Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Tipp

Barangolás a zsombolyokat rejtő rengetegben

Gyalogtúra · Alsó-hegy · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Alsó-hegy karsztplatója várfalként tornyosul a Bódva völgye fölé
    / Az Alsó-hegy karsztplatója várfalként tornyosul a Bódva völgye fölé
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Meteor-barlang elágazásnál már sűrű erdőben járunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztosodott, mohás sziklafal alja a Meteor-barlang bejáratát rejti
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vecsem-Bükkbe vezető szekérút szeli ketté a zuzmós, gyertyános erdőt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szabó-pallag táborhelye barlangászok és túrázók körében is jól ismert
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szabó-pallag egykori kaszálója most a vadak terített asztala
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-hegy peremén elvarázsolt erdőkben járunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-hegy rengeteg barlangot rejt, jellemzően a töbrök alján (Pócsakői-víznyelő)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Márvány-bánya letörése az Alsó-hegy platójának peremén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohás mészkőtömbökkel szegélyezett útszakasz a Márvány-bányánál
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bódvaszilas magtára és templomai látszanak az Alsó-hegyre felvezető útról, szemben az Esztramos csonka kúpja
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Alsó-hegyi kilátóhely (Bódvaszilas)
Körtúránkkal beleveszünk az Alsó-hegy, a Bába-völgy és a Vecsem-bükk misztikus erdejébe, ahol hazánk különleges barlangjait, keletkezésük okait kutatjuk - természetesen csak a felszínen. Hogy mit rejt az Alsó-hegy rengetege, a töbrökkel hullámos karsztvidék, azt csak személyesen tapasztalhatjuk meg, az ősi világ kulisszái mögé lépve. Bár a mélység titkait csak a barlangászok láthatják, a barlangok, zsombolyok bejáratánál átérezhető a párás sötétségbe vesző üregek hangulata. Az üregeket rejtő erdő azonban testközelből kísér végig mohás törzsek, sziklák labirintusában a barangolásunk során; és csak a fennsíki kaszálók, a falu körüli rétek nyitják fel a sűrű erdőségek palástját.
nyitva
könnyű
15,9 km
4:45 óra
637 m
637 m

A barlangászok körében legendás Alsó-hegyen járunk a misztikus, mohás törzsű fennsíki erdőkben. Mintha a hegy barlangokkal lélegző tüdeje tartaná párásan az itteni erdőket, pedig ez a közeli Kárpátok klimatikus hatása. A Vecsem-bükki erdőrezervátumban és a Bába-völgy sötét erdejében valóban őserdei hangulatban túrázunk, a tiszta levegőnek hála moha és zuzmó fedi vastagon a törzseket.

Bár barlangokat jócskán találunk az Alsó-hegyen, a párás levegő csak közvetlenül torkolatuknál tartja nedvesen a mohapárnákat, mivel az üregeknek egy különleges fajtája jellemző itt az Alsó-hegyi karsztfennsíkon. A zsombolyoknak nevezett hasadékbarlangok tekintélyes függőleges mélységgel zuhannak alá a hegy belsejébe. Legnagyobb ilyen képződmény jelenlegi ismereteink szerint a Vecsem-bükki-zsomboly, ami jellemzően alig pár tíz négyzetméteres alapterületen, de több száz méter mélységben zuhan alá az Alsó-hegy tömbjében. A legnagyobb ismert egybefüggő kürtőt is itt találjuk, a 90 méteres aknát, ami a zsomboly bejárata alatt 90 méterrel nyílik, majd egyöntetű, keskeny hasadékkal zuhan alá 180 méterig.

A megközelíthetetlen függőleges hasadékok felfedezéséhez elengedhetetlen volt a modern kötéltechnika. Bár a bejárattól már a két világháború között Kessler Hubert is tekintélyes, 90 méteres mélységbe jutott kötélhágcsók segítségével, de a 70-es éve elején jutottak csak le a ma ismert 254 méteres végpontig, ahol viszont a híg agyag útját állta a továbbjutásnak.

Másik gigászi barlangunk, a Meteor-barlang az Alsó-hegy déli peremén már inkább a klasszikus formavilágot idézi. Ez is víznyelőként működhetett a múltban, sőt még napjainkban is tekereg benne nagy esőzések során egy rövidke vízfolyás, amit a látványos, mohás sziklafal alján nyíló tölcsér fogad magába. Jelenleg már kiépített bejárattal rendelkezik, ugyanis a hatvanas évek elején ismerté vált az ember számára is. Nevét is a felfedező barlangkutatókról kapta, akik a Vörös Meteor Sportegylet barlangi osztályából érkeztek, és tudományos kutatások eredményeképp kezdték el kitermelni a két szomszédos töbör alján felhalmozódott törmeléket. Ugyanis a hatvanas években víznyomjelzéssel megfestették az addig ismert barlangok vizét, de az Alsó-hegy Bódvaszilas feletti forrásaiban nem jelentkezett a megfestett víz. Így találták meg a mélybe vezető járatrendszert, ami egy hatalmas terembe torkollott, a Titánok csarnokába. A közel 100 méter hosszú csarnok közepén hatalmas, fehér cseppkőoszlopok fogadták a mélybe szállt barlangi felfedezőket; róluk kapta a nevét a terem.

Bár a földalatti csodákat csak a barlangászok láthatják, ha ismerjük, mit rejt a mélység, magunk is másként szemléljük a vidéket. Hangulatában mindenképp egy titkokkal rejtőző, ősi világ képét adja az Alsó-hegy, amit testközelből, természetét kutatva és egyre jobban megismerve érdemes bejárni.

A szerző tippje

  • A túra kiválóan kiegészíthető a Szádvárra, illetve Derenkre vezető úttal, ahol érdekes történelmi helyszíneket fedezünk fel a nyugati szomszédságban. Ezzel egy kiadós körtúrát tehetünk 20 kilométer feletti távval - vagy kényelmesen bejárhatjuk a két túrát két nap alatt, ha közben megszállunk a Szalamandra-házban.

  • Ha rövidebb útvonalat szeretnénk bejárni a jellegzetes túrapontok megtartásával, akkor a Meteor-barlangtól menjünk egyenesen tovább a K jelzésen a Szabó-pallagig, és onnan a K+ jelzésen menjünk tovább az eredeti leírás szerint. Így megspóroljuk a Bába-völgy felé kitérő szakaszt, megfelezzük az Alsó-hegyi kört, de a jellegzetes karsztvidéki hangulatból nem veszítünk.

  • Az Aggteleki-karszt méltán híres különleges földalatti világáról, aminek megőrzésére, kutatására és bemutatására vált a terület az UNESCO világörökség részévé. Bódvaszilassal szemben, a bódvarákói Esztramos-hegyben rejtőzik hazánk egyik leglátványosabb, kristálykompozíciókkal sűrűn borított barlangja, a Rákóczi-barlang. Ha marad pár óránk a túra előtti vagy utáni napon, érdemes a rövid kitérőt beiktatni, és megcsodálni ezt a föld alatti kristálypalotát.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-05
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
556 m
Legalacsonyabb pont
165 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A barlangok száját fokozott óvatossággal és körültekintéssel közelítsük meg. A bejáratot körülölelő sziklaperem a párásodás miatt általában nedves, csúszós; a zsombolyok körül a lecsúszás könnyen végződhet tragédiával.

Kezdés

Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegálló (164 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.537061, 20.733722
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°32'13.4"N 20°44'01.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 480343 5376029
w3w (what3words) 
///patak.védőnők.bankárok

Végpont

Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Bódvaszilasról a K jelzés mentén túrázunk fel az Alsó-hegy platójára, a Meteor-barlanghoz vezető leágazásig.
  • A Meteor-barlanghoz rövid letérővel ereszkedünk le a KΩ jelzésen.
  • A K jelzésen visszafordulva a Z jelzésre váltunk, ami a Bába-völgybe vezet át.
  • A Bába-völgyben a K jelzést követjük ismét a Szabó-pallagig.
  • A Szabó Pallagtól a K+ jelzés vezet a Vecsem-bükkbe.
  • A Z jelzésen kanyarodunk vissza Bódvaszilasra; közben egy igen rövid kitérővel még leereszkedünk a Vecsem-bükki-zsombolyhoz a ZΩ jelzésen.

A túráról részletesen:

Bódvaszilas felett a Bódva völgyének hosszú teknőjében

Bódvaszilas központjából kezdjük körtúránkat a K jelzésen. Az Árpád-kori falu egykor szebb napokat megélt, patinás épületei mellett, az erődtemplom és az Esterházy-kastély mögött visz utunk. A tekintélyes uradalmi magtárnál hagyjuk el a települést, ahonnan visszatekintve rálátunk a Bódva völgyének szegletében ülő településre.

Bódvaszilas történetében meghatározó volt a közeli Szádvár, ami uradalmi központként trónolt a vidék felett egészen a Habsburgok 1686-os megtorlásáig, amikor felrobbantották az erősséget a kuruc ellenállás felszámolására. A központi szerepet Bódvaszilas vette át; a vidék ekkori birtokosai, az Esterházyak is ide, az erődtemplom mögött épült kastélyba tették át székhelyüket. A filoxérajárvány és a feldarabolódó földbirtokok miatt sokan elvándoroltak Amerikába. A trianoni határokkal az egykor forgalmas Kassára vezető Bódva-völgy határvidék lett. A járási székhely Tornáról Bódvaszilasra került, így hivatali központként újra megerősödött, ez viszont csak relatív felemelkedés volt az egyébként elszegényedő vidék hanyatlásához képest.

Lassú emelkedéssel közeledünk az Alsó-hegy masszív mészkőtömbjéhez, ami hosszan nyújtózik keleti irányban egyetlen meredek, sziklás-cserjés mészkőfronttal. Az út viszont okosan megtalálja a mészkőfalból előrenyúló, lankásabb Kónya-gerincet, amin a legkisebb meredekséggel jutunk fel az Alsó-hegy fennsíkjára. A vízművet kerülve bokros, ligetes erdőben érkezünk a gerincélre, ahol belépünk az Aggteleki Nemzeti Park területére. Innentől védett területen haladunk végig a körtúrán.

Az Alsó-hegy peremének függőkertjében

Jobbra alattunk a Kökény-berki- és a Vecsem-forrás fakad, amik a látszólag vízfolyás nélküli fennsík vizét vezetik a felszínre. A karsztvidékre jellemzően ugyanis itt a felszínről beszivárgó vizek a mészkőrétegek repedéseiben, nagyobb oldott járataiban, barlangjaiban a felszín alatt gyűlnek össze, majd egyesülve lépnek a felszínre a hegy lábánál. Utunk első barlangja is ezt a szerepet képviseli, a Meteor-barlang ugyanis egy régi víznyelő hagyatékaként kis patakkal és az ország egyik legnagyobb barlangi termével összesíti a felszín alatti vizeket, és még ismeretlen járatokon vezeti a karsztvizet ezekbe a forrásokba.

Az ismeretlen föld alatti járatok felett a felszínen a gerincet követve, majd a meredek oldalba egy dózerúttal befordulva érkezünk a fennsík peremére, ahol a karsztvidék jellegzetes sziklás töbrei között kanyargunk a K jelzésen észak felé. Két nagyobb töbör között egy leágazás indul jobbra a mélyedés aljára KΩ jelzéssel a Meteor-barlang bejáratához. Az öreg gyertyános-bükkös erdő árnyékos félhomályában rejtőzik egy látványos, mohás oldott sziklafal tövében az üreg bejárata. A hatvanas évek elején fedezték fel a föld mélyén megbújó járatrendszert, amikor vízfestéssel követték le a hegyen elszivárgó csapadékot, mely a Vecsem-forrásokban lépett a felszínre. A barlang a nevét is így kapta, ugyanis a Vörös Meteor barlangkutatói fedezték fel a csodálatos föld alatti világot. Különlegessége a gigászi cseppkőképződményekkel ékes hatalmas barlangi terem, a Titánok-csarnoka, ami az ország egyik legnagyobbja és leglátványosabbja.

Ha rövid túrát akarunk csak tenni, akkor a Meteor-barlangtól követhetjük észak felé a K jelzést a Szabó-pallagig, de pár kilométeres extra körrel betekinthetünk a karszt egyik hangulatos függővölgyébe, a Bába-völgybe a Nagy-Kopasz-galy túloldalán. Ehhez vissza kell mennünk a K jelzésen száz métert a Nagy-vizes-töbör oldalába, majd csatlakozni a Z jelzéshez nyugat felé. Meredek sziklás vidékbe vágott úton oldalazunk a Nagy-Kopasz-galyt kerülve. Némi ereszkedéssel érkezünk a Drúga-pallagra, a töbrös laposára, ahol már csak a név őrzi az egykori hegyi kaszálót, mert az erdő visszafoglalta az őt megillető területet. Rövid kapaszkodással átkelünk a Bene-bérc lapos nyergén, és a túloldali bükkösben beereszkedünk a misztikus Bába-völgybe.

A mára már szárazzá vált völgy alján számos barlangi üreg, töbör tátong, jelezve a vízelvezető szerepét. A mohos sziklákkal tűzdelt sötét, sűrű erdőnek misztikus hangulata van. A lapos töbörsorral nyugati irányba lejtő völgy alján ismét csatlakozunk a K jelzéshez, amin észak felé kanyarodva hatolunk mind mélyebbre a fennsík belsejébe, a Szabó-pallag irányába. A Bába-völgy keskenyedő bevágása lassan emelkedik észak felé a Kopasz-galy oldalában. Alig pár száz méterre fut tőlünk az országhatár: az Alsó-hegy túloldala már Szlovákia - igaz, a torna-völgyi településeken főként magyar szót hallani erős palóc dialektusban.

Az Alsó-hegy fennsíkján; a Szabó-pallag és a Vecsem-bükki erdőrezervátum

Egy erdőgazdasági út keresztezése után felérkezünk a fennsíkra. Innentől töbrök és lekerekedett hegytetők ritmikus váltakozásával, enyhe formákkal hullámzik a táj. A közeli Kápátok klímahatása miatt az alacsony átlagmagasság ellenére hegyvidéki fajok jellemzik a vidéket. Ezt akarta kamatoztatni a helyi erdőgazdaság is fenyőfélék telepítésével. Ennek hagyatékaként kiterjedt erdőirtásokat találunk manapság erre, mivel a változó klíma, a legyengült fenyőerdők terjedő kórokozói és a helyi természetvédelem is a tájidegen fenyvesek kivágását szorgalmazták.

Egy ilyen felbokrosodott, egykori fenyves után maradt irtás szélén, egy tekintélyes töbör oldalában találjuk a Szabó-pallagi-zsombolyt, közismert nevén a Baglyok szakadékát, ami azonban kevésbé látványos sziklahasadékkal nyílik, mint amilyen szerteágazó kürtő- és hasadékrendszerrel terjed szét minden irányban a felszín alatt. Bejárása nagy szaktudást, fizikai és pszichés állóképességet igényel, bízzuk ezért ezt a profi barlangászokra. Megközelítése is veszélyes, bár ezt az egyre sűrűsödő bozótos egyébként is egyre nehezebbé teszi.

A töbrökkel zegzugos tájon kanyargó erdészeti út hamarosan eléri az egykori vadászházat és a környező legelőket. A Szabó-pallag erdészház kőépülete és a mellette található pihenő, szalonnasütő, esőbeálló stratégiai pontja a barlangászoknak és a túrázóknak. Innen közelíthető meg legkönnyebben mind a három híres alsó-hegyi zsomboly: az imént érintett Baglyok szakadéka, a közvetlenül a határ mellett nyíló Almási-zsomboly és utunk fordulópontja, a Vecsem-bükki-zsomboly, mely mélységével sokáig listavezető volt a magyarországi barlangok sorában.

A Szabó-pallagnál a K+ jelzésre váltva tartunk tovább keletnek a fennsíkon. Hangulatos kaszálóréten vágunk keresztül; a fennsíki rét a Bükk tetejét és a közeli kárpáti legelőket idézi. A vadvirágos mező túloldalán lépünk a sűrű vegyes erdőbe, ami innentől meghatározó lesz végig az Alsó-hegy további vidékén. A Vecsem-bükknek nevezett terület erdőrezervátum, az erdőkép így megmarad természetes vegyes összetételében, itt nem szaggatják irtások az összefüggő lombkoronát. A sűrű, árnyas erdőben kanyargó, töbröket kerülgető út teljes mértékben időtlenné teszi a gyaloglást; egy idő után elveszett érzés vehet erőt rajtunk a tájékozódási támpont nélkül ismétlődő tájon. Figyeljük a jelzést, nehogy eltévedjünk az utak szövevényében. Egy hosszabb északra tartó szakasz után kitartóan keletnek haladunk a töbrök között. A kárpáti klímahatásnak köszönhetően a fák törzsét moha és zuzmó borítja, ami erősíti az őserdei hangulatot.

A Vecsem-bükki-zsomboly: kapu a mélységbe

Mikor már úgy érezzük, hogy teljesen elvesztünk a sűrű erdők töbrökkel hullámos, sziklás világában, a Z jelzés keresztezi az utunkat a Vecsem-bükk északi oldalában. Az út átvisz a szlovák oldalra, hiszen itt egy alig egy kőhajításnyira vagyunk az országhatártól. Visszafordulunk déli irányba, majd pár lépés után rövid kitérőt teszünk a ZΩ jelzésen az alattunk húzódó tágas töbörhöz, aminek oldalában nyílik a hegység legmélyebb barlangja, a Vecsem-bükki-zsomboly.

Bár a barlangok ritkán fedik fel első pillantásra titkaikat, azért a Vecsem-bükki-zsomboly bejáratánál érződik az irdatlan mélységbe vezető hasadék mérete. A nyílás hűs, nedves levegőt lehel a mélységből, a lépcsőzetesen összezáródó mohos sziklák a párás homályban tűnek el alattunk.

Az elágazáshoz visszakapaszkodva déli irányban követjük a töbrök közt kanyargó erdei utat, ahol a Z jelzés navigál. A fennsík elvarázsolt erdejéből egy kilométer után keveredünk ki; feltűnő az alattunk lezuhanó hegyoldal nyitotta tágas érzés. Az út élesen jobbra kanyarodik, és kitartó ereszkedésbe kezd a köves hegyoldalba vágva. Egy kis nyak pihenője után lomha ívvel ereszkedünk tovább a Pályi-völgy völgyfőjében, ahol a túloldali lankás gerincet elérve visszaérkezünk a K jelzéshez. Innen a már felfele megtett bevezető szakaszon visszaérkezünk Bódvaszilasra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Bódvaszilas, élelmiszerbolt megállóhelyig utazunk a Miskolc, Kazincbarcika felől érkező busszal.
  • Vonattal is eljuthatunk Bódvaszilasra a Miskolc és Tornanádaska közötti szárnyvonalon.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.
  • A vasútállomásról a K◼ jelzés vezet a buszmegállóhoz és a túra kiindulópontjához (550 m). 

Parkolás

  • Bódvaszilason az élelmiszerbolt előtt parkolhatunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.537061, 20.733722
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°32'13.4"N 20°44'01.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 480343 5376029
w3w (what3words) 
///patak.védőnők.bankárok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Aggteleki-karszt térkép (Cartographia)

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
15,9 km
Időtartam
4:45óra
Szintemelkedés
637 m
Szintcsökkenés
637 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp