódnak a Ménes-völgy középső szakaszán. Egyedül a duzzasztott Ménes-tó víztükre töri meg a tisztások és facsoportok ritmikus, ártéri idilljét. Azonban a tó is beleillik a környezetbe: a hordaléktól rendszerint zavaros vizű tározó kiterjedt mocsárvilágot tart fenn a pataktorkolatnál, ahol a gémek, kócsagok és a zavarásra rendkívül érzékeny, ritka fekete gólyák is előszeretettel vadásznak. Itt fogták hazánk legnagyobb sebes pisztrángját a múlt században, ami 5 kg feletti termetével valóban kapitálisnak számít az általában patakokban élő, színpompás pisztrángfajokhoz képest.

A tónál folyik össze a feljebb már keresztezett Mocsolyás- és Ménes-patak. Az előbbi meredek hegyoldalt áttörő szurdoka az egész hegység egyik leglátványosabb völgyszakasza. A mohával fedett, sziklás vidék alig pár méteres, széles bevágásának alját teljesen elfoglalja a vadul tekergő, zuhatagokkal alábukdácsoló patak. A Mocsolyás-patak útkeresztezésénél és a Ménes-tó partján is igényesen kialakított pihenőhelynél szusszanhatunk, megtörve a hosszú, völgyi gyaloglást. A szurdokból kiérkező vízfolyás szélén a Hideg-kút megbízható hozammal kínálja hűs vizét.

A patak árterén zöldellő mocsárerdő a következő egy kilométeren beszűkül, az égerfák között kanyargó Ménes-patak néhol egészen a dózerút mellé simul. A Szádvár alatti rétnél jutunk ki a sziklás szurdokból, és immár széles kanyarulattal terül el az ártéri rét. A fenyvessel borított, sziklás hegy délceg ormáról a büszke Szádvár tekint le ránk. Innen már feltűnik a Szalamandra-ház is a rét túloldalán. Még érintjük a közvetlenül a Vár-bükk alatt fakadó, bő vizű Tetves-kút forrását is, és csatlakozunk a Derenkről és a Vár-völgyből érkező, széles aszfaltúthoz. A Szalamandra-háznál elérjük a faluba vezető út már ismerős szakaszát, amin visszacsorgunk Szögligetre hátunkon a Szádvár őrző tekintetével.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A főként Miskolc vagy Kazincbarcika felől érkező távolsági vagy helyközi busszal Szögliget, autóbusz-fordulóig kell utazni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • A túra kezdőpontjánál tudunk parkolni a katolikus templom előtti téren.

Koordináták

DD
48.522423, 20.677976
DMS
48°31'20.7"N 20°40'40.7"E
UTM
34U 476221 5374418
w3w 
///butikok.valaha.húsos
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely turistatérkép az Aggteleki-karsztról, illetve a Gömör-Tornai-karsztról

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Minyóczki Ágnes profilképe
Minyóczki Ágnes
2021-03-13 · Közösség
Nagyon szép túra útvonal, ugyan kissé sáros, lápos. Rengeteg szarvast is láttunk. Remek élmény volt. Szögliget pedig gyönyörű falu.
Mutass többet!
Úton Szádvárba
Fénykép: Ágnes Minyóczki, Közösség
Kilátás Szádvárból
Fénykép: Ágnes Minyóczki, Közösség
Kilátas 2
Fénykép: Ágnes Minyóczki, Közösség
Panoráma
Fénykép: Ágnes Minyóczki, Közösség
Derenki dombon ülve
Fénykép: Ágnes Minyóczki, Közösség
Ménes-tó
Fénykép: Ágnes Minyóczki, Közösség

A közösség fényképei

+ 2

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
15,1 km
Időtartam
4:15 óra
Szintemelkedés
404 m
Szintcsökkenés
404 m
Legmagasabb pont
461 m
Legalacsonyabb pont
171 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp