Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Zarándokút a Szalonnai-hegység remetéihez

Gyalogtúra · Szalonnai-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Szalonna vasútállomástól pár száz métert gyalogolni kell, hogy elérjük a falut
    / Szalonna vasútállomástól pár száz métert gyalogolni kell, hogy elérjük a falut
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szalonna hegylábi szélén áll az élénk színűre festett katolikus templom
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szalonna és Szendrő települése fekszik a tágas Bódva-völgyben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kalica-tető kilátópontja, ahova a Z▲ jelzés is vezet
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A martonyi pálos kolostorhoz vezető út leágazása az Országos Kéktúráról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A martonyi kolostor újjáépített gótikus temploma
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Díszes gótikus ablakok a martonyi kolostor templomán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hármas-hegy északi oldalát szálbükkösben keresztezzük
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bódva völgye felett a Bükk hegység is feltűnik a déli látóhatáron
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar utáni alkonyat a Szalonnai-hegység déli oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalonna és Martonyi közötti kaszálók
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalonnai-hegység folytatásában a Rudabányai-, távolban a Bükk hegység
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nádas-patakot közrefogó Petőfi utca végében ágazik le a P jelzés
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km
Az alig pár négyzetkilométeres Szalonnai-hegységben teszünk egy hangulatos körsétát a rejtett zugok felkeresésével, ahol hazánk legépebben megmaradt pálos kolostor romját, fokozottan védett erdőket és hangulatos karsztvidéket látogatunk meg a Hármas-hegy körül. Elvonuló zarándokút hazánk egyik legeldugottabb vidékén, a felső Bódva-völgy kanyarulatában.
nyitva
könnyű
12,3 km
3:35 óra
339 m
339 m

A középkori pálos szerzetesek remek érzékkel választották meg az elvonulásra legalkalmasabb helyeket. Kolostoraik megépítéséhez a természetes védettséggel rendelkező, tájképében legmegkapóbb hegyvidéki zugokat keresték fel. Így van ez a Szalonnai-hegység félreeső vidékén is, ahol a Hármas-hegy északi katlanjában, erdős csúcsokkal körbevéve található a Bükk-völgy eredeténél egy forrás feletti tisztás, ami hazánk legépebben megmaradt pálos kolostorromját szegélyezi.

A pálosok az egyetlen hazai alapítású rend. A világtól visszavonultan a legtisztább formáját választották az Istennek szentelt életnek. Szent Özséb gyűjtötte össze a pilisi barlangok remetéit a 13. század derekán, és a pápai áldással megerősítve, Remete Szent Pál életvitelét alapul véve kolostorokban éltek és imádkoztak szerte az országban. Szerény életvitelüket az Istenimádat és kevés javainak megtermelése jellemezte, adományokért magánmiséket is mondtak.

A martonyi kolostor alapításának időpontja ismeretlen. Először 1341-ben említik egy adománylevélben, így feltehetően a rend pápai szentesítése után, a 14. század elején épült. A környék faluinak nemesei adományoztak területeket és javakat a szerzeteseknek, amiből szerény életvitelüket fenntartották bő két évszázadon keresztül. A kolostor 1560-as években bekövetkezett pusztulása feltehetően a török hadak rablóportyáinak eredménye, de nem kizárt, hogy a protestáns vallásra áttért Bebek György, a környék ura űzte el a remetéket, mivel a 16. század derekán több kolostort is leromboltatott.

Viszonylagos védettségének és a falutól távol eső helyzetének köszönhetően a falakat csak a természet hódítása bontotta meg, a falu népe a távol eső kolostort nem bolygatta - így maradt meg hazánk legteljesebb elhagyott pálos kolostoraként. A 21. század elején nagyobb feltárás és helyreállítás történt a kolostor területén, aminek köszönhetően több elemét, gótikus faragását is fellelték, illetve az évszázados törmelék alól előkerültek a kerengős barátlakások alapjai is a templomépület mellett. 2015-re tetőt is kapott a templom, illetve az oltár körül rendezték az elhalt, évszázados bükkfák törzseit. Napjainkra az idős fákkal körbevett, természetközeli kolostor az építtetők akaratát tölti be: a hely kiválóan alkalmas az elmélyülésre, szemlélődésre, Isten teremtményeinek csodálatára.

A szerző tippje

  • A Szalonnai-hegység legészakibb pontján, a Bódva völgye felett trónol az Esztramos(Ostromos)-hegy, aminek belsejében található a nagyközönség előtt is nyitva álló Rákóczi-barlang, hazánk egyik legékesebb kristálybarlangja, mely érdemessé teszi a rövid kitérőt a hegyhez. A csúcson az egykori bányaművelés után visszamaradt csonka tető fogad, ami viszont vasalt útjával (via ferrata) és remek kilátópontjával csábít az Esztramos ostromára.
  • A Martonyi-kolostor feletti nyeregből már főként szintben haladunk, illetve ereszkedünk, így érdemes a kolostornál pihenőt tartani: idáig már a túra nehezét leküzdöttük. A kolostor alatt 200 méterrel pihenőhely és forrásfoglalás is fogad, bár a csekély vízgyűjtőjű karsztforrás csekély hozamával inkább ne számoljunk.
  • A Bódva völgyének túloldalán, a Telekes-völgyben találjuk a terült leglátványosabb felszíni karsztképződményét, az Ördög-gátat. Szalonna felől a P jelzésen nyugati irányba, a Telekes-patak kifolyása mentén jelzetlen úton vagy a szőlősardói Ifjúsági-tábor felől szintén a P jelzés mentén, de keleti irányban érjük el a szurdokvölgyet, ahol a Z jelzés mentén érjük el a látványos karsztformákat.
  • Ha a terület egyéb történelmi emlékeit szeretnénk felkeresni, a közelben találjuk Szendrő várát, illetve a Szögliget feletti Szádvárat. A Szalonnai-hegység túloldalán található a tornaszentandrási Árpád-kori templom, valamint a Bódva völgyében tovább, már a határ túloldalán trónol Torna festői vára.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-04-16
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
453 m
Legalacsonyabb pont
149 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Martonyi-kolostor falait óvatosan közelítsük meg. Bár felújították és megerősítették a romot, a falakról lehulló kő vagy fadarab komoly sérülést okozhat 

Kezdés

Szalonna, bolt buszmegálló (148 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.448612, 20.737539
DMS
48°26'55.0"N 20°44'15.1"E
UTM
34U 480591 5366196
w3w (what3words) 
///pillanatok.zörren.fánk

Végpont

Szalonna, bolt buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból északkelet felé indulva, a P jelzéshez csatlakozva a faluközpontból a református templomhoz jutunk.
  • A templomtól a ZL jelzést követjük a Martonyi pálos kolostorig, és a Hármas-hegyet megkerülve a Nagy-parlagig.
  • A Z+ jelzésen térünk vissza Szalonnára, amiről egy rövid kitérőt teszünk a Z▲ jelzésen a Kalakó-tető kilátópontjához.
  • A kiindulópontra a már ismert P jelzésen és rövid jelzetlen szakaszon jutunk.

A túráról részletesen

A Bódva-völgy szorosának torkában

A buszmegállótól északkelet felé indulunk, majd Szalonna központjában a P, majd a ZL jelzés mentén észak felé, a Szalonnai-hegység erdős, kerekded csúcsainak irányába megyünk tovább. Balra tőlünk a felvidéki Stószfürdő hegyei között eredő folyó erdős hátak közül lép elő Borsod és Abaúj-Torna vármegyék egykori határán, a Kassára vezető történelmi út mentén. A falu központjában, a Bódva-völgyében haladó országút kanyarulatánál egy különös szakrális helyszín fogad, az ősi alakját megtartó, Árpád-kori szalonnai református templom, ami a 13. századtól áll ezen a helyen. A dupla rotundás, azaz körszentélyes, ízlésesen díszített istenháza még az Árpád-korban kibővült gótikus, négyzet alakú hajóval. A kőfallal körbevett épület a 18. században kapott fából épült, különálló haranglábat. A 20. század derekán restaurálták a templomot, amikor az első vakolatról megmaradt felszentelési kereszteket és a mártír szent Margit legendáját ábrázoló képeket tártak fel a reformátusok által lemeszelt falról.

A főútról a P jelzés mentén letérünk jobbra a patakot követő utcára, ami a falu másik, szintén különös templomához vezet. A kis takaros, kerekkupolás katolikus templom sötétzöld színével beleolvad a környező fák és mezők, a falu mögött emelkedő erdős dombok zöldjébe. A pirosra festett toronykupola mint egy gomba kalapja ékeskedik a szokatlan színezetű templom tetején.

Észak felé folytatjuk utunkat a ZL jelzés mentén, ami a település utolsó portái előtt jobbra felkanyarodik a dombtetőre, hogy rétek és szántók mezsgyéjén megcélozza a Borzlyuk-tetőt Martonyi irányába. A kitartóan kapaszkodó kopár domboldalból egyre szélesebb rálátásunk nyílik a kibontakozó Szalonnai-hegységre és a Bódva völgyére. A lankás dombok között ártéri mezők és szántók között kanyarog a folyó, ami mellett a Rudabányai-hegység erdős hátai, azon túl jó időben a Bükk hegység távoli vonulata húzódik. Szemben velünk a Szalonnai-hegység erdős gerincei a Hármas-hegyben egyesülnek, ami valóban szabályos hármas halomra, Magyarország címerére emlékeztet. A legmagasabb csúcson épphogy nem a kettős kereszt, hanem gigászi adótorony magasodik.

A pálosok szent helye, a martonyi kolostorrom

A füves gerincen kapaszkodó szekérút fenyvesligetek között becsatlakozik a Martonyiból a TV-toronyhoz tartó aszfaltúthoz. Ezen kapaszkodunk tovább először akácos, telepített fenyves erdőkben, majd a területre jellemző gyertyános-tölgyesben. A monoton emelkedőt egy kanyar töri meg a murvás út elágazásával, amin tovább folytatjuk a ZL jelzést követve a mind meredekebb oldalban harántoló „Isten útján”. Alattunk a Bükkös-völgy egyre jobban kibontakozik, enyhe kanyarral simul a lankásan emelkedő út alá; mind közelebb kerül hozzánk a völgytalpon csordogáló patak. Immár méltóságteljes bükkösben haladunk el a patak eredetének számító forrás felett, ami pihenőhellyel csábít puritán erdei kényelmével. Innen már látszik a kolostor alatti rét, az utolsó kapaszkodó a kolostorig, ahol biztosan lesz időnk pihenni, szemlélődni.

A murvaút egy öblös kanyarral vezet a kolostor feletti nyeregbe, ami előtt a réten átvágva érjük el a tölgyfaligetben álló méltóságteljes romokat. A felújított templomhajó robusztus alakja az évszázados fák lomkoronája közé vegyül tetőszerkezetével. A 2010-es években tárták fel részletesen a barátlakásokat és restaurálták a romokat, így kifejezetten látványos szintre emelték a kolostor gótikus templomát. Az oltárnál hatalmas bükkfatönk fogad, mintha a természet oltárából kifaragott, középkorból megmaradt úrasztala állna az ősi szerzetesek áldozóhelyén. A barátlakások alapfalai között keringve mélyen elmerenghetünk az évszázadok emlékén, az itt élt szerzetesek generációinak hétköznapjain, spirituális életén, szokásain, életükkel képviselt Istenhitükön.

Fokozottan védett erdők a Hármas-hegy árnyékában

A kolostor mellett visszatérünk a dózerútra. Egy utolsó kapaszkodóval kiérkezünk a nyereghez, ahol a Balogh Pál-parlag, az egykori kaszáló felé jelzést váltva a Hármas-hegy meredek tömbjének kerülésébe kezdünk. Az északi oldalon egészen beérkezünk az adótorony alá. A terebélyes bükkfák lombkoronáján keresztül átlátszik a felénk magasodó gigászi torony sziluettje.

Árnyas szálbükkösben oldalazunk el a legmeredekebb részeken, míg lassan átkerülünk a hegytömb nyugati oldalára, ahol látványosan elmaradnak mögöttünk a méltóságteljes bükkök, és a napfényes déli oldalakra jellemző bozótos tölgyesben bandukolunk tovább az egyre sziklásabb térszínen. Sajnos a túra legmagasabb pontján kilátás nem adódik, de legalább kényelmesen vezet közel szintben a dózerút a hegy-völgyes vidéken. Bár a szomszédos Aggteleki-karszt híresebb karsztformáiról, a Szalonnai-hegység is hasonló triász mészkőből épül fel, mint a barlangokkal híres szomszédja. Itt a sziklás gerincélen átbukva, illetve a környező táj morfológiájából magunk is láthatjuk a karsztokra jellemző oldott felszíneket, a fennsíkok és mélyen bevágódó völgyek makroformáit.

A Szalonnai-hegység napos oldalán

A Mész-völgy felett csatlakozunk egy nagyobb dózerúthoz, ami kivezet a Hármas-hegy déli oldalára. Itt a lapos karsztfennsíkon áttérünk a Z+ jelzésre, ami a barátságos, lankás felszínen ereszkedik a déli oldal tölgyeseinek árnyékában. Egy ponton elhagyva a platót sziklásabb oldalban fokozódik a meredekség. Legyünk figyelmesek, mert könnyű túlhaladni a túra egyetlen igazi kilátópontjára vezető út mellett, melyet egy rövid kitérővel, kevés szintvesztéssel meglátogatunk. Egy bokros részen, tölgyfaligeten vág keresztül a Z▲ jelzés a Kalackó-tetőre, ahol a cserjés legelőről fokozatosan kibontakozik a panoráma a tágas Bódva-völgy felett. Alattunk kőhajításnyira Szalonna házai, míg az erdős hátak a Bódva folyásán túl a Rudabányai-hegységben folytatódnak. A Bódva-völgy síkjának túloldalán látjuk a térség központját, Szendrőt, ami megyeszékhely is volt. A város feletti dombon állt a kassai utat védelmező vár, amire már csak a dombtetőn a fák fölé nyújtózó kilátótorony emlékeztet. 

A dózerútra visszakapaszkodva, a Z+ jelzéssel folytatjuk az ereszkedést a falu irányába. Nagy ívvel kanyarodunk rá az utolsó meredek ereszkedőre, ahol öreg tölgyek között magunk mögött hagyjuk a Szalonnai-hegység oltalmazó erdeit. A meredély aljában rátérünk egy széles dózerútra, ami már akácosban érkezik a falu feletti vízműhöz. Egykor itt Szalonna szőlőültetvényei sorakoztak, de mára alábbhagyott a földdel foglalkozni vágyók tömege, így bozótos veszi vissza az elvadult terület látképét. Bekanyarodunk a faluba, ahol a túra elején megtett szakaszhoz csatlakozva, a Gedeon kúria mellett visszaérkezünk kiindulópontunkhoz.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Szalonna, bolt megállóhelyig tudunk utazni busszal, ami a túra kezdőpontja.
  • Ha vonattal érkezünk, Szalonna vasútállomás a település nyugati peremén található.

Megközelítés

  • A buszmegállóból indul a túra, majd ugyanoda érkezik vissza.
  • Ha vonattal érkezünk, akkor a P jelzésen kelet felé, a falu irányába bő kilométer alatt érkezünk a kiindulóponthoz.

Parkolás

  • Szalonna központjában, a református műemléktemplom mögött, a bolt mellett találunk parkolóhelyet.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.448612, 20.737539
DMS
48°26'55.0"N 20°44'15.1"E
UTM
34U 480591 5366196
w3w (what3words) 
///pillanatok.zörren.fánk
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Aggteleki-karszt, Gömör-Tornai-Karszt (Cartographia)

Felszerelés

Túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, navigáláshoz Természetjáró App

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
12,3 km
Időtartam
3:35 óra
Szintemelkedés
339 m
Szintcsökkenés
339 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp